Merike Joosep tette közé a közösségi hálón az alábbi ismertetést és néhány képet is Arszlántepéről, Anatólia első városállamáról. Az általa adott angol szöveg és a google fordító által készített fordítása (1) alább olvasható.
A képek közül a falra festett jelek keltették fel a figyelmemet. Ezekből néhány a magyar hieroglif írás jeleivel megegyezik és Jóma, vagy Jóma szár (mai magyarsággal: Jóma úr) alakban elolvasható (1., 2., 4., 5. ábra). A Jóma ligatúra egyik összetevője a kacskaringó alakú jó "jó, isten, folyó" hieroglifa, ami az égig csapó hullámtarajt ábrázolja és a Tejútra utal. A ligatúra másik összetevője a lépcső, ami a kínai írásban a "magasba vezető út" jele, a székely írásban az "m" betű - s a kőkorban a ma "magas" szójele lehetett. Tehát a ligatúra képi tartalma a magasba vezető útként szolgáló, Istennel azonos égi folyó, a Tejút. A magyar adatok alapján ez Jóma alakban olvasható ki. Ezt az olvasatot a szó (magyar ima, finn jumala "isten") és a mitológiai alak nemzetközi párhuzamai (pl. iráni Jima) igazolják.
Az ábrákon látható hieroglifikus feliratok Arslantepe VI periódusában, i. e. 3350 – 3000 körül készültek, amikor a fazekasárun az Uruk kultúra erőteljes hatása érvényesült. Feltehetően ezek az egyik legkorábbi előfordulásai a Jóma ligatúrának. Mivel a Jóma ligatúra az amerikai indiánok leggyakrabban használt népi jele, szükségképpen felveti azt a kérdést, hogy mikor is vándoroltak át e jel használói Amerikába? (2) A Jóma ligatúra a nemzetközileg ismert és széles körben elterjedt, eredetileg még Afrikából származó jelkészlet harmadik generációjához tartozik (az Édentől keletre elnevezésű csoport jellemzője).
- Az első volt az Afrika jelcsoport (150 - 30 ezer év). Ezt tárta fel Genevieve von Petzinger.
- A második volt az Éden jelcsoport (60 - 15 ezer év), amely az előzőnek egyfajta kiegészített változata. Ez jutott el pl. a Mas d' Azil-i barlangba is.
- A harmadik pedig az Édentől keletre jelkészlet (az utóbbi 20 ezer év), amelyre a Jóma ligatúra jellemző. Ezek a korszakolások természetesen csak nagyon durva becslések, amelyek pontosítása további írástörténeti kutatás feladata lehet. Azt az írást elterjesztő folyamatot vázolja ez a hármas csoportosítás, amit az Afrikából szétvándorló Homo sapiens sapiens végzett. Ez a vázlat szükséges a Jóma ligatúra etnikumjelző szerepének megértéséhez. Azok a népek ugyanis, akik ismerték és használták a Jóma ligatúrát (az Őrségtől Amerikáig), laza etnokulturális rokonságban vannak egymással. E rokonság őshazája valahol az Édentől keletre lehetett, amerre az Árpádház genomja is megszületett s ahonnan a sztyeppe, majd Amerika benépesedése is történt.
2. ábra. Áttekintő kép a Jóma szár kezdetű jelekkel díszített falról
3. ábra. Egy másik részlet a jelekkel díszített falról
4. ábra. További Jóma ligatúrák a kastély falán
6. ábra. Lovas alakja a kastély faláról
7. ábra. Arszlántepe madártávlati képe
8. ábra. A lelőhelyet a kőbe faragott oroszlánjairól nevezték el
9. ábra. Festett falrészlet
10. ábra. Arszlántepe helyzete Törökország térképén
Jegyzetek
(1) Arslantepe, the first city-state of Anatolia.
Arslantepe, a 30 m high mound located around 7 km east of Malatya (Türkiye) and 12 km south-west of the Euphrates River, is home to remains found in layers dating from 5000 BC to the 11th century. Particularly, the finds in the layers dating to 3000 BC brought to light the early traces of the development of humanity as a complex social organization, establishing a state, before the era of written documents. The palace structure and many seals unearthed in Arslantepe, dated to 3300-3000 BC, proved that Arslantepe was an administrative and commercial center. According to Hittite sources, the city was called Malitiya/Melid at that time.
The most prominent period of Arslantepe was in the Late Chalcolithic period, when the so-called palace complex was constructed. The corridor walls of the palace are decorated with print motifs and wall paintings. The presence of a large number of stamps in various parts of the building reveals the intensity of administrative activities and the large number of officials working.
Among the remarkable artifacts displayed in the Malatya Museum are, also, the world's oldest swords and spearheads found together in the Old Bronze Age (3200-3000 BC) layer. With their matchless forms and production techniques for their period, these artifacts, made of arsenic alloy and some of them inlaid with silver, are quite outstanding from an archaeological viewpoint.
A structure - probably temple - had colorful figures depicting power and engraved relief plates on its walls. Numerous pottery and also pottery similar to Mesopotamia are among the artifacts unearthed.
Arslantepe (arslan=lion and tepe=hill) gets its name from the lion statues excavated at the location. Its Lion Gate and the courtyard were decorated with numerous orthostats.
Arslantepe, Anatólia első városállama.
Arslantepe, a Malatyától (Türkiye) körül 7 km-re keletre és az Eufrátesz folyótól 12 km-re délnyugatra található 30 m magas domb, i.e. 5000-től a 11. századig terjedő rétegekben található maradványok otthona. Különösen az i.e. 3000-re datálható rétegekben lévő leletek hozták fényre az emberiség mint összetett társadalmi szervezet, államalapító fejlődésének korai nyomait, még az írott dokumentumok korszaka előtt. Arslantepe-ben előásott palotaszerkezete és számos pecsét bizonyította, hogy Arslantepe közigazgatási és kereskedelmi központ volt. Hettita források szerint akkoriban Malitiya/Melidnek hívták a várost.
Arslantepe legkiemelkedőbb időszaka a késő kalcolitikus korban volt, amikor az úgynevezett palotakomplexumot építették. Nyomdai motívumok és falfestmények díszítik a palota folyosófalait. Az épület különböző részein nagy számú bélyeg jelenléte elárulja az adminisztratív tevékenységek intenzitását és a tisztviselők nagyszámát.
A Malatya Múzeumban kiállított figyelemre méltó műtárgyak között a világ legrégebbi kardjai és lándzsahegyei is megtalálhatók az öreg bronzkori (ik.e. 3200–3000) rétegben. Ezek az arzén ötvözetből és néhány ezüsttel berakott műtárgyak régészeti szempontból igen kiemelkedőek.
Egy szerkezetnek - valószínűleg templomnak - színes figurái voltak, melyek erőt ábrázolnak és gravírozott könnyítőlapok a falain. Számos Mezopotámiához hasonló kerámia és kerámia is szerepel a feltárt műtárgyak között.
Arslantepe (arslan=oroszlán és tepe=domb) a helyszínen kiásott oroszlán szobrokból kapta a nevét. Oroszlánkapuját és az udvarát számos ortosztatus díszítette.
(2) A Jóma ligatúra előfordul az 5300 éves arszlántepei kastély falán és a 4000 éves Tarim múmiákon is. Ezek a legkorábbi ismert előfordulásai a Jóma ligatúrának. Az a népesség azonban, amelyik a Tárim-i múmiákat hátrahagyta, a genetikai jellemzői alapján kb. 10 000 éve élhet a környékén. Az amerikai indiánok őseinek Amerikába vándorlását leggyakrabban a jégkorszak végéhez kötik, tehát kb 12 000 évesnek gondolják, ám ennél korábbi időpontokat is emlegetnek. Nem tudjuk, hogy a nyilván több hullámban történt népesedés melyik csoportja vitte magával a Jóma ligatúrát.
Irodalom
Varga Géza: A Tarim múmiák hun- és indiánrokon genomja igazolja a Jóma ligatúrával kapcsolatos írástörténeti felismerést
Varga Géza: Horváth Csaba a magyarul beszélő szkítákról
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
