2020. szeptember 28., hétfő

Bikfalva festett hieroglifái

Felhívott telefonon Jánosi Csaba geológus Erdélyből és a figyelmembe ajánlott egy filmet, amely az Erdély.ma portálon jelent meg és Bikfalva szép kúriáinak örvendetes megújúlásáról tájékoztat. Itt is megköszönöm a figyelemfelhívást. A film címe: Minek ide radiátor? (film - az öregedő székely falu, Bikfalva megújulása)

Az 1700-as évekből fennmaradt s kis híján rommá lett épületek némelyikéről kiderült, hogy annak idején festett és elolvasható díszekkel látták el a külsejüket. Az ablakokat keretező díszítés sarkaiban olyasfajta magyar hieroglifák (ősvallási jelentőségű szójelek) vannak, mint amilyenek az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáin (5. ábra), vagy a tusnádi Vártető sziklájába vésve (6. ábra) is láthatók. 



1. ábra. Ablakkeret Bikfalváról, elolvasható virágdíszekkel (fotógrafika) a 
Péter Alpár képzőművész és Várallyay Réka művészettörténész által felújított épületről

 

Az ablakkeret olvasható virágdíszei alapján az épületek kifestői világmodellnek tekintették az ablaknyílásokat, amelyek Lyukó napisten egével kötötték és mérték össze a belső tereket (1). A rendezett isteni világot állították példaként a halandók elé. A világmodellek sarkain szokás szerint az égbe vezető út valamilyen jelképe szerepel. Ez esetben az Istennel azonos égig érő fa Isten, és Egy ős olvasatú ábrázolásait találjuk a sarkokon.

A bikfalvai hieroglifák azt bizonyítják, hogy a székelyek az 1700-as évek végén ismerték és értő módon alkalmazták a hun eredetű szójeleiket. 

A szójelek létét az énlakai unitárius templom bilingvisként (2) szolgáló rovásírásos mennyezetkazettája dokumentálja a legkézenfekvőbben. E székely hieroglifák anyaországi (pécsi, szennai, debreceni, szentgyörgyvölgyi, kenderesi stb.) párhuzamaiból pedig az következik, hogy a hun eredetű székely írás az egész magyar nyelvterületen el volt terjedve és a hieroglifikus változatát a mai napig sok helyen alkalmazzák a népi jelhasználatban. Hieroglifáink elolvashatók a templomainkban, a festett ládáinkon, a hímes tojásainkon és a fazekasok termékein is. 

Az akadémikus áltudomány több ok miatt is dermedten áll ezen összefüggések és a szójeleink előtt. Egyrészt, mert képviselői a szükséges írástani ismeretek, módszertan, becsület és bátorság szűkében vannak. Másrészt, mert ezek a népi hieroglifák cáfolják a székely írás végső soron sémi eredetéről száz éve terjesztett, valamint a székelyek török eredetéről kiagyalt, ám sohasem bizonyított prekoncepcióikat.



2/a. ábra. Az Egy, vagy Egy ős olvasatú hieroglifa, attól függően, hogy a középső csúcs azonos-e a székely írás "us" (ős) jelével


2/b. ábra. Egy ős olvasatú mondatjel a pécsi székesegyház altemplomából, Szent László korából


2/c. ábra. Egy ős mondatjel egy hun ékszeren (Bóna István nyomán)



3/a. ábra. Tulipán alakú, Isten olvasatú hieroglifa az ablakkeret sarkáról, az ablak sarkának hozzáolvasásával sar ős ten, azaz mai magyarsággal úristen az olvasata


3/b. ábra. Debreceni csigatészta-csináló borda, tetején a tulipán alakú ős ten (Isten) hieroglifával (a felette lévő Nap szójellel együtt az olvasata napisten)



3/c. ábra. Az avaroktól ránk maradt nagyszentmiklósi kincs egyik ábrázolásának részlete az ős ten (Isten) vagy sar ős ten (mai magyarsággal: úristen) olvasatú hieroglifával (László Gyula nyomán)

3/d. ábra. Nagykörűi honfoglalás kori veret az ős ten (Isten) fát ábrázoló szójelével (az alatta lévő hegy hozzáolvasásával sar ős ten, mai magyarsággal úristen az olvasat)





4/a1. ábra. A bikfalvai ablakkeret Lyukó ege olvasatú mondatjele

4/a2. ábra. Az ablakról készített másik fényképen az alul középen látható Lyukó ege mondatjel nem pontosan ugyanúgy néz ki, talán a fényképezés, talán egy átfestés miatt - jó lenne biztosabb adatokkal rendelkezni (3)

4/b. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljében is együtt fordul elő a lyuk/Lyukó és az ég hieroglifa (a jobb alsó sarokban a székely írás "ly" és "g" betűje)


A bikfalvai hieroglifák egy lenyűgöző hun kori világnézet töredékét őrizték meg napjainkig. Minden tiszteletünket és köszönetünket megérdemlik azok, akik megmentik és az utókornak továbbadják.


Jegyzet


(1) Lyukó a hun-avar napisten egyik neve. A név napjainkig fennmaradt a földrajzi neveink között. A fizikai lyukkal kombinált Lyukó jel (4/b. és 4/e. ábra) magyar etnikumjelző, mert ez a jel csak a magyar hieroglif írásban jelent lyukat. A Bodrog-alsóbűi, feltehetően avar eredetű kohászok is Lyukónak ajánlották a munkájukat a rovásírásos fúvókatöredék alapján (4/c. ábra).



4/c. ábra. A Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék a honfoglalás korából a Lyukónak szöveggel




4/d. ábra. Avar korong a zamárdi temetőből a mai magyarsággal Nagyságos Lyukó ősúr olvasatú mondattal


4/e. ábra. A lyuk/Lyukó jel, a fizikai lyuk és a Nap összefüggéseit tisztázza a kazahsztáni ogur/szabír lelet (Szergej Botalov nyomán)


(2) Bilingvis: azonos szöveg kétfajta írással. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta belsejében az Egy az isten mondat szerepel alfabetikus, azaz betűző írásmóddal, míg a kazetta sarkaiban ugyanezt az Egy isten mondatot szójelekből alkotott, virág alakú mondatjellel írták le. Ez az énlakai bilingvis nyilvánvalóvá teszi, hogy eleink a székely jeleket szójelként is alkalmazták. A székelyek szó- és mondatjeleiről Veit Gailel tollából híradás is maradt ránk az 1500-as évekből.






6. ábra. A tusnádi sar ős ten (mai magyarsággal sarokisten, vagy úristen) mondatjel (a fényképét szintén Jánosi Csabától kaptam)


(3) Mint arról Várallyay Réka levélben tájékoztatott, a keretdíszítés valóban át lett festve, azonban sem el nem vettek, sem hozzá nem tettek a rajzolathoz. 

A két fénykép között ennek ellenére is eltérést tapasztaltam. Az első fényképen a Lyukó ege mondat olvasható, a másodikon már csak a Lyukó szár. Mivel a netről származó fényképek alapján csak igen rossz minőségű képhez juthattam, tévedhetek is. Ezért vettem fel a kapcsolatot a tulajdonossal, hogy ellenőrízhessem a fotógrafikámat és az olvasatomat. 

A hasonló rajzolatok restaurálásakor a legjobb szándék mellett is könnyű tévedni. A két színből álló új grafikába az elmosódott színű részletek szükségképpen vagy az egyik, vagy a másik színhez hasonulnak. Ha a restaurátor nem ismeri a székely jeleket és puszta díszítésként restaurálja a virágokat, akkor az ilyen változások előfordulhatnak. Ennek azonban következménye lehet az olvasatban. 

Várallyay Réka tájékoztatása szerint a Lyukó jel közepén van vagy volt egy elmosódott folt, ami még az előző tulajdonosokról maradt ránk. Ez az információ azt bizonyítja, hogy a kör alakú jel közepén volt egy pont, azaz a hieroglifát jól határoztam meg Lyukó-ként. A Lyukó jelnek egyébként van olyan változata is, amelyiknek a közepén nincs pont. Ezt az elmosódott foltot a fotógrafikán egy kerettel hangsúlyoztam, hogy a jel könnyen azonosítható legyen. 

Fennmarad még a kör alakú jel feletti függőleges hieroglifa azonosítása. Az első fényképen "g" (ég), a másodikon "sz" (szár "úr") jel látszik. Az ég-nek van két "ága", a szárnak nincs. A régi rajzolatról készült fényképek és a tulajdonosok emlékezete segíthet az elhatárolásban.



Irodalom

Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel

Varga Géza: A független székely állam hun kori jelképei a tusnádi Vártetőn

Varga Géza: Azonos szerkezetű, magyar hieroglifákból alkotott világmodellek a világ távoli tájain






Varga Géza: Népi tartalom







Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


1 megjegyzés:

  1. Alexander Focht a fészbukon: Kösznjük, hogy foglalkozik ezzel, mert más nem teszi, pedig hivatalból is illene ... mert amely nép, vagy egyén nem ismeri a múltját, azzal bármit megtehetnek és meg is tettek ( pl a keresztyén gyerekekből a törökök katonát idomítottak a keresztyének ellen).

    VG: Jogos! Köszönöm!

    VálaszTörlés