Bevezető
Góczánné Illés Csillának köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet egy jellegzetes hun típusú csatra, amit a Cleveland Museum of Art nevében Simonetta Gatto tette közzé a világhálón (1. ábra). A mellékelt leírás szerint "Ezt a 6. századi övcsatot egy, az Ibériai-félszigeten élő vizigót elit nő viselte, talán egy regionális uralkodó felesége. Hagyományos formáját lenyűgöző geometriai kialakítás jellemzi, amelyet gránát, zöld üveg és gyöngyház betétek alkotnak. A vizigótok a vörös kövek iránti szeretetüket a Fekete-tengeren élő gót őseiktől örökölték, míg a cloisonné technikát bizánci szomszédaiktól tanulták az Al-Dunán. Mire letelepedtek Spanyolországban, a vizigót ékszerészek ezt a két hagyományt ötvözték, hogy olyan különleges darabokat készítsenek, amelyek ehhez a csathoz hasonlóan egyensúlyba hozzák vándorlási örökségüket a mediterrán luxussal." Amihez azt kell hozzátenni, hogy az Al-Duna mentén ekkor hunok éltek, ők voltak azok a "bizánciak", akiktől a vizigótok eltanulták az ilyen ékszerek készítését, valamint - az olvasatok alapján - a magyar írást és a nyelvet is. Mivel ezek az ékszerek könnyen átvészelnek néhány évszázadot, talán azon is érdemes elgondolkozni, hogy ezt a csatot nem hunok készítették-e?
A csat jelszerkezetei
2. ábra. A két nagyobb jel olvasata fentről lefele: Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr)
