A székely írással kapcsolatos témákat a wikipédia és a wikiwand egyes szerkesztői - szakmai és etikai felkészületlenségük miatt - régóta nem képesek igényesen feldolgozni. Így van ez a Szent Korona mervi eredeztetésnek elméletével is, amelyiknek egyik lényeges eleme a magyar jelek létezése a Szent Koronán. A mervi eredeztetés elméletét én alkottam meg a 90-es években. Ezeket a portálokat azonban a komolyan vehető véleményalkotásban eleve megakadályozza a szisztéma, ami szerint a rendszerük működik. Ha akármelyik hozzá nem értő belejavíthat a mások által már feltett szintén jórészt komolytalan anyagba, akkor abból csak véletlenül sülhet ki jó dolog. Nem a tudomány legértékesebb megállapításai jelennek meg a közönség előtt, hanem egy hibahalmaz. 2026. 05. 24-én az alábbiakat találtam a mervi eredeztetésről.
1. ábra. A Szent Korona szerkezete által rögzített legfontosabb három magyar hieroglifa (az ábra jobb szélén fentről lefele) a székely írás "d" (Dana), "g" (ég) és "f" (Föld) jele, amelyek létezését a wikiwand szerint állítólag vitatják, bár elég jól láthatóak és ismertek is vagy ezer éve (azt, hogy e jelek létezését ki vitatja és milyen érvekkel, azt nem árulják el, mert nincs rá példa a szakirodalomban)
A wikipedia Szent Korona oldalának Mervi eredeztetés elmélete c. fejezetében mindössze ez szerepel:
A bekezdés címében foglalt ígéret ellenére egy szó sem esik benne a mervi eredeztetésről, vagy Mervről. A bekezdés végén megadott hivatkozás is csak Thúry József írására mutat, aki az írásában nem említi, hogy a Szent Korona a mervi oázisban készült volna. Ő mindössze arról szól, hogy a Szent Korona Nusirván iráni császártól maradt ránk. Merv nevét meg sem említi.
Az persze igaz, hogy az általam alkotott mervi eredeztetéselmélet egyik pillére a Thúry által is említett adat, ám az információk a wikipedia bekezdése alapján nem kapcsolahatók egymáshoz, mert a szerepemről semmit sem árul el a wikipedia ezen szócikke. Nyilván a személyemmel szemben egyes wikipédiaszerkesztők által érzett el nem túlzott tiszteletnek köszönhető a mellőzésem a saját elméletem ismertetésekor (1). Így azonban a wikipedia "tájékoztatása" zavaros és hiányos. Megfelel annak a tudománytalan eljárásnak, amire a szerkesztői képesek.
Jegyzetek
(1) A wikipedia Varga Géza (amatőr kutató) c. oldal szerint "Varga Géza (Biharkeresztes, 1947. – ) amatőr [2] írástörténeti kutató, önmeghatározása szerint írástörténész. [3] Álláspontjait és téziseit képzett, hivatásos szakértők nem tekintik valódi tudományos tevékenységnek, ezért rendszerint figyelmen kívül hagyják, mások Vargát önjelölt szakértőnek tartják. [4]".
Korábban a személyes oldalamat a tudománytalan szekcióba sorolták, amit ma már nem találok. Igaz, hogy egyszer megadták benne a halálom évszámát is, ami a tudománytalanságot alátámasztotta, de a szerkesztő urak nyilván nem a saját tévedéseikre gondoltak, amikor a személyes oldalamat tudománytalannak ítélték. Érdekes kritikája eme véleményüknek, hogy engem ugyan tudománytalan hírbe kevernek, de az írásaimat közlő folyóiratokat nem.
Volt egy vita a wikipedia kocsmafalán, ami ennek a tudománytalanozásnak a maradéka lehet. Ebből idézem az alábbi részletet:
Itt úgy emlegetik az "elméleteim akadémikus cáfolatát", mintha ilyesmire sor került volna. Pedig egyéb esetekben a wikiszerkesztők ragaszkodnak a forrásoláshoz.
A wikipedia végletesen elfogult szerkesztési gyakorlatára jellemző az alábbi történet: Az egyik szerkesztő (név és cím a szerkesztőségben) be akarta illeszteni valamelyik wikipedia-oldalba a hírt, hogy a Magyar hieroglif írás c. könyvemet az Élet és irodalom szerkesztősége a hét nyelvészeti könyvének minősítette. Vagy hússzor tette be, ám "figyelmes kezek" mindannyiszor ki is törölték. Végül megfenyegették, hogy kizárják a szerkesztők közül, ha szerkesztői háborút folytat.
Természetesen az sem kapott helyet a wiki alacsony hitelű rendszerében, hogy sikerült felülírnom az akadémikus áltudomány rovásírásos nyelvemlékekkel kapcsolatos téveszméjét. Az Országos Széchenyi Könyvtárban 2009-ben rendezett nyelvemlék kiállításig ugyanis az volt a "szakma" álláspontja, hogy rovásírásos nyelvemlékek nem léteznek, ezért a kiállítás szakmailag és etikailag is hibásnak bizonyult. Írtam vagy három cikket a kiállítás rendezői által képviselt álláspont cáfolatára, aminek következményeként azóta az MTA (Róna-Tas András), az ELTE (Zelliger Erzsébet) és a Magyarságkutató Intézet (Fehér Bence) is tud rovásírásos nyelvemlékekről. A szakmai botrány megoldása érdekében több, mint egy évtizedes munka árán Benkő Elek, Sándor Klára és Vásáry István tollából kiadtak egy MTA rováskorpuszt is. A cikkeim alapján nyilvánvalóvá válhatott a tudománypolitika számára, hogy valamit változtatniuk kell a szakma magyar- és tudományellenes álláspontján.
Hiller István miniszter egyúttal felmentette az OSZK érdemes főigazgatóját is, ami miatt Fejes László, a nyest.hu szerkesztője kiosztotta rám az önjelölt jelzőt. Nem én rendeztem a tudománytalan nyelvemlék-kiállítást (amelyik a "kezdetektől" ígérte a nyelvemlékek bemutatását, de a rovásírásos nyelvemlékekről a figyelmeztetésem ellenére megfeledkeztek) és nem is én mentettem fel a felelősét. Mégis rám neheztelnek. Ennek a társaságnak már csak ilyen ítéletre futja.
Ebből az egész történetből csak ez az önjelölt jelző jut el a wikiszerkesztők szűrőjén keresztül a közönséghez. Pedig nem sok tudós mondhatja el magáról, hogy az akadémikus áltudomány valamelyik ostobaságát sikerült helyreigazítania és az ellenkezőjére fordítania. Talán megbocsátható, hogy amikor 1970-ben elhatároztam, hogy tisztázom a székely írás eredetét, nem gondoltam arra, hogy három év múlva meg fog születni Fejes Lacika, akitől engedélyt kell kérnem a kutatásaimhoz.
A wikiwand A Szent Korona tudományos kutatásának története c. oldalán foglalkozik a mervi eredeztetéssel. Mindjárt az elején elkövet egy hibát, amikor Csomor Lajos könyvére hivatkozik, amelyben egy szó sem esik a mervi eredetről. De azt kötelezően megemlítendőnek gondolták, hogy az álláspontot a tudományos közösség áltudományosnak tartja. Ez egyrészt csak jelzőosztogatás, ami nem felel meg a tudományos igényű kritika követelményeinek, másrészt ilyen kritika sehol sem jelent meg a szakirodalomban. Ezért nincs semmiféle indoklás, vagy forrás, ami ezt a wikis véleményt alátámasztaná. "Természetesen" az sem jutott az eszükbe, hogy egy nézet tudományos igazolása, vagy cáfolata nem is népszavazással történik. Ezért érdektelen, hogy hány hozzá nem értő fanyalog, vagy sem. A wiki idézett szövege csupán némelyik szerkesztő szakmai-etikai alultápláltságát és az ellenérzéseit dokumentálja. Ám a Szent Korona eredetére kíváncsi olvasók félrevezetésére így is alkalmas. Amelyik wikiszerkesztőnek ez a szövegállapot is megfelel, az a magyar őstörténet és a magyar közönség iránt érzett megvetéséről ad tanúbizonyságot.
A török források tudományos értéke
A török források tudományos értékét nyilván azért szólták le az akadémikus áltudomány egyes - a szócikkben nem hivatkozott - szerzői, mert cáfolták a finnugrista prekoncepcióikat. Ha szerintük a magyarság az Urál vidékén született meg és onnan egy rövid északi útvonalon jött a Kárpát-medencébe, akkor ebbe a képbe nem fért bele, hogy 531 táján jelentős szerepet vitt Iránban.
Ezzel szemben források igazolják, hogy a magyarul beszélő szabírhunok két császárt is ültettek az iráni császári trónra. Az iráni Kavád (magyarul Keve) és hun anyától született fia: Khoszró Anosirván (magyarul Keár) uralkodók ezért szerepelnek a Kézai Simon-féle Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és a magyarok cselekedetei), valamint az erre épülő későbbi középkori magyar krónikák (például a Képes Krónika és Thuróczi János krónikája) hun-magyar királylistájában. Ezekben a következő királylistával találkozhatunk:
... Noé → Jafet → Nimród → Hunor → Bór → Dama → Keled → Keve (Kavád) → Keár (Khoszró) → Belér → Kádár → Otmár → Farkas → Bondofárd ... → Attila → ... → Árpád
A királynévsor ezen része a szabír-hunok és a Szászánida (Újperzsa) Birodalom VI. századi szoros kapcsolatának emlékét őrizte meg.
- Keve: I. Kavád perzsa király (uralkodott: 488–531), akit a hunok segítettek vissza a trónra.
- Keár: I. Khoszró (Khoszró Anosirván, uralkodott: 531–579), Kavád fia, aki egy hun hercegnőtől született.
Ez a névsor és a hozzá kapcsolódó részletesebb történetek (például a perzsák és bizánciak háborúihoz nyújtott hun segítség) a Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) című krónikában is kiemelt helyen szerepelnek.
Az akadémikus áltudomány bajnokai két ok miatt nem is próbálták megcáfolni a felismerésemet.
- Egyrészt az Urál vidéki magyar őshaza elmélete összeomlott. Értelmes ember ma már aligha próbálja megvédeni ezt a levitézlett deszkamodellt. Már Sándor Klára is rámutatott arra, hogy az Urál vidékéről sem a nyelvünk, sem a genetikánk nem származtatható.
- Másrészt a mervi eredeztetés bizonyítékai összefüggő, logikus láncolatot, önmagát bizonyító rendszert alkotnak. Nem lenne számukra szerencsés, ha megpróbálnának belekötni az általam írtakba, mert a tényekkel szemben semmi esélyük sincs.
Ilyen tény - többek között - a Karnamagban és a Tarih-i Üngürüszben egyaránt említett 20 000 lovassal rendelkező nép befogadása Irán északi részébe. Ez adott alkalmat a hét törzsre osztott nép kagánjának kinevezésére és a Szent Koronával való megkoronázásárára. De nem csak egyetlen adatról, egy-két történeti forrás tanúbizonyságáról van szó.
Az ókori és középkori források (például az örmény krónikák és a szaszanida adatok) részletesen beszámolnak a Szaszanida Birodalom nagy uralkodója, I. Khoszró (Nusirván) és a hun-szabír népek szoros, szövetségesi és háborús kapcsolatairól a VI. században. Nusirván uralkodása és Irán északi, északkeleti határai mentén zajló események (a heftalita és szabír hun szféra) földrajzilag és kulturálisan közvetlenül a mervi oázis régiójára irányítják a figyelmet. Mivel a források rögzítik e perzsa-hun kulturális érintkezési zónában a nesztoriánus kereszténység jelenlétét és a magas szintű ötvösművészetet is, némi joggal érvelek amellett, hogy a Szent Korona egy ilyen szakrális és politikai környezetben születhetett meg. Különösen, ha a török források - a magyarok véleményét idézve - világosan meg is mondják, hogy a Szent Korona Nusirvántól maradt ránk. E történeti forrásokkal szemben a wikiszerkesztők jelzőosztogatása erőtlen.
A Szent Korona harmadik jelrendszere
Ezt is írja valamelyik wikiszerkesztő, amikor a vélt bűneimet sorolja: "Az elmélet három új elemet tartalmaz a korábbiakhoz képest. Az egyik ilyen elem a Szent Korona „harmadik jelrendszerének” vélt felfedezése (a latin és a görög írás mellett a későbbi székely jelek előzményét is ismerték volna a korona alkotói)." Nem sorolhatom fel az összes jelet, amit a Szent Koronán érdemes összevetni a székely jelekkel. Több cikkben említettem már őket, de egy teljességre törekvő leltár még várat magára. A jelen cikk olvasói számára az 1. és a 2. ábrán is bemutatok ilyen példákat. A Szent Koronán lévő istenidéző szertartási szövegkönyv rovásjeleit (2. ábra) már évtizedekkel korábban észrevettem, de megérteni csak akkor sikerült őket, amikor az elmúlt évezredekből fennmaradt hasonló istenidéző szövegeket sikerült elolvasnom. Nem megy ez könnyebben másnak sem. Ha nem szán időt a hieroglifikus szövegek természetrajzának megismerésére, akkor egy világgal lesz szegényebb. Ez a két példa a korona harmadik jelrendszerének illusztrálása mellett azt is érzékelteti, hogy az intelligenciával csak költségtakarékos módon ellátott magyarországi szerzők miért nem ismerik fel a magyar jeleket és a magyar szövegeket. Mert nem tudják, hogy eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást.
2. ábra. A Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománc hármas csoportba tagozódó jelei egy istenidéző szertartás három szakaszának szövegkönyvét rögzítik magyar hieroglifákkal, a hieroglifák benne vannak a zománcképben, az alsó sorban pedig láthatók a hieroglifáknak megfelelő székely jelek: balra az "r", "s", középen "f", "s". "ly", jobbra ismét az "r" és az "s" rovásbetűk láthatók
Összegzés
Az akadémikus áltudomány szakmailag és erkölcsileg is megbukott szerzőinek marad e témában az elhallgatás, a lebukott Zsirai Miklóstól örökölt jelzőosztogatás, meg a téveszmeterjesztés és a hazudozás. Amivel sikert érhetnek el egy kocsmában, vagy a wikiben, de a tudományban ez már tegnap sem volt elegendő.
Ha az olvasó kíváncsi a Szent Korona eredetére és üzenetére, akkor érdemes megismernie a témában írt és az alábbi irodalomjegyzékben felsorolt dolgozataimat. Manapság ugyan egymást érik a Szent Koronával foglalkozó konferenciák, előadások, riportok, vagy a többnyire okos emberek által, kamera előtt folytatott beszélgetések, meg a különféle kiadványok, ám ezek alapját nem a történeti források, nem az uralkodói ékszerbe foglalt hieroglifikus mondatok megértése, hanem csak kellően meg nem alapozott találgatások képezik. Ezért nem tudja sem a közönség, sem a "szakma", hogy honnan is származik a Szent Korona és milyen szövegek vannak rajta. A Szent Korona rejtelmek gazdag tárháza, aminek a mélységeit nem lehet feltárni a rajta lévő, a harmadik jelrendszerrel rögzített üzenetek megértése nélkül.
Irodalom
