A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Harappa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Harappa. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. március 15., csütörtök

68 Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün

A veleméri rajzos sindük (tetőcserepek) a magyar néprajzkutatás számára lényegében újdonságot jelentenek. A néprajztudomány - Nagy Zoltán cikkeit leszámítva - nem foglalkozott a házilagosan készített tetőcserepeken lévő rajzokkal, jelekkel és szövegekkel. Ezen a területen belül is különlegességnek számít a veleméri rajzos sindük világa, mert ezeken az ősvallásnak az akadémikus tudomány számára ismeretlen magyar hieroglif írással írt üzenete maradt fent. 

Ezt a hieroglifikus (ősvallási jelképekből alakult, képszerű szójelekből álló) ősírásunkat a közelmúltban megjelent kötetemben mutattam be tankönyvszerűen (650 oldal, kb. 1000 színes kép műnyomó papíron). A könyvesbolti forgalomban legolcsóbban a Püski Könyvesboltban kapható.



 1. ábra. A hieroglifikus Magasságos Lyukó köve mondatot hordozó veleméri rajzos sindü (fotógrafika), előzetes időpont-egyeztetés után a társaival egyetemben megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban



2. ábra. A rajzos sindü grafikailag nem javított fényképe


A rajzos sindün a magyar hieroglif írás "jelből növő virág" ábrázolási konvencióját látjuk. Ez az ábrázolási konvenció jelek segítségével ama alapvető ősvallási tételt illusztrálja, miszerint az élet az Istennek köszönhető. Ezt úgy ábrázolja, hogy az életet jelképező virág, vagy növény az Isten egyik jelképéből, esetünkben a lyuk/Lyukó hieroglifából nő ki. Az ábrázolás az ismert bőségszaru fogalmának az őse. 



3. ábra. A csodaszép csempeszkopácsi Árpád-kori templom freskói között megtalálható az "atya jeléből növő virág" ábrázolási konvenció



4. ábra. Nógrádi hímzés az atya jeléből növő virággal


Ez a "jelből növő virág" ábrázolási konvenció közismert kifejezési eszköz lehetett az Árpád-korban, máig előfordul a magyar néprajz tárgyain, de már a kő- és a bronzkorban is ismert volt, például megtalálható Göbekli tepe 12 000 éves ábrázolásain, valamint az Indus-völgyi kultúrában is, egy Harappa-edényen.



5. ábra. A veleméri rajzos sindü ma/magas szójele és a székely írás "m" betűje



 6. ábra. A veleméri rajzos sindü Lyukó hieroglifája és a székely írás "ly" betűje


7. ábra. A veleméri rajzos sindű szójele és a jel párhuzama Felsősófalva Kodárostetőről


A tárgyalt veleméri rajzos sindün megtalálható a "magas kő" ábrázolási konvenció előfordulása is. Ez az ábrázolási konvenció két, vagy három jelből áll. 

Állandó tagja a "magas kő" jelmontázsnak a magas és a hieroglifa. E magas kő elnevezés a templomkörzetek vagy a kiugró nagyságú köveken (kaptárköveken) működő áldozati helyek neve lehetett és a jelpár egy lépcsős toronytemplom ábrázolásából alakult ki. A toronytemplom ábrázolásának bal oldalából a magas, a jobb oldalából pedig a szójele született meg (majd az akrofónia során ezekből keletkezett a székely írás "m" és "harmadik k" betűje).

Amikor az ábrázolási konvenció jelmontázsa három jelből áll, akkor a két szélső a magas és a hieroglifa, a középső pedig az Isten valamilyen jelképe. Arra utal ez a jelhármas, hogy azon a magas kövön, abban a templomkörzetben a jelképével megjelölt Istent tisztelik, neki mutatnak be szertartásokat.



8. ábra. Gyimesi hímes tojás a Magas sarok kő mondattal



9. Ábra. Indián edény a "Magasságos jó sarok köve" jelmontázzsal


Időben és földrajzilag is tág az a horizont, amelyen belül e jeleknek és jelmontázsoknak megtalálható a párhuzama. Tudjuk, hogy e távoli jelrendszerek puszta összehasonlítása is ellenkezik az akadémikus "tudomány" egyetemeinken tanított és szakkönyvekben sulykolt hazug dogmáival. Az általában hangoztatott, de ennek ellenére sem igaz írástani kép szerint ugyanis az ilyen távoli jelrendszereknek egymáshoz nem lehet semmi köze. Azok a "szakértők" azonban, akik ezt az álláspontot vallják, sohasem ellenőrizték a saját állításaikat a szükséges alapossággal. Az ilyesfajta ellenőrzésekhez ugyanis becsület, bátorság, szaktudás és igen sok munka szükségelteik - aminél sokkal könnyebb az előző "tudós" generációk megalapozatlan téveszméinek szajkózása. Nekem szerencsém volt Nemetz Tibor matematikus segítségével 1992-ben elvégezni egy valószínűségszámítást (a leírását 1993-ban közzé is tettem a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetben). Ez a matematikai valószínűségszámítás romba döntötte az említett akadémikus téveszmét, mert bebizonyította, hogy a hasonlóság a jelek világában is a rokonság jele. 

A most bemutatott veleméri rajzos sindün (1. ábra) az alsó levelek felelnek meg a magas és a jeleknek, a legalsó Lyukó jel pedig a napisten jelképe. Azaz a veleméri hieroglifikus mondat olvasata: Magasságos Lyukó köve.

Örök hála azoknak a kitűnő veleméri paraszt-gerencséreknek, akik nem csak nagyszerű cserépedényeket tudtak készíteni, hanem megőrizték számunkra a kőkori ősvallás jeleit is!








veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


További cikkek




Amennyiben az olvasó még nem tudná, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt, akkor - javaslom - látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

2018. március 10., szombat

64 Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa

Ahogyan az a magyar jelkincs történetének ismerői számára már megszokott lehet, a világ szinte minden táján, így az Indus-völgyi-kultúra jelei között is van húsznál több párhuzama a székely írásjeleknek (pontosabban a magyar hieroglif írás jeleinek, mert nem egyetlen hangot jelölő betűkről, hanem egyszótagos szavakat jelölő hieroglifákról lehet szó ebben az esetben). 



1. ábra. A Harappa-kultúrához tartozó tál szarvasán több jelet is találunk


Tudjuk, hogy a magyar hieroglif írás, amelynek tankönyvszerű leírása nemrégen jelent meg, az egységesnek tűnő kőkori ősvallás jelképeiből alakult ki. E jelképek az ősvallás elméleti tételeit képszerűen illusztrálták, illetve néhány szavát, vagy mondatát fonetikusan rögzítették is. Ennél többre, egy-két mondatnál hosszabb szövegek leírására, feltehetően nem is volt alkalmas ez a kőkori eredetű írás. Ezt a feladatát gyakran az ábrázolási konvenciók alkalmazásával oldotta meg. Ezek egyike a "jel állaton" ábrázolási konvenció, azaz jelekkel látta el az állatábrázolásokat. A különböző állatábrázolások egyezései alapján bepillanthatunk a kőkori eredetű ősvallás elméleti rendszerébe is. Mi magyarok szerencsések vagyunk, mert ezek a jelek fennmaradtak számunkra a magyar hieroglif írásban és modernebb változatában, a székely írásban, ezért kis szerencsével el is tudjuk olvasni ezeket a mai latin írásunkhoz képest szokatlannak tűnő ősvallási szövegeket.



2. ábra. A Harappa tál jelei és magyar párhuzamaik

A szép Harappa-szarvason első pillantásra is feltűnik, hogy a szarva is, meg a farka is eltér a természetes szarvasagancstól és -faroktól Ezek inkább jelekre emlékeztetnek. Olyan jelekre, amelynek párhuzamait megtaláljuk a magyar jelek között.

A sztyeppi szarvasábrázolások esetében már megszoktuk, hogy a szarvasagancs az égbe vezető út jele, amiből nyilvánvaló, hogy a Harappa-kultúra embere ismerte az égi szarvasvadászat mítoszát, amely a magyar csodaszarvas-mondának is az alapja. Ott fent az égen ugyanis egy Cassiopeia, Auriga és Perseus csillagképek által alkotott csillagszarvas menekül a Tejúton az üldözői elől a Sarkcsillag felé. Három üldözője van. Az Orion csillagkép az atya, aki a két fiával, az Ikrek csillagképpel űzi a szarvast. Az ősvallási képzet elterjedtségére jellemző, hogy a mítoszt a lappok is ismerik, továbbá a közép-amerikai indiánok is vadásznak tartják az Oriont. 

A szarvas agancsa az égbolt tetőpontja, a Sarkcsillag felé mutat s a szarvasábrázolások szarva e miatt gyakran az égbe vezető út jelének felel meg.

Esetünkben a szarv lényege egy hullámvonal, amely a székely írás egyik "ü" betűjének felel meg, amely a magyar hieroglif írás ügy "folyó" szójeléből alakult ki az akrofónia során. Ez a folyó a Tejút, amelyik az északi saroktól a Sarkcsillagig vezet. Az ősvallás szerint e helyen van a napisten palotája. Obi-ugor mítosz szerint a napisten, hazamenvén, az égig érő fa (a Tejút) csúcsához köti a lovát. 

A szarv hullámvonalára két oldalon hegyekből rakott lépcső tapad, az egyik a magas, a másik a szójele. A szarv együttesen a magasságos folyó köve értelmet rögzíti. Vagyis egy olyan szikláról, épített lépcsős piramisról van szó, amelyiken a Tejúttal azonos istent tisztelték.

A szarvas farka a székely "zs" betű és a kínai sen "fiatal, zsenge növény, hajtás" jel megfelelője. A magyar hieroglif írásban ez a zsenge szójele. Az ősvallási jelkörnyezetben szokásosan a napisten éves feltámadására, újjászületésére utal.

A szarvas hasa alatt látható függőleges hullámvonal a Tejút jele. A magyar hieroglif írásban ennek felel meg két hullám alakú hieroglifa: az Ak "patak, Heraklész" és az ügy "folyó".

A Harappa-tálon ezen túl még a körbe zárt pont alakú napjelkép is megtalálható több példányban. 

A tál mindegyik jele jól azonosítható és értelmezhető a magyar hieroglif írás jeleivel. Ez annak köszönhető, hogy a legkorábbi típusú írásemlékeket, az ábrázolási konvenciókat előírásszerűen a magyar hieroglif írás jeleinek a felhasználásával készítették. Ez a tál tehát az Indus-völgyi íráson belül is egy archaikus stílust képvisel. Az Indus-völgyi jelek között több magyar jel párhuzamát is megtaláljuk, azonban a legtöbb párhuzam a tálhoz hasonló archaikus jelhasználathoz kötődik. Ez azt is jelenti, hogy a kőkori eredetű és világszerte ismert magyar hieroglifák kiegészítésével, továbbfejlesztésével alakult ki az Indus-völgyi civilizáció írása.




3. ábra. Az Indus-völgyi írás néhány jele a magyar párhuzamokkal



Varga Géza




Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - nézze meg az alábbi videót is, mert a legvégén valóban integetni fogunk!
Cserépmadár szállás imázsvideó