D. T. Potts 2022-es dolgozatában van néhány érdekes jeltáblázat, amelyek az Indus-völgyi (harappai) kultúra írásának nyugati, például a Tepe Yahya-i jelekkel való kapcsolatát illusztrálják. E táblázatok számunkra azért érdekesek, mert székelyazonos jelekkel van tele. A Tepe Yahya-i és a székely jelek párhuzamait már korábban is felmutattam. Valójában e most közzétett, India és Irán vidékéről való jelcsoport magyarazonossága nem is meglepő, mert régről ismertek hasonló sokaságú jelpárhuzamok más területekről is. A Mas d' Azil-i és Tordos-Vincsa jelkészlettől a sumér, a hettita (luviai, anatóliai), a kínai írásig, valamint az amerikai indiánok népi jelkészletéig mindenütt vannak hasonló jelkészletek. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámításból azt is tudjuk, hogy ezek az egyezések nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők. Ebből úgy tűnik, mintha a kőkori ősvallás céljait szolgáló legkorábbi, széles körben elterjedt jelrendszert magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő nép alkotta volna meg. Ezt alátámasztja a bemutatott írásemlékekben előforduló szabír népnév is (14. ábra), amely Bíborbanszületett Konstantin szerint a magyarok régi neve volt. Ez alapot ad arra, hogy a magyar jelekből következtessünk a D. T. Potts által felmutatott jelek jelentésére. Azt persze megszoktuk már, hogy a székely jelekkel való sorozatos egyezéseket sem a hazai, sem a nemzetközi "tudós" világ nem tartja nyilván (1).
1. ábra. A Tepe Yahya-i, protoelámi és harappai írásrendszerek hasonló jelei három sorban D. T. Potts nyomán, egy negyedik sorban alatta a megfelelő magyar jelek a székely írásból, a magyar népi jelhasználatból, régészeti leletekről és a heraldikából
D. T. Potts egyik összehasonlító táblázata az egyező Tepe Yahya-i, protoelámi és harappai írásjeleket mutatja be (1. ábra). Az általa felsorolt jelek majd mindegyike megtalálható a napjainkig használt székely írásban és annak előzményében, a kőkori eredetű magyar hieroglif írásban. Mivel a székely jeleket és a kőkori előzményüket is ismerjük valamelyest, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a táblázatban szereplő néhány Tepe Yahya-i, protoelámi és harappai jel jelentését és leírását meg tudjuk közelíteni. A párhuzamos magyar jelek egy negyedik sort alkotnak a táblázat alatt. A táblázat elemi jeleinek jelentését és leírását alább adom meg (2 - 28. ábra).
2. ábra. Az első Tepe Yahya-i, protoelámi, harappai és magyar számjelek pontosan megegyeznek
A 2. ábrán lévő függőleges vonalak többnyire számjegyek 1-től 3-ig. Közülük az első jel egyúttal a szár (az Istennel azonos égigérő fa) szójele is a magyar hieroglif írásban. Ez a kettős jelentés azzal függhet össze, hogy a fával azonos Isten az első élő is volt a Teremtéskor. A függőleges egyenes a sumér és a hettita hieroglif írásban is a "fa" szójele. A hettita világoszlop neve tar volt, ami összefügg a Teremtő, Tórem, Taru, Thor istennevek tövével. E tar szóból keletkezett a szóeleji t-sz hangváltozás során a szár szavunk s ennek szójeléből lett a székely írás "sz" betűje. A magyar hieroglif írásban a néha függőleges, gyakrabban ferde, vagy vízszintes egyenes - a képi környezettől függően - a ragyog, ragyogj, ragyogtál szavak jele is lehet. A hettita hieroglif írásban ilyen a függőleges rá szótagjel, amely az egyiptomi Rá napisten nevét (pontosabban az egyiptomi napisten nevének kőkori, széles körben elterjedt előzményét) rögzíti. A székely írásban ez utóbbinak megfelelő "kis r" általában egy ferde vonal.
3. ábra. A négy, vagy több függőleges vonal lehet számjegy, vagy a ragyogj, ragyogtál szójelek ismétlődése is (a képi környezettől függően, egy istenábrázolás, vagy -jelkép két oldalán)
4. ábra. A kő, hegy, ország jelentésű három pont a hegy, ország jelentésű sumér és magyar hármas halom változata
A 4. ábrán látható három pont a kínai lolo írásban "kő" jelentésű. Ez a kő szó a magyar nyelvben hegyet is jelent, ami a hármas halom alakú sumér khur "hegy, ország" szójel egyik jelentésére és rokon jellegű alakjára tereli a figyelmet. A három pont hun eredetű meroving, valamint avar hieroglifikus mondatokban is szerepel, ahol az ország szójele. A hármas halom ma is a magyar államcímer része. A rajta álló kettős kereszttel egyetemben az Egy országa "Isten országa" mondatot rögzíti. A magyarban e sumér szó két jelentésének az ország és orom szavak, a sumér hangalaknak e magyar szavak töve felel meg. Ezek az összefüggések a sumér-magyar nyelv és írás rokonságszerű kapcsolatának köszönhetőek. Ám talán nem a sumérek vitték el Kínába ezt a három pontot, hanem a sumérek szabír elődei, akik a Kárpát-medencétől Koreáig terjesztették el a jelhasználattal együtt a földművelést, majd a bronzművességet is.
5. ábra. A Tejút hasadékában karácsonykor kelő Napot, napistent jelképező hieroglifa a magyar jelkészletben az ős, vagy az isten (ős + ten) szójele
Az 5. ábrában látható hieroglifák a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írás "isten" jelének rokonai, miközben a napistent Estan-nak hívták, azaz nem csak a jel, hanem az Isten neve is közös a magyarral. A jel legkorábbi előfordulása a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelkészletből ismert. Egy hasonló kínai jel a "főút" jele, mert a Tejút a kozmosz tengelyeként viselkedik, ugyanis körülötte fordul el a világegyetem.
7. ábra. Az alsó jel a magyar hieroglif írásban az atya szójele, a székely írásban a "ty" betű és az Orion csilagképet ábrázolja
8. ábra. A jel képi tartalma és szójel-előzménye tisztázatlan, a jelforma változását a rovástechnológia kényszerítette ki, mert fapálcába bicskával nem lehet vízszintes vonalakat róni, az alsó jel a székely rovásírás "cs" betűje
9. ábra. A jel egy égbe vezető létrát ábrázol a magyar népi jelhasználatban, szójel-előzménye és hangalakja nem ismert, rövidebb (három keresztszárral rendelkező) formája a székely írás "p" betűjének ritka változata
10. ábra. A jel egy szembőlnézeti világmodell, az égboltot középen alátámasztó fa rajza, a felső két jelet valamilyen ok miatt elforgatták, eredeti helyzetében a magyar hieroglif írás ég szójele, a legalsó változat a székely írás "g" betűje
11. ábra. A jel az égből eredő vízfolyások rajza, az élő (Allah, Heliosz, Elohim, Él) szójele, a felső három jel valamilyen ok miatt el van forgatva az eredeti helyzethez képest, a székely írásban az "l" betű
12. ábra. A kínai írásban a sen "fiatal növény, hajtás" szójel, a magyar hieroglif írásban a zsenge, zsendül, zsendülj, zsendültél szójele (a feltámadás, újjászületés jelképe), a székely írásban ilyen a "zs" betű
13. ábra. Amennyiben a zsen és a kő/ország ligatúrájáról van szó, akkor a jelentése: zsendülő kő "újjászülető ország", ami a Tejúttal azonos isteni ország, kőből rakott világoszlop karácsonyi újjászületésére vonatkozik
14/a. ábra. A szár "növényi szár, úr" szójel két ágpárral rendelkező, képszerű változata, ebből egyszerűsödött le a függőleges egyenes alakú szár hieroglifa és a székely írás "sz" betűje, legalul egy honfoglalás kori előfordulás részlete Soroksárról (a második sorban lévő protoelámi ligatúra párhuzama)
A 14/a. ábra második sorában látható protoelámi ligatúra olvasata: Lyukó szár "Lyukó úr". Ennek a protoelámi ligatúrának van egy majdnem azonos előképe Göbekli Tepéről (14/b. ábra), amelynek olvasata: Lyukó a szabír ős. Ez a párhuzam arra utal, hogy a vizsgált jelkészlet elterjesztését és sok helyen megjelenő hasonlóságait egy szabír (másik nevükön hurrita) népességnek köszönhetjük.
14/c. ábra. A szabír hatást bizonyítja a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció előfordulása egy, az alábbi ábrán látható Harappa edényről, olvasata: Szabír ős földje
14/d. ábra. A fentebb bemutatott "jelből növő fa" ábrázolási konvenciót hordozó Harappa edény magyar jelek párhuzamaival
15. ábra. A szár "növényi szár, úr" szójel három ágpárral rendelkező, képszerű változata
16. ábra. A szár "növényi szár, úr" szójel sok ágpárral rendelkező, képszerű változata
17. ábra. Létra rajza, a legalsó jel a székely írás "p" betűjének egyik alakváltozata
18. ábra. A sarok hegyének rajza, a magyar hieroglif írásban a sar "sarok, úr" szójele, a székely írásban "s" betű
19. ábra. A a felső három jel az újjászületést, feltámadást jelképező zsenge, zsendül, zsendülj, zsendültél szójel egyik alakváltozata lehet
20. ábra. A magyar hieroglif írásban a ten "élet, isten" szójele, a második jel jó ten "jóságos isten, folyóisten" értelmű ligatúra, a legalsó sorban a székely írás ten és "j" (jó "jóságos, folyó") jelei, amelyekből a fenti ligatúra áll
21. ábra. A legalsó sorban a székely írás egyik "s" betűje látható, ami egy hegyen álló fát ábrzolt még a honfoglalás korában is
22. ábra. A hosszú hullámvonal folyót, patakot, vagy vizet ábrázol, ebből rövidült le a székely írás Ak "patak, Heraklész" és "ü" (ügy "folyó") jele, amelyek a legalsó sorban láthatók
23. ábra. Állatbőr alakjába öntött fém félkészöntvény rajza, amelyek eredetileg a meteorvasat jelölő magyar őskő szót, vagy annak változatát rögzíthették, ebből lett a hurrita ushu "réz" szó, a jel a székely írásban az "u" betű
24. ábra. Mindhárom jel a sumér dingir "isten" szójel rokona és megfelelője, amely széles körben elterjedt, a legalsó jel egy gyulai, honfoglalás kori magyar leletről származik
25. ábra. Az élő hieroglifa változata, a legalsó jel egy Árpád kori éremről származó Árpádsávos címer
26/a. ábra. Szarvasokat ábrázoló Tepe Yahya-i és protoelámi jelek
A magyar hieroglif írásban és a székely írásban nincs szarvast ábrázoló elemi jel. Ám, ha a jelekkel ellátott szarvasábrázolásokat is figyelembe vesszük, akkor mégis csak azt kell megállapítanunk. hogy rendelkezünk szarvast ábrázoló jelmontázzsal. E szarvasok sorozata azt a folyamatot jelzi, amely a szarvasok magyarazonos jelekkel való ellátásának szokását a Termékeny félhold területéről a Kárpát-medencébe hozta.
26/c. ábra. Hatti szarvas magyarazonos jelekkel
26/d. ábra. Filippovkai szarmata szarvas magyarazonos jelekkel, a szarmaták a magyarság részeivé váltak
26/e. ábra. A tápiószentmártoni szkíta szarvason a jó hieroglifát találjuk
27. ábra. A székely írás Khuár "úr" hieroglifájának eredetije Simon Péter kutatásai szerint egy fejet és nyakat ábrázolt, amiből végül kialakult a latin írás "q" és a székely írás "k" betűje
28. ábra. Legalul a magyar hieroglif írás Lyukó jele látható, amelyből a székely írásban "ly" betű lett, a fenti két jel Lyukó szár "Lyukó úr" olvasatú ligatúra
Jegyzetek
(1) A magyarországi akadémikus "tudomány" tudatos tartózkodását a magyar nemzeti írás kutatásától több adat is dokumentálja.
- Sándor Klára 1996-ban a székely írás kutatásáról közreadta az Erdélyi Múzeumban, hogy "az sem tűnik mindig világosnak, hogy minek kell vele egyáltalán foglalkozni".
- A Magyar Nyelv c. folyóirat azzal az indoklással utasította vissza a karcag-orgondaszentmiklósi csatkarikán lévő, jól elolvasható hieroglifikus szöveg olvasatának közlését, hogy az vitát keltene, amit nem vállalnak.
- Azt MTA rováskorpuszában ez a karcag-orgondaszentmiklósi hieroglifikus szöveg meg sem lett említve, mert ellenkezett a "tudományos konszenzus" prekoncepcióival. Azaz nem köthető székelyekhez és nem alfabetikus, ellenben túl díszesek és szimmetrikusak a jelei. Ugyanis - az írástan és az ősvallás alapfogalmait sem ismervén - a kutatók nem kellőképpen tájékozottak a magyar ősvallás által alkalmazott magyar hieroglif írás céljairól és sajátos jellemzőiről.
- A Magyar Nemzeti Múzeumban az általam letétbe helyezett régészeti korú tárgy (a múzeum előbb hun cikáda fibulának, majd késő középkorinak határozta meg) rovásjeleket hordozó felületét barbár módon lereszelték. A maradék jeleket előbb latin AK monogramnak, majd rontott latin M-nek határozták meg, bár az átvételi elismervényen még rovásbetűket emlegettek.
- Fehér Bence a Magyarságkutató Intézet hivatalos kiadványában azt is letagadta, hogy a fenti jelvénynek lett volna rovásírásos olvasata, bár cikkének irodalomjegyzékében említi azt a kötetemet, amelyben ez a letagadott rovásírásos olvasat szerepel. Így ez a nyelvemlékünk is kimaradt az MTA rováskorpuszából és ezáltal a tudomány látóköréből.
- A hivatalos NAT tankönyvekben ma is arra a téveszmére tanítják a diákokat, hogy a honfoglalás és a Kr. e. 1000 közötti ősmagyar kor írás- és nyelvemlék nélküli volt. Állítják ezt annak ellenére, hogy a magyar múzeumok polcain százszámra vannak e korból származó, a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható rövid szövegek. Ám az e tárgyban írt leveleimre a kultuszminisztertől és az illetékes főosztályvezetőtől nem kaptam érdemi választ.
- "Tudományos" intézményeink félsikerű kiállítások sorát rendezik, amelyeken magyarul elolvasható hieroglifikus szövegeket hordozó ősmagyar kori leleteket állítanak ki, ám meg sem említik azok elolvasható voltát és persze vitát sem nyitnak az elolvashatóságukról.
E magyar- és tudományellenes hozzáállásnak nincs nyilvános magyarázata. Hiszen egy ilyen nagy jelentőségű kulturális kincsre, mint amilyen a székely írás és előzménye, a magyar hieroglif írás, minden nemzet méltán lenne büszke, miközben a fősodratú történelemhamisítás vállalhatatlan dolog.
Ez a magyarországi "tudományos konszenzus" a világosi fegyverletétel óta lényegében szabotálta a rovológiai kutatást, vagy - ha megszólalt - akkor nem mondott igazat a székely írás eredetéről. Az ő álláspontjuk jutott el külföldre is, meghatározva ezzel a nemzetközi tudomány ismerethiányát és az írásunkról alkotott téves ítéletét. Ez az oka annak, hogy a hasonló táblázatokból - bár szemmel láthatóan ott lenne a helye - hiányzanak a székely írás és előzményének, a magyar hieroglif írásnak a jelei.
Irodalom
D. T. Potts (2022): The Graffiti from Tepe Yahya and the Role of the Indo-Iranian Borderlands in the Formation of the Harappan Writing System, magyarul: A Tepe Yahya-i graffitik és az indoiráni határvidék szerepe a harappai írásrendszer kialakulásában (academia.edu)
Sándor Klára (1996): A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1-2. füzet
Varga Géza (2018): A gyulai honfoglalás kori aranyozott bronz jelvény "Ragyogó, ős Dana" mondata
Varga Géza (2018): Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Varga Géza (2018): Sumér-magyar jelpárhuzamok
Varga Géza (2018): Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Varga Géza (2018): A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
Varga Géza (2018): Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza (2019): Közel harminc magyargyanús jel a sumért megelőző Tepe Yahja-i jelkészletben
Varga Géza (2019): A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
Varga Géza (2019): A Mas d' Azil-i jeles kavicsok
Varga Géza (2022): A halomi honfoglalás kori világmodell jelei
Varga Géza (2022): A kínai lolo írás magyar vonatkozásai
Varga Géza (2023): A Vincsa kultúra botvégi idoljának magyarul elolvasható mondata
Varga Géza (2024): Hoppál Mihály álláspontja kapcsán a világfa a csodaszarvas és a rovológia rendszerszerű összefüggéséről
Varga Géza (2025): Isten országa mondat a dobronaki Urisk Erzsébet hímestojásán
Varga Géza (2026): Az Árpád-sávok jelentésének megfejtése egy indus-völgyi jel segítségével
Varga Géza: Félsikerű kiállítások
Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a
