A kőkori ősvallás a legfontosabb elméleti tételeit illusztráló képeket a magyar hieroglif írás szójeleiből állította össze, esetleg hieroglifákat írt rájuk, vagy melléjük. Így járt el a csodaszarvas, a turul, a világfa és a világmodell mellett az istenábrázolások esetében is. E cikkben olyan antropomorf istenábrázolások olvasatait mutatom be, amelyek vagy teljes egészében magyar szójelekből állnak, vagy amelyekhez ilyeneket mellékeltek.
1. ábra. Egy latmoszi sziklarajz Ten vaske sar, mai magyarsággal: Őskő úr(is)ten olvasatú részlete (Jak Yakar és Peschlow nyomán)
A Latmosz-hegység (Beşparmak-hegység) sziklarajzai megközelítőleg 8000 évesek. A régészeti kutatások szerint a kései neolitikumtól (újkőkor) a kálkolitikumig (rézkor), azaz a Kr. e. VI. és V. évezred környékén keletkeztek.
. ábra. Tizenegyezer éves szibériai bálvány, jeleinek olvasata: Bél sar (mai magyarsággal Bél úr)
A szentesi edény felső részén, az arccal összefüggésben őskő(?) jelentésű, M alakú jelet és vonalkákból álló Él hieroglifát találunk. Ezek olvasata Őskő Él, vagy Élő őskő. Az edény hasán a Nagyon nagy ügy sar (mai magyarsággal: Nagyon nagy folyó úr) felirat ismétlődik.
. ábra. Delphi idol Athéné Pronaia templomából magyar hieroglifákkal (Marco Merlini nyomán), az idol jeleinek olvasata Lyukó Él zsen, mai magyarsággal Lyukó Él zsendül/újjászületik, az ábra bal oldalán fentről lefele az Él, Lyukó és zsen hieroglifák, a jobb oldalon pedig a nekik megfelelő árpádsáv, a székely "l" (Él, élő), "ly" (lyuk, Lyukó) és a "zs" (zsenge, zsendül, újjászületik, feltámad) rovásjel
. ábra. Afganisztáni istennő-idol a magyar hieroglif írás anya, magas kő "templomkörzet" és jó "folyó" jeleivel, ezek a hieroglifák arról tanúskodnak, hogy az égig érő fát (a Tejutat), az égbe vezető utat az anyaistennővel azonosították
. ábra. Az ananyinói istenábrázolás az istent az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak (az ég hieroglifának) megfelelően mutatja be, mellén a Tejútat jelképező függőleges hullámvonallal, amely a székely írás "Ak" (patak, Heraklész) és "ü" (ügy "folyó") jelének rokona
. ábra. Kínai Banpo tál (Kr. e. 4000) elolvasható díszítésének részlete, az antropomorf alak fején a magas sar kő (mai magyarsággal: magasságos úr köve) mondatjel
. ábra. Szkíta kori istenábrázolás Dagesztánból a lyuk/Lyukó hieroglifával, a napistent forrásnak tekintették
. ábra. Okunyevi szkíta bálvány az Üdő-Lyukó atya mondattal
. ábra. Hakaszföld, bojári sziklák, az "us" (ős) jellel egybeforrt isten azonos a Tejúttal
. ábra. Megszemélyesített ős hieroglifák: Urál, Equador, Kirgizia és Anatólia
l
. ábra. Alán amulett a Lyukó országa mondattal
. ábra. Alán amulett a Nagy ős mondattal
. ábra. Párthus csüngő az "us" (ős) és "ten" hieroglifákkal, a vízszintes vonalakat is figyelembe véve az olvasat: Ragyogj, ragyogj, ragyogj ős ten!
. ábra. A Bolse Anyikovo-i obi-ugorok szent ligetéből előkerült, feltehetően szabírok által készített ezüsttál hátoldalán lévő karcolat az Istent ábrázolja, akit az alatta lévő Nimród tamga alapján azonosíthattak az Orion csillagképpel, azaz a fiúisten égi alakjával, a hieroglifa feltehetően az atya szót rögzítette, mert az isteni triász fiúistene a nép atyja volt
. ábra. Coclé istenábrázolás a Rá/ragyogó hieroglifával
. ábra. Coclé isten kétoldalt a nagy, mellén a jó "folyó" hieroglifával
. ábra. ábra. 1200 éves perui kulacs hieroglifikus jelmontázst hordozó istenábrázolással, az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "r" (ragyogó), "j" (jó "folyó") és Ak "patak, Heraklész) rovásjele, az olvasat: Ragyogónál ragyogóbb, jóságos Ak
. ábra. A kőrézkori jelhasználatot (az arcra tett ten jelet) szinte a modern kor küszöbéig megőrizte egy Árpád-kori ereklyetartó bronzkereszt a hieroglifikus Egy ten (mai magyarsággal Egy isten) mondattal (fotógrafika)
. ábra. A veleméri Szentháromság-templomban Jézus Krisztus a mandorla ívével együtt az ős, kettőskeresztként pedig az Egy hieroglifát idézi fel, a kompozíció együttesen az Egy ős mondat kiolvasását teszi lehetővé
Irodalom
Jak Yakar (2005): The language of symbols in prehistoric Anatolia (A szimbólumok nyelve az őskori Anatóliában), Documenta Praehistorica XXXII, Sonia és Marco Nadler Régészeti Intézet, Tel-Avivi Egyetem, Izrael
