A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Attila. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Attila. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. április 23., hétfő

Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben

A hunok itáliai hadjáratára 452 tavaszán került sor. Közismert, hogy a kaland végén a nagy hun uralkodó megkegyelmezett Rómának. A megszállás veszedelmétől való megmenekülés olyan elemi erejű élménye volt az örök városnak, hogy évszázadokkal később is a legfontosabb események között emlékeztek rá. Bernini és Raffaelló, a két művészóriás állított emléket annak a pillanatnak, amikor Attila, a világ ostora elfogadta Leo pápa békeajánlatát. 



1. ábra. Onogesius hun hadvezér szobra a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy őrségi szállás) kertjében



Az Őrségben azonban, a hadjárat kiinduló pontján, csak napjainkban állítottunk emléket ennek a nevezetes eseménynek, pontosabban a hadjárat során megmutatkozó hun humanizmusnak. A hadjáratnak ugyanis ez volt a legfontosabb tanulsága, amire a világ nem figyelt fel eléggé. Korábban a gót Alarik nem törődött a város megkímélésének fontosságával, mert elfoglalta, kifosztotta és felégette Rómát. Mégis a hunokat tartja barbárnak a világ. Ez a szobor ebből kifolyólag a világ igazságtalanságának is ellentmond. Abcug nyugati újságírás! - gondolja magában Onogesius.

A történetírók sem szokták kiemelni a váratlan kegyelem egyik lehetséges magyarázatát sem. Attila ugyanis túszként Rómában töltötte a gyermekkorát és ezért feltehetően eleve hajlott arra, hogy megkímélje emlékei színterét. 



2. ábra. Onogesius nevét Hungyőző alakban írtuk le rovásbetűkkel, mert a rovásírás a fonetikus alakot rögzíti, a latin leírásban megmaradt hun névnek azonban ez a mai magyar forma jobban megközelítheti a kiejtését


Nos, ennek a hun emberségnek a hangsúlyozására született meg ez a szobor. Onogesius ugyan személyesen nem vehetett részt az itáliai hadjáratban, mert az előző évi katalaunumi csatában elesett, de a talapzatra írt, hiteles forrásban fennmaradt mondása (2. ábra) jól jellemzi a hunok nemes gondolkodásmódját, amely az általa oly sokszor vezetett és tanított hadsereget is jellemezhette.   

E sorok írójának tervei alapján Hankó Péter szobrászművész barátságból és a hun idők iránt érzett tiszteletből ajándékként készítette el a hun vezér szobrát.  

Onogesius szobra a veleméri domb tövében fakadó forrás fölött áll és északra tekint, ahol a hun ősvallás szerint a Tejúttal azonos Isten országa volt. A szobor hátterében egy különleges őrségi szállás, a Csinyálóház. A talapzatra Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester írta rá Onogesius fennmaradt mondását: "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"

A hun időkben az volt a legnagyobb megtiszteltetés, ha az uralkodó - Lenin rend akkor még nem lévén - meghívta egy pohár borra a kitüntetettet. Onogesius is a kezében tart egy üres poharat, de most nem Etele, hanem a Teremtő színe elé járul vele. Azóta is ott ül a Fennvaló jobbján és pohár mellett diskurálhatnak az Őrség viselt dolgairól. 



3. ábra. Pillantás az égerlápra


A szobor egy tóka felett áll és a telek alján lévő láprétre néz. A lápréten haris él, ezért szigorúan védett a terület. Esténként hallani is a semmivel össze nem téveszthető hangját. Igen, ez az a madár, amelyikről a költő azt írta, hogy harsogó. Azért szeret itt megmaradni, holott manapság igen könnyű egy védett madárnak akár ki is halni, mert a növényzetben háborítatlanul el tud bújni a veszedelmek, például a róka elől. 



4. ábra. Nyári délutánokon ezekben a fákban is virágokban gyönyörködve hallgatja Onogesius a haris harsogását



5. ábra. Tavasszal a mocsári gólyahír teszi széppé az égerfák alját



6. Így néz ki közelebbről a mocsári gólyahír, ebből azonban nem tud szedni Onogesius, mert nem hajlik a dereka, nekünk kell néhány szálat a szobor talapzatára tennünk a tiszteletünk jeleként


A lapályon égerfák nőttek (ami a képeken elég jól van dokumentálva), én meg diófát, szelidgesztenyét és körtét ültettem melléjük, mert azok jól bírják a nedves talajt. A két gesztenye néhány évi növekedés és reménykedés után elpusztult. A dió- és körtefáimról meg az eltelt 25 évben még egyetlen diót, vagy körtét sem sikerült ennem. A diók a lapályon elfagytak (az alacsonyabb területeken mindig erősebb a fagy). A körtefák teremnek, de azt meg mindig hamarabb megtalálták a madarak és a jómadarak. Ebből kifolyólag az idén is ültettem egy újabb körtefát, hogy a folyamatosság ne szakadjon meg (a vendégeknek szabad a kert fáiról, meg a lugasról fogyasztani a termést). Mert a folyamatosságnak éppen az a lényege, hogy nem szakad meg. Talán már Platon, vagy akár Herakleitosz is megfogalmazta, hogy ha a folyamatosság megszakad, akkor az már nem igazán folyamatosság. A dombon szerencsére terem a dió, de ott meg a körtével nem volt szerencsém, talán a szárazabb talaj miatt nem boldogok ott igazán a körtefák. Most erről az égerlápról mutatok néhány képet az égerfákra és a mocsári gólyahírre kihegyezve. 

A közölt fényképek pillanatképek 2018 ígéretes tavaszáról. Páratlanul szép napos idő van ugyanis. Öröm felemelni az orcánkat és derűs arccal a jövőbe tekinteni. Ha kételkedik benne egy szemernyit is az olvasó, akkor szíveskedjen személyesen ellenőrizni! 










A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 



Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

2018. március 17., szombat

72 Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából

Szaveljeva közöl egy permi írásemléket, amely számunkra nagyon fontos, mert a székely betűírás kialakulásához vezető írástani folyamatról árulkodik (1. ábra). 

A permi kultúra az egykori Perm városában és környékén a Kr. u. V. századig (Attila hun birodalmának széteséséig) virágzott. Ismert fémtárgyaikon a permi állatstílus jellegzetes ábrázolásai láthatók. Feltételezik, hogy a hunok által közvetített szaszanida fémművesség északi tájakra elvetődött példányainak hatására alakult ki. A permi stílus azonban jobban emlékeztet a Kínától északra élt ázsiai hun bronztárgyak stílusára. Ez a hun (szabírhun) hatás magyarázhatja a magyar jelek és a magyar szöveg északi megjelenését. 

A kicsiny permi írásemlék szembetűnő jelei azonosak a székely írás "s", "o/ó" és "k" (ek) betűivel. 

A fentről első jelet a sar szójeleként kell kiolvasni, míg az alatta lévő kettőt egyetlen hangot jelölő betűként. Érdekes, hogy ugyanilyen írásalkalmazásról számol be Borbola János egyiptológus is, aki az egyiptomi hieroglif írás egyik ismert emlékében, a Holtak Könyvében fedezett fel hasonló jelhasználatot. Mindketten úgy gondoljuk, hogy ezt az eljárást a régi magyar nyelv rögzítésére dolgozták ki. A két előfordulás (az Urál és Egyiptom) nagy idő- és térbeli távolságra van egymástól, de feltehető, hogy egy központi területen, a Közel-Keleten alakult ki az időszámításunk kezdetét megelőző évezredekben. 

Az azonos hangrögzítési eljárás a feladat hasonlóságának köszönhető. A ragláncokat alkalmazó magyar nyelv miatt a szótöveket célszerű volt szójellel jelölni, a végződések pontos rögzítéséhez azonban betűkre volt szükség. Ez az igény válthatta ki a szójelek betűként való alkalmazását, végső soron az első betűírás kialakulását.  

A fent leírt alkalmazásból adódik a sarok olvasat. A sarok az ősvallás számára fontos fogalom volt, mert az égbe vezető úttal, a hősök számára fenntartott túlvilággal volt azonos - ezért került egy jelvényre.


1. ábra. Permi jelvény a sarok szóval (Szaveljeva nyomán)






2. ábra. A permi jelvény sar szójele (balra) és a székely írás "s" betűje (jobbra); az égi hegyet ábrázoló hasonló jelektől (az "n"-től és az "o/ó"-tól) úgy különböztették meg a sar (sarok) jelet, hogy a peremét kifelé kunkorították, az égi hegynek azért csorbult a széle, mert az ősvallási mítoszok szerint a szelek időnként felemelik és visszaejtik az ég boltozatát 



3. ábra. A permi jelvény "o/ó" jele (balra) és a székely írás "o/ó" betűje (jobbra), a jel elforgatását a rovástechnológia kényszerítette ki, mert vízszintes jelet bicskával nem lehet fapálcába róni



4. ábra. A permi jelvény "k" betűje (balra) és a székely írás "k" (ek) betűje (jobbra)


A fentieken túl a permi jelvénynek vannak nehezebben észrevehető, szokatlan jelei is. A sztyeppi írásemlékeken (szkíta és hun leleteken) előfordul, hogy a lemez szélét jelszerűen, elolvashatóan képezik ki. E "peremjelek" minden esetben szójelek s a permi jelvény esetében is szójelekkel van dolgunk.  A három jel az ismert "magas kő" ábrázolási konvenció egyik előfordulása, amelynek olvasata: magas kő országa. A magas kő a lépcsős toronytemplomok és "kaptárkövek" korabeli elnevezése volt.  





5. ábra. A permi jelvény magas szójele (balra) és a székely írás "m" betűje (jobbra)




6. ábra. A permi jelvény (balra) és a Felsősófalva Kodáros-i írásemlék (jobbra)  szójele



7. ábra. A permi jelvény (balra) és a magyar címer (jobbra) ország jelentésű hármashalma




Irodalom (a kor íráshasználatáról) 


MAGYAR NYELVŰ POGÁNY IMASZÖVEG VOLGAI BOLGÁRORSZÁGBÓL 








AZ 523-AS, QUARDUSAT-FÉLE MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁS










A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



A veleméri Cserépmadár szállás (egy igazi őrségi szálláshely) Belső szobája

Amennyiben az olvasó azt gondolná e veleméri képek láttán, hogy az Őrség maga a földi paradicsom, akkor találkozna a véleményünk. Én ugyan kétségkívül elfogult vagyok, de ezt senki se irigyelje tőlem, mert mindenki az lehet, ha nálunk nyaral! 06(20)534-2780