2026. április 30., csütörtök

Khuár ősúr elolvasható idolja a Tordos-Vincsa kultúrából

Marius Meulenberg közli az 1. ábrán látható Tordos-Vincsa idol rajzát az Ontcijfering van een belangrijk deel van het Vincaschrift című dolgozatában. 



1. ábra. Szójelekből alkotott Vincsa istenábrázolás Marius Meulenberg nyomán, az olvasat: Égben ragyogó élő Khuár ős szár (mai magyarsággal: Égben ragyogó élő Khuár ősúr)


Az 1. ábrán lévő istenábrázolás azért tűnik első pillantásra is torznak, mert szójelekből áll. A kőkori ősvallás rendes szokása volt, hogy a legfontosabb ősvallási tételeket elolvasható ábrákkal illusztrálta. Ez érhető tetten a Tordos-Vincsa kultúra jelhasználatában is (1). A szokás széles körben el volt terjedve és napjainkig fennmaradt például a magyar államcímer Egy országa olvasatú világfa ábrázolásában (hármas halmában és kettős keresztjében), valamint a magyar népművészetben. Az Istenről, a turulról, a csodaszarvasról és a világfáról szójelekből alkotott ábrázolásokat készítettek. 

A Vincsa alkotók által felhasznált szójelek a 90-es években elvégzett akrofóniarekonstrukciónak köszönhetően ismertek a magyar hieroglif írásból, a székely írás előzményéből. A székely írásban többnyire egyetlen hangot jelölő betűkké válva maradtak fent. (2) A fenti istenábrázolás - a hasonló hieroglifikus szövegek, a magyar jelek és a módszer ismeretében - könnyen elolvasható. 


2. ábra. A Vincsa istenábrázolás hieroglifáinak és a székely írásjeleknek az összehasonlító táblázata


Khuár a kaukázusi hunok istene a források szerint, amelyet Mübariz Helilov és Nyitray Szabolcs is említ (3). A Khuár név a magyar úr szó korabeli alakja lehet. A rombusz alakú "k" rovásjel a latin írásban a "q" jelnek felel meg. Nem csak a hangzásuk hasonló, hanem a jelsorrrendben elfoglalt helyüket tekintve is egyeznek. Simon Péter kutatásaiból tudjuk, hogy a jel eredetileg egy fejet ábrázolt s a "q" "farkincája" a nyak ábrázolásából maradt ránk. Ezt támogatja Szekeres István álláspontja is, aki a hangalakot a magyar koponya, német kopf és török kobak szavak tövével rokonítja. E Vincsa istenábrázolás ezeket a véleményeket megerősíti.


Jegyzetek

(1) A Tordos-Vincsa kultúra jelkészletét 49 formai azonosság kapcsolja a magyar jelkészlethez. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valósznűségszámítás alapján ezek a hasonlóságok nem a véletlen egyezésnek, hanem a jelrendszerek genetikai kapcsolatának köszönhetők. A genetikai kapcsolat a paleolitikumban megindult és a neolitikumban, majd a bronzkorban egyre nagyobb jelentőséget kapott népvándorlásokhoz köthető. A jelek alapján úgy tűnik, hogy e vándorlások a presumér szabír/hurri népességhez köthetők. Ők a mezőgazdasági, fémkohászati és lótenyésztési ismereteiknek köszönhetően Eurázsia jelentős területeire kiterjedő etnokulturális hatást gyakoroltak, ami nyomot hagyott a jelhasználatban is. 



3. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra jelkészletének magyar párhuzamai


(2) Az akrofóniarekonstrukció és az írásrendszer leírását a Magyar hieroglif írás c. kötetben közöltem 2017-ben. 

(3) A kaukázusi hunok, vagy "hegyi hunok" Khuár (vagy Quar) néven emlegetett istenét egy VII. századi örmény forrás: Movszesz Kalankatuaci (más néven Mózes Daszkuranci) örmény történetíró krónikája, A kaukázusi albánok története (Patmutiun Aguanic aszhari) említi. A mű leírja Izrael püspök 682-es misszióját a kaukázusi hunokhoz (a Varacsán "Várhun" nevű fővárosukba). A szöveg említi, hogy a hunok áldozatokat mutatnak be egy bizonyos Quar (Khuár) nevű istenségnek, akinek a tiszteletét a püspök a keresztény térítő munkája során igyekezett visszaszorítani.


Irodalom 

Marius Meulenberg (2026): Ontcijfering van een belangrijk deel van het Vincaschrift (kézirat)

Mübariz Helilov - Nyitray Szabolcs (2008): Ősmagyarok Azerbajdzsánban, Hun-Idea kiadó, Budapest

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2019): Istenábrázolások magyar hieroglifákkal

Varga Géza (2019): Hiteles turulábrázolások



dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)