Ioannis Kenanidis és Evangelosz C. Papakitszosz a közelmúltban jelentette be az Indus-völgyi írás megfejtését a Bejelentjük az Indus-völgyi írás (IVS) megfejtésének eredményét c., az academia.edu-n elérhető dolgozatukban. Dolgozatukban így jellemzik az írásrendszert:
1. ábra. Hármas halom az Indus-völgyi írásban (balra) és egy Árpád kori magyar érmen (jobbra)
"Az Indus-völgyi írás nyelve egy altáji (z-altáji) nyelv lehet a keleti csoportban, rokonságban a kortárs sumérral, amely utóbbi egy r-altáji nyelv a nyugati csoportban. Az Indus-völgyi írás alapja egy 67 fő jelből álló szótagkönyv, amely képileg hasonló, és néha fonetikai értékben is hasonló a krétai (CPS) és ciprusi minószi írások jeleihez, valamint számos analógiát mutat az ékírás előtti sumérral."
E cikkben a szerzők által az An Estimate of the Indus Valley Language Phonology c. cikkükben megadott Indus-völgyi jeleket hasonlítom a székely írás és a magyar hieroglif írás jeleihez néhány táblázat segítségével (2 - 4. ábra). A megadott Indus-völgyi jelek közül soknak van magyar párja, mert a magyar jelek a kőkori ősvallás hieroglifáiból maradtak ránk, amelyek már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Amerikáig. Az alábbi táblázatokban összehasonlított jelek nagyjából abban a sorrendben vannak, ahogyan a szerzők azokat megadták, vagyis az általuk a krétai és a sumér írás, valamint más szempontok alapján feltételezett Indus-völgyi hangalaknak megfelelően sorakoznak a(m)-től θo(p)-ig.
Bevezetőként a magyar címerben szereplő hármas halmot mutatom be (1. ábra), mert ez mindhárom jelrendszerben létezik és alkalmas az írástani helyzet illusztrálására. Kétségtelenné teszi, hogy a szerzők gondolatmenete helyes. Ám azt is megmutatja, hogy az eredményeiket esetenként pontosítani lehet az eddig nem tárgyalt magyar jelkészlet adatainak figyelembe vételével. Az Indus-völgyi írás e példa és más rovológiai megfontolások alapján egy presumér (szabír-magyar) hatás eredménye lehet.
A hármas halom azért szerepel a sumér írásban, az Indus-völgyi írásban, meg a magyar címerben is, mert fontos jel volt. Egyébként a magyar címer másik eleme, az árpádsávos címerfélnek nevezett élő hieroglifa is szerepel a székely írásban "l" betűként, valamint az Indus-völgyi írásban is (2. ábra).
Ezek a fontos jelek alkalmasak a jelkészletek közötti kapcsolat jellemzésére. Az Indus-völgyi hármas halom hangalakja és jelentése a szerzők szerint kə(r) “mountains; wild land”. A magyar hangalak az orom és ország szavak tövében lévő or gyök, ami jól azonosítható a sumér khur és a szerzők által megadott Indus-völgyi kə(r) hangalakkal. A sumér és az ez alapján feltételezett Indus-völgyi jelentés magyarul "hegy, vad ország". Amihez az a megjegyzés kínálkozik, hogy a magyar hármas halom a saját országunk szeretetre méltó jelképe. Eredetileg az égi országot, az Isten országát jelképezte, mert az eget kőből, hegyekből rakott boltívnek és oszlopnak képzelték. Azaz a magyar hagyomány még nem idegen és vad vidéknek, hanem eszményképnek állította be a hármas halom hegyeit. S itt egy feltehető sumér-magyar őshaza gondolatvilága jelenik meg. Ami például a Tien san "Isten hegység" nevében is megjelenik. A kínai tien kettős, "Isten" és "ég" jelentésű, azonos a magyar ten "élet, isten" szóval, Tin etruszk főisten nevével, valamint a sumér tin "élet" szóval is. Vagyis a Tien san neve megőrizte a hegyek eredeti értékelését. A korai ősvallási képzethez képest a sumér vad jelző már idegenként, veszélyes vidékként tekint a hármas halom hegyeire. Ebből következően a sumér írás a magyarhoz képest egy eltérő kései értelmezést őrzött meg. Arra a korra emlékezik, amikor a fejlett és erős sumér városok lakója már vad és idegen területnek tekintette a környező, hozzá képest civilizálatlan hegyvidéket.
2. ábra. Az Indus-völgyi és a magyar jelkészlet összehasonlítása (1. táblázat)
3. ábra. Az Indus-völgyi és a magyar jelkészlet összehasonlítása (2. táblázat)
4. ábra. Az Indus-völgyi és a magyar jelkészlet összehasonlítása (3. táblázat)
A szerzők szerint az Indus-völgyi írásnak 67 alapvető szótagjele van. Nagyjából ennyit adtak meg a cikkükben is. Ezek közül - a fenti saját táblázatok alapján - mintegy 40 jelnek van párhuzama a magyar jelkincsben (2 - 4. ábra). Néhány Indus-völgyi jel magyar jelekből összerakott ligatúrának bizonyult. Más esetekben a külön jelnek tekintett jeleket egynek kell venni, vagy éppen ellenkezőleg: a jelváltozatként kezeltek valójában külön jelek. Két esetben nem voltam biztos a jel leírásában, ezeket kérdőjellel jelöltem meg. A hasonló bizonytalanságok az íráskutatás természetes velejárói.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ennyi Indus-völgyi jel esetében tudunk javasolni jelentést és hangalakot is a megfejtőknek. Mint azt az 1. ábrában bemutatott hármas halom esetében láttuk, nem csak a jelentés, hanem a hangalak is fennmaradt. Nincs okunk azt gondolni, hogy más jelek esetében nem lesz hasonló szerencsénk.
5. ábra. A 2. táblázatban bemutatott Indus-völgyi turul, alatta az ábrázolást alkotó szójelek
Az 5. ábrán látható turul legfelső jele a Tejút hasadékában kelő napistenre emlékeztető ős hieroglifa. Alatta van az ég hieroglifa, amelyik az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik megvalósítása. Mindkét jelben szerepel egy középső, eredetileg és általában függőleges egyenes, ami az Istennel azonos világfa (a Tejút) jelzése. Innen tudjuk, hogy ez a turul a Tejúttal azonos Isten zoomorf alakja. A magyar mitológiában e turultól származik a hun-magyar dinasztia. A turul szárnyai a magyar hieroglif írás Ak "patak" és ügy "folyó" szójeleinek felelnek meg. Ez a jelpáros rendszeresen jelen van a világfa hieroglifikus ábrázolásaiban.
6. ábra. A hasonló alakú urartui, Indus-völgyi és magyar jelek a pénzként szolgáló lenyúzott állatbőr alakjába öntött fém félkészöntvényt ábrázolják
A 6. ábra jobb szélén lévő székely jel az "u" betűt jelöli, miközben tudjuk, hogy a rajz egy fém félkészöntvényt ábrázol s hogy a hurrita (másik nevükön szabír) nép nyelvében az ushu szónak "réz" a jelentése. Van egy további, kissé eltérő jel is a székely írásban, ami a "v" hangot jelöli (e két jel hasonlósága okozta, hogy a latin írásban is hasonló az "u" és a "v" betű). Ez utóbbi a vaske "vas" szójele volt egykor, de ennek már nincs párja az Indus-völgyi írásban, vagy azt nem ismerem. A jórészt hurrita eredetű örmény nyelvben azonban a waske jelenti a "vas"-at. Ez a jelsorozat arra utal, hogy az indus-völgyi - magyar etnokulturális kapcsolat bronzkori volt, vagy a bronzkorban is létezett.
Nem csak rovológiai és matematikai, hanem nyelvészeti bizonyítékai is vannak a szabír-magyarok Indiáig elérő hatásának. Például a magyar állam szó megfelelője megtalálható a tamil nyelvben is mánilam alakban s ezek változata jelenik meg Elám nevében is. Szentkatolnai Bálint Gábor a nilam "föld/ország" szót jegyezte fel az állam szavunk tamil testvéreként, hangsúlyozva a hangtani és jelentésbeli egyezést. 1887-es tanulmányában közel 3500 tamil-magyar szóegyeztetést mutatott be.
Összességében jelentősnek vélem a fentebb bemutatott jelpárhuzamokat. Az Indus-völgyi írás és a magyar írás közötti összefüggés az egykori etnokulturális kapcsolatokra vet fényt. Érdemes kutatni.
Irodalom
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
