A következő címkéjű bejegyzések mutatása: honfoglalók. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: honfoglalók. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. július 3., kedd

A sárrétudvari honfoglalás kori csüngő jelei

A magyar hieroglif írás mutatványai közül talán a honfoglalás korából származók a legérdekesebbek, mert a viták e korszak körül alakulhatnának ki leginkább. A honfoglalók íráshasználatának kérdése ugyanis táborokra osztotta a kutatókat és az érdeklődőket. A kutatói közvélekedés újabban mintha hajlana annak elfogadására, hogy a honfoglalók ismerték a székely írást. Ezt azonban honfoglalás kori írásemlékek felmutatása helyett inkább csak feltételezésekkel és megfontolásokkal támasztják alá. Megakadályozza ezt a felmutatást a honfoglalók hieroglifikus írásemlékeinek - a latin íráshasználaton edzett szemlélő számára - sajátos rendszere (a sorok hiánya, a jelek díszessége és szójel-volta) is. Sokak tűrésszintjét már a szójelek létének elismerése is meghaladja, ráadásul ezek az írásemlékek inkább tűnnek díszítésnek, mint írásnak. S csak kevesen emésztik meg a díszes írások és írásemlékek (például az egyiptomi hieroglif írás) létét, valamint Veit Gailel 1500-as évekből származó feljegyzését, amelyben említi a székely szó- és mondatjeleket

A sárrétudvari csüngő jól illusztrálja ezt a helyzetet, mert a tárgy csodaszép, az értelmezés  pedig (különösen az olvasat megközelítése) nem megy minden töprengés nélkül. Az égbe vezető úttal (az égig érő fával, a Tejúttal) azonos istennek állít emléket - azaz ismerni kell "legalább a konyítás szintjén", hogy Sántha Attilát idézzem -  a magyar ősvallás alapfogalmait is. 


1. ábra. A sárrétudvari csüngő felső részén az "eget tartó fa" képszerkezet egyik jellegzetes megvalósítása, az alsó részén pedig a Lyukó hieroglifa, azaz egy napjelkép látható


A sárrétudvari írásemlék egy jelmontázs, amelynek felső része (az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció) egy elemi jelekből összerakott ligatúra. A ligatúra alkotóelemeinek feltárása és azonosítása nem könnyű, de éppen az ehhez hasonló esetek segítenek megérteni a ma is ismert székely írás jeleinek és jelneveinek történetét. 



2/a. ábra. Az eget tartó fa kelet-európai ábrázolásai Pletnyeva nyomán (balra és középen), valamint a magyar királyi jogar nyelén lévő párhuzamuk (jobbra),  az első olvasata: szár Óg isten, a másodiké Isten, a harmadiké: Óg Isten



2/b. Az Iseumban előkerült sar Óg "Óg úr" olvasatú, római kori ogur/szabír jel egy vakolattöredékről  (balra), a pécsi székesegyház altemplomában olvasható Óg az egy ős mondat (középen) és az énlakai Egy isten mondatjel (jobbra) a sztyeppi íráshagyomány egyenes folytatása

Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak kárpát-medencei, sztyeppi, hun kori, hun utód, sőt hettita előzményei is vannak. A képszerkezet az ég és a fa elolvasható ábrázolásából áll. A sárrétudvari jelkompozíció elemekre szedésénél, a magyar hieroglif írás jeleivel való azonosításakor azonban szembekerülünk egy döntési helyzettel. 

A sárrétudvari jelmontázsból leginkább az ég azonosítása adja fel a leckét. Ugyanis - a leválasztástól függően - hasonlít az "o/ó" (Óg) és az "s" (sarok) rovásbetűkre is (3. ábra). Mindegyik betű az égi hegyet (az üveghez, jéghez hasonló kőből elképzelt boltozatot) ábrázolja. Abban is megegyeznek, hogy a jelek alsó vége kunkorodik: az "o/ó" (Óg) jel esetében befelé, az "s" (sar/sarok) jel esetében pedig kifelé. Ennek a kunkorodásnak ősvallási magyarázata van: a szelek időnként felemelik, majd visszaejtik az ég boltozatát, ami a peremek csorbulását eredményezi.


3/a. ábra. A sárrétudvari égbolt íve (középen) az egyik elválasztás esetén magyarázható a hettita (luviai) "ég" szójel (balra) és a székely "o/ó" (Óg) rovásbetű alapján is, ha a fa alsó ágait az égbolt befelé kunkorodó peremének tekintjük - amire lehetőségünk van



3/b. ábra. A sárrétudvari égbolt jel (középen) a másik elválasztás esetén magyarázható az "s" (sar, sarok) rovásbetű (jobbra) alapján is, amihez találunk hasonlóképpen kifelé kunkorodó hettita jelet is a yazilikayai sziklapantheonból (balra) - sajnos, e hettita (luviai)  jelnek nem ismert a jelentése
  


A 3. ábra alapján a sárrétudvari égbolt ívét a sar/sarok és az Óg jellel egyaránt azonosíthatjuk. A lelet "eget tartó fa" ábrázolási konvenciójának grafikai képe nem ad segítséget a szétválasztáshoz. Az égbolt azonosításának dilemmáját a sarok jel kialakulásának ismeretében oldhatjuk fel. A megoldás ugyanis az, hogy nem is kell őket minden áron szétválasztani. A sar és az Óg jel összetartozik, ligatúrát képez, amit sar Óg (sarok) alakban kell elolvasni - éppen ezt fejezi ki, éppen Óg úr dicsőségét hirdeti ez a szépséges ötvöstárgy. 

A sarok jel történetét úgy foglalhatnánk össze, hogy az eredeti lineáris (feje tetejéről a talpára állított V-hez hasonlító) jel a kőkortól napjainkig megmaradt. A hunok is a lineáris változatokat használták. A hun-utód időkben és a honfoglalás korában is érzékelhető egy törekvés az Óg jellel való egyesítésre, egy kacskaringókat is tartalmazó sar Óg ligatúra kialakítására (ilyen a sárrétudvari ligatúra is, 3. ábra). Ez a kísérlet formailag sikertelennek bizonyult, mert végül (az egyszerűsége és a róhatósága miatt) győzedelmeskedett az eredeti jelforma. Ennek azonban a jelneve sar-ról sar Óg-ra (sarok-ra) változhatott, vagyis a régi jelforma őrizte meg az újabban keletkezett ligatúra jelnevét.



4. ábra. Permi jelvény a Magasságos sarok köve mondattal, a sarok szó tövét a sar szójellel, a végződését pedig betűkkel írták


A hegyes csúcsú "sarok" jel hangalakja ugyanis kezdetben - egy permi szöveg alapján - csak sar "az Istennel azonos égig érő fa szára, úr" volt (4. ábra). Ez egyesült a világmodellek sarkain Óg király (sar Óg)  jelével. Óg király szerepel az Ószövetségben is. Óg úr az ogur népek ősapja, a világ sarkainak, az égbe vezető útnak az istene, akit a görögök Heraklész (her Ak am. Ak úr) néven ismertek. Ezért maradt fent, hogy Heraklésznek a világ végén oszlopai vannak. A sárrétudvari égig érő fa ennek az isteni oszlopnak egyfajta ábrázolása (5. ábra).


5/a. ábra. A tusnádi Vártető sziklába vésett Sarokisten ligatúrája (jobbra lent a székely írás "s", ős és nt/Ten jelei)



5/b. ábra. A sárrétudvari Sarokisten ligatúra (balra) és fentről lefelé a megfelelő székely ős, nt/Ten és "s" jelek (jobbra) 



6. ábra. A Napot életet adó forrásként ábrázoló Lyukó hieroglifa a regölyi hun ezüstcsatról (balra), a sárrétudvari csüngőről (középen), valamint a székely írás "ly" (lyuk/Lyukó) jele (jobbra)

A fentiek alapján az írásemlék olvasata: Lyukó sar Óg ős ten (mai magyarsággal: Lyukó a sarokisten). 










További blogbejegyzések




A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállásmedencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!






A szállásnak nevet adó veleméri cserépmadárka





2018. június 24., vasárnap

A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik

A pécsi honfoglalás-kori sisakon látható a kőkori eredetű "magas kő" ábrázolási konvenció egyik előfordulása (1. ábra). A jel kapcsolatrendszere nagy időbeli és földrajzi távolságokat hidal át.  Segít megsejteni a magyarság több ezer évvel ezelőtti gyökerekből táplálkozó és a honfoglalás koráig, sőt a népművészetben, meg az uralmi jelképeinken máig elevenen élő hieroglifikus íráshagyományát, amelyről a közelmúltban megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben számoltam be.

A régészek, múzeológusok feltárják és kiállítják a hasonló  - múltunkról árulkodó - leleteket, de nem tudják elolvasni a rajtuk lévő hieroglifikus üzeneteket. Sőt - tisztelet a kivételnek - kézzel-lábbal tiltakoznak is az elolvasási, értelmezési kísérletek ellen, ami azonban csak az írástani alapműveltségük hiányosságairól tanúskodik. Nehéz elfogadni, hogy az írás a gondolat rögzítése jelekkel - ezért egy dísz is lehet írás, amennyiben gondolatot közöl. Emlékezhetünk: az ELTE, a hazai régészképzés egyik terepe azzal tette hirhedtté a nevét, hogy náluk tanszékvezető lehetett a székely írást humanista kitalációnak minősítő Horváth Iván. Örülhetünk, ha ennek a pécsi sisaknak - a budapesti késő középkori jelvény esetében a Magyar Nemzeti Múzeumban megtörténthez hasonlóan - nem reszelik le a jeleket hordozó felületét?

Ismert, hogy Szent László törvényeiben még tiltani kellett a szent helyek tiszteletét. Ezt a törvényi tilalmat az akadémikus "tudomány" valláskutatói a nyugati törvények indok (értsd: magyar szent helyek léte) nélküli másolásának tartották. Akadt közöttük olyan szerző is, aki a magyar ősvallás kifejezés használatát is eleve tudománytalannak minősítette. Ez a magyargyűlölő társaság hasonlóképpen járt el a középkori krónikáinkkal is, amelyek hitelét a nyugatról másolt (valójában sohasem létezett) ősgeszta meséjével próbálták meggyengíteni. Az akadémikus "tudomány" nemtelen törekvéseinek célja a korai magyarság vallás, kultúra és történetírás nélküli barbár csordaként való bemutatása volt. Ezt a prekoncepciós eljárást a jelen cikkben bemutatott pécsi sisak "magas kő" ábrázolási konvenciója - több társa segítségével - a lomtárba helyezi. 


1/a. ábra. A pécsi sisak (IX. szd. vége, X. szd. eleje) a lépcsős toronytemplom (a "magas kő") ábrázolásával
  


1/b. A pécsi sisak "magas kő" ábrázolási konvenciója a sztyeppi népek által használt lépcsős toronytemplomot ábrázolja, igazolva ezzel a honfoglalók vallásának ősi eredetét, kifinomultságát, társadalmának magasan szervezett, gazdagon strukturált voltát


Minden vallás három fő részből áll, úgymint elméletből, szertartásból és jelképekből. A pécsi sisak "magas kő" ligatúrája egy széles körben elterjedt kőkori eredetű ősvallás jelrendszerének létét és használatát bizonyítja. Az Istennek emelt templom elolvasható jelképének felmutatásával azt hirdette országnak és világnak, hogy a sisak viselője égi kapcsolatokkal rendelkezik.

A "magas kő" ligatúra jellegzetes karriert futott be a magyar hieroglif írás és a székely írás emlékein. Azt illusztrálja e jelek sorsa, miként váltak a kőkori ősvallási hieroglifák a székely írás (egy modern betűírás) jeleivé. A lépcsős piramis ábrázolásának bal és jobb fele előbb a magas és a szójele volt. Később a magas szójeléből kialakult a székely írás "m" betűje, amelyet napjainkban is használunk. A szójeléből pedig jelhasadással a "harmadik k" és az egyik "ö/ő" betűnk alakult ki. Ez utóbbi rovásbetűk rövid életpályát futottak be és kevés emléken szerepelnek. 



2/a. ábra. A lépcsős toronytemplom ábrázolása sztyeppi eleinknél (balról jobbra): szkíta szőnyeg részlete (Pazirik), hun csat, avar plakett



2/b. ábra. Alucsajdengi (Ordosz) hun jelvény  a magas jó kő mondattal (a magas és a  szójele a jelvény peremén van kialakítva)




2/c. ábra. Alán amulett a megszemélyesített világoszlop (a "magas kő") jelekből összeállított ábrázolásával, az olvasata: Nagyságos Bél, a magas kő




 2/d. ábra. A felhasználás során szándékosan eltört késő középkori, a holt léleknek útirányt mutató temetési mellékletek az északi sarkon elképzelt világoszlop (a Tejúttal azonos igazi "magas kő") ábrázolásával




2/c. ábra. A csornai hun szíjvég részlete a magas Ak kő (mai magyarsággal: magasságos patak/Heraklész köve) szöveggel



3/a. ábra. Lépcsős toronytemplom ábrázolása a Szent Korona Szent Péter zománcáról



3/b. Magyar báni dénár a lépcsős toronytemplomon álló kettős kereszttel (Tejúttal)


4. ábra. A korondi korsó hasán körben az égbe vezető út jelképei szerepelnek, köztük a "magas kő" ábrázolási konvencióval, jobbra fent a "magas kő" ábrázolási konvenció népi változata a korondi korsóról, alatta a karcagi csatkarika magas és  szójele



5. ábra. A karcagi csatkarika (balra) és a hieroglifikus köriratban ismétlődő magas kő és magas égi kő szövegek (jobbra) 



6. ábra. A székely írás két jele: énlakai "m" (magas), Felsősófalva Kodárostető-i "harmadik k" (vagy  hieroglifa)




7/a. ábra. Hopi edény "magas kő" ábrázolási konvencióval



7/b. ábra. A hopi edény "magas szár kő" (magasságos Úr köve) mondata



8/a. Chilei edény "magas szár kő" mondattal



8/b. ábra. A chilei edény "magas szár kő" (magasságos Úr köve) mondata


A bemutatott sztyeppi, magyar és indián jelek kétségtelenül hasonlóak és ez a hasonlóság a rokonságuknak köszönhető (amit a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámítás alátámaszt). A sztyeppi és amerikai párhuzamok alapján a jelkompozíció akkorra már kialakult, amikor a sztyeppi népek (a szkíták és hunok ősei) Szibériában még közös hazában éltek az indiánok őseivel. Ez 10-15 000 évvel ezelőtt lehetett az általában hangoztatott népesedési menetrend szerint. A "magas kő" ábrázolási konvenció története, valamint a népzenei és nyelvi kapcsolatok arra engednek következtetni, hogy hasonló korú és szintén közös eredetű lehet a piramisépítés hagyománya is a magyarság őseinél és a rokon népeknél. 

A feladvány (hogy mikor is kerültek át ezek a sztyeppi jelek Amerikába) másik megoldása az lehet, ha a jelrokonság alapján feltételezzük, hogy egy bevándorló csoport (mondjuk a hunok ősei) eljutott Amerikába. Ők is elterjeszthették a fentebb bemutatott és a cikksorozat más cikkeiben szereplő jeleket (talán a Kr. e. IV-III. évezredben?). 



9. ábra. A néprajztudomány által feltárt birtokjeleink között is szerepel a "magas kő" ábrázolási konvenció egy példája (nagyon hasonló a pécsi sisakon lévőhöz és a lépcsős toronytemplomok alakjához), ami azt jelenti, hogy a honfoglalást követően ez a jel megmaradt a magyarság használatában




10. ábra. Zilahi tányér magas szár kő ligatúrákkal, az indián edényeken lévő jelek pontos párhuzamával, magyarázatot várnánk az akadémikus áltudomány képviselőitől, ám ők - szakmai és erkölcsi alultápláltságukkal összefüggésben - lapulnak a fűben 




Irodalom

Varga Géza: Indián tartalom













A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nyaralás céljára a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház, egy igazi őrségi parasztház vendégszeretetét veszi igénybe 



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 



veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett



Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóháznevű szálláson! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy sokcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben nem volt egyetlen rovásfelirat sem. 

Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!