Felhívott telefonon Jánosi Csaba geológus Erdélyből és a figyelmembe ajánlott egy filmet, amely az Erdély.ma portálon jelent meg és Bikfalva szép kúriáinak örvendetes megújúlásáról tájékoztat. Itt is megköszönöm a figyelemfelhívást. A film címe: Minek ide radiátor? (film - az öregedő székely falu, Bikfalva megújulása)
Az 1700-as évekből fennmaradt s kis híján rommá lett épületek némelyikéről kiderült, hogy annak idején festett és elolvasható díszekkel látták el a külsejüket. Az ablakokat keretező díszítés sarkaiban olyasfajta magyar hieroglifák (ősvallási jelentőségű szójelek) vannak, mint amilyenek az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáin (5. ábra), vagy a tusnádi Vártető sziklájába vésve (6. ábra) is láthatók.
1. ábra. Ablakkeret Bikfalváról, elolvasható virágdíszekkel (fotógrafika) aPéter Alpár képzőművész és Várallyay Réka művészettörténész által felújított épületről
Az ablakkeret olvasható virágdíszei alapján az épületek kifestői világmodellnek tekintették az ablaknyílásokat, amelyek Lyukó napisten egével kötötték és mérték össze a belső tereket (1). A rendezett isteni világot állították példaként a halandók elé. A világmodellek sarkain szokás szerint az égbe vezető út valamilyen jelképe szerepel. Ez esetben az Istennel azonos égig érő fa Isten, és Egy ős olvasatú ábrázolásait találjuk a sarkokon.
A bikfalvai hieroglifák azt bizonyítják, hogy a székelyek az 1700-as évek végén ismerték és értő módon alkalmazták a hun eredetű szójeleiket.
A szójelek létét az énlakai unitárius templom bilingvisként (2) szolgáló rovásírásos mennyezetkazettája dokumentálja a legkézenfekvőbben. E székely hieroglifák anyaországi (pécsi, szennai, debreceni, szentgyörgyvölgyi, kenderesi stb.) párhuzamaiból pedig az következik, hogy a hun eredetű székely írás az egész magyar nyelvterületen el volt terjedve és a hieroglifikus változatát a mai napig sok helyen alkalmazzák a népi jelhasználatban. Hieroglifáink elolvashatók a templomainkban, a festett ládáinkon, a hímes tojásainkon és a fazekasok termékein is.
Az akadémikus áltudomány több ok miatt is dermedten áll ezen összefüggések és a szójeleink előtt. Egyrészt, mert képviselői a szükséges írástani ismeretek, módszertan, becsület és bátorság szűkében vannak. Másrészt, mert ezek a népi hieroglifák cáfolják a székely írás végső soron sémi eredetéről száz éve terjesztett, valamint a székelyek török eredetéről kiagyalt, ám sohasem bizonyított prekoncepcióikat.
3/b. ábra. Debreceni csigatészta-csináló borda, tetején a tulipán alakú ős ten (Isten) hieroglifával (a felette lévő Nap szójellel együtt az olvasata napisten)
3/d. ábra. Nagykörűi honfoglalás kori veret az ős ten (Isten) fát ábrázoló szójelével (az alatta lévő hegy hozzáolvasásával sar ős ten, mai magyarsággal úristen az olvasat)
4/b. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljében is együtt fordul elő a lyuk/Lyukó és az ég hieroglifa (a jobb alsó sarokban a székely írás "ly" és "g" betűje)
A bikfalvai hieroglifák egy lenyűgöző hun kori világnézet töredékét őrizték meg napjainkig. Minden tiszteletünket és köszönetünket megérdemlik azok, akik megmentik és az utókornak továbbadják.
Jegyzet
(1) Lyukó a hun-avar napisten egyik neve. A név napjainkig fennmaradt a földrajzi neveink között. A fizikai lyukkal kombinált Lyukó jel (4/b. és 4/e. ábra) magyar etnikumjelző, mert ez a jel csak a magyar hieroglif írásban jelent lyukat. A Bodrog-alsóbűi, feltehetően avar eredetű kohászok is Lyukónak ajánlották a munkájukat a rovásírásos fúvókatöredék alapján (4/c. ábra).
4/c. ábra. A Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék a honfoglalás korából a Lyukónak szöveggel
4/d. ábra. Avar korong a zamárdi temetőből a mai magyarsággal Nagyságos Lyukó ősúr olvasatú mondattal
4/e. ábra. A lyuk/Lyukó jel, a fizikai lyuk és a Nap összefüggéseit tisztázza a kazahsztáni ogur/szabír lelet (Szergej Botalov nyomán)
(2) Bilingvis: azonos szöveg kétfajta írással. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta belsejében az Egy az isten mondat szerepel alfabetikus, azaz betűző írásmóddal, míg a kazetta sarkaiban ugyanezt az Egy isten mondatot szójelekből alkotott, virág alakú mondatjellel írták le. Ez az énlakai bilingvis nyilvánvalóvá teszi, hogy eleink a székely jeleket szójelként is alkalmazták. A székelyek szó- és mondatjeleiről Veit Gailel tollából híradás is maradt ránk az 1500-as évekből.
Varga Géza: A pécsi székesegyház hieroglifikus mondatjele
Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel
Varga Géza: A független székely állam hun kori jelképei a tusnádi Vártetőn
Alexander Focht a fészbukon: Kösznjük, hogy foglalkozik ezzel, mert más nem teszi, pedig hivatalból is illene ... mert amely nép, vagy egyén nem ismeri a múltját, azzal bármit megtehetnek és meg is tettek ( pl a keresztyén gyerekekből a törökök katonát idomítottak a keresztyének ellen).
VálaszTörlésVG: Jogos! Köszönöm!