2018. május 20., vasárnap

Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel

Az őrségi Velemér Sindümúzeuma a magyar írástörténet egyetlen múzeuma, amely egy őrségi szállás portáján létesült. A kicsiny múzeum mintegy 150 veleméri rajzos sindüt őriz, közte a jelen cikk tárgyát képezőt is, amely a sarok hegyén álló, Istennel azonos égig érő fát ábrázolja - a főbb ágait tekintve - kettős kereszt alakjában. 

A sindü szó az őrségi Veleméren tetőcserepet jelent s a római megszállás idejéből származik. Csak a Dunántúlon ismert (esetleg sindül, vagy sindő változatokban). A sindü közvetlenül a latin scindul "tetőcserép" szóból, a véle rokon zsindely a germán sindel közvetítésével alakult ki (ez utóbbi azonban az egész magyar nyelvterületen elterjedt). Velemér nem is olyan régen még fazekasfalu volt s a házilag készített sindükre az ősvallásból ránk maradt ábrázolásokat rajzoltak. A veleméri rajzos sindük az ősvallás tételeit illusztráló archaikus ábrázolások. A sindük a "szent témákhoz szent jelek tartoznak" elv alapján magyar hieroglif írás jeleit is felhasználják



1. ábra. Az egy sarok mondatjelet hordozó veleméri sindü (fotógrafika)




2. ábra. A székely írás "s" és "gy" jele a magyar hieroglif írás sarok és Egy szójeléből alakult ki (bővebben a Magyar hieroglif írás c. kötetben!)


Berze Nagy Jánostól tudjuk, hogy az égig érő fa azonos az Istennel. Ezzel függ össze, hogy a természetben a Tejúttal egyeztetett égig érő fa kettős kereszt alakú jelet kapott, amely egyrészt a Tejút ábrázolása, másrészt az Isten állandó jelzőjét, az Egy szót rögzíti. 

Az őrségi velemériek - az itt található tűzálló agyagra alapozott fazekasság kultúramegtartó erejének köszönhetően -  ismerték a hun korból örökölt (eredetileg ősvallási) jelképeket, köztük a kettős kereszt Egy (azaz "Isten") jelentését is.  

Ezt a hun kettős kereszt ábrázolások is bizonyítják (4. ábra), amelyek közvetlen tartalmi kapcsolatot mutatnak a jelen cikkben tárgyalt sindü rajzával. 

Később, a korai kereszténység is átvette a jelképet s például a veleméri Szentháromság-templomban a Tejút hasadékában (mandorlában) ábrázolt Jézus Krisztus alakját kettős keresztté egészítették ki az 1200-as években készült freskókon (3. ábra).  Ez is a hun kori jelképek továbbélését igazolja. Velemér neve is erre utal, mert ezen a tájon volt Attila halála után Valamárnak, a hun uralkodó gótok fölé kinevezett alkirályának kicsiny országa. Azaz sok jel utal arra, hogy a lakosság és az iparos tevékenység folyamatos továbbélésének köszönhetően a veleméri rajzos sindük ókori (római és hun) örökséget őriznek. Ugyanezt tapasztaltuk a szombathelyi (szaváriai) Iseumhoz kötődő jelkincs esetében is. Aminek jelentősége van a hun-magyar azonosság és a székely jelek hun eredetének tárgyalásakor is. Ez a jeles sindü az Őrség lakosságát (általában a magyarságot) és a székely írást is hun eredetűnek mutatja.



3. ábra. A veleméri Szentháromság-templom és jelképes ábrázolásai



4. ábra. Hun nagyszíjvég a sarok hegyén álló kettős kereszttel (Nagyszéksós)



5. ábra. A Gizella kincs avar eredtű turulos fibulájának kettős keresztje egyrészt azt igazolja, hogy a kettős keresztet lehet növényként ábrázolni (mert azonos az égig érő fával), másrészt azt is, hogy az avarhun kettős kereszt kötődik a hármas halomhoz és genetikusan összefügg a magyar címer hármas halmon álló kettős keresztjével (mert ez az Isteni eredetű királyság, vagy királyi hatalom ismert jelképe az ókor óta)



6. ábra. A pliszkai bolgár kőrajz azt bizonyítja, hogy a hun eredetű bolgár dinasztia is ismerte a hegyen álló kettős kereszt jelkép "király, királyság" jelentését



7. ábra. A sumer nun "herceg" és a kínai wang "uralkodó" jelek azt bizonyítják, hogy az ókorban ez a jelkép legitimálta a királyi hatalmat, mert azt az Istennel azonos égig érő fától (a Tejúttól) származónak mutatta



veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított igazi őrségi szálláshely) várja Önt! 


További cikkek





A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 





veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése