Kora-bronzkori idol Tordasról "Ragyogj nagyságos zsenge" mondattal

A tordasi (Erdély) idol a 7000-3500 közötti időszakból, feltehetően a korai bronzkorból való. A fej körül lévő, ragyogj olvasatú sugarak arra utalnak, hogy a nőalak a napistennel azonos. A mellén a magyar hieroglif írás "eget tartó fa" ábrázolási konvenciójának egyfajta megvalósítását találjuk a nagy és a zsenge szójelekből összeállítva. E jelmontázs olvasata a szobrocska készítésekor Ra nagy zsen lehetett, mai magyarsággal ezt Ragyogj nagyságos zsengének mondhatnánk. A Katolikus Lexikonban van zsengeáldozat szócikk s ennek a szertartásnak a kő-, vagy bronzkori előzményeivel függhet össze az idol jelmontázsa. 

1. ábra. A tordasi idol

Az idol mellén lévő és "eget tartó fa" ábrázolási konvenciót képező két jel azonosítható a székely írás "n" (nagy) és "zs" (zsenge) jelével. A belőlük alkotott képszerkezet arra utalhat, hogy ezt a nőalakot azonosították az eget tartó fával (a Tejúttal). Mindegyik elemi jel megtalálható a székely írás előzményét jelentő magyar hieroglif írásban, sőt harmadikként az idol feje körüli sugarak megfelelője is megtalálható a ragyogj szójelben. A fej a hajkoronával egyetemben nyilvánvalóan a Napot idézi.

2. ábra. A tordasi idol Nagyságos zsenge jelmontázsa 

Az elemi jeleknek az ábrázolási konvencióban (a képszerkezetben) elfoglalt helye azt tanúsítja, hogy a nagy hieroglifa az égi hegyet, a zsenge pedig az eget tartó fát ábrázolja.

3. ábra. A székely írás "n" (nagy) és "zs" (zsenge) jele, a nagy jel a rovástechnológia miatt fordult függőleges helyzetbe, mert vízszintes jelet nem lehet, vagy nehéz egy fapálcába róni

4. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "nagy" és a kínai írás sen "fiatal növény" szójele, arról tanúskodnak, hogy már a kőkorban létezett egy Eurázsiában általánosan ismert jelszótár, amelynek jeleit megtaláljuk a tordasi idolon és a székely írásban is

5. ábra. A debreceni csigatészta-csináló borda napjelképe

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) 

A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

85 A marajó indiánok magyar-azonos jelei

A Brazíliában élő Tóth István küldte el a marajo-indiánok jeleinek táblázatát (5. ábra), amely a tájékoztatása szerint a Ceará állami régészeti múzeumból származik. Kérte, hogy hasonlítsam össze ezeket a magyar jelekkel és válaszoljam meg azt a kérdést, ami az újságokban kószál arrafelé, hogy származhat-e ez a marajo jelkészlet a pun, vagy a föníciai írásból.  

1. ábra. Az Eurázsiában gyakori "eget tartó fa" ábrázolási konvenció marajó előfordulása három magyar jel (az Óg, az ős és a szár) indián megfelelőjéből áll, az Óg jel az ég boltozatát, az ős jel a Tejút hasadékát (amelyben karácsonykor kél a Nap), a szár "úr" pedig az Istennel azonos égig érő fa törzsét (a Tejutat) ábrázolja, az úristent jelképezi, az írásemlék olvasata a magyar jelpárhuzamok alapján: Óg ős, vagy égi ős

2. ábra. Marajo edény két "eget tartó fa" ábrázolási konvencióval

3. ábra. A pécsi székesegyház altemplomában kőbe faragva található meg az 1. ábrán lévő marajo "eget tartó fa" ábrázolási konvenció magyar változata (balra),  tőle jobbra a pécsi jelek a székely írásban fellelhető párhuzamokkal: az "eget tartó fa" képszerkezet a székely írás "g" (ég) jelének felel meg, azt követően az "o/ó" (Óg), az "us" (ős) és a "gy" (Egy) jelek láthatók, az írásemlék olvasata: Óg az Egy ős

4. ábra. Marajo-magyar összehasonlító jeltáblázat (a szerző munkája), kiegészíthető az edények jeleivel, például hiányzik belőle a függőleges egyenes alakú szár hieroglifa, amely az 1. és 2. ábrán látható

5. ábra. A marajo jelek táblázata, amit Tóth Istvántól kaptam

6. ábra. Marajo világmodell (balra) és hun párhuzama (jobbra)

7. ábra. Marajo edény, fenekén az Óg hieroglifát is felhasználó világmodellel

8. ábra. Kórós református templomának a mennyezetén is van egy világmodell, amelyikben megjelenik az Óg hieroglifa

9. ábra. A marajo Ak ügy "Heraklész folyó" jelpáros (mindkét jel a zsenge jellel alkotott ligatúrában szerepel)

10. ábra. Amur menti Ak ügy jelpáros (a középső ős jellel együtt az olvasata mai magyarsággal: Heraklész az ősi folyó)

11. ábra. Dél-Dunántúli hun/avar(?) sírmelléklet, a felső sorban lévő jelek olvasata: Ak, a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: Heraklész a nagyon nagy folyó)

 12. ábra. Makói avar kereszt az isteni forrásból négy irányba induló szent folyók jelképével, a folyókat az Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó) jelpárossal jelöli 

13. ábra. Két Jóma ("jó magas" vagy "magasságos folyó") ligatúra a marajo jelek táblázatából

14. ábra. A perui Nazca-kultúra edénye Jóma ligatúrákkal

15. ábra. Kínától északra előkerült hun múmia, halántékán a Jóma ligatúrával

A marajo (ejtsd: marazsó), vagy marajoara nép egy mára már kihalt  indián törzs. A felfedezéskor Brazíliában kb. 1400 indián törzs volt, mára csak 330 maradt. A marajo nép az ország belsejéből költözött Para állam Marajo szigetére, az Amazonas torkolatához. Gazdag kulturális örökséget hagytak maguk után, ami elsősorban szépen díszített cserépedényeket és jelkicset jelent. Meglepődhetnénk azon, hogy a marajo edényeken milyen sok magyar jel párhuzamát találjuk, ha ez nem lenne szinte törvényszerű az amerikai indián népművészetben mindhárom Amerikában. 

A marajo törzs népművészetét bemutató cikk közli a jelek táblázatát is. E jelek többsége megtalálható a magyar jelkészletben,  elsősorban a székely írás, másrészt a magyar népi hieroglifák között. A székely jelek többnyire egy hangot jelölő betűk. A népi jelek és némelyik székely jel is szójel. A székely betűk esetében a 90-es években elvégeztük az akrofónia rekonstrukcióját, feltártuk a jelforma képi tartalmát, azaz sikerült tisztázni, hogy a betű milyen képszerű szójelből keletkezett. Ebben a cikkben azokat a jelentéseket mellékeltem a közös jelekhez, amelyek a magyar jelkultúrából származnak. Kötelességem figyelmeztetni az olvasót, miszerint lehetséges, hogy a nagy távolságok miatt a marajo jelpárhuzamok indián értelmezése nem egyezik meg pontosan a magyar jelentésekkel. Nagyon érdekes és tanulságos kutatási feladat lenne az indián és a magyar jelentések összehasonlítása, azonban ehhez szükség lenne olyan munkatársakra, akik ismerik az indián jelek jelentését.

A jelek egyezése nem tulajdonítható a véletlennek. A Nemetz Tibor matematikussal elvégzett valószínűségszámításunk azt bizonyította, hogy a hasonlóság a jelek világában is a genetikus kapcsolat jele. Ehhez azt tehetem hozzá a több évtizedes kutatásaim alapján, hogy a hasonlóság magyarázata az ősvallás eredendő rokonsága. A közös jelek a kőkori ősvallás jelképei voltak kb. 50 000 évvel ezelőtt, amikor a Homo sapiens sapiens Eurázsia belső területeit és Amerikát később benépesítő csoportjai még közös őshazában éltek a Közel-Keleten (erről bővebben a Magyar hieroglif írás c. kötetből tájékozódhat az olvasó). Ezt a közös jelkészletet örökölte és őrizte meg a marajo és a magyar nép is egy beláthatatlanul hosszú folyamat során. E kőkori írás szójeleket használt, azokból ligatúrákat, jelmontázsokat, ábrázolási konvenciókat és világmodelleket állított össze. Az ősvallás korlátozott igényeinek megfelelően csupán néhány ősvallási jelentőségű szót, vagy mondatot lehetett vele rögzíteni. A felhasznált képszerű szójelek fonetikusak voltak, az eddigiek alapján eredetileg egy szótagos szavakat jelöltek. A lényegében azonos jelforma-készlet mellett ezeket a tulajdonságokat (a ligatúra, jelmontázs, ábrázolási konvenció és világmodell készítésének szokását) napjainkig ki lehet mutatni az eurázsiai és amerikai archaikus jelhasználatban. Ezek a kőkori jelek ma elsősorban a népművészetek jelkészletében találhatók meg.

A cikk elején feltett kérdésre válaszolva: a pun és a föníciai jelekkel nem hasonlítottam össze a marajo jeleket, de annak talán nem is lenne sok értelme. Bizonyára találnánk egy-két hasonló jelet (mert a kőkori jelkészlet maradéka a világ szinte minden táján fellelhető), azonban az Ak-ügy jelpáros (9-12. ábra), vagy a Jóma ligatúra (13-15. ábra), amelyeket a marajo jelek között megtalálni, jellegzetes sztyeppi szellemi termék, amelyek - ismereteim szerint - a Földközi-tenger mellékén nem fordulnak elő. Ezeket nem az Atlanti óceánon, hanem a Bering-földhídon keresztül vitték Amerikába.

16. ábra. A marajo nép szigete az Amazonas torkolatában

Az indián-magyar kulturális kapcsolatok vizsgálatának lassan már könyvtárnyi irodalma van. Bár e kulturális összefüggéseknek még a felvetését is eleve tudománytalannak véli az akadémikus "tudomány", a kapcsolatok ettől még léteznek - mint azt írástani téren a jelen cikkben is bizonyítjuk. Az amerikai indiánok népzenéjének a magyar népzenével való megfeleléseit Ördög László és Juhász Zoltán mutatta ki. Csőke Sándor és Otto von Sadovszky az indián-magyar nyelvi egyezéseket kutatta.

A régészek, nyelvészek és történészek többsége - tisztelet a kivételnek - az indián-magyar kulturális kapcsolatoknak a felvetését is eleve tudománytalannak tartja. Jellemző viszont, hogy a matematikusokban hasonló ellenséges görcs nem található. Az eltérés azzal magyarázható, hogy az előbbiek egy akadémikus agymosáson mentek keresztül, amelynek legfontosabb összetevője az akadémikus dogmákról másként gondolkodók ócsárlása. Ezzel szemben a matematikusok nyitottak maradtak, megőrizhették a minden értelmes emberre jellemző kíváncsiságot és elemző képességet. Mosolyt fakaszt, ha egy körön belüli szakképzett áltudósnak már az első mondataiban felbukkan a "finnugrista szókincs" (a tudománytalantól a dilettánsig és az elmebetegig). Pedig csak arról van szó, hogy fogalma sincs arról, ami a szeme elé került és még az sem jut az eszébe, hogy a tudományos igényű vitákban a puszta jelzőosztogatás súlytalan. A tudományos igényű cáfolathoz az szükséges, hogy a felmerült kérdésekre jobb választ dolgozzon ki (esetünkben jobb magyarázatát adja az indián és a magyar jelek egyezéseinek - de nincs jobb magyarázat). Tudóshoz illő válaszra a szakképzett "tudósok" többsége nem képes, ezért marad számukra az elbődülés az új kapu láttán. Ez az egyetemeken beléjük oltott indokolatlan és ostoba gőg aztán gyakran megakadályozza, hogy megismerkedjenek a magyar-indián kulturális kapcsolatok tényeivel.   

Pedig hallatlanul érdekes és jelentős eredményre vezethet ez a kutatás, amelynek a papírforma szerint minden valódi tudóst érdekelnie kellene. A képszerű jelek ugyanis nagy többségükben jól azonosíthatók. A jelentésük ugyan változhatott, mert igen régen volt a közös állapot, azonban abban reménykedhetünk, hogy a változás nem volt jelentős és még rekonstruálni tudjuk a közös, ősi állapot fontosabb paramétereit. Az adja a vizsgált jelpárhuzamok hallatlan tudományos jelentőségét, hogy bepillanthatunk általuk a kőkori őseink világába.

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás (egy parasztházból kialakított őrségi szálláshely) bejárata

További cikkek

A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?

Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával

Egy Isten olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban

Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából

Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?

A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim

Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Hieroglifikus Magasságos Lyukó köve mondat egy veleméri rajzos sindün

A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei

A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei

Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája

Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa

Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból

X jeles veleméri rajzos sindü

Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege

Veleméri világmodell

Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban

A budapesti hun(?) jelvény tájolása

Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében

Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között

Sumer-magyar jelpárhuzamok

Indián-magyar jelpárhuzamok

Hieroglifikus-birtokjeleink

A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor

Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról

Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései

Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?

Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre

Elolvasható-kőkori-írásemlékek

Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok

Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?

Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?

Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?

Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé

Az énlakai Egy Isten mondatjel

A székely írás "us" (ős) jele

Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Vannak-e-szó- és mondatjeleink?

Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?

Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával

A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai

A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a velemériSindümúzeum

Czibor-Imre-világmodellje

Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén

Rá napisten hieroglifájából székely "R"rovásbetű

"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acomaindián edényen

A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogóIsten" mondat

Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jelközepén lyuk" ábrázolási konvenció

Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe

Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye anyelvtudományban

Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal

Mitől beavató korona a Szent Korona?

A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata

Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás

A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű

Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományosigényű vitára a székely írás eredetéről

A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiásrovásüldözést?

A hun jelvény rendeltetése

A budapesti hun jelvény kora

A budapesti hun jelvény jelei

A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése

Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról

A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-ánfolytatott megbeszélés leírása

Akadémikus reszelő

A temporius-téveszme diadalútja

Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontjakihalt

Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vótformula

Varga Géza írástörténész életrajza

A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése

A nagytótlaki körtemplom a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháztól csak 15 km-re van


Tavasszal eggyel több a gondunk, mert el kellene döntenünk, hová is menjünk majd nyaralni. Bevallani sem merjük magunknak, hogy szeretnénk egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak szállás, hanem kulturális csemege is van. Szeretne a szép szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó szolgáltatást (például magyar írástani beszélgetéseket) is kapni? Mert ha a kedves olvasó is a legjobbak, vagyis a rovológia iránt érdeklődők közé tartozik, akkor ajánlhatjuk magunkat. Ez az ajánlatunk nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi és megismételhetetlen (legfeljebb egy következő alkalommal, mint visszatérő vendég). Az általunk ajánlott őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére és a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a múzeum) teljesen ingyenes. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az olyan, írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha választhatnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van, másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!

64 Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa

Ahogyan az a magyar jelkincs történetének ismerői számára már megszokott lehet, a világ szinte minden táján, így az Indus-völgyi-kultúra jelei között is van húsznál több párhuzama a székely írásjeleknek (pontosabban a magyar hieroglif írás jeleinek, mert nem egyetlen hangot jelölő betűkről, hanem egyszótagos szavakat jelölő hieroglifákról lehet szó ebben az esetben). 

1. ábra. A Harappa-kultúrához tartozó tál szarvasán több jelet is találunk

Tudjuk, hogy a magyar hieroglif írás, amelynek tankönyvszerű leírása nemrégen jelent meg, az egységesnek tűnő kőkori ősvallás jelképeiből alakult ki. E jelképek az ősvallás elméleti tételeit képszerűen illusztrálták, illetve néhány szavát, vagy mondatát fonetikusan rögzítették is. Ennél többre, egy-két mondatnál hosszabb szövegek leírására, feltehetően nem is volt alkalmas ez a kőkori eredetű írás. Ezt a feladatát gyakran az ábrázolási konvenciók alkalmazásával oldotta meg. Ezek egyike a "jel állaton" ábrázolási konvenció, azaz jelekkel látta el az állatábrázolásokat. A különböző állatábrázolások egyezései alapján bepillanthatunk a kőkori eredetű ősvallás elméleti rendszerébe is. Mi magyarok szerencsések vagyunk, mert ezek a jelek fennmaradtak számunkra a magyar hieroglif írásban és modernebb változatában, a székely írásban, ezért kis szerencsével el is tudjuk olvasni ezeket a mai latin írásunkhoz képest szokatlannak tűnő ősvallási szövegeket.

2. ábra. A Harappa tál jelei és magyar párhuzamaik

A szép Harappa-szarvason első pillantásra is feltűnik, hogy a szarva is, meg a farka is eltér a természetes szarvasagancstól és -faroktól Ezek inkább jelekre emlékeztetnek. Olyan jelekre, amelynek párhuzamait megtaláljuk a magyar jelek között.

A sztyeppi szarvasábrázolások esetében már megszoktuk, hogy a szarvasagancs az égbe vezető út jele, amiből nyilvánvaló, hogy a Harappa-kultúra embere ismerte az égi szarvasvadászat mítoszát, amely a magyar csodaszarvas-mondának is az alapja. Ott fent az égen ugyanis egy Cassiopeia, Auriga és Perseus csillagképek által alkotott csillagszarvas menekül a Tejúton az üldözői elől a Sarkcsillag felé. Három üldözője van. Az Orion csillagkép az atya, aki a két fiával, az Ikrek csillagképpel űzi a szarvast. Az ősvallási képzet elterjedtségére jellemző, hogy a mítoszt a lappok is ismerik, továbbá a közép-amerikai indiánok is vadásznak tartják az Oriont. 

A szarvas agancsa az égbolt tetőpontja, a Sarkcsillag felé mutat s a szarvasábrázolások szarva e miatt gyakran az égbe vezető út jelének felel meg.

Esetünkben a szarv lényege egy hullámvonal, amely a székely írás egyik "ü" betűjének felel meg, amely a magyar hieroglif írás ügy "folyó" szójeléből alakult ki az akrofónia során. Ez a folyó a Tejút, amelyik az északi saroktól a Sarkcsillagig vezet. Az ősvallás szerint e helyen van a napisten palotája. Obi-ugor mítosz szerint a napisten, hazamenvén, az égig érő fa (a Tejút) csúcsához köti a lovát. 

A szarv hullámvonalára két oldalon hegyekből rakott lépcső tapad, az egyik a magas, a másik a kő szójele. A szarv együttesen a magasságos folyó köve értelmet rögzíti. Vagyis egy olyan szikláról, épített lépcsős piramisról van szó, amelyiken a Tejúttal azonos istent tisztelték.

A szarvas farka a székely "zs" betű és a kínai sen "fiatal, zsenge növény, hajtás" jel megfelelője. A magyar hieroglif írásban ez a zsenge szójele. Az ősvallási jelkörnyezetben szokásosan a napisten éves feltámadására, újjászületésére utal.

A szarvas hasa alatt látható függőleges hullámvonal a Tejút jele. A magyar hieroglif írásban ennek felel meg két hullám alakú hieroglifa: az Ak "patak, Heraklész" és az ügy "folyó".

A Harappa-tálon ezen túl még a körbe zárt pont alakú napjelkép is megtalálható több példányban. 

A tál mindegyik jele jól azonosítható és értelmezhető a magyar hieroglif írás jeleivel. Ez annak köszönhető, hogy a legkorábbi típusú írásemlékeket, az ábrázolási konvenciókat előírásszerűen a magyar hieroglif írás jeleinek a felhasználásával készítették. Ez a tál tehát az Indus-völgyi íráson belül is egy archaikus stílust képvisel. Az Indus-völgyi jelek között több magyar jel párhuzamát is megtaláljuk, azonban a legtöbb párhuzam a tálhoz hasonló archaikus jelhasználathoz kötődik. Ez azt is jelenti, hogy a kőkori eredetű és világszerte ismert magyar hieroglifák kiegészítésével, továbbfejlesztésével alakult ki az Indus-völgyi civilizáció írása.

3. ábra. Az Indus-völgyi írás néhány jele a magyar párhuzamokkal

Varga Géza

Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - nézze meg az alábbi videót is, mert a legvégén valóban integetni fogunk!
Cserépmadár szállás imázsvideó

53 Hieroglifikus-birtokjeleink

A Magyar Néprajzi Lexikonban régóta szerepelnek elolvasatlanul és megértetlenül a néprajzkutatók által áldozatos munkával összeszedett, a magyarság múltjáról és életéről elsőrangú fontosságú ismereteket őrző birtok- és nemzetségjelek. Amikor ezek hieroglifikus  jellegét és elolvashatóságát a Magyar hieroglif írás c. kötetem kéziratának írása közben felfedeztem, 2017-ben elküldtem egy erről írt, Hieroglifikus birtokjeleink c. tanulmányt a Néprajzi Társaság pályázatára. 

1. ábra. A Hieroglifikus birtokjeleink c. tanulmány címlapja

A Magyar Néprajzi Múzeum egyik nagy tiszteletben álló szaktekintélye azzal a megdöbbentő érveléssel utasította el a tanulmány értékelését, hogy a néprajztudománynak nem feladata annak latolgatása, hogy ez írás-e, vagy sem, sőt a birtok- és nemzetségjelek megértése sem. 

2. ábra az égigérő fát jelképező zsenge/zsendülő hieroglifa és párhuzama egy honfoglalás-kori tartsolylemezről (balra) és a kínai írásból (jobbra)

Hozzátehetem: a válasz egyrészt azért nem fogadható el, mert nincs szükség arra, hogy a néprajztudomány a birtok- és nemzetségjeleink írás voltának eldöntésén törje a fejét (ha nem hajlandó rá). Ugyanis a birtok- és nemzetségjeleink elolvasható és megérthető voltát már megállapítottam az említett Hieroglifikus birtokjeleink c. tanulmányban és azt kellőképpen alá is támasztottam. 

3. ábra. Ez az ország Lyukó napisten országa - hirdeti a magyar birtokjel - tőle indul ki az életet adó folyó

Mindaddig, amíg a tanulmányomnak nem születik tudományos igényű cáfolata (a hozzá nem értők fanyalgása, sőt a jelzőosztogatása vagy a körükben tartott népszavazás sem tudományos igényű cáfolat), addig ez a tanulmányom az írástudomány legújabb álláspontja. Tudományos igényű cáfolatra, hozzászólásra, vagy kiegészítésre - sajnos - nem is számíthatunk. Egyrészt, mert a tanulmányom kellően alá van támasztva, nehéz rajta fogást találni. Másrészt, mert senki sem ért a magyar hieroglif íráshoz és nem is foglalkozik sem a hieroglifikus írásunkkal, sem a birtok- és nemzetségjeleink elolvashatóságával. A puszta elbődülés az új kapu láttán csupán a borjú szakmai és etikai szintjét jellemezheti. Ez a siralmas helyzet az akadémikus áltudomány és a dilettánsok körére egyaránt jellemző s csupán reménykedhetünk a változásban.

4. ábra. A tulajdonos az égig érő fával azonos nagyságos (is)ten

Mivel a néprajztudomány az írástörténethez nem ért és nem akar érteni, egyébként sem sokra mennénk a töprengésükkel és a válaszukkal. Az azonban megdöbbentő, hogy a Néprajzi Társaság és a közpénzen fenntartott Magyar Néprajzi Múzeum nem hajlandó megérteni sem, tárgyalni sem a Magyar Néprajzi Lexikonban felsorolt birtok- és nemzetségjeleinket. Ugyan miért nem érzik ezt a feladatuknak? Netán attól rettegnek, hogy kiderül: a magyar nép igen régi klasszikus kultúra képviselőjeként képes volt a saját nemzeti jel- és írásrendszer megteremtésére s nem kellett azt sem a sémi, sem a török népektől átvennie? 

5. ábra. A "hegyen folyó" ábrázolási konvenció egyik előfordulását jelentő birtokjel a sarok hegyén álló égi folyót, az istennel azonos Tejutat (égig érő fát) ábrázolja; párhuzama a Szent Koronán, egy horezmi érmen és a nagyszentmiklósi kincsen is megtalálható

Áll néma csend. Az akadémikus áltudomány halovány kussban, fülét-farkát behúzva próbálja meg átvészelni a kérdés felmerülését. Ha senki sem osztja meg ezt a cikket a neten, akkor ez sikerülhet is nekik.

A tudás, aminek az említésétől is retteg az akadémikus áltudomány

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás (egy hiteles őrségi szállás) egyik ablaka surló déli napsütésben

További cikkek

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal
A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése

Nyáron többen is gondolkodóba eshetünk, hogy ugyan hová is kellene mennünk nyaralni, ahol némi értelmiségi-vonzó terven felüli szolgáltatást (például magyar írástörténeti tárgyú beszélgetéseket) is kapni a szállás mellé. A kedves olvasónak nem kell komoly búnak eresztenie a fejét, mert ha ilyet keres, akkor máris megtalálta! Az általunk ajánlott őrségi szálláson írástani eszmecserére is van lehetőség az itt eltöltött nyaraláson. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn jeligével keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet a rovológia mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek aligha választhatnak jobban, mint a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházat, e jellegzetes őrségi szálláshelyeket, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.