Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?

Amennyiben megkérdeznénk az akadémikus tudomány tanult képviselőit arról, hogy mit tudnak mondani az 50 000 évvel ezelőtti írásrendszerekről a hasonló korú nyelvi adatokra támaszkodva, akkor - tartok tőle - nem sokra mennénk a válasszal. Nem rendelkeznek olyan módszerekkel, amelyekkel a 4-8 ezer évnél korábbi nyelvi viszonyokról tájékoztatást adhatnának, de a rövid távú módszereik is nélkülözik a tudományos megalapozást.

Hozzátehetjük: azért nem képesek a kőkori nyelvi viszonyok felvázolására sem, mert nem támaszkodnak a korai írástörténeti adatokra, mit sem tudnak arról, hogy a székely (rovás)írás jeleinek kőkori előzményei vannak, sőt a "rovásírás" emlegetésétől is feláll a szőr a hátukon.  Mivel a nyelvészek a kőkori írásemlékeinket nem ismerik, a belőlük levonható nyelvi következtetéseket sem tudják hasznosítani. 

Tőlem sem várható alapos és a témát teljesen kimerítő ismertető. Az elmúlt évtízezredek alapos pusztítást végeztek az eleink által hátrahagyott emlékeken s nem sok maradt, amiből e korai időkre következtethetnénk. A dolgot mégsem intézhetjük el egy legyintéssel, mert a legkorábbi jelek segítségével valamit azért mondhatunk erről a dologról s annak is hasznát vehetjük.  

1/a. ábra. Az ősvallás istenasszonyát (a Fáy Elek szerint Tehennu néven is tisztelt Athénét?) jelképező 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor ten hieroglifáját a tenyésztés szervére tették, ami lehetőséget ad a magyar, vagy egy magyarral rokon nyelv azonosítására

1/b. A Gizella-kincs avarok által készített turulos fibuláján ugyanazt a jelenséget látjuk: a ten jelet a tenyésztés (Lyukó jellel jelölt) szervére tették - amiből egyértelmű, hogy a jelkészlet és a nyelvi hagyomány évezredeken keresztül életben maradt a Kárpát-medencében élő magyarságnál 

1/c. ábra. Az antropomorf jóságos Lyukó isten mondatjel amulettként szolgált a szkíta eredetű alánoknál, akik vagy magyarok voltak, vagy a hun-magyar kultúra hatása alatt álltak, számunkra most az a fontos ebből az amulettből, hogy az ágyékára a Lyukó jelet rakták, ami az 1/a. és 1/b. ábrán látható leletekkel azonos elméleti alapokra utal (az alán amuletteken sorozatosan előforduló jelenségről van szó, ezért a Lyukó szójel a párhuzamok ismerete alapján világosan azonosítható)

Bár az 50 000 évvel ezelőtti nyelvi állapotokról nincs elegendő és biztos értesülésünk, mégis elengedhetetlen az e téren rendelkezésünkre álló adatok és megfontolások számbavétele. 

Ha például tudjuk, hogy a Ten jel már a kőkorban is ismert volt (mert pl. szerepel a 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i kavicsokon is) s a szó el van terjedve a fél, vagy majdnem az egész világon (az etruszk Tin főisten nevétől a kínai tien "isten" szón keresztül az indián Tenochtitlán város nevéig), akkor jogunk van arra gondolni, hogy a jel a kőkor óta a Ten hangalakhoz kötődött és "isten/élet" jelentésű volt/maradt (vö. sumer tin "élet", a magyar teng, tenyész töve is "élet"!). S van néhány szójel (szár, atya stb.), amelyek esetében hasonlóképpen eljárva mégis csak megsejtünk valamit a kőkor nyelvi viszonyaiból. 

Kérdés, hogy miképpen hasznosíthatjuk az így megismert kőkori nyelvi jelenségeket az írástörténetben? Az Ószövetségből ismert, "nyelvek összezavarodása" előtti ősnyelvhez egy szintén egységes ősírás kötődött? 

A népesedéstörténészek szerint a Homo sapiens sapiens egyetlen családból alakult ki. Ebből következően a ma ismert nyelvek is egyetlen nyelvből keletkeztek. Ezért valószínű, hogy a kőkori nyelvek ősei az időben visszafelé haladva egyre jobban hasonlítottak egymáshoz. S ugyanez mondható el a kultúra többi ágáról is: 50 000 évvel ezelőtt élt eleinknek a vallása, a vallásos jelkészlete és a jelek megnevezésére használt szókészlete is azonosabb, vagy hasonlóbb lehetett. 

Korábbi megfontolásainkból már tudjuk, hogy a székely írás (pontosabban annak őse, a magyar hieroglif írás) 50 000 éves előzményekre tekint vissza. Ha tehát sikerül rekonstruálnunk a jeleinkhez tartozó akrofóniát (azaz megtudjuk, milyen szavak jeléből alakultak ki a rovásbetűink) és ennek során magyar szavakhoz jutottunk el, akkor az 50 000 évvel ezelőtti magyar nyelv szavait kaptuk meg, mert 50 000 évvel ezelőtt mindenki, vagy majdnem mindenki magyarul beszélt és magyar jeleket használt. 

2. ábra. A 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i jelek közül a fenti 20 db. székely jelekkel azonos

Hozzá kell tennünk persze, hogy mindez csak akkor igaz, ha nem volt időközben nyelvcsere. A nyelvcserét persze nem elég feltételezni, hanem bizonyítani is kellene, ám egyelőre csak a magyar szavak 50 000 évvel ezelőtti létére van valamilyen fokú gondolatmenetünk és bizonyítékunk, miközben nyelvcserére semmilyen adatunk, vagy megfontolásunk sincs. Nem számítunk arra, hogy valaki valószínűsíteni tudja mondjuk a 40 000 évvel ezelőtti nyelvcserét és előáll ennek bizonyítékaival.

3. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelei közül 49 egyezik a magyar jelekkel; minderről mit sem tud a nemzetközi "írástudomány": Dispilio tablet deciphered – a proof of the oldest script in the world? 

A kőkori írásemlékek (a szentgyörgyvölgyi tehénszobor Ten, szár, ég és sarok szójele, a tatárlakai táblák szár és atya szójele, valamint a Jóma ligatúra) elolvasásakor magyar szavakhoz jutottunk (ezekről a nemrégen megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemben számolok be). E szójelek rokonait találtuk meg a legkorábbi antik írásrendszerekben és nyelvekben is (vö. sumer sar „növényzet” L152!). Ezekből a kezdetek korára visszafelé interpolálva az következik, hogy 50 000 évvel ezelőtt az írást alkotó nép magyarul vagy a magyarral rokon nyelven beszélhetett.

Egyes nyelvészeti hipotézisek - előttem nem ismert gondolatmenetek (nyilván főképp hasraütés) alapján - a finnugor nyelvcsalád kezdeteit 100 000 évvel ezelőttre teszik. Mivel finnugor nyelvcsalád sohasem létezett, behelyettesíthetjük ezekbe az elméletekbe a legnagyobb finnugornak tekintett népet, a magyart. Azaz a magyar nyelv és a magyar nép lehet olyan régi, mint amilyen réginek az írásunkat gondoljuk a létező kőkori írástani-nyelvi adatok és megfontolások alapján.

Összefoglalva: a nyelvészek számára is fontos lenne a szempont, hogy a székely betűkön elvégzett akrofónia-rekonstrukciók régi magyar szavakat eredményeztek, mert ez azt jelzi, hogy a magyar hieroglif írást a magyar nyelv rögzítésére magyarok teremtették meg vagy 50 000 évvel ezelőtt.

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás

További cikkek

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal
A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése

Amennyiben ezt a veleméri utat szépnek találja, akkor az azért van, mert tényleg szép ez a veleméri út

Szeretne egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, de mégsem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson megtekintheti az ország egyetlen Onogesius-szobrát, ezen felül a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés, a múzeum meg a szobormegtekintés is) teljesen díjtalan. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a hun-magyar romantika mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az Onogesius vezér, az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Másutt meg mutatóba sincs egy fél sem. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Az írás monogenezise, egy kőkori központból való elterjedése

Az emberiség által használt antik írásokat a különféle szerzők általában - minden ok és megfelelő vizsgálat nélkül - egymástól elszigetelt rendszereknek tekintik. Csak ritkán említik meg, hogy ezeknek a távoli rendszereknek vannak egymáshoz hasonló jelei is. Ezeket a világszerte megtalálható, egyező jeleket sohasem mérték fel átfogóan. (Az első ilyen áttekintési kísérlet eredményét a nemrégen megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre.) Tudjuk pedig, hogy szép számmal vannak hasonló jelek (például a Föld hieroglifa is előfordul az egész világon), sőt helyesebb arról beszélni, hogy volt egy mindenütt hasonló kőkori írásrendszer is, amelyik lényegében azonos a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) legfontosabb jeleinek csoportjával. 

1. ábra. A Homo sapiens sapiens benépesíti a Földet, az Édenből továbbindulván már a tarisznyájában viszi és elterjeszti az első, a magyar hieroglif írás legkorábbi állapotával azonos jelkészletet

Ha ezekről a kőkori eredetű jelhasonlóságokról szó esik, az akadémikus áltudomány papjai akkor is szinte kivétel nélkül – tévesen – a véletlen egyezésnek tulajdonítják azokat. Pedig véletlen valójában nincs is. Igaz, hogy ez nem tartotta vissza Róna-Tas András professzor urat a szó használatától. A véletlenre való hivatkozás tudományos közleményekben kerülendő, mert csak azt fejezi ki, hogy a használója nem ismeri a tárgyalt jelenség okát. Egyébként is, már 1993-ban 6500 példányban kiadtuk a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünkben azt a Nemetz Tibor matematikussal közösen írt  (a matematikai részt illetően általa diktált) tanulmányt, amelyben a témában elvégzett valószínűségszámításról számoltunk be. E szerint a jelek hasonlósága elsősorban a rokonságnak köszönhető. Az akadémikus szerzők, akiknek rangon aluli a legújabb tudományos eredményekről beszámoló tanulmányok elolvasása, ha azt körön kívüli írta (mert a saját vélt presztizsük fontosabb a tényeknél és a tudomány haladásánál), annak is ritkán adnak hangot, hogy az írásrendszerek között sohasem léteztek áthatolhatatlan válaszfalak.

Az 1993-ban megjelent Bronzkori magyar írásbeliség és az 1999-ben közreadott A székely rovásírás eredete c. kötetünkben tisztáztuk, hogy az antik írásrendszereket az ősvallás céljait szolgáló preírás (a világmodellek jelkészlete) kapcsolja össze.

Éppen ezért érdemel kiemelt tiszteletet Karl Faulmann, aki az antik írásokat a kőkori jelek leszármazottjának tekintette már az 1930-as években is.

Hasonló megjegyzés olvasható Mircea Eliade tollából is, aki arra emlékeztet, hogy az európai parasztok jelképei régebbiek a görög tragédiák koránál. Ez azért érdekes a számunkra, mert a székely írás jelei azonosíthatók a népi hieroglifáinkkal – azaz európai parasztok jelképeivel (2. ábra).

2. ábra. A székely jelek, a népi hieroglifák és a hettita (luwiai) hieroglif írás jelei ugyanabból a forrásból származnak, lényegében azonosak

Baráth Tibor, de mások is felvetették a székely írás és egyes antik rendszerek rokonságának gondolatát. Mivel ezek az elképzelések szinte minden jelrendszerrel kapcsolatban felbukkantak már, ezek alapján akár egy világrokonság (a monogenezis elmélete) is feltételezhető lett volna.

Ez az ötlet – a pánmagyar kultúra (a nyelvek összezavarodása előtt általánosan használt magyar nyelv és kultúra) ötlete – azonban csak a kritikákban, gúnyolódásként vetődött fel ilyen tisztán. A finnugrista kritikusok olyannyira lehetetlennek tartották ezt a magyarázatot, hogy komolyan nem is vizsgálták. Primitív kultúrtörténeti világképük talaján állva "magától értetődően" vélték gúnyolhatónak magát az ötletet is.

A magyar írás távoli írásrendszerekkel való kapcsolatát felmutató szerzők munkássága csupán előmunkálatnak tekinthető, mert a monogenezis elméleti környezetét nem dolgozták ki alaposan. Nem ellenőrizték a véletlen egyezés lehetőségét; az írástörténeti adatokat nem vetették össze a népesedéstörténettel és az állandóság magyarázataként nem mutattak rá az ősvallási alkalmazás időtállóságára. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy a tézis alátámasztást nélkülöző kóbor ötletből önmagát bizonyító tudományos nézetrendszerré váljon.

3. ábra. Az iráni Szamarra-kultúra tálja a magyar hieroglif írás és a székely írás "f" (Föld) jelének (további jelekből kialakított és elolvasható) megfelelőjével, az Éden térképével

A Nemetz Tiborral elvégzettvalószínűség-számításunk ez utóbbi szerzők feltevéseit aláhúzta, és lehetőséget adott egy átfogó hipotézis (a monogenezis elméletének) alaposabb kidolgozására.

Hasonló eredményre jutott Juhász Zoltán a népzene, Varga Csaba pedig a számjelek elemzése útján: ezek is egyetlen központból terjedtek el és a magyarság ott volt a születésükkor.

További támogatást adott ehhez a genetikusok (Ornella Semino és társai) 2004-ben a Science-ben közreadott álláspontja arról, hogy a Homo sapiens sapiens egy jól meghatározható korban a Közel-Keletről kiindulva népesítette be a világot (1. ábra). E felismerés pontosabban helyhez és időhöz köthető valósággá változtatta az írásrendszerek ősrokonságának gondolatát. Ráadásul ez a hely, ez az időpont és az elterjedés útvonalrendszere megfelel a létező írásemlékekből (pl. a világmodellekből és az edények archaikus díszítéséből) nyerhető adatoknak. 

4. ábra. A neolitikus Karanovo-kultúra pecsétnyomója Bulgáriából egy felülnézeti világmodellel (az Éden jelekből kialakított térképével), középen a székely írás "kis r" jelének megfelelő Rá/ragyogó hieroglifa látható, a kerületen meg az ég hieroglifa ismétlődik négyszer (az ég jel a nagy és a szár ligatúrája), a teljes pecsét olvasata kb. Ragyogó nagy úr az ég vagy Rá az égi nagyúr, vagyis ez a kőkori írás nem volt képes a pontos hangalak visszaadására, a ragozás és a szórend rögzítésére, de a pecsét mondanivalója ennek ellenére megközelítő pontossággal feltárható és megérthető

Nincs okunk arra, hogy ne vegyük észre: ebbe a nézetrendszerbe a székely írás (pontosabban elődje, a magyar hieroglif írás) olyannyira beleillik, hogy nélküle a rendszer nem is létezhetne. Ugyanis nincs másik írásrendszer, amelyiknek a jelei és a rendszere ennyire azonos lenne az emberiség legkorábbi ismert jeleivel és azok összefüggéseivel. A monogenezis elméletét a székely írás és előzményeinek példatárával lehet illusztrálni. Ezért – amikor a monogenezis folyamatának kezdetét becsüljük meg – egyúttal a székely írás korát is kb. 50 000 évben határozhatjuk meg.

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy jellegzetes őrségi szállás) udvara az egykori borospince lejárójával, kúttal és diófával 

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

43 Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?

A székely írás "f" betűjének elődje, a Föld hieroglifa a Teremtés helyszínét, az Édent ábrázolja felülnézetben (1. ábra). Annak az őshazának a térképe ez, ahol eleink a székely írás ősét jelentő jelkészletet összeállították. Erről részletesebb elemzést is közreadtunk már Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak c. blogbejegyzésünkben. 

Az emberiség kollektív emlékezete megőrizte annak a helynek az emlékét, ahol öntudatára ébredt és kidolgozta a társadalmi együttélés legfontosabb szabályait, az őt körülvevő világ jelenségeinek magyarázatát. Ez a leírás - a kor lehetőségeinek megfelelve - vallásos köntösben jelent meg, s a vallásos emlékezet (például az Ószövetség teremtéstörténete) őrizte meg napjainkig. 

Az írás szülőföldje a Közel-Kelet (2. ábra). A genetikusok közelmúltbeli felismerése szerint itt élt a Homo sapiens sapiens azon csoportja, amelyik mintegy 45 000 évvel ezelőtt elindult Európa meg Ázsia belső területei és Amerika benépesítésére. S vitte magával nem csak az őshaza jelképekből összeállított térképét (a Föld hieroglifát), hanem véle együtt még vagy 20-50 további jelet is (a későbbi székely írás vázát). A legkorábbi jeleink képjelek, ami azt jelenti, hogy az írás szinte észrevétlenül, természetes úton alakult ki a világ fontosabb dolgainak lerajzolásával.  

1. ábra. A székely írás "f" (Föld) jele az Éden végletekig leegyszerűsített és lineáris jellé alakult térképe az egyetlen központi forrásból négyfelé szakadó szent folyókkal

2. ábra. Az Éden valóságos térképe: kereszt alakú szárazföld, négy folyó, négy tenger, négy hegység és az Istennel azonos középső szent hegy, az Ararát

3. ábra. Acoma indián edény körbe zárt kereszt alakú Föld jellel, a sarkaiban az elolvasható "magas sarok" mondattal, az égbe vezető négy szent hegység jelképével, amelyet a székely írás "m" (magas) és "s" (sarok) jelének párhuzamából állítottak össze

4. ábra. A székely írás "m" (magas) és "s" (sarok) jele

A következő évezredekben születő felülnézeti világmodellek (mandalák) ezt a tájat próbálják meg visszaadni a világ részeit ábrázoló jelképeikkel. Ezekből (az égig érő fa, a hegyek, az Orion csillagkép, a Nap, a forrás, a folyó és más dolgok rajzából) alakultak ki a székely írás jelei.

5. ábra. Magyarszombatfai tál (Czugh Zsuzsa fazekas magántulajdona) a Föld hieroglifa képszerű változatával (egy felülnézeti világmodellel)

E mandalák legegyszerűbbike a körbe zárt kereszt (a székely „f” betű), amely a kínai írásban meg az asztrológusok jelrendszerében is a Föld jele. Az Őrségtől Erdélyig, sőt a magyar nyelvterület határain túl is ismertek olyan archaikus díszítésű népi cserépedények és hímes tojások, amelyek az Éden képszerű térképét ábrázolják. Jellegzetességük, hogy világosan jelzik az egy forrásból fakadó négy folyót. Az Istennel azonos folyó ábrázolását esetenként más grafikai képű, de hasonló értelmű, az égbe vezető utat jelképező hieroglifával (például hegyekből rakott oszloppal, vagy az égig érő fával) helyettesítik.

6. ábra. A Szent Korona felülnézete a Teremtés helyszínét ábrázolja, a Teremtő megbízásából uralkodót jelöli ki

7. ábra. A Szent Korona keresztpántjai a jó "folyó" hieroglifákkal jelzik, hogy az Éden isteni középpontjából induló négy szent folyót jelképezik

E kép (a központi forrásból négy irányba futó szent folyók emléke) olyan erősen beleivódott a vallásos hagyományba, hogy nemcsak az Alhambra oroszlános udvarát és a Tadzs Mahal kertjét, hanem a III. Gyula pápa római villájának szökőkútját tervező mérnök képzeletét is megihlette. Ezt a képet találjuk az eurázsiai edények archaikus és elolvasható "díszítő" motívumaiban is (lásd erről az Éden és az edény szavunk rokonságáról írt alábbi cikket!).

8. ábra. Tokodi, római kori edénytöredék a Föld hieroglifa maradékával

A körbe zárt kereszt alakú jel azért terjedt el a világ minden tájára és azért jelenti mindenütt lényegében ugyanazt (vagy valami belőle levezethetőt, mint az egyiptomi niut „település” hieroglifa), mert a közös őshazából, a Közel-Keletről vitték magukkal mindenhová a Földet benépesítő eleink.

Amiből azonban az is következik, hogy a székely írás (és minden írás, amelyik tartalmazza ezt a jelet – ilyen pl. a kínai is) kb. 50 000 éves előzményekre, egy közös forrásra megy vissza.

9. ábra. Kusnarenkovói edény, fenekén a Föld hieroglifával, a székely írás "f" betűjének előképével (1)

10. ábra. Zamárdi avar tál a VI. századból, az alján lévő kereszt az edényfenék peremével együtt Föld olvasatú (a perem nélkül Dana isten nevét rögzíti), a kereszt közepén látszik a központi forrásra utaló és Lyukó istent megnevező hieroglifa is, a jelek olvasata kb. Lyukó dana földje (mai magyarsággal: Lyukó isten földje)

Jegyzet

(1) A kusnarenkovói kultúra a Déli-Uráltól nyugatra fekvő területeken elterjedt, VI-VIII. századi régészeti műveltség. A lelőhelyek többsége a mai Baskíria területén került elő, a temetők főleg a Belaja folyó mentén csoportosulnak, de két lelőhely található a Káma jobb partján is. Ezt a régészeti kultúrát gyakran hozzák összefüggésbe az ugorokkal, a magyarok elődeivel, illetve azok uráli őshazájával, Magna Hungariával. Feltehető, hogy a kusnarenkovói népesség a Déli-Urál keleti oldalán található erdős sztyeppei területekről - az Iszety és a Tobol folyók közéből - költözött át a hegység nyugati oldalára, amit több szakember az avarok nyugatra történő vándorlásával azonosít.

Irodalom

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: Nagyné Hudák Krisztina doktori disszertációjáról szólván: a tokodi római kori "Föld" hieroglifa nem keresztény kereszt!

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (2 háló, étkezőkonyha, fürdőszoba, 5 ágy, nagy terasz) 

Ha Ön azért szeretne egy őrségi szálláson pihenni, mert még nem tudja, hogyan lehet egyszerű, költség- és munkamentes eljárással ilyen aranyszínűvé változtatni a leánder levelét, akkor azt a foglalást követően rögvest eláruljuk. Csak növény- és természetvédőknek ne adja tovább!

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson