66 A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei

Massimo Pallottino közölte egy etruszk váza fényképét (2. ábra). A vázán lévő vadászjelenet (1. ábra) érdemes a figyelmünkre, mert a rajta lévő jelek igen régiek és a magyar párhuzamok (a magyar hieroglif írás jelei) alapján értelmezhetőek is. E jelrokonság eredete a kőkori ősvallás jelkészletére mehet vissza. 

Minden vallás három elemből (elméletből, szertartásból és jelképekből) áll s ez vonatkozik a több tízezer évvel ezelőtti közös ősvallásra is. Az Afrikából 100 ezer évvel ezelőtt a Közel-Keletre költöző Homo sapiens sapiens lényegében ugyanazokat a jelképeket használta az ősvallási témák illusztrálására. Pl. az Isten égi alakját jelentő Orion csillagkép rajza minden törzsnél nagyjából hasonló lehetett és az "atya" szót jelenthette. Ezek a közös jelképek jórészt azonosak a székely írás jeleivel (az Orion csillagkép rajzából a "ty" rovásbetű alakult ki) és később bekerültek az ismert írásrendszerekbe (a sumér és a kínai írásban az Orion csillagkép rajza az "atya" szójele), ahol napjainkig megőrződtek.  Ezek a feltűnő és gyakori jelhasonlóságok azt a reményt keltik, mintha a székely írás segítségével az ismert etruszk szövegek elolvashatóak lennének, ez azonban egyelőre nem bizonyított. Az (esetleg görög eredetű?) etruszk vázákon lévő képszerű jelkompozíciók értelme azonban nyilvánvalóan megközelíthető a magyar hieroglif írás szójelei segítségével.

Az égbe vezető útra utaló jelképek (6. ábra) alapján nyilvánvaló, hogy itt az égi szarvasvadászatról van szó, amelyet mi magyarok csodaszarvas-mondaként ismerünk. A Jankovics Marcell által közölt lapp mitosz szerint a Tejúton a Perzeusz, Kassziopeia és Auriga által alkotott csillagszarvas menekül a Sarkcsillag felé az üldözői elől. Hárman vadásznak rá: az Orion és a Gemini (Ikrek), akiknek nálunk Nimród, valamint Hunor és Magor felelnek meg.

Nimród neve a magyar mitológiában viszonylag kései jövevény Bonfini szerint. A fiúisten eredeti nevéről nem tájékoztat, feltehetően több neve is volt (Bél, Ak, Óg stb.). Mindenesetre a görögök úgy tudják, hogy a szkíta népek ősapja Heraklész (vö. her Ak am. Óg úr!) volt. Az etruszk isteni triász fú tagjaként tisztelték s a neve Hercle volt. A károk Heraklészt Magor néven tisztelték. Heraklész nevének változata a magyar sarok szó, amelynek jelképe a 6. ábrán látható.  A hun-utód ogur népek Heraklészt sar Ok, vagy Óg úr néven nevezték.

Az ősvallás jelképeiként használt magyar hieroglifák már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Ebből a nemzetközi jelkészletből merítettek azok a népek, akik később saját írást kívántak kialakítani, megőrizve a régi közös jeleket is. Ennek köszönhető, hogy az etruszk és a magyar jelkészlet között oly sok egyezés található. 

Ezek az egyezések szó- és mondatjelek, amelyek az archaikus alkalmazásokon jelentkeznek meggyőző mennyiségben. Nincs okunk abban kételkedni, hogy ezek az etruszk jelek értelmezhetők a magyar jelkincs segítségével. Alátámasztják a Mario Alinei által kimutatott etruszk-magyar nyelvrokonság kérdését is. Hozzá kell azonban tenni ezekhez, hogy hasonló egyezések más népek jelkészletével is kimutathatók.

1. ábra. Vadászjelenet a M. Pallottino által közölt etruszk edényről a magyar hieroglif írás jeleivel a csodaszarvas és az Orionnal azonosított fiúisten ábrázolásával

2. ábra. A M. Pallottino által közölt etruszk edény

3. ábra. A vízszintes hullámvonal az edényeken gyakori, feltehetően az óceán jelképe

4. ábra. A Föld szakrális középpontjának jelképe

5. ábra. Napjelkép

6. ábra. A sar "sarok, úr" jele, a hegycsúcsokból rakott lépcsőn lehet feljutni az égbe

7. ábra. A svasztika az Éden egy forrásból fakadó négy szent folyójának a térképe, mindegyik karja azonos a székely írás "j" (jó "folyó") jelével

További etruszk vázák jelei

A VOLTERRAI "AK ÜGY" MONDATOS ETRUSZK VÁZA JELEI 

http://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2018/03/egy-volterrai-etruszk-vaza-jelei.html

VOLTERRA ETRUSZK MÚZEUMÁNAK MAGYAR JELEK PÁRHUZAMÁVAL MEGÍRT VÁZÁJA

http://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2018/03/volterra-etruszk-muzeumanak-magyar.html

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka

Amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

62 X jeles veleméri rajzos sindü

A veleméri Sindümúzeum házilag gyártott jeles cserepei között egyetlen egy olyan maradt csupán, amelyiken mindössze egy X alakú jel van. Mivel egyébként a veleméri sindükön a székely írásnak (pontosabban a magyar hieroglif írásnak) több jele is fennmaradt, bizonyosak lehetünk benne, hogy ez esetben is erről  (egy székely rovásjel őrségi népi megfelelőjéről) van szó.

Az X alakú jelről a néprajzosok tudják, hogy rontáselhárításra való. Ha tejesköcsögön van, akkor vastagabb lesz a tejföl és nem lesz véres a tehén teje. Itt azonban tetőcserépen akadtunk rá, ami nyilván azt jelentheti, hogy az eső és a vihar ellen védte a házat. 

A Szlovéniához csatolt szomszédos falvakban lakó magyarok elmondták, hogy valaha nekik is voltak jeles cserepeik, de azokat a jobb módjuknak köszönhetően már régebben lecserélték modern gyári tetőfedő anyagokra. Amikor a cserepek rajzára kérdeztem rá, akkor csak ezt az X alakú mintát említették.

Ezt a jelet ezen a sindün (így hívják a tetőcserepet Veleméren) az ég felé forduló felső lapba mélyítették. A mély árokban rendszeresen megállhatott, télen meg is fagyhatott az eső és a hólé, a cserép - a megfelelő agyagnak és égetésnek köszönhetően - mégis kitartott.

1. ábra. Veleméri rajzos sindü X alakú rontáselhárító jellel

A veleméri rajzos sindükön a székely írás több jelének a párhuzamát is megtaláljuk, közéjük tartozik ez a jel is. 

Az X a betűző székely írásban a "b" hang jele. A magyar hieroglif írásban (ezt a szójeles változatot használták a sindükön) Bél isten jelképe. A magyar hieroglif írás tankönyvszerű leírása a nemrégen kiadott kötetemben található meg. Azt, hogy a székelyeknek az egy hangot jelölő betűik mellett szó- és mondatjelei is voltak, az 1500-as évekből, Veit Gailel tollából származó hiteles feljegyzés erősíti meg.

Bél a pogány isteni triász fiúistene volt, akit a magyar mitológiában idővel Nimródnak neveztek. Bonfini írja is, hogy Nimród neve a zsidó krónikákból került a magyar évkönyvekbe.  

Velemér egy igen régi fazekasközpont volt, ahol a környéken található tűzálló agyag jó gazdasági alapot biztosított az ősvallási hagyományok megmaradására is. Mintha nem is létezett volna az ezer-ezerötszáz év kereszténység, a falubeliek szinte napjainkig gyártották házilagosan ezeket a pogány mintákkal ellátott sindüket. Az öregebbek még emlékeznek a készítésére, amiben maguk is részt vettek.

2. ábra. Ecuador, Valdivia, Kr. e. 2300 tájáról fennmaradt antropomorf kőkés a magyar Bél isten jelének párhuzamával, az áldozatok során használ kések általában egy-egy istent jelképeztek

3. ábra. Fajansz sas a magyar Bél hieroglifa párhuzamával, Gonur tepe (Türkmenisztán, Kr. e. II. ée.)

Irodalom

Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka

A feleségemet egyszer valamelyik olajipari óriáscég meghívta egy londoni teadélutánra, de persze nem mellékeltek hozzá repülőjegyet. Ennek mintájára és is kérem az olvasót, hogy látogasson meg Veleméren és nyaraljon nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szállásomon! Repülőjegyet én sem mellékelek, de azzal úgysem menne sokra a kedves olvasó, mert Velemérnek nincs repülőtere. E látogatás esetében azonban néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolhatunk az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk kedvező terepet talál. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét.