Varga Géza írástörténész

2023. május 28., vasárnap

Etyek Botpuszta kápolnájának mondatjele

Szabó Zoltán Csaba kérdezte a közösségi portálon az Etyek Botpuszta területén lévő egyházi épületek jeleiről (1. ábra):

"Áldott szép napot! A múltkor hallgattam az előadásodat Szeibert András és a Háló által szervezett Ősi Örökségünk sorozatban. Érdekelne, hogy az Etyek Botpusztai kápolna feliratával foglalkoztál-e?

Nekem úgy tűnik, mintha 4 db "zs" betű lenne benne... Igaz, akkor miért van benne néhány betű és szám másképpen? Amennyiben esetleg tudsz segíteni, megköszönném!"

A kérdést és a képet köszönöm!

1. ábra. A barokk rendház bejárata feletti mondatjel (a zöld jeleken kívül) a magyar hieroglif írás zsenge, Dana és Föld szójeléből áll, az olvasata: Zsendülő Dana földje (mai magyarsággal: A feltámadó Dana isten földje)

2. ábra. Az 1700-as években készült felirat (Somogyvári D. György felvétele)

A zsambekinfo.hu szerint "Etyek községben Botpusztán a dombtetőn egyedül áll egy magas kőtemplom, mely az 1200-as évek végén már bizonyosan létezett. Ezt a templomot az 1400-as években lebontották, s egy rövid falszakaszt meghagyva sokkal díszesebbé építették. Ebben a későgótikus templomban már összefüggő térben volt elhelyezve a szentély és a gyülekezetet befogadó templomhajó, amelybe akkoriban Etyek felől lehetett belépni. Külön érdekességet jelent kívül a Kápolna egyik sarkán lévő kőbe karcolt jel, amely a sámánhit sok évszázados fennmaradását bizonyítja: rontásűző céllal vésték a falába."

A Szabó Zoltán Csaba által küldött fénykép nem erről, hanem a templom melletti rendház bejáratáról készült. Az itt látható zöld jelek latin betűk és arab számok, amelyek nem tartoznak a szakterületemhez. Ezeket csak belerakták egy jóval korábbi mondatjel közeibe, mert annak még ismerték, vagy sejtették a jelentését. A keretbe foglalt villás ágú kereszt már a kutatásaim körébe esik, ezért arról többet is tudok mondani. Persze ez a kiegészítés szükséges is, mert néhány kérdés felmerül az etyeki kereszttel, pontosabban keresztekkel kapcsolatban.

A keret nélküli keresztet még az akadémikus iskolázottságú, a székely írásjeleket általában nem ismerő szakemberek is felismerik. Különösen biztosak a dolgukban, ha egy egyházi épületen találják meg. Kétségtelennek gondolják, hogy keresztény jelképről van szó s azt végső soron Jézus Krisztus keresztjéből származtatják. Mivel ezt a bejárat feletti keresztet az 1700-as években véshették kőbe, nincs is okunk abban kételkedni, hogy az eredetileg gótikus templomot újjáépítő szerzetesek is keresztény istenjelképnek tartották. A tudásuk azonban ennél többre is kiterjedhetett. A keresztet körbefogó kerettel együtt ugyanis a Föld jeléről van szó, amit az ókor óta számon tartanak az asztrológusok is. A kínai írásban a körbe zárt kereszt szintén a föld jele. A keresztek végén pedig a zsenge szójelét láthatták eleink.

Nem csak ez az egy kereszt van az épületeken, amiről Szabó Zoltán Csaba fényképet küldött. A templom déli sarkába is be van falazva egy, az előbbihez hasonló, de annál régebbinek tűnő kereszt (3. ábra). Ez még a legelső templomból maradhatott meg az 1200-as évekből, vagy korábbról. Nyilván másodlagosan építették be a tatárjárás után, netán az 1700-as években, vagy a modern időkben végzett újjáépítések során. Az Árpád kori, de a későbbi templomainkban is szokás volt a kereszténységet megelőző jelképek alkalmazása. Ilyeneket találunk a pécsi és a somogyvári székesegyházban, a csempeszkopácsi, a veleméri, a székelyderzsi, az énlakai, a kenderesi templomban és másutt is.

Mindkét botpusztai kereszt jellegzetessége a keresztszárak háromágú végződése. Találkozunk ilyen keresztekkel például az Árpád kori pénzeken is, ám ez esetekben többről van szó megszokott díszítésnél. Inkább gondoljuk értelmes, egyúttal díszes jeleknek e háromágú végződéseket is. A felülnézeti világmodellek jelhasználata (lásd erről A magyarság jelképei, Magyar hieroglif írás!) alapján nyilvánvaló, hogy a korai, egyenlő szárú keresztek végein ez a hármas elágazás eredetileg elolvasható jel volt. Szabó Zoltán Csaba helyesen ismerte fel, hogy ez a székely írás "zs" betűjével rokonítható. Itt persze nem egyetlen "zs" hang, hanem a zsenge "születő, feltámadó" szó jeléről van szó. Ez a háromágú jel kőbe vésve megtalálható a jeruzsálemi Szent Sír templom (a Feltámadás templomának) kapuja felett is. Amivel az etyeki bejárat rímelhet.

A kínai írás sen "fiatal növény, hajtás" jele ezekkel pontosan megegyezik. Az ókori vallásokban ismert a zsengeünnep, amikor az első termésből vinni kellett a papoknak. Átvitt értelemben Jézus Krisztus feltámadását is a Feltámadás zsengéjének tekinti a kereszténység, azaz Jézus Krisztus feltámadása annak a jele és garanciája, hogy egyszer mindannyian feltámadunk.

3. ábra. Az etyeki templom déli sarkába befalazott, keresztet hordozó kő

Kérdéses a jellegzetes kereszt "végső soron" való eredeztetése is, amihez megjegyzést kell fűznünk. Egyes álláspontok szerint ugyanis Jézus Krisztust talán nem kereszten, hanem egy függőleges faoszlopon végezték ki s a kivégzőeszköz csupán a későbbi ábrázolásokon vette fel a kereszt, majd a kettős kereszt alakot. Azért történt e változás a képeken, mert a kereszt már a megelőző évezredekben is istenjelkép volt. A kereszt éppen ezért az ősvallási jelentősége miatt szerepel a székely írás előzményében, a magyar hieroglif írás jelei között, két formában is. Ha a keresztet keret veszi körül (mint az 1. ábrán), akkor az az "f" (Föld) hieroglifa. Ha a kereszt keret nélküli, akkor meg a "d" (Dana) jele.

Az 1. ábrán lévő mondatjel olvasata, amennyiben mindhárom jelet elolvassuk: Zsenge ten földje "Feltámadó/zsendülő Dana/isten földje". A jeleket a világmodellek olvasási rendje szerint körben haladva kell kiolvasni. Ebből adódnak az ima ismétlődő sorai: Zsendülő Dana földje, zsendülő Dana földje ...