A következő címkéjű bejegyzések mutatása: budapesti hun jelvény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: budapesti hun jelvény. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 26., kedd

Levél Varga Benedek úrnak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának



1. ábra. A budapesti hun(?) jelvény "sz" betűje a múzeumba történt leadás előtt és a restaurálás ürügyével végrehajtott barbár lereszelés után


 Tisztelt főigazgató úr!

A személyes találkozónkon megígérte, hogy a Tudományos Tanács foglalkozni fog a budapesti hun(?) jelvény jeleivel, amelynek tudományos igényű leírására szerződésben vállalkoztak vagy nyolc évvel ezelőtt, ám azt nem sikerült teljesíteniük. E munka megkönnyítése érdekében mellékelem a jelvény jeleiről írt cikkem linkjét. Sikerült a jelvényről letört csúcs jelentését is tisztáznom az alán és a többi párhuzam segítségével. Kérem, legyen szíves tájékoztatni a TT véleményéről és arról, hogy a munkájukat segítené-e egy újabb beszélgetésünk!

Mellékelem és a szíves figyelmébe ajánlom néhány további cikkemet is a pécsi sisak "magas kő" jelképéről, a jogarokon alkalmazott kacskaringó alakú "jó" jelről és az alán "magas kő"-ről. A jelhasználat közös a magyar, a hun és az indián hagyományban. Valamikor olvastam egy genetikus cikkét (sajnos, már nem emlékszem a szerzőre és a cikk címére), amiben azt írta, hogy a hunok ősei mentek át Amerikába indiánnak. Gondolom, egyetértünk abban, hogy érdemes lenne ezeket az összefüggéseket figyelembe venni.

Ezek ugyan hajmeresztőek minden tanult ember számára (mert nem megfelelő írástörténetet tanítanak az egyetemeken), de a jelenségek ennek ellenére léteznek. A székely írás jeleinek és a magyar hieroglifáknak kb. 30 megfelelője van a hunok és az indiánok népi jelkészletében is. Nemetz Tibor matematikussal elvégeztünk egy valószínűségszámítást és az a rokonság következményének tulajdonította a párhuzamokat.

A figyelmét hálásan köszönöm!

Üdvözli: Varga Géza

06(20)534-2780
***

A fenti levelet tájékoztatás céljából elküldtem a Magyar Idők és a Kapu szerkesztőségének is. 

 A levél címzettje, Varga Benedek főigazgató úr azonban azóta sem nem méltatott válaszra. 

 A minisztérium vizsgálat indításáról tájékoztatott, de tőlem nem kérte be az események leírását és nem javasolt személyes találkozót sem. Ebből sejthetően az esetleg valamikor elkészülő - ha elkészülő - vizsgálati zárójelentés a múzeum meséjén fog alapulni, ahogyan az az előző, államtitkári vizsgálat esetében is történt.

Irodalom

Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia 



Varga Géza






További blogbejegyzések

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció



A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , ,

2018. március 28., szerda

83 Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra

Mindig nagy öröm számomra egy akadémikus kutató székely írásról vallott nézeteinek megismerése, mert az írásunk jellemzésének olyan új szempontjai kerülhetnek ezáltal a figyelem előterébe, amelyre egyébként nem is gondolnánk. Ez a helyzet Róna-Tas András professzor úrnak a Kossuth rádióban 2010. június 25-én 14 óra 30 perckor közreadott riportjával is, amelyben a neves kutató a latin írásnak a székely rovásírásra gyakorolt hatásáról beszélt. Mivel ilyen hatás nem létezett, ez valóban új szempontnak minősül, amire a szakterület alapos ismerője soha nem is gondolna. 

 A latin és a magyar írás kapcsolatának felvetése azonban ettől függetlenül is hasznos dolog, érdemes a kérdést tisztázni. 



1. ábra. Az akadémikus "tudomány" törekvéseire jellemző, hogy a budapesti hun(?) jelvény rovásbetűs éSZAKi szava helyett Tomka Péter régész (a múzeumban végrehajtott barbár felületreszelés után) már csak a latin AK monogramot, a fia, Tomka Gábor főigazgató-helyettes régész pedig (a feje tetejére állítva a leletet) egy latin M betűt volt hajlandó felismerni 


A riport hanganyagát Ambrus Károlytól kaptam meg a napokban, aki azt kérte, hogy - mivel úgy sejti, valami sántít a professzor úr által mondottakban - legyek szíves, tegyem azt a helyére. Valóban, a rövid riport csupán a jellegzetes, semmivel alá nem támasztható magyar- és tudományellenes finnugrista álláspont újabb dokumentuma. 

 Joggal merül fel ugyanis a kérdés, hogy ha a latin és a székely írás között párhuzamok vannak, akkor abból miért mindig csak a székely írásra gyakorolt latin hatásra következtetnek, az ellenkezője miért nem jut soha az eszükbe? A professzor úr által előadott torzképet - az írástörténeti tények miatt - a feje tetejéről a talpára kell állítani. A latin-magyar írástörténeti kapcsolatok valódi története éppen az ellenkezője lehetett annak, mint amit a professzor úr ebben a riportban előadott. Sajnálatos, hogy a Kossuth rádió - minden tudományos igényű szűrő nélkül - habozás nélkül segédkezik a hasonló téveszmék terjesztésében, az értelmiség félrevezetésében. Nem igaz, hogy az ellenvéleményről nem tudnak, mert elég régóta közreadtam már őket és azt a professzor úr bizonyosan kézbe vette már. A finnugrászok által indokolatlanul és felhatalmazás nélkül, közpénzen gyakorolt cenzúra, agyonhallgatás, párbeszédre való képtelenség és gyalázkodás csak annak a jele, hogy elenyésző mértékben alkalmasak a Tudomány képviseletére.

A rádióriportban a professzor úr azt állította, hogy a székely rovásírás korai állapota nem a magyar nyelv rögzítését szolgálta. A riportban nem mondta el, hogy ezt mire alapozza, de más előadásaiból és tanítványának, Sándor Klárának a könyveiből sejthető, hogy mire is gondol, mire is gondolhatnak. 


2. ábra. A budapesti hun jelvényt bemutató köteteim kiállítását Róna-Tas András professzor úr negatív véleményére hivatkozva tagadták meg az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállítás szervezői (az azonban feltehető, hogy a professzor úr legalább a címlapot látta, rajta az "a" rovásbetűvel)


Az egyik kiinduló axióma a finnugrista atyák tudománytalan nézete, miszerint mi magyarok a kultúrjavaink zömét a környező török, szláv és germán népektől vettük volna át. Az akadémikus áltudománynak e politikai jellegű alapállását már Csőke Sándor nyelvész is megállapította. A finnugrászok e prekoncepciójuk alátámasztására sorozatosan kényszerülnek valamilyen átadót, vagy "hatást" keresni. Amennyiben ugyanis a székely írásról az derülne ki, hogy magyar szellemi termék, akkor ez az egész finnugrista téveszme-rendszer megkérdőjeleződne. Így aztán a székely írás eredeztetésekor a legképtelenebb ötlet felvetése is "tudományos", csak hun (azaz magyar) eredetű ne legyen az írásunk. Ezért volt megengedve Horváth Ivánnak, az ELTE tanszékvezetőjének is, hogy - a közismert szakmai okok miatt nyilvánvaló képtelensége ellenére - humanista kitaláció gyanújába keverje a rovásírásunkat. S a hasonlóan elképesztő "tudós" agyalmányoknak se szeri se száma. Az akadémikus áltudománynak ezt a magyargyűlölő alapvetését "szakmai körökben" nem szokás beismerni. A professzor úr sem említette, azonban igazodott hozzá.

A riportban röviden csak arra emlékeztet a professzor úr - mint azt fentebb említettük - hogy a székely írást korábban nem a magyar nyelv rögzítésére használták. Nem említette ennek alátámasztását, de a következőkre gondolhatott: 
- a korai írásemlékeinken még nem használtak magánhangzókat s ezeket - ha jól értettem a riportban elhangzottakat - szerinte a keresztény vallás bevezetésekor alakíthattuk ki. Ebben a cikkben ezt a gondolatot cáfoljuk
- Sándor Klára ehhez azt tette hozzá, hogy a latinban is, meg a székely írásban is hasonlít egymáshoz az "u" és a "v" betű. Ez a hasonlóság létezik, de a 6. ábra alapján azt is be lehet látni, hogy a latinnál régebbi székely jelformák nem származhatnak a latinból.
- Kiegészíthetem ezt (ha már a latin és a magyar írás közötti egyezéseket soroljuk) azzal, hogy a latin ábécé "k" és "q" jelének a magyarban a "harmadik k" és az "ek" rovásbetűk felelnek meg. Azaz több egyezést is találhatunk. A székely írás kevéssé ismert "harmadik k" jelének egyik előfordulása a budapesti hun(?) jelvény (1. ábra).
- További latin-magyar párhuzam, hogy a székely írás is a latinos jelsorrendű ábécék csoportjába tartozik, ami azt jelenti, hogy a jelsor kezdete ábécé olvasatú. Ez ugyanis nem kézenfekvő, mert a székely írással rendszeresen rokonított germán rúnáknak futhark olvasatú az eleje és az ótürk írás jelsorrendjéről is csak azt tudjuk bizonyosan, hogy nem a latinos sorrendű írások csoportjába tartozik. A "szakma" talán azért nem említi a latin és a magyar jelsorrend azonos típusát, mert az akadémikus "tudománynak" fogalma sincs arról, hogy ez a latinos jelsorrend minek is köszönhető. 

 Felvetődne ugyanis a kérdés, hogy ha a székely írás az ótürk vagy a germán rúna átvétele (mint azt minden bizonyíték nélkül emlegetik), akkor miért nem egyezik meg a jelsorrendünk az ótürk vagy a germán íráséval? Az ilyen keresztkérdések, amelyeken megpróbál nesztelenül átlépni az akadémikus "tudomány", azt jelzik, hogy az egész átgondolatlan elmeszüleményük ingoványra épült. Nos, a jelsorrendnek az a magyarázata, hogy annak idején a népek a jeleiket az ősvallási jelentőségüknek megfelelően rakták sorba és a sorrend élére az isteni triász jelei kerültek. A székely írásban ez eredetileg az "a" (anya), "b" (Bél fiúisten) és a "d" (Dana öregisten), a "c" csak későbbi beszúrás. Mivel a latin mitológia szereplői és a latin ábécé között ilyen összefüggés nem mutatható ki, nyilvánvaló, hogy a székely írás egy ősírás, amihez képest  a latin írás csak egy kései átvétel.

Van tehát okunk arra, hogy vizsgáljuk a latin és a magyar írás kapcsolatát, mert az rendkívül tanulságos. Az azonban belátható, hogy nincs semmi okunk a székely írásra gyakorolt latin hatás feltételezésére. Az ellenkezőjére inkább gondolhatunk.
Volt-e magánhangzója a korai írásunknak?

 Az igaz, hogy a székely írás korai emlékein ritkább, sőt nagyon ritka a magánhangzók használata, azt azonban nem lehet állítani, hogy székely magánhangzók eredetileg (a kereszténység felvételekor?) nem is léteztek volna. A professzor úr álláspontját befolyásolhatta az akadémikus "tudomány" tudományon kívüli prekoncepciója, aminek köszönhetően nem hajlandók tudomásul venni a magánhangzókat is tartalmazó korai írásemlékeink létezését. A jelek szerint még azt is minden lehetséges és lehetetlen eszközzel megpróbálják megakadályozni, hogy a székely írással kapcsolatos (őket zavaró) tények a közönség tudomására jussanak. 

3. ábra. A mojgrádi hun kincs régen ismert, sokféleképpen magyarázott, de létező "a" betűje cáfolja Róna-Tas András álláspontját


 E finnugrista prekoncepció miatt tekintheti nem létezőnek a professzor úr a budapesti hun jelvény "a" betűjét, amelyet A székely rovásírás eredete c. kötetemben mutattam be. Ezen dolgozatom kiállítását éppen a professzor úr nemleges véleményére hivatkozva utasították el az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállítás magyar kiállításának szervezői (azaz a professzor úrnak tudomása van a hun "a" rovásbetűről, mégis úgy tesz, mintha az nem is létezne). 

 Az Erdélyi István régész és Ráduly János által jegyzett rováskorpusz is hun kori rovásemlékként közölte ezt az írásemlékünket. 

 Megtalálható az "a" rovásbetű a Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókán is a "na" ligatúrában. Ez az írásemlék a honfoglalás korából származik, méghozzá egy honfoglalás előtt is ott élő és a honfoglalás után is megmaradt közösség hagyatékában. Nincs tehát okunk azt gondolni, hogy az "a" betűnket a kereszténység felvételekor vettük volna át a latin írásból.

 Az akadémikus "tudomány" magyar- és tudományellenes előfeltevése sejthető ama történet mögött is, amit egyes wikipédiás szerkesztők állítanak (de nem dokumentáltak), miszerint a Magyar Nemzeti Múzeumból irányíthatta valaki a budapesti hun jelvény szócikkének valótlan indoklással végrehajtott törlését. A múzeumban komolytalan érvekkel megkérdőjelezték a budapesti hun(?) jelvény előzőleg feltételezett és szerződésben rögzített korát és a rovásfelirat létét is. Mivel ezt a kérdést a főigazgató szerint a múzeum Tudományos Tanácsa éppen mostanában tárgyalja, ne vágjunk a dolgok elébe, mert a végső döntés lehet akár szakszerű és becsületes is!

 Visszatérve a székely "a" betű kérdésére, a közelmúltban megjelent  Magyar hieroglif írás c. kötetemben azt fejtem ki (Szekeres Istvánnal is egyetértve), hogy a székely írás "a" betűje az anya hieroglifából alakult ki. Mivel a latin nyelvben az anya szót mater-nek mondják, ezért az akrofónia nem a latinban, hanem a magyarban zajlott le, azaz mi alkottuk meg az "a" betűt. Míg a magyar Enéh anyaistennő neve egyértelműen rokonítható a magyar anya és ünő szavakkal, a latin Juno köztudottan az etruszk Uni átvétele, az Uni név pedig a magyar Enéh változata. Mivel az olasz Mario Alinei professzor kutatásainak köszönhetően tudjuk, hogy az etruszk a magyar nyelv legközelebbi rokona, az "a" betű nem lehet latin alkotás, de lehet magyar. Egyébként is köztudott, hogy a latinok idegenektől (etruszkoktól és görögöktől) vették a jeleiket. Mindebből számunkra az a fontos, hogy az "a" betű eredete a magyar jel latinnál korábbi voltáról árulkodik és nincs okunk komolyan venni a latin hatásra átvett rovásbetű akadémikus meséjét. Inkább az látható be, hogy az "a" betűt és elődjét, az anya hieroglifát mi magyarok találhattuk fel. A budapesti hun jelvény "a" betűje egyébként is nem a latin jelformával, hanem a latinokat megelőző anatóliai kár írás "a" betűjének formájával egyezik meg (1. ábra). Talán nem véletlen, hogy Fáy Elek kutatásai szerint a fennmaradt kár szavak magyar szavakkal azonosak.



4. ábra. A székely írás "i/í" betűjének (balra) és a hettita (luviai) hieroglif írás "i" betűjének (jobbra) a hasonlósága arra utal, hogy a székely írás "i/í" betűje a latinnál is, meg a föníciainál is korábbi hagyományt őriz (ez utóbbiban "i/í" betű nem is volt)
A székely írásnak volt "o/ó" betűje is, amit egy permi írásemlék alapján biztosan állíthatunk (4. ábra).



5. ábra. Permi ékszer Szaveljeva nyomán a sarok szóval, amelyen a töve a sar szójellel, a végződése pedig az "o/ó" és "k" betűkkel van leírva (ez a vegyes jelhasználat több írásemléken is kimutatható, például a Bodrog-alsóbűi rovásemléken, meg a Borbola János által elemzett egyiptomi Holtak könyvében is)




6. ábra. Egy ismeretlen jelentésű, de feltehetően az értékmérő fém félkész-öntvényt ábrázoló urartui hieroglifa (fent balra), alatta a székely írás "u/ú" (ushu "réz") és "v" (vaske "vas") betűi (mindkettő egy meteorvasra utaló őskő összetétel leszármazottja), amelyek szintén e fém félkész-öntvény rajzából alakulhattak ki, ezekhez képest további egyszerűsödés vezetett a latin írás U és V betűjének kialakulásához

A 6. ábra alapján felmérhető az "u" és "v" rovásbetűink egymáshoz hasonló jelformájának kialakulása. Ez egy monoton egyszerűsödési folyamat, amelyben a székely jelek közbülső helyet foglalnak el a természethű urartui képjel és a latin lineáris jel között. Ebből következően a székely jelekből származhatnak a latin jelek, de fordítva nem történhetett. A latin írásban sohasem volt olyan "u"és "v" betű, mint amilyen ma is megtalálható a székelyben, ezért a székely jelek nem származhattak a latinból, csak egy annál jóval korábbi jelformából.  



A felsorolt példákból látjuk, hogy mindvégig rendelkezhettünk az "a", az "i/í", az "o/ó" és az "u/ú" magánhangzókkal (a sor talán kiegészíthető az "e/é" betűvel is, de ez még további kutatást igényel). Ráadásul a magánhangzók kialakulásának folyamatában a latin írásjelek mindig egy későbbi, leegyszerűsödött jelformát mutatnak. A székely jelek nem csak korábbi, bonyolultabb jelformával rendelkeznek, hanem illusztrálni lehet az akrofónia folyamatát is, amely a betű létrejöttéhez vezetett magyar nyelvi környezetben. 

A magánhangzók használatát valószínűsíti az is, hogy a Quardusat-féle magyar bibliafordítás aligha képzelhető el magánhangzók nélkül. 

 A ragozó magyar nyelv is indokolta a magánhangzók korai megjelenését. Mivel a magyarul beszélő hunok használták  a székely írás elődjét, feltehetjük, hogy a magánhangzók jelölésére is képesek voltak, csak azt ritkábban alkalmazhatták. Tudom, hogy a nyelvészeti alapozású finnugrisztika téveszméinek egyik saroktétele, hogy a hunok nem lehetnek azonosak a magyarokkal. Azonban az a nyelvészet, amelyik nem hajlandó ismerni a hunok által használt magyar hieroglif írást, nem létezőnek tekinti a régészeti emlékeken (például a budapesti hun jelvényen) olvasható és a nyelvemlékekben felbukkanó magyar szavakat, valamint az az álláspontja, hogy a hun nyelvet nem ismeri, az elvileg sem lehet mértékadó a hun-magyar azonosság kérdésében.

 Van tehát okunk arra, hogy feltételezzük a székely írás magánhangzóinak folyamatos meglétét, elismerve annak korábban visszafogott használatát. Ez azonban csak annak a jele, hogy a székely írás előzménye, a magyar hieroglif írás szójeleket alkalmazott. Így aztán - bár a magánhangzók jelölésére alkalmazható jelekkel mindvégig rendelkezett - nem volt igazán szüksége a magánhangzók jelölésére, vagy ezt az igényt nem azonnal és nem következetesen elégítette ki.

 A történelemhamisító finnugrista törekvések kudarcát jelentené, ha a tömegek számára is nyilvánvalóvá válik, miszerint kezdettől voltak magyar magánhangzójelek, volt lehetőség a magánhangzók jelölésére.  Tudott dolog a szakirodalomban, hogy a sémi írásokat megelőző írásrendszerekben már több magánhangzójel is létezett. Ha kiderül, hogy a székely írás ezen írások sorába tartozik (amelyek megelőzik a sémi írásokat és rendelkeztek magánhangzókkal is), akkor abból hörgés lehet az akadémikus oldalon. 

 E gondolatmenetből következően a létező magánhangzójeleink kutatása és beismerése az akadémikus "tudomány" számára nem szalonképes, hanem "eleve tudománytalan". Azért, mert a sémi írásoknak nem voltak magánhangzójelei, pedig szerintük a székely írásnak így, vagy úgy végső soron a sémi írásokból kellene származnia és nem lehet köze például a hettita (luwiai) hieroglif íráshoz. 

 A finnugrista várakozással szemben az a helyzet, hogy a hettita (luviai) íráshoz 19 azonos alakú jel köti a székely írást és ezek közül 12 esetben tartalmi kapcsolat is kimutatható. 
Varga Géza





A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


További cikkek

A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
Egy Isten olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus Magasságos Lyukó köve mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával


Amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!




A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szállás) kertjében lévő Lugasvég a reggelizések, sörözések és beszélgetések kitűnő terepe
Ha a kedves olvasó azt gondolná e veleméri képek láttán, hogy az Őrség maga a földi paradicsom, akkor találkozik a véleményünk. Én ugyan kétségkívül elfogult vagyok, de ezt senki se irigyelje tőlem, mert mindenki az lehet, ha nálunk nyaral.



dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , , , , , ,
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)