Ez a cikk egy régi ablak funkcióváltását dokumentálja, abban a reményben, hogy valakinek ötletet ad és hasonlóképpen hasznosítva megment egy régi ablakot (1). Ma ebben az ablakban tartok néhány kerámiatárgyat, amit nem használok mindennap (1. ábra).
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház udvarán van egy régi boronaház (gerendaház), aminek a földszintjén lakom, a padlásterében pedig a Sindümúzeum működik. Az épületet a 30 évvel ezelőtti megvásárlása óta kétszer is felújítottuk. Először csak a rend kedvéért, mert egyébként összedőlt volna. Ennek az eredményét mutatja a 2. ábra. Másodszor akkor újítottuk fel, amikor az eszünkbe ötlött, hogy az utcafronton lévő épület legjobban gondnoki lakásként hasznosítható s egy pici, de minden szükségessel ellátott lakást csináltunk belőle (3. ábra). Ekkor döntöttem az immár feleslegessé vált ablak megtartásáról és bepolcozásáról. Nem nagy dolog, de az elkészülte óta öröm ránézni és használni.
Arra a nem is oly régi, de elmúlt világra emlékeztet, amikor az őrségi ember lényegében önellátó volt. A saját erdejében termett fából el tudta készíteni a nyílászáróit, bútorait, szekerét, megtermelte az élelmiszerét és elkészítette a cserépedényeit. Ma is van ilyen famunkákhoz értő ember, főleg az idősebb generációból, az ablakokat azonban egyre inkább gyárakban készítik.
1. ábra. A régi ablak új szerepkörben
2. ábra. Az ablak 20 éve még ablakként szolgált az eredeti méretű épületben
3. ábra. Az épület bővítése (konyhával és fürdőszobával való ellátása) miatt a régi ablak már az épület belsejébe, a konyha belsejébe került (ami itt látható, az a régi mintájára készített új konyhaablak)
Jegyzet
(1) Ha van lehetőségünk a múlt dolgainak megőrzésére és ezzel a lehetőséggel okosan élni is tudunk, akkor gazdagabbak leszünk, még ha ezt nem is kell feltétlenül anyagi értelemben komolyan számításba venni. Egy ilyen ablak megőrzésének anyagi előnye ugyanis aligha mutatható ki, legfeljebb érzelmi-gondolati előnye lehet azoknál, akik erre fogékonyak.
A budai Vár példája azonban elgondolkoztató lehet. Ott ugyanis több királyi palota is épült ugyanarra a helyre. Az előzőt a történelem mindig tönkretette s az illetékesek lebontották a maradékait, hogy újat építhessenek a helyére. Ha nem így járnak el, hanem megőrzik, helyreállítják a régit és az újat a régi mellé építik, akkor most egy palotasor állna a Várban, aminek a fél világ járna a csodájára. Tudom, persze, hogy ez történelmietlen, mert nem lett volna hozzá elegendő pénz, ember, idő, megfelelő körülmény és talán még telek sem.
Mégis, amit meg sem próbálunk, ami célt ki sem tűzünk magunk elé, az aligha fog sikerülni. A rendelkezésre állónál valamivel több ötlettel, akarattal és szorgalommal többre juthatunk. Azonban - bevallom - én is csak az ötleteknek vagyok a bővében.
Irodalom
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
1. ábra. Rekeszrajzok a pártán lévő Krisztus-zománc térdéről
2. ábra. A X. szd. második felét képviselő német-római császári korona anyagi értelemben vett gazdagságról árulkodik, de a gondolatgazdagság nem olyan mértékben jellemző rá, mint amit a Szent Korona esetében tapasztalhatunk