41 Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé

Ellent kell mondanunk azoknak a "szakértőknek", akik mostanában hoztak egy magyar- és kultúraellenes döntést a mindannyiunk által csodált és szeretett koronázóvárosunk kulturális életéről. 

1. ábra. Ezt a színezüst kulcsdíszt egy székesfehérvári ötvös készítette nekem ajándékba vagy 10 évvel ezelőtt, egy előadásom meghallgatását követően, amelyben az énlakai "Egy isten" mondatjelről, a magyar hieroglif írás egyik nagyszerű, egyszerre pogány és keresztény emlékéről beszéltem; van másik olyan városa is e szép világnak, amelyben a polgári lakosságnak ugyanennyire fontos a kultúra?

Nem Brüsszel dönt arról, hogy Székesfehérvár jelképes kulturális főváros-e, vagy sem, hanem a város múltbeli és jelenlegi lakosságának a magyar és az egyetemes kultúra iránti rendíthetetlen elkötelezettsége meg áldozatkészsége. Az e téren elért kiválóságát Székesfehérvár könnyedén bizonyítja s ezáltal nem csak Európa, hanem a valódi kulturális értékekre büszke világ jelképes fővárosává válik. Legalább arra a két órára, ami alatt a világ legkorábbi írását Székesfehérvárott bemutatom (2. ábra), de inkább addig, amíg az 1. ábrán látható kedves ezüstékszer létezni fog. Mivel szeretettel óvjuk és vigyázunk rá, ezért akár évezredekig is tanúsítani fogja ezt.

2. ábra. A pénteki előadás plakátja

Mint azt a sajtó megírta, csütörtökön kiderült, hogy Székesfehérvár nem jutott be az Európa kulturális fővárosa címért indult magyar városok versenyében a második fordulóba. A brüsszeli véleményt képviselő "szakértők", akik között két magyarországi is volt, hiányolták a filmből a szegényeket és a migránsokat, sokallták a keresztet, a templomokat, továbbá azt a hozzáállást is hibának tekintették, hogy erre a város értékként tekint. Az egyik bizottsági tag, egy belga politikus kifogásolta, hogy a pályázat alapját, identitását a görög, a római és a keresztény-zsidó kultúrkör határozza meg. Egy szakértő megjegyzést tett például a Tele Élettel! című imázsfilmre, a „fehér, keresztény Európa propagandafilmjének” nevezve azt. 

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere úgy látta: az értékelés hat szempontja a meghallgatás során egyáltalán nem érvényesült. A bizottsági tagok nem foglalkoztak a fenntarthatóság kérdésével, a beruházásokkal, Fehérvár kulturális intézményeivel, a tartalmi és művészeti koncepcióval. Alapvetően értékvita zajlott, ezért a polgármester - hozzátehetjük: joggal - sem a testületet, sem a meghallgatást nem tekinti szakértőinek.

3. ábra. A magyar hieroglif írás néhány szó- és mondatjele a több évezredes európai kultúra emléke

A szakmai bizottság javaslatáról Balogh Zoltán miniszternek kell végleges döntést hoznia. A történtek kapcsán Cser-Palkovics András azt kéri majd a fehérvári közgyűléstől: jelezzék a szakminisztérium irányába, hogy elfogadhatatlannak tartják ezt az eljárást. 

– Nem az eredményt vitatjuk, hanem az eljárást. Ezért jeleztük, hogy mi hozzájárulunk a prezentációnk és az egész meghallgatás nyilvánosságra hozatalához – tette hozzá a polgármester.

4. ábra. A Magyar hieroglif írás az emberi kultúra egyik meghatározó csúcsteljesítményének, a világ legkorábbi írásának tankönyvszerű leírása, ha ezt az ősírást Székesfehérvárott mutathatom be, akkor az a város kultúra iránti elkötelezettségét is tanúsítja

Messzemenően egyetértünk a polgármester úr álláspontjával. Bár úgy véljük, hogy Székesfehérvár a legméltóbb lett volna erre a feladatra és címre, az is igaz, hogy bármelyik versenyző magyar város is megérdemli ezt a kitüntető lehetőséget, ha azonos szellemiséget képvisel. 

Azt azonban hozzá kell tennünk, hogy e megmérettetésen nem Székesfehérvár, hanem a "szakértőket" gúzsba kötő "polkorrekt" eljárás bukott meg. Európa és a "szakértők" örök szégyene, hogy hazug politikai elvek alapján alulértékelték a legderekabb magyar és egyúttal európai város kultúráját. 

5. ábra. Az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettája, amely vagy egy évtizede alkotásra ösztönözte a mi derék székesfehérvári ötvösünket 

Látjuk tehát, hogy egyetlen fehérvári ember (egy kedves ötvösleány) évekkel ezelőtti áldozatos cselekedetének felidézése is semmivé zúzza a brüsszeli, dróton rángatott "szakértők" álságos véleményét. Ez a szép és kulturális emlékekkel teli város úgy érdemes a világ és Európa kulturális fővárosának címére, hogy közben szorosan kötődik nem csak a magyarság honfoglalás előtti kultúrájához (amelyet a rovásírás képvisel), hanem a nemzet keresztény történelméhez is (amelyet az énlakai templom mai felidézése jelent). Azt bizonyítja e szép ezüstékszer, hogy mindez a kulturális érzékenység és kultúra iránti áldozatkészség a fehérváriak lelkéből fakad, vérévé vált és beivódott a csontjaikba is. 

6. ábra. Az énlakai írásemlék jelentőségét az adja, hogy egymás mellett mutatja be a betűző székely írással és a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írással leírt Egy Isten mondatot, ami - a több más bizonyíték mellett - nyilvánvalóvá teszi mindenki előtt, hogy a magyarságnak valamikor volt egy szójeleket alkalmazó írása is

7. ábra. A szójelekből alkotott énlakai Egy Isten mondatjel felbontása (Egy + ős + ten)

Amennyiben a reménybeli utókor valamikor majd fel kívánja mérni, hogy az értelmiség legjobbjait az ókor óta izgató kérdés, az írás eredete milyen lépésekben tisztázódott, akkor talán valakinek az eszébe fog jutni, hogy Székesfehérvárott 2018-ban bejelentettük (be fogjuk jelenteni) és egy esti beszélgetéssel megünnepeltük (meg fogjuk ünnepelni) a magyar hieroglif írás felfedezését.  Nem lesz ez példa nélküli, mert a Fejér Szövetségnek hála már ismételten beszélgettünk itt erről a témáról. Felmutattuk a legkorábbi, kőkori írásjeleket, megértettük és esetenként el is olvastuk a legkorábbi írásemlékeket. Tisztáztuk, vagy inkább megsejtettük valamelyest a kőkor nyelvi viszonyait, az írás kialakulását sürgető valódi okokat és a szójelekből betűket kialakító akrofónia körülményeit, a távoli írásrendszerek rokonságának vizsgálati módszereit. Ha valaki erre kíváncsi az állandó rohanás közepette, akkor az egy kultúrtörténeti jelentőségű bejelentés részese lehet február 23-án.

Az utódaink, ha érdekel közülük bárkit is az írás eredete (amiben azért reménykedhetünk), akkor büszkék lehetnek majd rá: nem Párizs, London, vagy New York, netán Moszkva, Peking vagy Bécs az a város, ahol ezt a kérdést tisztázzuk, hanem az egyetemes kultúrát őrző kedves magyar város: Székesfehérvár.

S ugyan ki fog emlékezni akkor ezekre a "szakértőkre", akik most az európai kultúra elpusztításán serénykednek?

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás (egy igazi őrségi szállás) egyik fürdőszobájának részlete

További cikkek

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal
A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

A jelen cikk egyetlen feladata ismételten közreadni és szájba rágni azt a fontos adatot, ami önmagában is bizonyítja, hogy volt és van szó- és mondatjeleket alkalmazó írásunk. Illene ezt tudnia minden embernek, aki magát értelmiséginek, pláne, ha magyarnak tartja, a helyzet mégsem rózsás. Szakismeret helyett csak a pofája nagy minden finnugrista képzettségű baromnak, aki könnyen osztogatja a "tudománytalan", vagy akár a "futóbolond" és az "elmebeteg" jelzőt is, a szakirodalmat azonban sohasem olvasta kellő gondossággal, vagy ami még rosszabb: lehazudja az égről az ismert adatot, hogy egy magyar- és tudományellenes akadémikus blöfföt hangoztathasson. /1/

1. ábra. Németh Gyula nevezetes füzete (cikkének különlenyomata), amelyben  közreadta Veit Gailel adatát a székelyek szó- és mondatjeleiről 

A magyar szó- és mondatjeleket a néhány hónappal ezelőtt megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben jórészt felsoroltam és a lehetőségeknek megfelelően teljes körű leírását is adtam. 

Nincs tehát igaza azoknak, akik Sándor Klára szíves szóbeli véleményéhez hasonlóan (ő ezt egy ELTÉ-n tartott előadása után közölte velem) foglalnának állást, miszerint egy adat (mármint Veit Gailel híradása) nem adat s különben is hiányoznak mellőle maguk a szó- és mondatjelek. Ugyanis egy adat is adat. Az előadásában maga Sándor Klára is hivatkozott Kézai magányos adatára, miszerint a székelyek a blakoktól vették át az írásukat (vagyis ezt az indokolatlanul szigorú ítéletet és tudományellenes eljárást csak akkor alkalmazza, ha azzal a finnugrista prekoncepciót szolgálhatja). Ráadásul nem hiányoznak a szó- és mondatjelek sem, a kötetemben vagy ezer ábrán mutatom be őket. 

Ráadásul ezeket a hieroglifáinkat máig használjuk is (ilyen pl. a címerünk kettős keresztje és hármas halma), csak nem kéne letagadni a létezésüket és a jelentésüket.

2. ábra. Németh Gyula rövid, de tövig tudományos híradása Veit Gailelről és a székelyek szó- és mondatjeleiről

A fontos hír tehát, amit illene figyelembe vennie mindenkinek, aki e tárgyban szóra nyitja az ajakát, a következő:

A pozsonyi Veit Gailel, Castaldo magyar tolmácsa Erdélyben (1551–53), a bécsi Nationalbibliothek–ban lévő kéziratos művében a következőket mondja: „…in ihrer Schrift haben sie (die Székler) eigene Charaktere, von denen einige ein ganzes Wort, oder einen Satz bedeuten”. Magyarul: „Az ő (a székelyek) írásában vannak olyan karakterek, amelyek közül némelyek egész szót vagy mondatot jelentenek.” Közli Németh Gyula: A magyar rovásírás, A magyar nyelvtudomány kézikönyve. MTA, Budapest, 1934. 2. oldal.

Jegyzet

/1/ Cizellált lelkű olvasóimtól elnézést kérek a szóhasználat férfiassága miatt! Nem örülök én sem az alkalmazásának, ám azt két ok miatt mégsem tartom indokolatlannak. 

- Egyrészt eltúlzottnak tűnik a "finnugrista szókincs" életen át tapasztalt osztogatása, ami azt jelenti, hogy legalább Zsiray óta az akadémikus áltudomány számára meg volt engedve, sőt napjainkig módszertani előírás lehet a tudományos igényű párbeszéd helyett alkalmazott gyalázkodás, a megalapozott kritikával élők, a jelentős felfedezéseket tevők útszéli mocskolása és felfedezéseik kirekesztése. Az akadémikus banda számára ez egy alkalom a tükörbe nézésre. 

- Másrészt világosan érthetővé kell tenni, hogy amit ez az akadémikus "tudomány" a magyar írástan, nyelv és őstörténet terén tesz, az inkább érdemel egy büntetőjogi elbírálást, mint vállveregetést.  

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Bikfalva festett hieroglifái

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy százéves parasztház, a hiteles helyreállítás és berendezés után ma egy korszerűen felújított őrségi szálláshely (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy), amelyet elsősorban kb. 10 fős csoportoknak ajánlunk, de szobánként is kivehető

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Vannak-e-szó- és mondatjeleink?

A székely rovásírást ismerők számára sem minden esetben kézenfekvő, hogy az egyetlen hangot jelölő betűink mellett vannak szó- és mondatjeleink is, a "szakértők" meg kifejezetten le is tagadják a létezésüket (tisztelet a kivételnek, ha van olyan). Ezért aztán érdemes ezzel a kérdéssel külön is foglalkozni. Megírtuk ugyan már ezt a néhány hónappal ezelőtt közreadott Magyar hieroglif írás c. kötetben és a turistaszezonban szinte minden nap több előadást (tárlatvezetést) is tartunk a Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy autentikus őrségi szálláshely) portáján díjmentesen látogatható veleméri Sindümúzeumban, de a liberális képzettségű tahó ellenszélben sem a könyvterjesztés, sem a köznevelés nem olyan könnyű, mint azt a téma megérdemelné. Más, szerencsésebb sorsú nemzetek talán táncot járnának örömükben, ha egyetlen saját ősírással rendelkeznének, nekünk meg kettő is van (a székely írás és a hieroglifikus). Az Országos Széchenyi Könyvtár mégis arról tájékoztatott a napokban, hogy az új írásunk bejelentésében nem tud velem együttműködni. S ezzel korántsem áll egyedül. A tapasztalataim szerint minél magasabb rangú a "nemzeti" intézmény, annál merevebb az ellenállás a magyar írásokkal szemben. A magyar- és tudományellenes kulturális diktatúra nagyobb dicsőségére.

A helyzet fonákságát jellemzi, hogy a szójeleink létét nem csak e sorok írója állítja, hanem Németh Gyula turkológus is írt erről, még 1934-ben. Azaz valójában arról van szó, hogy azok az akadémikus képzettségű barmok, akik első böfögésre ki tudják mondani a "tudománytalan" jelzőt (szinte csak ilyennel találkozom), valójában a saját iskolai tananyagukat sem ismerik eléggé, mert a végzettségüket nyilván a másolt diplomamunkájuknak és a korrupciónak köszönhetik, a tanult szakterületükhöz valójában nem is értenek. Az érvelés és az adatok semmit sem számítanak azoknak, akik nem kívánják tudomásul venni a tényeket. 

Ezért aztán - a gyengébbek és a finnugrista szellemben félrenevelt magyargyűlölők kedvéért - ismételten fel kell sorolnunk és elérhetővé kell tennünk azon érveket, amelyeket a kötetben már előadtunk.

Az írástörténeti ismeretek alacsony színvonala, a kreativitás hiánya és a finnugrista tévtanok hatása[1] együttesen eredményezik, hogy szinte nincs olyan ember, aki képes lenne a magyar szó- és mondatjelek létének elfogadására. (Ezt a kötetben megjelent álláspontomat szerencsére ma már ki kell javítanom, mert azóta jelentkezett egy derék magyar ember a neten és jelezte, hogy legalább egy honfitársam van, aki egyetért velem, mert ő igen. Feltételezhetem, hogy több más olvasóm és hallgatóm is ugyanígy van ezzel, csak még nem jelezték a véleményüket. Isten éltesse őket!).

Szükségszerűnek látszik a szó- és mondatjeleink létét bizonyító érvek felsorolása. Alább csak egy felsorolást kap az olvasó, azonban minden tételhez írunk egy bővebb kifejtést is egy külön cikkben, hogy aki alaposabban után akar nézni egy-egy állításomnak, az ezt megtehesse.

– A pozsonyi Veit Gailel, Castaldo magyar tolmácsa Erdélyben (1551–53), a bécsi Nationalbibliothek–ban lévő kéziratos művében a következőket mondja: „…in ihrer Schrift haben sie (die Székler) eigene Charaktere, von denen einige ein ganzes Wort, oder einen Satz bedeuten”.[2]

– A magyar jelkészlet többhangértékű jeleinek tisztázott képi tartalma a jelnévvel összefüggő szó vagy mondat: pl. az „us” (ős) és a „tprus” (tapar us „szabír ős”). Ami azt jelenti, hogy az "us" jel a Tejút hasadékát ábrázolja, ahol a napisten ősünk születik (karácsonykor kél), a "tprus" jel pedig az égig érő fát ábrázolja, amivel az isteni ősünk azonos.

– A betűző íráshasználattal írt énlakai Egy az Isten rovásfeliratban a kettős kereszt szabályosan Egy-nek olvasandó. Mellette az énlakai Egy Isten ligatúra ugyanezen mondatot szójelekkel megismétli (1. ábra). Ugyanez a kettős kereszt az Egy országa olvasatú hármas halmos címerfelünkben is Egy-nek olvasandó. 

1. ábra. Az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettája egy bilingvis, azaz kétnyelvű (pontosabban: két írással írt), de azonos szöveget rögzítő írásemlék, az ismert rovásbetűs szöveg az Egy az isten mondatot betűzi, míg a sarkokban szójelekkel az Egy Isten mondatjelet találjuk

– A magyar írástani irodalomban ismert a capita dictionum „szavak, mondások feje” fogalom. Ez nem jelenthet sem betűt, sem szótagjelet (azokat Thelegdi János Rudimentája külön felsorolja), csak szó- és mondatjelet. Annál is inkább, mert a bemutatott példák mindegyike az.

- A nikolsburgi ábécében több szó- és mondatjelünk van: a Ten, az "us" (ős) és a "tprus" (tapar ős "szabír ős"), csak ezen jeleink műfaját nem merik néven nevezni, hanem a magyargyűlölő polkorrekt szakirodalomban szemérmesen mellébeszélnek és furcsa bogárjeleknek, capita dictionumoknak vagy többhang-értékű jeleknek mondják őket.

– Ismertek olyan írásemlékeink (például a karcagi csatkarika, valamint a berekböszörményi gyűrű felirata), amelyek nem betűzhetők ki, szójelekkel olvasva azonban értelmes szöveget eredményeznek.

– Szójelekkel megérthető, esetenként el is olvasható a cserépedényeinken lévő archaikus népi díszítések jó része, de hasonló a tapasztalat a festett bútorokkal és a hímes tojások díszítésével is. 

– A székely betűknek a csukcs, hettita, kínai, sumer és egyiptomi írásokban (meg a népi jelmagyarázatokban is) szójelek felelnek meg. Például Rá napisten hieroglifájából alakult ki a székely és az ótürk "r" betű.

– Az egyes hieroglifák feltárható jelentése összefügg a képi tartalmukkal. Például az "us" (ős) szójelről belátható, hogy a Tejút hasadékában kelő isteni ősünket ábrázolja.

Jegyzet

[1] Tudományos érvekkel nem támasztható alá, hogy a finnugrista őstörténeti képben nem volt és valójában ma sincs helye a magyar ősvallásnak; a magyar nép őstörténetét az indokolhatónál rövidebbre szabták; őstörténetünk lehetséges színtereit szűk korlátok közé szorították; az ókori magaskultúrákkal való kapcsolat lehetőségét is kizárták; művelődésünk majd minden elemét idegenből való átvételnek minősítették; a magyar írást kutatásra méltatlan, gyűlöletes dologként kezelték és kezelik. Az egyetemeinken, amelyeken e képtelen ostobaságokat komoly arccal oktatják, valójában a magyar őskultúrával szembeni ellenségképzés folyik. 

[2] Magyarul: „Az ő (a székelyek) írásában vannak olyan karakterek, amelyek közül némelyek egész szót vagy mondatot jelentenek.” Németh Gyula: A magyar rovásírás, A magyar nyelvtudomány kézikönyve. MTA, Budapest, 1934. 2. oldal.

Irodalom

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy százéves parasztházból kialakított hiteles hangulatú őrségi szálláshely (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, 11 ágy)

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson