Ioannis Kenanidis és Evangelosz C. Papakitszosz a közelmúltban jelentette be az Indus-völgyi írás megfejtését a Bejelentjük az Indus-völgyi írás (IVS) megfejtésének eredményét c., az academia.edu-n elérhető dolgozatukban. Ebben így jellemzik az írásrendszert:
1. ábra. Hármas halom az Indus-völgyi írásban (balra) és egy Árpád kori magyar érmen (jobbra)
"Az Indus-völgyi írás nyelve egy altáji (z-altáji) nyelv lehet a keleti csoportban, rokonságban a kortárs sumérral, amely utóbbi egy r-altáji nyelv a nyugati csoportban. Az Indus-völgyi írás alapja egy 67 fő jelből álló szótagkönyv, amely képileg hasonló, és néha fonetikai értékben is hasonló a krétai (CPS) és ciprusi minószi írások jeleihez, valamint számos analógiát mutat az ékírás előtti sumérral."
A jelen írásban a szerzők által az An Estimate of the Indus Valley Language Phonology c. cikkükben megadott Indus-völgyi jeleket hasonlítom a székely írás és a magyar hieroglif írás jeleihez néhány táblázat segítségével (2 - 4. ábra). A megadott Indus-völgyi jelek közül soknak van magyar párja, mert a magyar jelek a kőkori ősvallás hieroglifáiból maradtak ránk, amelyek már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Amerikáig. Az alábbi táblázatokban összehasonlított jelek nagyjából abban a sorrendben vannak, ahogyan a szerzők azokat megadták, vagyis az általuk a krétai és a sumér írás, valamint más szempontok alapján feltételezett Indus-völgyi hangalaknak megfelelően sorakoznak a(m)-től θo(p)-ig.
Bevezetőként a magyar címerben szereplő hármas halmot mutatom be (1. ábra), mert ez mindhárom (magyar, sumér és Indus-völgyi) jelrendszerben létezik és alkalmas az írástani helyzet illusztrálására. Kétségtelenné teszi, hogy a szerzők gondolatmenete helyes. Ám azt is megmutatja, hogy az eredményeiket esetenként pontosítani lehet az eddig nem tárgyalt magyar jelkészlet adatainak figyelembe vételével. Az Indus-völgyi írás e példa és más rovológiai megfontolások alapján egy presumér (szabír-magyar) hatás eredménye lehet.
A hármas halom azért szerepel a sumér írásban, az Indus-völgyi írásban, meg a magyar címerben is, mert fontos jel volt. Egyébként a magyar címer másik eleme, az árpádsávos címerfélnek nevezett élő hieroglifa is szerepel a székely írásban "l" betűként, valamint az Indus-völgyi írásban is (2. ábra).
E hármas halmok alkalmasak a jelkészletek közötti kapcsolat jellemzésére. Az Indus-völgyi hármas halom hangalakja és jelentése a szerzők szerint kə(r) “mountains; wild land”. A magyar hangalak az orom és ország szavak tövében lévő or gyök, ami jól azonosítható a sumér khur és a szerzők által megadott Indus-völgyi kə(r) hangalakkal. A sumér és az ez alapján feltételezett Indus-völgyi jelentés "hegy, vad ország". Amihez az a megjegyzés kínálkozik, hogy a magyar hármas halom a saját országunk szeretetre méltó jelképe. Eredetileg az égi országot, az Isten országát jelképezte, mert az eget kőből, hegyekből rakott boltívnek és oszlopnak képzelték. Azaz a magyar hagyomány még nem idegen és vad vidéknek, hanem eszményképnek állította be a hármas halom hegyeit. S itt egy feltehető sumér-magyar őshaza gondolatvilága jelenik meg, ami például a Tien san "Isten hegység" nevében is megmaradt. A kínai tien kettős, "Isten" és "ég" jelentésű, azonos a magyar ten "élet, isten" szóval, Tin etruszk főisten nevével, valamint a sumér tin "élet" szóval is. Vagyis a Tien san neve megőrizte a hegyek eredeti értékelését. A korai ősvallási képzethez képest a sumér vad jelző már idegenként, veszélyes vidékként tekint a hármas halom hegyeire. Ebből következően a sumér írás a magyarhoz képest egy kései, megváltozott értelmezést őrzött meg. Arra a korra emlékezik, amikor a fejlett és erős sumér városok lakója már vad és idegen területnek tekintette a környező, hozzá képest civilizálatlan hegyvidéket.
2. ábra. Az Indus-völgyi és a magyar jelkészlet összehasonlítása (1. táblázat)
3. ábra. Az Indus-völgyi és a magyar jelkészlet összehasonlítása (2. táblázat)
4. ábra. Az Indus-völgyi és a magyar jelkészlet összehasonlítása (3. táblázat)
A szerzők szerint az Indus-völgyi írásnak 67 alapvető szótagjele van. Nagyjából ennyit adtak meg a cikkükben is. Ezek közül - a fenti saját táblázatok alapján - mintegy 40 jelnek van párhuzama a magyar jelkincsben (2 - 4. ábra). Néhány Indus-völgyi jel magyar jelekből összerakott ligatúrának bizonyult (pl. 5. ábra). Más esetekben a külön jelnek tekintett jeleket egynek kell venni, vagy éppen ellenkezőleg: a jelváltozatként kezeltek valójában külön jelek. Két esetben nem voltam biztos a magyar jel leírásában, ezeket kérdőjellel jelöltem meg. A hasonló bizonytalanságok az íráskutatás természetes velejárói.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy kb. 40 Indus-völgyi jel esetében tudunk jelentést és hangalakot is javasolni a megfejtőknek. Mint azt az 1. ábrában bemutatott hármas halom esetében láttuk, nem csak a jelentés, hanem a hangalak is fennmaradt. Nincs okunk azt gondolni, hogy más jelek esetében nem lesz hasonló szerencsénk.
5. ábra. A 2. táblázatban bemutatott Indus-völgyi turul, alatta az ábrázolást alkotó szójelek
Az 5. ábrán lévő turulábrázolás a jellegzetes ősvallási képalkotás példája. A turul a meghatározása szerint szójelekből alkotott ragadozómadár. Az Indus-völgyi madárábrázolások között van másik hasonló is, amit Vijaya Bhaarati közölt. Ugyanis a kőkori eredetű ősvallásnak az volt a szokása, hogy a legfontosabb elméleti tételeit illusztráló képeket magyar szójelekből állította össze. Ezen ábrázolási konvenciók közé tartozik a turul, a csodaszarvas, a világfa, a világmodell és az antroporf istenábrázolás is. Szarvasábrázolás szintén van az Indus-völgyi kultúra hagyatékában, ami ennek a jelhasználati hagyománynak megfelel. Azaz nem véletlenről, hanem egy egész ősvallási ábrázolási rendszer egyezéséről van szó.
Az 5. ábrán látható turul legfelső jele a Tejút hasadékában kelő napistenre emlékeztető ős hieroglifa. Alatta van az ég hieroglifa, amelyik az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik megvalósítása. Mindkét jelben szerepel egy középső, eredetileg és általában függőleges egyenes, ami az Istennel azonos világfa (a Tejút) jelzése. Innen tudjuk, hogy ez a turul a Tejúttal azonos Isten zoomorf alakja. A magyar mitológiában e turultól származik a hun-magyar dinasztia. A turul szárnyai a magyar hieroglif írás Ak "patak" és ügy "folyó" szójeleinek felelnek meg. Ez a jelpáros rendszeresen jelen van a világfa hieroglifikus ábrázolásaiban.
A 6. ábra jobb szélén lévő székely jel az "u" betűt jelöli, miközben tudjuk, hogy a rajz egy fém félkészöntvényt ábrázol s hogy a hurrita (másik nevükön szabír) nép nyelvében az ushu szónak "réz" a jelentése. Van egy további, kissé eltérő jel is a székely írásban, ami a "v" hangot jelöli (e két jel hasonlósága eredményezte, hogy a latin írásban is hasonló az "u" és a "v" betű). Ez utóbbi a vaske "vas" szójele volt egykor, de ennek már nincs párja az Indus-völgyi írásban, vagy azt nem ismerem. A jórészt hurrita eredetű örmény nyelvben azonban a waske jelenti a "vas"-at. Ez a jelsorozat arra utal, hogy az indus-völgyi - magyar etnokulturális kapcsolat bronzkori volt, vagy a bronzkorban is létezett.
A Nemetz Tiborral elvégzett matematikai valószínűségszámítás szerint a jelek hasonlósága nem a véletlennek, hanem az írásrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhető.
Ez az erős írástörténeti kapocs, ami a magyar és az Indus-völgyi jelkészlet között kimutatható, joggal kelti fel az érdeklődést és vár magyarázatra. A szabír ős mondatjel elterjedési területe és kora alapján ez az etnokulturális folyamat legkésőbb Göbekli Tepével kezdődik és az Egyiptomtól az Indus-völgyig húzódó, nagyjából a Termékeny félholdnak megfelelő területen bontakozott ki, ahonnan eljutott Európába (Krétára és Ciprusra, a Kárpát-Balkán térségbe, meg Itáliába) is. Ezen a területen mindenütt magyarazonos jelek sorát találjuk. Például a Tordos-Vincsa kultúrában 49 megfelelője van a magyar jeleknek.
Tudjuk, hogy e magyarazonos jelek az ősvallás jelkészletéhez tartoztak és kezdetben elsősorban ősvallási mondatok lejegyzését szolgálták. Ezzel összhangban a fentebb jelölt területeken, sőt ennél nagyobb területeken is megfigyelhető az a sajátos és tömeges jelenség, hogy magyar közszavakkal rokon istenneveket találunk szinte mindenütt. S ezek az istenek adták a népeknek az írást. Pl. a Mitológiai enciklopédia (eredetileg: Мифы народов мира, Sz. A. Tokarev szerk., magyar kiadás: Gondolat, 1988.) említi azt a föníciai hagyományt, miszerint őket Tautosz (magyarul: tudós, tátos) tanította meg az írásra. Tautosz nevét az egyiptomi Thot (magyarul: tud) írnokisten nevéből eredeztetik.
Nem csak vallástörténeti, rovológiai és matematikai, hanem nyelvészeti bizonyítékai is vannak a szabír-magyarok Indiáig elérő hatásának. Például a magyar állam szó megfelelője megtalálható a tamil nyelvben is mánilam alakban s ezek változata jelenik meg Elám nevében is. Szentkatolnai Bálint Gábor a nilam "föld/ország" szót jegyezte fel az állam szavunk tamil testvéreként, hangsúlyozva a hangtani és jelentésbeli egyezést. 1887-es tanulmányában közel 3500 tamil-magyar szóegyeztetést mutatott be.
Összességében jelentősnek vélem a fentebb bemutatott írástani és egyéb párhuzamokat. Az Indus-völgyi írás és a magyar írás közötti összefüggés az egykori etnokulturális kapcsolatokra vet fényt.
Irodalom
Ioannis Kenanidis - Evangelosz C. Papakitszosz (2025): An Estimate of the Indus Valley Language Phonology, Journal of Research in Humanities and Social Sciences, augusztus, Quest Journals DOI: 10.35629/9467-1308171194
Sz. A. Tokarev szerk.: Mitológiai enciklopédia (eredetileg: Мифы народов мира) Gondolat, 1988.
Varga Géza (2018): Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Varga Géza (2018): Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Varga Géza (2019): Hiteles turulábrázolások
Varga Géza (2019): Közszavak és istennevek
Varga Géza (2026): Magyarul elolvasható jelmontázs a Vijaya Bhaarati által közölt Indus-völgyi pecsétnyomón
Varga Géza (2026): A világfa vita
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
