Marco Merlini közli A dunai jelek, feliratok és feliratos tárgyak adatbázisa c kötetből az 1. ábrán látható "Vincsa ikrek" képét az academia.edu-n. E cikkben a rajta látható jelek olvasatával egészítem ki az általa írtakat. Az idol a kőkori eredetű, de a népi, uralmi és vallási jelhasználatban nyomokban ma is használatos, 2017-ben közölt magyar hieroglif írás szójelei segítségével olvasható. E szójelekből alakult ki az ismert székely (rovás)írás.
1. ábra. A "Vincsa ikrek" előlapjáról Bulgarelli D. által készített festmény (2008, Őstörténeti tudásprojekt), kiegészítve bal oldalon a Vincsa hierogifákkal, jobb oldalon pedig a hieroglifáknak megfelelő székely jelekkel
A "Vincsa ikrek" előlapján lévő jeleket fentről lefele és balról jobbra kell olvasni. A bal oldali nyakon lévő ferde vonal - ha jelről van szó - akkor talán a ragyogj hieroglifa. Alatta a Ragyogó Bél sar Él (mai magyarsággal: Ragyogó Bél úr él) mondat olvasható. Legalul megismétlődik az Él, élő hieroglifa. Az előlapon előforduló két Él hieroglifa az égboltból aláhulló esőt ábrázolja.
2. ábra. Rajz az ikrek elő- és hátoldaláról (Marco Merlini feldolgozása Winn 1981 nyomán), mindkét oldal szövegszerkezete hasonló: felül az istent, alul az esőt idézik fel
A "Vincsa ikrek" hátoldalán felül egy Bél hieroglifa látható. Ez az előlaphoz hasonlóan azt erősíti meg, hogy a szobrocska Bél istent ábrázolja. A Bél - Pel - Pil - Pi - fiú hangváltozás során keletkezett a fiúisten nevéből a magyar fiú szó.
A hátoldal alján lévő két függőleges vonal esőt, folyókat, vizet ábrázol. Az előlapon két változatban szereplő Él hieroglifának ez a harmadik, az égbolt ívét nem tartalmazó alakváltozata. A Bél hieroglifa alatt azt jelentheti, hogy Bél istentől várják az esőt, ő az életet adó víz forrása.
Az idolnak talán azért van két feje, mert ezzel az isten két tevékenységére, oldalára, időben eltérő állapotára, alakváltozatára utal. Esetleg összefügghet azzal, hogy a jelek a Bél és az Él istennevet is rögzítik.
A szobrocskán lévő Él, élő hieroglifák a székely írás "l" betűjének előképei. Az Él, élő hieroglifa előzménye a Kr. e. VI. évezredi Halaf kultúrából ismert. Megfelel a magyar államcímerben lévő árpádsávoknak is, amelyről a hagyomány azt őrizte meg, hogy a Tisza, Duna, Dráva és Száva folyók jelképe.
Él isten neve ma a magyarok istenének élő jelzőjében, valamint az Allah, Él, Éli és Elohim istennevekben él tovább.
A Bél istennév utóda az ugariti Baál fiúisten neve. Az ugariti ékírás a latinos jelsorrendű ábécék jelsorrendjének legkorábbi, ismert változata. Az ugariti jelsorrend legjobban a székely írás jelsorrendjéhez hasonlít. Az X alakú hieroglifa a magyar néprajzban ismert rontáselhárító jel. Ez a jel a székely írás "b" betűjének felel meg.
