2018. február 17., szombat

Az énlakai Egy Isten mondatjel

Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettájában látható nevezetes írásemlék összetett, mert az ismert betűző Egy az Isten írásmutatvány (3. ábra) mellett van a mennyezetkazetták sarkaiban egy szójelekből alkotott Egy Isten mondatjel is (1. ábra). Az énlakai írásemlék jelentőségét az alábbiak adják:


– Hunfalvy korában ez volt az egyedüli ismert és hiteles rovásemlékünk, amely a székely írás létének bizonyságául szolgált. A székelyek írásáról ugyan Kézai krónikája is hírt ad, de azt – a többi krónikánkkal együtt – megpróbálták hiteltelennek beállítani. Nemzeti írásunk létének letagadását a kicsiny énlakai rovásfelirat akadályozta meg.

– Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta a fenti betűző írásmutatvány és az Egy Isten mondatjel mellett további szójeleket is tartalmaz. A szójeleink létezését ma ugyanúgy tagadja az akadémikus „tudomány”, amint száz éve magának a székely írásnak a létezését vonták kétségbe.

– Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta egy felülnézeti világmodell, amely a fenti betűző és mondatjeles írásmutatványon túl is tartalmaz hieroglifákat. Mivel ezek a világ szerkezetéről alkotott ősvallási elképzelést tükrözik, egyfajta írásnak tekintendők ezek is. A szójelekből alkotott énlakai világmodell az írás legkorábbi műfaját képviseli. A neolitikus írásemlékekkel tart rokonságot, és az írás kialakulásának folyamatát, a székely írás természetes, szerves kifejlődését világítja meg.

A többrétegű énlakai írásemlék kézen fogva vezeti a székely írás kutatóit a különböző íráshasználati módok, jeltípusok és történelmi korok felé. A kazetták sarkaiban az egy, az ős és a ten jeléből összeállított, virághoz hasonló Egy isten mondatjel található. Aki ezeket el tudja olvasni,[3] annak nem okoz leküzdhetetlen nehézséget az archaikus népi fazekas edényeinken, a hímes tojásainkon vagy a neolitikus írásemlékeken lévő hasonló jelek megértése sem.



1. ábra. Az Egy Isten mondatjel felbontása szójelekre


A betűző feliratot kezdő kettős keresztet a „gy” betű jeleként ismerjük; azonban itt a hangzóugratás szabályai szerint egy-nek olvasandó, azaz szójelként működik, lévén a hangzóugratás a szó-, szótagoló írás maradéka. A kettős kereszt Egy isten jelképe volt, ezért e mondatkezdő kettős kereszt ez esetben egy szójel (1. ábra).



2. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel elterjedt jelképpé vált, szépsége és jelentése miatt az ötvösök is alkalmazzák (lásd még a székesfehérvári ezüst kulcsdíszt is!)


Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta „díszítése” egy négyzetbe zárt kereszt alakú világmodell, a székely „f” (Föld) jel és a kínai „Föld” szójel megfelelője.
A világmodell közepén egy kereszt alakú virágdísz található, amely a székely írás „d” (Du/Dana) jelével rokonítható – azaz Du/Dana isten jelképe.
A kereszt tetején is van egy tulipán, amely ős + ten alakban elolvasható. A tulipán istenjelkép a népi ábrázolásokon, amit éppen a kazetta sarkaiban lévő mondatjel alapján lehet belátni. A kereszt alakú virág Du/Dana isten elterjedten alkalmazott jelképe.
Az oldalágak végén a lyuk szójele. A kínai és az egyiptomi írásban ugyanez a jelforma napjelkép, a sumer írásban pedig a „kút, forrás” jele. A kereszt alakú virágábrázoláson azt jelzi, hogy Du/Dana isten azonos a napistennel, s ő minden jó forrása.
A kazetták sarkain az Egy Isten olvasatú égig érő fa áll. Berze Nagy János népmesekutató írta azt az Égigérő fa c. kötetében, hogy a magyar néphit szerint a fa maga az Isten. Az énlakai ligatúra kitűnő illusztrációja e felismerésnek.
A kazetta oldalain a székely írás hullámot ábrázoló „ak” (patak, Ókeánosz, Héraklész) jele található. A világ teremtett és rendezett középpontját körülölelő óceán jelzése ez.
Az énlakai világmodell párhuzamait a neolitikumig követhetjük. E világmodellek jelkészletéből keletkezett a székely írás.




3. ábra. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta fényképe


Az írás létét ma már nem tagadhatják, ezért csupán annak magyar eredetét és/vagy ősi voltát kérdőjelezik meg. Az ELTE diákjainak a közelmúltban is azt tanították a professzoraik, hogy a székely írást a humanisták találták ki. Erre való hivatkozással az OSZK-ban rendezett nyelvemlék-kiállításon nem jelenhettek meg a székely írással írt nyelvemlékeink. Az akadémikus áltudomány képviselői ugyanúgy a létező bizonyítékokat elhallgatva, félreértelmezve, alábecsülve, letagadva és kigúnyolva (sőt a rovásjeleket lereszelve) járnak el, mint azt Hunfalvy Pál tette volt. Az akadémikus dogmákat cáfolók egyik fontos érvét újra az énlakai rovásfeliratos mennyezetkazetta kínálja.




4. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel elolvashatóságát, szójelekből való megalkotását  (a székely szójelek létét) e sorok írója fedezte fel és elsőként is tette közzé az önálló képét 1993-ban a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötet címlapján


Nyilvánvaló, hogy a virágot alkotó három jel nem betűként, hanem szójelként olvasandó (azaz a székely írás a szó-szótagoló antik írásrendszerek sorába tartozik).

A ligatúrát nem lehet csupán virágdísznek tekinteni, mert nincs olyan virág, amelynek a szára kettős kereszt alakú lenne. Ráadásul világosan székely jelekből van összerakva, amely csak szójelekből alkotott ligatúraként értelmezve ad érthető olvasatot. Ezt a mondatot Muzsnai György ugyanezen a kazettán egyszer már leírta rovásbetűkkel; ezért nem képzelhető el, hogy ne tudta volna, mit ír a sarkokra. Ez tehát nem virág; hanem virág alakú, magyar szójelekből összerakott mondatjel.




5. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel kovácsoltvas változata megjelent a veleméri Cserépmadár szállás bejárata felett is, a felkelő Nap minden reggel rávetíti a jelképet a falra


Ha az eddigieket meg tudtuk emészteni, akkor nincs elvi ok a megtorpanásra. Nem olyan nehéz levonni az önként kínálkozó következtetéseket. Különösen, ha az agyunkat nem mosták át valamelyik egyetemen.
Az énlakai mondatjel segít megérteni, hogy a magyar népművészet jeleinek, valamint az uralmi és vallási jelképeknek a jó része is az énlakaihoz hasonló szójel vagy mondatjel. Felmérhető, hogy a székely írásnak sokkal több emléke vagy hieroglifikus rokona van (hímzéseken, cserépedényeken, fejfákon és hímes tojásokon), mint amennyit eddig nyilvántartottak. Az énlakai ligatúrának párhuzamai találhatók a sztyeppi népek és a déli magaskultúrák jelkincsében is. A párhuzamok nem kevesebbet bizonyítanak, mint hogy a magyar jelkincs és a székely írás több évezredes előzményekre megy vissza, és azt az egész magyar nép használta. A magyar írás a hettita, szkíta stb. íráskultúra szerves folytatója vagy ötletadó őse.
Ebből következően az is természetes, hogy a székely írás eddigi leírásai nem megfelelőek. Például felmérhető, hogy a legrégebbi írásemlékeken nem volt szokásban a jobbról balra haladó sorvezetés (az csak a rovástechnológia következménye), amiből kifolyólag a mostanában állított településtáblák sorvezetése hibás.
Ez az írásrendszer sokkal régebbi és összetettebb, mint azt korábban gondolták. Az énlakai írásemlék ma is eleven cáfolata az akadémikus „tudomány” nevében történő évszázados rovológiai téveszme-terjesztésnek.




6. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel azt is segít megérteni, hogy a nikolsburgi "nt" jelet valójában nem jobbról balra, hanem balról jobbra: Ten jelként kell olvasni


Az énlakai Egy isten mondatjel része a Ten jel is, amelyik "nt"-ként szerepel a nikolsburgi ábécében. A jelek rajza azonos, de a nikolsburgi alá jelnévként az "nt" van írva, miközben az énlakai mondatjel csak akkor ad értelmes olvasatot, ha ezt a jelet Ten-ként olvassuk. Mivel az énlakai mondatjel archaikusabb ábrázolás a nikolsburgi ábécénél, joggal gondoljuk azt, hogy az énlakai mondatjel őrzi az eredeti hangalakot és a helyes olvasatot. 

Joggal merül fel persze a kérdés, hogy mi történhetett, miért fordult meg a hangok sorrendje a két emlékben? Különösen érdekes ez azért is, mert ezt az "nt"-ként olvasott újabb értelmezést felhasználták pl. az Antal név leírásakor is. 

A magyarázathoz akkor jutunk el, ha felismerjük a magyar hieroglif írás és a székely írás sorvezetésében történt változást és valamelyest rekonstruáljuk a jel történetét is, de ez már egy másik cikkbe kívánkozik. Itt és most elegendő annak előadása, hogy a magyar hieroglif írás Ten jele egy fát ábrázol, mert az égig érő fával azonos Istent jelképezte.

Amikor aztán a székelyek megpróbálták tudományosan leírni a betűző íráshasználatot, akkorra elfeledhették, hogy a Ten jelnek mi lehetett az eredeti, hun kori jelentése, csak a jelformát és a hozzá kötődő, akkor már nem értett hangalakot őrizték meg. Nyilván azért nem értették már meg a Ten szót, mert addigra a jelzős szerkezetből kialakult és összeforrt Isten alakot és a Dana istennevet használták helyette. 

Amikor azonban a reneszánsz korban elkezdődött a jelkészlet tudományos vizsgálata, azt hitték róla, hogy a Ten jel a "t" és az "n" ligatúrája, amit "természetesen" a rovástechnológia bevezetésekor elterjedt új írásiránynak megfelelve jobbról balra olvastak el. Ez az eljárás (egy tudós tévedés) eredményezte az "nt" olvasatot, amit aztán alkalmaztak is az idegen eredetű és kései Antal név leírásakor is.


7. ábra. A krími szkíta korona ős és Ten jele


Az Isten szavunk azonban a legrégebbi magyar szavak közé tartozik, ezért, ha választanunk kellene (de komolyan fel sem merülhet, hogy az Antalnak higgyünk az Isten helyett) mi inkább az Istenben bízunk. Annál is inkább támaszkodhatunk az utóbbira, mert az Isten ligatúra szerepel egy krími szkíta koronán is (s a szkíták használták az isten szót a Borüszthenész "Bor isten" szóban).  Mészáros Gyulát igazolja (aki a szkítákat a hattiak utódának tartotta), hogy a hatti Estan napisten nevét a Yazilikaja-i sziklapantheonban pontosan ugyanúgy írták le, mint ahogyan az Énlakán is történt.


8. ábra. A Yazilikaja-i hatti/hettita sziklapantheon Da ős Ten mondatjele jelzi, hogy az énlakai Egy Isten mondatjel több évezredes hagyományt őriz



Varga Géza







További cikkek


Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal
A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése