2026. március 1., vasárnap

Christian Bentz és Ewa Dutkiewicz a 40 000 évnél régebbi jelhasználatról

Christian Bentz és Ewa Dutkiewicz közreadtak egy cikket 2026-ban Az emberek 40 000 évvel ezelőtt kifejlesztettek egy hagyományos jelekből álló rendszert  címmel. A dolgozatban több érdekes kőkori írásemléket is bemutatnak, például egy agyarból faragott mammut jelekkel borított fényképét (1. ábra). Az állaton lévő jelek mindegyike azonosítható a magyar hieroglif írás szójeleivel, ezért megközelíthetjük a különös írásemlék értelmét és hangalakját. (1)


1. ábra. Németországi barlangban fellelt mammutszobor a pontszerű lyuk/Lyukó, az X alakú Bél "a fiúisten neve" és a ferde vonal alakú ragyogj/ragyog/ragyogtál szójelekkel




2. ábra. A németországi kőkori mamutszobor jeleinek olvasata Ragyogó Lyukó Bél (mai magyarsággal Ragyogó Lyukó fiúisten)



3. ábra. A mamuton lévő jelek formailag megegyeznek a székely írás rovásjeleivel, ám az állaton nem egy hangot jelölő betűk, hanem hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) vannak


A mamutszobor jeleinek olvasata Lyukó ragyogó Bél (mai magyarsággal: Lyukó a ragyogó fiúisten). A hasonló hieroglifikus szövegek elolvasásának módját az Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást c. cikkben taglalom. 

A fent említett cikkükben a szerzők olyan - a legkorábbi írások történetére vonatkozó - kérdéseket feszegettek, amelyek egy részére a 2017-ben kiadott Magyar hieroglif írás c. kötetben már válaszoltam. A kötetemhez hasonló híradások persze általában nem jutnak el a kutatókhoz, vagy ha mégis, akkor nem mernek, vagy tudnak rá válaszolni. 

Az alábbi levelet küldtem a cikk egyik szerzőjének:


Tisztelt Christian Bentz úr!


Én a tágabb meghatározást vallom. E szerint az írás nem a nyelv, hanem a gondolat rögzítése jelekkel.

Az Önök által felvetett kérdések némelyikére már megadtam a választ a 40 év kutatás után 7.5 évig írt Magyar hieroglif írás c. kötetemben 2017-ben. https://mek.oszk.hu/25300/25302/ 

Ebben azt írtam, hogy a székely írás eredete nagyjából 50 000 évre mehet vissza, mert csak így magyarázható az a jelenség, hogy a Közel-keletről (az Éden területéről) kb. ekkor szétrajzó népcsoportok mindegyike ismeri és használja a székely írás kb. 50 jelét a Pirenusoktól Amerikáig. 

Egy matematikai valószínűségszámítást is elvégeztünk Nemetz Tibor segítségével s ennek az lett az eredménye, hogy a jelek hasonlósága az írásrendszerek genetikai kapcsolatának köszönhető. Ez ad lehetőséget az elolvasásukra a más írásrendszerekben lévő jelentések segítségével. 

Genevieve von Petzinger még erre is rátett egy lapáttal. Szerinte a világ barlangjaiban található 10-40 000 éves jelkészlet azért hasonló a világ minden táján, mert még Afrikából hoztuk őket. Ehhez csak azt kell hozzátenni, hogy az általa felmutatott 10 - 40 000 éves jelek több, mint fele székelyazonos. Azaz 100 - 200 000 éves is lehet a székely írás. 

A genetikai kapcsolatnak köszönhetően a székely jelek felől kiindulva el tudom olvasni a kőkori írásemlékeket. Ehhez persze előbb rekonstruálni kellett a székely betűk szójel-előzményeit. Ez megtörtént a 90-es években. Ezekkel a szójelekkel aztán elolvashatók az igen régi szövegek is. Pl:

A németországi Stadel-barlang 38-42 000 éves oroszlánemberének jelei

A marbellai Dana zsen ligatúra az istennel azonos világfát ábrázolja https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/.../marbella...


Üdvözli: Varga Géza írástörténész


Jegyzetek

(1) A kőkori írásemlékeknél megszokott jelenség, hogy a székely jelek párhuzamaival találkozunk. Ezt találjuk például a marbellai feliratban, meg a Stádel barlang oroszlánfejű idolján, amelyek kb. 40 000 évesek lehetnek, valamint a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor esetében is. Ennél csak az a megszokottabb, hogy ez sem a hazai, sem a külföldi kutatóknak nem tűnik fel. 



Irodalom

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2018): Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása