2018. január 7., vasárnap

A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű

Ezt a rendkívül fontos írásemlékünket (1) Méhes Sándor fedezte fel Berekböszörményen (2) és az alábbi levéllel keresett meg 2010. augusztusában. 


Tisztelt Varga Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy legyen szíves segítséget nyújtani egy szerintem rovásírással ellátott ezüst gyűrű meghatározásában, ami kb. 5 éve van a tulajdonomban. Egy régi parasztház bontásakor került elő egy vályogból. Amikor először láttam, még minden jele látható volt, de sajnos mire végleg birtokomba került, a széle letöredezett. A gyűrűről csatolnék pár képet, amelyek közül az egyik egy általam készített rajz és amelyen még minden jel látszik, a többi kép a gyűrű jelen állapotát tükrözi.


A segítségét előre is köszönöm!


Tisztelettel: Méhes Sándor, Berekböszörmény





1. ábra. A berekböszörményi gyűrű a Méhes Sándor által küldött fényképen, viselet közben




2. ábra. A Méhes Sándor által küldött rajz az eredeti állapotról




3. ábra. Méhes Sándor rajzának a szerző által módosított (keretezett) változata


4. ábra. A berekböszörményi gyűrű fotógrafikai rekonstrukciója a Méhes Sándor által küldött fénykép alapján



A 4. ábrán láthatóan a gyűrű körirata négy negyedből áll s a negyedekben ugyanaz a három jel ismétlődik, esetenként tükrözve. 



5. ábra. A berekböszörményi gyűrű fotógrafikai rekonstrukciója


Az 5. ábrán látható grafikai rekonstrukcióval a jeleknek az ötvös által tervezett, a szemei előtt lebegő alakját állítottuk helyre. Az íves nagy hieroglifák formailag pontosan azonosíthatók a székely írás és az ótürk írás "n" betűivel. A szár hieroglifák is egyeztethetők a székely írás "sz" betűjével, meg az ótürk írás "sz" betűjével is, azzal a megjegyzéssel, hogy a függőleges vonalat alul és felül lezáró kis vízszintesek az Árpád-korban szokásos díszítések voltak. Az 1. és a 4. ábrán jól érzékelhető, hogy a három vonalból álló ég hieroglifák a gyűrűn nem egységesen jelennek meg: az alsó két hieroglifa esetében a három vonal érintkezik egymással, a felső két hieroglifa esetében azonban nem érintkeznek. Ezt azonban az írástechnológia és az ötvös felületessége rovására írjuk. A hieroglifák vonalait ugyanis egy vagy több vésőhöz hasonló poncolóvassal üthették bele az apró ezüstlemezbe s a poncolóvasat munka közben nem sikerülhetett minden esetben pontosan elhelyezni.   



6. ábra. A berekböszörményi gyűrű negyedeiben a fenti három jel ismétlődik, ezek olvasata: Nagyságos úr az égben, Nagy úr az ég, vagy az Ég ura nagy 


A 6. ábrán látható jelek alakja a székely írás "n", "sz" és "g" betűivel azonosíthatók, azonban betűként olvasva nem adnak értelmes olvasatot. Ha szójeleknek tekintjük őket, akkor a nagy szár ég szavakat olvashatjuk el. Ebből az ég szár "ég ura" jelpár előfordul egy kínai neolitikus tálon is (7. ábra), valamint avar és honfoglalás kori leleteken is. Bizonyítva a nyelv, az ősvallás és a jelhasználat folytonosságát az ázsiai hun idők beláthatatlan mélységeitől az Árpád korig és - a székely írás folyamatos használatára gondolva - napjainkig.  

Mivel a többi hieroglifikus írásemlékünkön minden esetben azt tapasztaltuk, hogy a szár szó helyett az úr szót kell behelyettesíteni az értelmes olvasat kedvéért (mert a szár szavunkból keletkezett az úr szavunk), ez esetben is így jártunk el. A három jel mai magyarsággal a Nagy úr az ég mondatot adja.  

A körirat ismétlődő négy mondata egy négysoros ősvallási imát rögzít a gyűrűn, amit feltehetően körben olvasva énekeltek. Középen a kettős kereszt alakú Egy szójel az Isten jelzője. Mellette a csillag és a Hold arra utal, hogy a kettős kereszt egy égitest: az Istennel azonos Tejút.

A gyűrű pecsétlapja mellett jobbról is, meg balról is megfigyelhető vonalkák a székely írás "kis r" betűjének előzményei (5. ábra), az ősvallási istenidéző szertartás szövegkönyvének "ragyogj, ragyogott" hieroglifái. Az istenidéző szertartás gyűrűn olvasható szövegkönyvének hármas tagolású szerkezete pontosan megfelel a szertartás szakaszainak. Az első szakaszban a ferde vonalakat Ragyogj, ragyogj ... alakban olvasták ki. A középső az epiphania, az Isten megjelenésének rögzítése, ennek felel meg a pecsétlap szövege. Az utolsó szakaszban a kis ferde vonalakat Ragyogtál, ragyogtál ... alakban kell kiolvasni, ez felel meg a szertartás végén az Isten búcsúztatásának. Azaz a gyűrű nem csupán a viselő világnézetét kifejező jelvény volt, hanem egyúttal amulett is, ami az isten megidézésével mágikus oltalomban részesítette a tulajdonosát.

A gyűrű képe első ízben a Mandics György róvott múltja c. füzetem 81. oldalán jelent meg 2012-ben, másodszor a Magyar hieroglif írás c. kötetben 2017-ben.  Ez utóbbi munkámban részletes ismertetése található a gyűrűn is megjelenő, kőkori eredetű magyar hieroglif írásnak.




7. ábra. Egy kínai neolitikus tál peremén a berekböszörményi gyűrű három hieroglifája közül kettő (a szár és az ég szójele) megtalálható



8. ábra. Schwechati avar ékszerek, a köriratukban a nagy (balra) és az ég (jobbra) hieroglifával, amelyek a berekböszörményi gyűrűn is megjelennek




9. ábra. A XV. századi körmendi kincs egyik gyűrűjének köriratában szerepel a nagyon nagy szár "nagyon nagy úr" szövegfordulat (a szár hieroglifa a képszerűbb, ágakat/leveleket is ábrázoló formájában jelenik meg) 




10. ábra. Az őriszentpéteri tál köriratában a Nagy Óg ten "Nagyságos Óg isten" mondat ismétlődik


A kis gyűrűt Méhes Sándor a veleméri Sindümúzeumnak ajándékozta s pillanatnyilag - előzetes egyeztetés esetén - ott tekinthető meg. Végleges helyének azt a közgyűjteményünket szánjuk, amelyik előzetesen egy tudományos folyóiratban közreadott tanulmányban ismerteti a gyűrűt és a feliratát, valamint vállalja, hogy állandó jelleggel ki is állítja. A múzeumként is működő Országos Széchenyi Könyvtár a néki felajánlott gyűrű átvételétől elzárkózott, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is kitért a magyar hieroglif írást bemutató előadástól (ahol ezt a gyűrűt is felmutathattuk volna). A Magyar Nemzeti Múzeumnak, a budapesti hun(?) jelvény kapcsán szerzett keserű tapasztalataim miatt (lereszelték és letagadták a rajta lévő rovásfeliratot) fel sem ajánlottam. Eddig is tudtuk, hogy ez a "tudomány" nem sokra becsüli a több ezer éves magyar íráskultúrát.


Jegyzet

(1) Az MTA 2021-ben megjelent, prekoncepciós rováskorpusza a fontossága ellenére (vagy éppen azért) nem közli ezt a rovásemlékünket. E nagyméretű kötetet a hun-magyar azonosság tagadásának finnugrista szelleme határozta meg, annak ellenére, hogy már ismert a magyarságot a hunokkal összekötő genetikai kapocs és egy sor magyarul elolvasható hun hieroglifikus hun nyelvemlék is. 

- Az MTA szerzői egyrészt azt kívánhatták bizonyítani a tendenciózus válogatással, hogy a hunok nem azonosak a magyarokkal. Ezt a rovásírásunkat a hunoktól eredeztető Bél Mátyást és az "irodalom perifériáját" egybemosó megjegyzésükből lehet tudni. 

- Másrészt, hogy a rovásjeleink csak a Székelyföldön, vagy a székelyekkel összefüggésben bukkannak fel. Ez utóbbi téveszméjüket alátámasztandó hagyták ki a rováskorpuszból például a karcagi csatkarikát s tették parkolópályára a Bodrog-alsóbűi rovásemléket is. 

- A harmadik ok, amiért mellőzhették ezt a berekböszörményi leletet, hogy egy dilettáns által leírt nyelvemlék megemlítése számukra szalonképtelen. Ez leleplezi a magyar- és tudományellenes törekvéseiket és az ismert módszertani eltévelyedésüket is újfent bizonyítja (egy becsületes tudós számára nem az a fontos, hogy ki találta, hanem, hogy mit talált). Mégis, továbbra is bízhatnak abban, hogy a "tudományos konszenzus" és az e téren megszállóként viselkedő hatalom lehetővé teszi nekik kisded történelemhamisító játékaik folytatását.

A Magyarságkutató Intézet kiadványaiban annak ellenére sem említik ezt a rovásemlékünket, hogy a genetkusaiknak szüksége lenne a sztyepp övezetben a Kárpát-medencétől Mongóliáig kimutatható genetikai rokonaink nyelvének igazolására s a kapcsolatai miatt ez az emlék is alkalmas lenne rá. Ennek a szabotázsnak az oka abban rejlik, hogy rovológusaik nem ismerik a székely írás előzményeit (nem tudnak mit kezdeni a szójeleinkkel), a "tudományos konszenzus" előző átkosból örökölt gőgje pedig megakadályozza a körön kívülről érkező észrevételek észrevételét. Így a kiadványaik ostobaságokkal vannak tele (a jánoshidai tűtartón nincs ott az általuk feltételezett "Baszjad Izüt!" mondat és a Bodrog-alsóbűi rovásfeliratot sem sikerült elolvasniuk). Mivel a fizetésüket ennek ellenére megkapják, a közönséghülyítés miatt meg senki sem szól rájuk, a tudomány haladása marad csigalassú.

(2) Berekböszörmény a szülőföldem, a keresztesi járás egyik kedves települése. A szomszédos Biharkeresztesen születtem s amikor a szüleim a hugommal együtt kerékpárral átvittek bennünket édesanyám szülőfalujába, a 20 kilométerre lévő Körösszakálba, mindig keresztülkerekeztünk Berekböszörményen. Ilyen alkalmakkor volt szerencsém megcsodálni a faluvégi vályogvető gödröt, ahol a gyűrű a vályogba kerülhetett, s amiben a kor előírásainak megfelelve állandóan bivalyok dagonyáztak. Édesanyám, Buka Julianna a falu postáján dolgozott a két világháború között, vagy már a II. világháború éveiben. A fiatalabb testvére, Jenő bátyám pedig később lakott a szép és módos településen. Személyes öröm, hogy a gyűrű feliratának elolvasásával hozzáadhatok valamit a település történetéhez.


Irodalom







A veleméri Csinyálóház egy 5 ágyas, két hálószobás őrségi lakosztály külön épületben, hatalmas kerttel és terasszal áll a nagyérdemű, pihenni vágyó közönség rendelkezésére




A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

4 megjegyzés:

  1. Szerbusz Géza!
    Az edény etimológiájához annyit tudnék még hozzátenni, hogy az egyik sumér pecséthenger lenyomaton, asszonyok állnak sorban, kezükben kis EDÉNNYEL Annahita víz és termékenység istennő trónja előtt, aki adott az edénykéikbe az élet vizéből. Szóval ez a momentum is az edény élethordozó voltát erősíti, úgy vélem. Ugyanakkor az edin/éden szó - síkság - tartalma helyett az "edényszerű" völgy tartalmat tartanám helyesnek, mert a 4 folyó, az Ararát szent hegyéről LEFELÉ folyt, tehát völgybe, ami az edény monumentális földrajzi megfelelője.
    Üdv:
    SzJ

    VálaszTörlés
  2. A hun: "Lyuk jel közepén lyuk" ékszeren, a madarak egymás után állnak, miközben tojást tojnak. Bár nem merült fel eddig ez a szimbólum a beszélgetésben, mégis megjegyezném, hogy a tojás művelete = élet adás (a madaraknál). Ez úgy vélem arra hívja fel a néző figyelmét, hogy a Lyukó élet adó is. Üdv. SzJ

    VálaszTörlés