Varga Géza írástörténész

2026. június 23., kedd

Elolvasható világfa egy kalotaszegi sírkőről

Bevezető

A magyar népi kultúra gazdagságának köszönhetően a sorozatos pusztulás dacára is lépten nyomon új bizonyítékaira bukkanhatunk eleink hieroglifikus jelhasználatának. A jelen cikkben egy kalotaszegi világfaábrázolás olvasatát mutatom be (1. ábra). Ez tanulságos lehetne a Pócs Éva cikke nyomán kibontakozott világfa vita huszonvalahány "tudós" képviselőjének is, ha érdekelné őket az eredménytelen vitájuk érdemi megoldása.

1. ábra. Ten szár isten (mai magyarsággal: Ten úristen) olvasatú világfa a zsoboki temető 1903-ban állított sírkövéről, az ábra jobb alsó sarkában lentről felfele a székely írás "s" (sar "sarok, úr"), "sz" (szár "növényi szár, úr)", ten és ős jele

A fényképet, amiből a fenti világfát kiemeltem, Kalotaszegi Vándor adta közre (2. ábra). Ezt írja róla a közösségi médiában: "Ez a fénykép valamikor 1903-ban készülhetett Zsobokon. Egy olyan világ utolsó hírnöke, amely mára fizikai valójában teljesen eltűnt a temetőkből. De ha jobban megnézzük a sírkövet, egy sokkal mélyebb igazság tárul elénk. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a régi falusi ember – akit a városi előítélet sokszor „buta parasztnak” bélyegzett – csak úgy találomra, céltalanul rakott rá motívumokat a fejfákra vagy sírkövekre. Ez a gondolat a legnagyobb tévedés a népi kultúrával kapcsolatban! A falusi ember világa nem primitív volt, hanem szimbolikusan rendkívül sűrű és tudatos. Semmi sem került véletlenül vagy pusztán „díszként” Ignác György 1867-es síremlékére. ... Ez a faragó mester – és a közösség, amely a síremléket rendelte – olyan mély teológiai és kozmikus tudással bírt, amit ma is csak kapizsgálunk. Úgy tudták vizuális nyelvre lefordítani a létezés legnagyobb titkait, hogy ahhoz nem kellettek egyetemi tankönyvek. A mesterséges intelligencia segítségével most ez a 120 éves fotó „életre kelt”, és emlékeztet minket arra az elfeledett tudásra, ami egykor a mindennapok része volt."

2. ábra. A zsoboki sírkő fényképe Kalotaszegi Vándor nyomán

A zsoboki világfa párhuzamai

A sírkövön ábrázolt égig érő fa, vagy világfa (2. ábra) a kőkori ősvallás képalkotási - gondolatrögzítési szokásának megfelelően a magyar hieroglif írás, a székely írás előzményének szójeleiből épült fel. E széles körben elterjedt ősvallás ugyanis a legfontosabb elméleti tételeit hieroglifákból (ősvallási jelentőségű szójelekből) alkotott képszerkezetekkel illusztrálta a világ szinte minden táján. Ezért találunk székely szójelekkel elolvasható világfaábrázolást a penut indiánoknál Idahoban (3. ábra), a marbellai kőkori sziklarajzon (4. ábra) és egy ainu sámánköpenyen (5. ábra) is. Ismerünk hasonló szerkezetű (szójelekből összerakott) világfa-ábrázolásokat a hunok (6. ábra) és a honfoglaló magyarok (7. ábra) hagyatékából is.

Mivel a székely írás szójeleket alkalmazó előzménye a kőkori ősvallás jelképrendszereként szolgált, ezért a sztyeppi népek rajzain a csodaszarvas, az égig érő fa, a turul, a világmodell és az antropomorf istenábrázolás szójelekből van felépítve, vagy azokat magyar hieroglifák kísérik évezredek óta.

E nagyívű írástörténeti - vallástörténeti jelenség egyik kései képviselője látható a fenti zsoboki fényképen.

3. ábra. Nagyságos Dana ten olvasatú (a penut nez perce törzs által alkotott) mondatjel a Briggs-patak Kanaka-zúgójától, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "n" (nagy), "d" (Dana) és ten "élet, isten" jelei

4. ábra. A világfát idéző Zsendülő Dana ragyog(j) olvasatú, kőkori marbellai mondat jelei (balra), valamint az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "r" (ragyog), "d" (Dana) és "zs" (zsenge "zsendül, feltámad, újjászületik") jelei

5. ábra. Az ainu sámánköpeny legnagyobb világfájának olvasata: Ragyogó jó nagy Ak ügy (mai magyarsággal: Ragyogó jóságos nagy Heraklész folyó)

6. ábra. A romániai Sarata Monteoru lelőhelyen előkerült hun fibula (középen) a szójelekkel írt Ragyogj, ragyogj, ragyogj ős ten nagyúr! (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj Isten nagyúr!) mondattal, balra fentről lefele a hun nagy, szár "úr", ten, ős szójelek, jobbra a megfelelő székely "n" (nagy), "sz" (szár "növényi szár, úr"), ten, ős és "r" (ragyog) rovásjelek (fotógrafika)

7. ábra. Gyulai honfoglalás kori bronzjelvény, jobbra lentről felfele a székely írás "ly" (Lyukó), "b" (Bél), ős és ten szójele

A zsoboki világfa jelei

A zsoboki világfa szára nem meglepő módon a szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerű (ágakkal is rendelkező) példája. Ennek egyszerűbb változata a lineáris szár jel, aminek grafikai formája azonos a székely írás "sz" betűjével, egy függőleges vonallal.

- Felül egy tulipán, amit az énlakai bilingvis tanulsága alapján Isten (ős + ten) alakban olvashatunk el. Ilyen tulipánszerű ligatúra szerepel a hun és a honfoglalás kori, világfákat idéző mondatjelekben is (6. és 7. ábra). Ezek rámutatnak, hogy miért a tulipán a magyar népművészet legkedvesebb virága.

- A zsoboki jelmontázs legfeltűnőbb eleme a két kacskaringóból és a növény szárából álló ten "élet, isten" hieroglifa (ősvallási kötődésű, képszerű szójel). Ez a ten jel a szabír ős ten mondatjel kivonata, a legalább 12 ezer évre visszanyúló szabír/hurri hatás maradéka.

- A jelmontázs legalsó jele a tulipán szárának megvastagodása, a hegyet ábrázoló sar "sarok, úr" hieroglifa. A szár és a sar társítása megfigyelhető az ainu világfán is (5. ábra). Nem feltétlenül kell szerepeltetni az olvasatban, mert a hangalakját és a jelentését is képviseli a szár szójel, amivel néhány honfoglalás kori írásemléken közös jelet alkot.

Ezek alapján az olvasat Ten szár isten (mai magyarsággal: Ten úristen), ami - szokás szerint - a világfa és az Isten azonosságát tanúsítja.

Irodalom

Medgyesy Gábor: A lehúzó tartalmak között mint igazgyöngy (fb bejegyzés)