Ludvig Rezső és Medgyesi Gábor kérte a véleményemet a bécsi kapucinusoknál őrzött kopt sapka hímzett jeleiről. A megtisztelő kérésnek a textilről elsőként véletlenszerűen kiszemelt jelkép (1. ábra) olvasatával teszek részben eleget, remélve, hogy a többi hímzett részletre is sor kerülhet valamikor.
1/a. ábra. A bécsi kapucinusoknál őrzött kopt sapka részlete a Ten országa, vagy Jóságos Ten országa olvasatú részlettel
A hímzések az első pillantásra is magyar hieroglifákkal rokon jelek sorát tartalmazzák (1). E magyar hieroglifákat negyven évi folyamatos kutatás, valamint a kézirat írására és rajzolására szánt 7.5 év eredményeként 2017-ben adtam közre. Kb. 40 szójelünket azonosítottam, amelyek segítségével a hasonló tárgyakon lévő elolvasható díszítések értelmét és hangalakját meg lehet közelíteni. Ez persze csak egy apró lépés, aminek a folytatására és értelmezésére időre és további munkára van szükség. Az olyan részeredmények, mint amit ebben a cikkben is van szerencsém bemutatni, azt bizonyítják, hogy a nemzeti értelmiség legjobbjainak összefogása eredményt hozhat. Ezek nem csupán pótolni tudják az akadémikus áltudomány mulasztásai miatt az ős- és írástörténetünk leírásában mutatkozó hiányokat, hanem az új forráscsoport segítségével e téren előre is léphetünk.
Az 1/a. ábrán látható részleten két, vagy talán három hieroglifa (ősvallási kötődésű szójel) is lehet.
- A kacskaringó a jó jele, ami három dolgot is jelent:
Egyrészt azt, amit ma is értünk alatta, azaz hogy "jó, hasznos, kellemes stb.".
Másrészt az isten egyik neve (Jó, Jahwe stb.), vagy állandó jelzője (pl: Jóisten). Ennek áttekintéséhez ajánlom a Közsszavak és istennevek c. dolgozatom elolvasását.
Harmadrészt azt is jelentette egykor, hogy "folyó", ami elsősorban az Istennel azonosított Tejútra vonatkozott. Tehát a Jóisten kifejezés egykor azt is jelenthette, hogy "az égi folyóval azonos Isten".
- A két kunkorodó levélke a ten "élet, isten" hieroglifa.
- Középen a hármas halom az ország szójele, amit a heraldika őrzött meg nekünk.
Az utóbbi két jel előfordul a kunbábonyi avar kagán egyik sírmellékletén (2. ábra) és másutt is (3. ábra). Az avar és a kalotaszegi előfordulást mellékelem, a többinek a megkeresésére idő kellene. Mintha lett volna hasonló az Indus-völgyi leleteken is. Azaz a jeltörténeti párhuzamok messzire vezetnek, lehetőséget adva ezzel a magyarság etnokulturális előzményeinek követésére akár a kőkor és a bronzkor időszakában is.
1/c. ábra. A bécsi kapucínusoknál őrzött kopt sapka fényképe Ludvig Rezső nyomán, amiért itt is köszönetet mondok
2. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatján is megtalálható a ten jel fölötti, ország jelentésű hármas halom
3. ábra. Kalotaszegi nagyírásos párna Ten országa olvasatú részlete, Monoki Ibolya munkájáról
Jegyzet
(1) Ezen az úton (a díszítések elolvasásának útján) csak azok tudnak követni, akik felmérték már, hogy eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást. Akiben ehhez nincs meg a szükséges szellemi frissesség, vagy akinek hiányos a szaktudása, annak ajánlom a szakirodalom tanulmányozását, vagy hogy ne fárassza magát fölöslegesen az intelligenciát igénylő tudományos kérdések megoldásával.
Úgy tűnik, hogy az általános rovológiai műveltség tragikusan alacsony színvonala miatt folyamatosan szükség van az alapfogalmak tisztázására, különösen, amikor díszítések elolvasására készülünk. Ha a Magyarságkutató Intézet tudományosnak szánt kiadványában megjelenhetett az alábbi, az alapfogalmak nem ismeretéről árulkodó mondat, akkor nincs okunk az akadémikus áltudomány írástörténeti szekciójának kiemelt tiszteletére. "Nem érdemes kitérni olyan futóbolondok munkáira, akik szakmányban feliratokat találnak ... díszítőmotívumokban". Nekünk ugyanis az a tapasztalatunk, hogy igen sok elolvasható információ rejtőzik a díszítőmotívumokban s ezek feltárásához szakmányban végzett munkára van szükség. A kritika módszertanával foglalkoztam már A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika c. dolgozatomban is. A tudományos igényű kutatás előrelépéséhez és a kopt sapka üzenetének megértéséhez a jelek szerint szükség van ezen alapfogalmak tisztázására is.
Irodalom
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2018): A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika
Varga Géza (2019): Közsszavak és istennevek
Varga Géza (2023): Joggal bírálja-e Fehér Bence az MTA rováskorpuszát?
Varga Géza (2026): Magyar történelem a szabír ős ten mondatjel előfordulásai alapján
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján található
a díjmentesen meglátogatható
