Szücsi Frigyes Adatok a késő népvándorlás kori spirálcsüngős és többszörös S-végű karikák időrendjéhez c. cikke az academia.edu-n jelent meg. Ebben látható az éreskújvári 373-as sírból előkerült VIII. századi szíjvég rajza. A szíjvég elolvasható díszítése a magyar hieroglif írás jeleiből áll. E cikkben a szíjvég jeleinek olvasatával egészítem ki a Szücsi Frigyes által írtakat.
1. ábra. Az Érsekújvár 373-as sírban fellelt avar szíjvég az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció szabír ős alakban elolvasható megvalósítása (balra), valamint a Zamárdiból és a zalavári Várszigetről előkerült párhuzamai
A zalavári Vársziget Zalaszabar tőszomszédságában van. Az avar korban a Vársziget és Zalaszabar egyetlen települést alkothatott és ugyanaz a nép lakhatta. Az itt élt szabír lakosság emléke a Zalaszabar településnév is, meg a Várszigeten előkerült szabír ős mondatjel is (az 1. ábra jobb szélén). A Zalaszabar településnév ezért a fenti mondatjelek hangzósítását alátámasztó adat. Ez a hangzósítás alapvetően a nikolsburgi székely ábécé tprus (tapar us "szabír ős") jelének megértéséből fakad. További megerősítést jelent, hogy a szabír ős mondatjel azokon a területeken van elterjedve (Göbekli Tepétől az Őrségig), ahol a szabírok 12 000 éves történelme lezajlott. A sztyeppére vonult szabírokat Baján csatlakoztatta az avarokhoz és velük együtt vonult be a Kárpát-medencébe. A szabírhunok számára ez a bevonulás visszatérést jelentett, mert - miként azt Jordanes megírta - ők egyszer már jártak ott. Bíborbanszületett Konstantin szerint a magyarok régi neve a szabír (nála szavartü aszfalü).
Az 1. ábrán lévő érsekújvári szabír ős mondatjelet a visszahajló ágairól lehet felismerni. Mint azt Berze Nagy Jánostól szibériai mítoszok alapján tudjuk, az égig érő fa ágai az égbolt terhe alatt görbülnek meg. A szíjvég elolvasható díszítését apró szójelekből alakították ki, amelyek további szövegek elolvasását teszik lehetővé. A szíjvég részleteinek olvasatát a 2. és 3. ábrában mutatom be.
2. ábra. Az Érsekújvár 373-as sírban fellelt avar szíjvég jelmontázsának tetején lévő hierogifák olvasata: Nagyon nagy ős Ten (mai magyarsággal: Nagyon nagy Isten)
3. ábra. Az Érsekújvár 373-as sírban fellelt avar szíjvég jelmontázsának közepén és alján ismétlődő szakaszok egy istenidéző szertartási szövegkönyv vázlatát rögzítik, az olvasat: Ragyogj! Nagyon nagy Ten. Ragyogtál.
4/a. ábra. Tiszavárkonyi avar lelet az "eget tartó" fa ábrázolásával
4/b. ábra. A karosi tarsolylemez hieroglifikus mondata Dana úr magas köve olvasatú, a jelmontázs egy "eget tartó" fa ábrázolási konvenció előfordulás, amiből a központi Dana "isten" hieroglifa a világfa
4/c. ábra. Az Árpád kori ÉH 193 dénár Nagy Isten országa olvasatú, "eget tartó" fa ábrázolása (fotógrafika), az ábra jobb felső sarkában a székely írás "n" (nagy) és ten "élet, isten" jele, valamint a heraldika által megőrzött ország szójel
A "nagyon nagy" kifejezés párhuzamai
.
5/a. ábra. A Nyergesújfalu Sánc-hegyen előkerült hun nagyszíjvég (középen), a hun nagy és szár/sar hieroglifák (balra, fentről lefele), valamint a székely írás e hieroglifákból keletkezett "n", "sz" és "s" rovásbetűi (jobbra)
5/b. ábra. Lomovátovói Nagyon nagy Bél mondatjel egy szíjvégen, az X alakú Bél hieroglifa jelenléte azt támasztja alá, hogy ez a jel a nyergesújfalui hun szíjvégen is fontos jelentést hordoz
5/c. ábra. Lomovátovói Nagyon nagy szár (mai magyarsággal: Nagyon nagy úr) mondatjel
5/d. ábra. Hun ékszer töredéke (Kercs, V. szd.), a közepén olvasható Nagyon nagy Üdő mondat szerkezete hasonló a nyergesújfalui mondatjel szerkezetéhez, Üdő a napisten egyik neve (vö. a Hérodotosz által említett szkíta Oitoszür napisten neve am. "Idő úr", a sumér-akkád Utu sar "Idő úr"!), két szélén a Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondat olvasható egy-egy turult ábrázoló kompozícióban
5/f. ábra. Egy zamárdi avar szíjvég hátlapjának jelei, az olvasat jobbról balra (a csillagig): Ős, ragyogó ügy szár, nagyon nagy szár (mai magyarsággal: Az ősi, ragyogó folyó ura, a nagyon nagy úr), fotógrafika
Irodalom
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2018): Kercsi hun turulok szimmetrikus hieroglifikus mondatokkal
Varga Géza (2019): A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondatai
Varga Géza (2021): A zamárdi avar temető szíjvégének rovásfelirata
Varga Géza (2023): Hun szíjvég a hieroglifikus "Bél a nagyon nagy úr" mondattal Nyergesújfalu Sánc-hegyről
Varga Géza (2024): Világfát tartalmazó ábrázolási konvenciók
Varga Géza (2024): Hegyen álló eget tartó világfa az Árpád kori ÉH 193 dénáron
Varga Géza (2025): Hegyen álló eget tartó világfa az Árpád kori ÉH 193 dénáron
Varga Géza (2026): Magyar történelem a szabír ős ten mondatjel előfordulásai alapján
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján található
a díjmentesen meglátogatható
