2022. június 30., csütörtök

Pátyi tarsolylemez a hieroglifikus "Lyukó úristen magas köve" mondattal

A Magyar Nemzeti Múzeumban e cikk első változatának írását nem sokkal megelőzően nyílt meg egy tarsolylemezeket bemutató, teljességre törekvő kiállítás. Valóban soha nem látott bemutató ez, mert most először tekinthető meg együtt az összes honfoglalás kori tarsolylemez, amelyet eddig feltártak és restauráltak. A kiállítás szenzációját jelenti két, Pátyon előkerült új tarsolylemez, amelyek a szakmai és nagyközönség számára egyaránt először lesznek láthatóak. E cikkben az egyiken olvasható magyar hieroglifikus mondatjelünket mutatom be (1. ábra).

A tarsolylemezek jellegzetes, 10. századi magyar rangjelző tárgyak, amelyek a korabeli magyar ötvösművészet kiemelkedő darabjai - írja róluk a múzeum ismertetője. Arról azonban nem nyilatkozik az ismertető, hogy miképpen képes ez a tarsolylemez a rang jelzésére (1). Pedig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában megtalálható a Magyar hieroglif írás c. kötetem, amelynek segítségével ez tisztázható lenne - ha a múzeológusok törekednének a szemantika feltárására.

Ami a darabszámot illeti, a kiállításrendezők valóban teljeskörűen mutatták be az e körbe tartozó hazai leleteket. Ugyanez nem mondható el a honfoglalás kori eleink jelhasználatát, világnézetét és nyelvét rögzítő elolvasható ábrázolásokról. A tarsolylemezeken ugyanis van egy sor hieroglifikus nyelvemlék, ám a kiállításon egy szó sem esik róluk. Ez tulajdonképpen nem is okoz meglepetést abban a múzeumban, ahol a letéti szerződéssel a gondjaikra bízott budapesti késő-középkori jelvény jeleket hordozó felületét barbár módon lereszelték, majd a maradék rovásjeleket letagadták róla (2). 


1. ábra. A pátyi honfoglalás kori temető 170. sírjából előkerült tarsolylemez (középen), a Lyukó úristen magas köve mondatjele (balra) és a mondatjelet alkotó magas, kő, ős, ten, sar "úr" és Lyukó hieroglifáknak megfelelő székely "m", "harmadik k", ős, ten, "s" és "ly" írásjelek (jobbra, fentről lefele)

 

A magyarországi félsikerű kiállítások rendezői az utóbbi évtizedekben hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy az előző átkosokból örökölt rovásundor és hozzá nem értés ünnepet ülhet a magyar íráskultúra megalázását jelentő alkalmakon. E szégyenletes sorozat az OSZK-ban megrendezett nyelvemlék-kiállítással kezdődött, ahol a rendezők tudatosan és bevallottan elhatárolódtak a rovásírással írt nyelvemlékeink kiállításától, hivatkozván arra, hogy az MTA csak a latin betűseket rendelte meg tőlük. Folytatódott a Természettudományi Múzeumban megrendezett Attila-kiállítással, majd a székesfehérvári Árpádház-kiállítással. Ez utóbbiakon kiállították ugyan a hieroglifikus nyelvemlékek némelyikét, ám - szakmai és etikai hiányosságok miatt - egy szót sem ejtettek azok elolvasható voltáról. A Néprajzi Múzeum földbe taposott cipősdobozra emlékeztető új épületében megnyílt kiállítás sem különb. Csak itt nem régészeti, hanem néprajzi tárgyakon vannak az elolvasatlanul maradt hieroglifikus szövegek. Ugyanezt tapasztaljuk ezen a most megnyílt tarsolylemez-kiállításon is. Egy sor hieroglifikus mondatot hordoznak ezek az ötvösremekek (pl. 1-3. ábra), a múzeológusok azonban nem tartották őket említésre érdemesnek. Amennyiben ez a gyakorlat nem változik, akkor a kínai-magyar kooprodukcióban most készülő, nagyszabásúnak ígérkező régészeti kiállítás sem lesz több egy rovológiai értelemben megnyilvánuló szégyenletes csődnél.




2. ábra. A karosi tarsolylemez (fent), a hieroglifikus Dana sar magas köve (mai magyarsággal Dana úr magas köve) mondatjel és hieroglifái (alatta), valamint a hieroglifák székely megfelelői (lent), ez utóbbiak balról jobbra: "d", "s" (sar am. úr), "m" és végül Felsősófalva Kodárostető elveszett rovásírásos kövének (?) jele  





3. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez (középen) és az égigérő fát jelképező, Dana ős nagy sar a zsenge (mai magyarsággal: Dana ős nagyúr a zsenge "feltámadó") olvasatú mondatjele (balra), valamint az elemi hieroglifáknak megfelelő székely "d", ős, "sz", "n", "s" és "zs" rovásjelek (jobbra, fentről lefele)


Jegyzetek

(1) A tarsolylemezek nem csak a gazdagságukkal és az igényességükkel jelzik a tulajdonos rangját, hanem a jelekkel rögzített mondanivalójukkal is. Arra az Istenre utalnak ugyanis a képszerű, elolvasható jelkompozíciókkal, amelyiktől a hatalom származik. Az ősvallási jelentőségű szavak és mondatok tarsolylemezeken való rögzítésének szokása a hunoktól maradt ránk. A székely (rovás)írással, vagy inkább annak előzményével, a magyar hieroglif írással egyetemben (4. ábra).  

4. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez egy sor magyar hieroglifával, közepén az elolvasható Magas kő ábrázolási konvencióval, ami a pátyi tarsolylemezen is szerepel



(2) Éppen a közelmúltban tüntették ki Rezi-Kató Gábor általános főigazgató-helyettest, akinek a vezetése idején barbár módon lereszelték a budapesti késő-középkori jelvényt. Hasonlóképpen kitüntetést kapott Tomka Gábor gyűjteményi főigazgató-helyettes is, aki a maradék rovásjeleket tagadta le róla (5. ábra) és minősítette őket "rontott latin M" betűnek. E két kitüntetésről A nemzet múzeuma magazin 2022/1-es száma ad hírt. 

Érdekes és szomorú (mert talán másképpen is történhetett volna), hogy akik kapcsolatba kerültek ezzel a budapesti késő középkori jelvénnyel és a korántsem fényességes tevékenységükről hírt adtam, azoknak rögvest megbicsaklott a karrierje. Monok István (az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója), Varga Benedek (a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója) és Horváth Lugossy Gábor (a Magyarságkutató Intézet főigazgatója) egyaránt lapátra lett téve. Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes urat pedig, nem sokkal a kitüntetését követően, a Legnagyobb Úr szólította magához.


5. ábra. Ezeket a jeleket nézte a most kitüntetett Tomka Gábor főigazgató-helyettes úr "rontott latin M" betűnek, tulajdonképpen érthető is, hogy akik a latin M betűt sem ismerik fel, azok még nagyobb bajban vannak, amikor a székely írás betűit, vagy a magyar hieroglif írás szójeleit kellene azonosítaniuk


Irodalom

Bakay Kornél: KIRÁLYOK ĖS SZENTEK Az Aranybulla 800. évfordulójára Kiállítás a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia

Varga Géza: Az Osservatorio Letterario 2010-es cikke az OSZK meghamisított nyelvemlék-kiállításáról

Varga Géza: Kiállítás: Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig

Varga Géza: A "Királyok és Szentek – Az Árpádok kora" kiállításon említés nélkül hagyott hieroglifikus nyelvemlékeink

Varga Géza: A tiszabezdédi honfoglalás kori tarsolylemez hieroglifikus mondatának olvasata

Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata


2022. június 22., szerda

Révész Pétert hamarabb utolérték, mint a sánta kutyát

Révész Péter professzor úr visszaélt a nagylelkű gesztusommal (1) és cserébe egy negatív reklámhadjáratot folytat ellenem (2). Kénytelen vagyok válaszolni rá, mert a megalapozatlan gyalázkodása tévedésbe ejthet másokat. Pontosabban kénytelen lennék, ha már nem kapta volna meg a választ. Történt ugyanis, hogy a mi Péterünk ezt írta az egyik fészbuk csoport adminjának: - "Kérem lássa be, hogy Varga Géza félrevezette önt a közös cikkünkkel kapcsolatban, és törölje a megjegyzését." - amire az admin (Kőnig Adrienn, akinek ezuton is köszönetet mondok érte) nagyjából azt válaszolta, hogy nem teheti, mert figyelemmel kísérte annak idején a történteket és tudja, hogy én mondtam igazat. - "Nevezetesen éppen végigkísértem, kísérhettem ennek az írásemléknek a történetét, ugyanis én magam is megnéztem, épp jelen voltam amikor Géza ezen dolgozott. ... Varga Gézát jobban ismerve önnél - semmi okom sincs arra, hogy kételkedjek az ő szavában."



1/a. ábra. Az altáji sziklafelirat általam készített tisztázatának első változata, amit elküldtem Révész Péternek 


A történetet egyébként már korábban megírtam a témával foglalkozó cikkeimben. Alább ezekhez mellékelem a levelezéseink néhány kezem ügyébe akadt darabját. A bennük előforduló és a cikkben is közreadott grafikákkal egyetemben kellően dokumentálják, hogy az altáji szöveget én olvastam el és küldtem el Révész Péternek. A teljes olvasat, a rovásfelirat korszakba sorolása és a sziklafeliratot készítő Dr. Kun Péter megtalálása is az én munkám eredménye. 

Például az 1/a. ábra közepén látható módon előbb sötéten hagytam a kazah szerző által - helyesen - szksz-nek olvasott szó területét. Ezt én is szksz-nek betűztem, mert ezek a jelek vannak a sziklára rajzolva. Péter nekiállt elolvasni a grafikámon sötéten hagyott részletet és minden komoly ok nélkül nagy(on)-nak olvasta. Elkerülte a figyelmét, hogy a kazah tudós szksz-nek betűzte. Az általam adott szksz (szeksz) olvasat ellen azért berzenkedhetett, mert nem tudta beilleszteni a Kr. e. VII. századba. Nem is oda való volt, hanem a 2000. évbe.

Csak azt nem tudtam első látásra, hogy ez milyen magyar szónak felelhet meg. Hamarosan rájöttem, hogy ez a szeksz szó lehet s erről tájékoztattam Révész Pétert is. A finnugrista-rovásreformista értékítélet szellemében, amit a "tudományos konszenzus" is képvisel, ez egy jogos olvasat. Ők ugyanis az Ak szótagjelünket csak egy "k" betűként kezelik. Vagyis az olvasatom nem lehet igazi hiba, ha megfelel a köztudomásnak. Más kérdés, hogy a feliratot készítő Dr. Kun Péter most ezt egy családi tamgának magyarázza. Ehhez joga van, azonban hozzátehetjük, hogy a tamgák jó része elolvasható. Mivel ez esetben ismert jelekről van szó, azokat némi joggal olvastam el.


1/b. Az altáji sziklafelirat általam készített tisztázatának végső változata piros kerettel ábrázolja a Dr. Kun Péter által utólag végrehajtott titkosítás nyomait, erről Révész Péter említést sem tesz, pedig ezek észrevétele nélkül nem lehet jól elolvasni a szöveget


Jegyzetek

(1) A Máthé Lajos által nekem átadott, általam kibetűzött és elolvasott altáji rovásfeliratot egyedül is közzé tudtam volna tenni. A rajzot is én készítettem, amiről mindenki kifogástalanul el tudja olvasni Dr. Kun Péter szavait, aki ismeri a székely írást. 

A sziklafelirat olvasatát latin betűkkel is leírtam és azt elküldtem Révész Péternek. 

Őt azért vontam be a munkába, hogy hatékonyabb legyen az angol nyelvű közreadása. Ám ő az elolvasás és a közlés dicsőségéből indokolatlanul nagy darabot kanyarított ki magának. Ígéretével ellentétben nem fordított és kiegészített, hanem egy alapvetően hibás másik cikket írt az én eredményeim felhasználásával és meghamisításával. Szövegegyeztetésre nem került sor, mert az angol cikknek már csak a jóváhagyott szövegét kaptam meg a szerkesztőségtől. Ebben első szerzőnek titulálta magát, holott csak az ábécésorrendben előz meg. Azt állítja, hogy két olvasata van a szövegnek, ám csak az enyémet tudja közölni, mert nincs másik. Egy nyilvánvaló tévedésen kívül (az szksz-t nagy-nak olvasta) semmit sem tett le az asztalra. 

(2) Például az alábbi levelezést folytatta egy ismerősömmel:

Kedves Kőnig Adrienn!

A HungarianHistory III csatornán tett megjegyzésével kapcsolatban írok önnek.

"Dr. Révész Péter elkérte a Géza tanulmányát erről"

Ez hamis, mert Varga Géza keresett meg tavaly június 19-én egy félkész és hibás megfejtési kísérlettel, és kérte a segítségemet a megfejtéshez (csatolt levél).

"Majd pedig önkényesen teljesen átírta s nem vette figyelembe sem a megfejtést!"

Ez hamis, mert a közösen kiadott cikk éppen azért tartalmaz két megoldást, mert mind a kettőnk akkori véleményét tartalmazza. Történetesen, Géza egy csoport jelet 'szex'-nek míg én 'nagy'-nak gondoltunk akkor, amikor a közölt változatot beküldtük. Utólag kiderült, hogy a kettő javaslat közül egyik sem helyes.

"Ennek következményeként került be a cikkbe a K. sz. előtti 7. század, mint a rovás keletkezésènek dátuma!"

Ez hamis, mert a cikk nem mondja sehol sem, hogy a rovásfelirat Kr.e. 7 századi. A cikk csak azt mondja, hogy rovásfeliratot Kr.e. 7 századinak feltételezték (angolul: presumed). Sok hazugság terjed az Interneten, nem kell hozzádni. Kérem lássa be, hogy Varga Géza félrevezette önt a közös cikkünkkel kapcsolatban, és törölje a megjegyzését. Hiszem, hogy Varga Gézának vannak érdemei az ősi magyar írás kutatásában, de sajnos betegesen vágyik elismerésre, és ez sok személyi problémához vezet, amikkel innen Amerikából nem voltam tisztában.

Köszönettel, Révész Péter

Révész Péter 2021. 06. 23-án nekem küldött levele: "Az angol nyelvű cikk megírása nem probléma számomra, ha segítesz egy magyar nyelvű rész megírásával, amit lefordítanék és kiegészíteném"


Kedves Géza!

Miután megfejtettük az altáji rovásírást, megbeszéltük, hogy írsz egy magyar piszkozatot, és én meg írok egy angol nyelvű végleges változatot, amit beküldök a nevünkben. Amit magyarul küldtél nekem az használhatatlan volt, teljesen át kellett írni. Ha csak magyarról angolra fordítom, akkor azt biztos nem fogadják el. Ez az átírás sok időt vett igénybe, amit illene megbecsülnöd. Az Information folyóirat elküldte a linket, amin látható a jelenlegi változat, ami azonban még nem végleges. Mielőtt közlésre kerül, lesz rá alkalom, hogy betegyük a te véleményedet is mint alternatívát, ahogy korábban írtam. Az alternatívával kapcsolatban megírtam a véleményemet, a problémát amit látok vele, és teneked is lehet fenntartásod az én  javaslatommal kapcsolatban. Ez nem gond, hiszen sok rovásírásnak van többféle javasolt olvasata. Még egyszer kérlek, hogy töröld az erről szóló blog írásokat, mert copyright problémát okozhat. Minden jobb folyóirat elvárja, hogy a cikk megjelenése előtt ne közöljünk semmit az eredményről.
A megjelenés után már lehet szabadon írni róla. 

Köszönettel,

Péter


Varga Géza <vargageza2@gmail.com>
8:46 (45 perccel ezelőtt)
címzett: Peter

Kedves Péter!

Mivel az altáji rovásszöveget nem közösen fejtettük meg, mint írod, hanem kizárólag én, természetes, hogy az első közlés joga is kizárólag az enyém. Te nem is tudtál erről a rovásszövegről, amíg arra fel nem hívtam a figyelmedet. Amikor átadtam neked a rajzaimat és az olvasatomat, csupán a szeksz szónak nem volt magyarázata, ám nem sokkal később azt is elküldtem - azaz a teljes szöveget én fejtettem meg. 

Arra azonban jogom volt és van is, hogy ezt az első közlési lehetőséget megosszam veled és ezt is tettem éppen a saját olvasatom első közlése érdekében. Abban egyeztünk meg, hogy az én megfejtésemet lefordítod angolra és előadod egy konferencián, vagy közreadod egy folyóiratban. Ha te ebből a közlésből a megfejtésemet kihagyod és teljesen más fordítást és/vagy értelmezést javasolsz, akkor eltérsz a megállapodásunktól és a szerzői jogomat sérted meg. Mit értesz azon, hogy amit küldtem, az teljesen használhatatlan volt? Ez alátámasztást nélkülöző eltúlzott álláspont lehet, hiszen mégis csak az általam küldöttekre, az én munkám eredményeit engedély nélkül kisajátítva építetted rá a saját álláspontodat, tekintve, hogy erről a rovásszövegről korábban nem is tudtál. S miért nem is próbáltad felsorolni a kifogásaidat, miért nem egyeztettél velem ezekről a vélt hibákról? Velem meg nem tárgyalt változtatásokat nem tehetsz a közös cikkbe. A dolgozatod olvasható címe alapján te ezt a rovásszöveget a Kr. e. VIII. századból valónak tartod, ami megengedhetetlenül nagy hiba. Ez ugyan előbb nagy tudományos szenzáció lenne, csakhogy nem igaz, ezért később ugyanakkor botrány kerekedne belőle, mert ez egy recens szöveg, amit tökéletesen bizonyítok a cikkeimben.

Melyik linken lehet olvasni a te szövegváltozatodat? Ha ebből a cikkedből kihagytad az én álláspontomat, akkor nekem jogom és kötelességem a saját változatommal bármikor színre lépni, mert az első közlés joga változatlanul az enyém, te pedig - felrúgva a megállapodásunkat - nem is akarod megemlíteni sem az én olvasatomat és véleményemet. 

A folyóiratnak joga van feltételeket támasztani egy-egy kézirattal szemben. A saját hitele és a tudományos közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében joggal figyel arra, hogy a kézirat ne legyen történelemhamisító és a szerzői jogot se sértse. Mindannyian jobban járunk, ha megegyezünk és az eredeti megállapodásunkhoz tartod magadat.  

A cikkeimet fenntartom a blogon és minden lehetséges fórumon megosztom, amíg meg nem győzöl arról, hogy az eredeti megállapodásunknak megfelelően a közös néven szereplő cikkváltozatod az általam jóváhagyott módon tartalmazni fogja az én álláspontomat is. 

Baráti üdvözlettel: Varga Géza

Kőnig továbbított egy üzenetet.
Kőnig Adrienn

Kedves Péter!

Ezzel a kísérőlevéllel küldtem el neked a cikkemet, benne az egyetlen szó híján teljes olvasattal (ám hamarosan azt is elolvastam és elküldtem neked). Ebbben a levélben kértem, hogy még a magyar szövegen vezesd át a változtatásaidat, ami azonban elmaradt. Sohasem tájékoztattál a különvéleményedről, csak most derült ki, hogy az én álláspontomat meg sem akarod említeni. Ezt semmiképpen nem tekinthetem a megállapodásunkkal egyezőnek. Kérlek, postafordultával küldjed el a cikked szövegét, ha lehet magyarul és biztosíts arról, hogy az álláspontom meg fog jelenni a közös cikkünkben! 

A munkádat köszönöm!

Üdvözöl: Varga Géza

---------- Forwarded message ---------
Feladó: Varga Géza <vargageza2@gmail.com>
Date: 2021. aug. 5., Cs, 19:36
Subject: Re: Az altáji sziklafelirat részleteinek olvasata
To: Kornél Bakay <bakay.kornel@gmail.com>


Kedves Péter!

Mellékelem a cikket. Kérlek, hogy egészítsd ki a saját véleményeddel és hogy az esetleges észrevételeidet még a magyar változaton vezessük át!

Üdvözöl: Varga Géza

Kőnig továbbított egy üzenetet. Kőnig Adrienn [Information] Manuscript ID: information-1617962 - Submission Received Beérkező levelek Editorial Office <information@mdpi.com> 2022. febr. 14. 16:15 (2 nappal ezelőtt) címzett: Peter; én Dear Dr. Revesz, Thank you very much for uploading the following manuscript to the MDPI submission system. One of our editors will be in touch with you soon. Journal name: Information Manuscript ID: information-1617962 Type of manuscript: Article Title: A Proposed Translation of an Altai Mountain Inscription Presumed to be from the 7th century BC Authors: Peter Z. Revesz *, Géza Varga Received: 14 February 2022 E-mails: revesz@cse.unl.edu, vargageza2@gmail.com Submitted to section: Information Processes, https://www.mdpi.com/journal/information/sections/information_processes Computational Linguistics and Natural Language Processing (CLNLP 2021) https://www.mdpi.com/journal/information/special_issues/Computational_CLNLP2021 You can follow progress of your manuscript at the following link (login required): https://susy.mdpi.com/user/manuscripts/review_info/9b9b9a13786240171b283bb435b374a3 The following points were confirmed during submission: 1. Information is an open access journal with publishing fees of 1400 CHF for an accepted paper (see https://www.mdpi.com/about/apc/ for details). This manuscript, if accepted, will be published under an open access Creative Commons CC BY license (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/), and I agree to pay the Article Processing Charges as described on the journal webpage (https://www.mdpi.com/journal/information/apc). See https://www.mdpi.com/about/openaccess for more information about open access publishing. Please note that you may be entitled to a discount if you have previously received a discount code or if your institute is participating in the MDPI Institutional Open Access Program (IOAP), for more information see https://www.mdpi.com/about/ioap. If you have been granted any other special discounts for your submission, please contact the Information editorial office. 2. I understand that: a. If previously published material is reproduced in my manuscript, I will provide proof that I have obtained the necessary copyright permission. (Please refer to the Rights & Permissions website: https://www.mdpi.com/authors/rights). b. My manuscript is submitted on the understanding that it has not been published in or submitted to another peer-reviewed journal. Exceptions to this rule are papers containing material disclosed at conferences. I confirm that I will inform the journal editorial office if this is the case for my manuscript. I confirm that all authors are familiar with and agree with submission of the contents of the manuscript. The journal editorial office reserves the right to contact all authors to confirm this in case of doubt. I will provide email addresses for all authors and an institutional e-mail address for at least one of the co-authors, and specify the name, address and e-mail for invoicing purposes. If you have any questions, please do not hesitate to contact the Information editorial office at information@mdpi.com Kind regards, Information Editorial Office St. Alban-Anlage 66, 4052 Basel, Switzerland E-Mail: information@mdpi.com Tel. +41 61 683 77 34 Fax: +41 61 302 89 18 * This is an automatically generated email * 9 Varga Géza <vargageza2@gmail.com> 7:42 (11 órával ezelőtt) címzett: Peter Kedves Péter! Köszönöm! Kíséreld meg, légyszi! Azonban a tényeknek ez felelne meg jobban s ez is számít. Vannak, akik a falfirkákat gyűjtik s azok között igen cifrák is akadnak, mégis tudomány figyeli őket. Az etruszk, vagy indiai képzőművészeti ábrázolásokon is találunk parázna jeleneteket, mégis művészettörténészek tárgyalják őket. Az angol nyelvű szerkesztőségek ízlését persze nem ismerem. Szomorú lenne, ha nem normálisan gondolkoznának, ám ábrándokat sem kergethetünk. Kérlek, tegyél meg minden lehetségest a pontos közlés érdekében! Köszönöm! Üdvözöl: Varga Géza Peter Revesz 14:51 (3 órával ezelőtt) címzett: én Kedves Géza! Nem tartom pontos közlésnek amit javasolsz, csak esetleg megemlíthető alternatívának. A probléma az, hogy "szeksz szeretlek" nyelvtanilag nem helyes. Továbbá, az E magánhangzó hiányzik, ami igen furcsa lenne, mivel a szöveg többi részében a magánhangzók mind szerepelnek. Természetesen elfogadható közlésre az angol nyelvű nemzetközi folyóiratokban is szeksz-el kapcsolatos dolgok közlése. De akkor abszolút meggyőzőnek kell lennie az érvelésnek, hogy valóban szeksz-ről van szó. Mint mondtam, ezt most hagyd rám. Ha magyar nyelvű cikket írunk majd magyar folyóiratba, akkor annak a végleges formáját majd rád hagyom. Üdv., Péter Varga Géza 18:49 (1 perccel ezelőtt) címzett: Peter Kedves Péter! Miért ne lenne pontos a közlés? Nyelvtanilag valóban bicsaklik a dolog, ha egyetlen mondatnak gondoljuk. Ám ha ezek külön mondatok, akkor megfelelő. Beszámol egy intim történetről rövid, félszavas modatokkal. Liheg közben és ezért nem törődik igazán az irodalmi stílussal. S a központozás egyébként sem túl fejlett a rovásírásban, pláne egy alkalmi rovásíró esetében, akit inkább Enikő zargatása foglalkoztatott. S a székely írásban a leggyakoribb eset, hogy az e betűt nem írják ki. Az persze igaz, hogy ebben következetlen a fiú, de ő nem is használja ezt a rovásírást rendszeresen, csupán különleges alkalmakkor. Ha pedig ez a szó elfogadható, akkor - légyszi - add át nekik! Felőlem alternatívának is tekintheted. Nem bízhatom rád, mert ez az én megfejtésem. E nélkül az egész szöveg és történet fél lábon áll és magyarázatra szorul. Így pedig korhoz és pillanathoz köthetően izgalmas, emberi és érthető. Az én olvasatomat nem is változtathatod meg olyanra, amivel nem értek egyet, vagy nem is ismerem igazán. Tényleg, mi is lenne e helyett a te olvasatod? Ez a cím semmiképpen nem felel meg a sziklafeliratnak, mert ez egy modern szöveg, amit az Enikő név is világosan elárul, de az Ő betű alakja is, mert az csak Bél Mátyásnál fordul elő. Tehát ismételten és nyomatékosan kérlek, hogy az én olvasatomat pontosan az általam megadottak szerint légy szíves közölni a szerkesztőséggel! Köszönöm! A Proposed Translation of an Altai Mountain Inscription Presumed to be from the 7th century BC Üdvözöl: Varga Géza

***

[Information] Manuscript ID: information-1617962 - Submission Received Beérkező levelek Editorial Office <information@mdpi.com> 2022. febr. 14. 16:15 (2 nappal ezelőtt) címzett: Peter; én Dear Dr. Revesz, Thank you very much for uploading the following manuscript to the MDPI submission system. One of our editors will be in touch with you soon. Journal name: Information Manuscript ID: information-1617962 Type of manuscript: Article Title: A Proposed Translation of an Altai Mountain Inscription Presumed to be from the 7th century BC Authors: Peter Z. Revesz *, Géza Varga Received: 14 February 2022 E-mails: revesz@cse.unl.edu, vargageza2@gmail.com Submitted to section: Information Processes, https://www.mdpi.com/journal/information/sections/information_processes Computational Linguistics and Natural Language Processing (CLNLP 2021) https://www.mdpi.com/journal/information/special_issues/Computational_CLNLP2021 You can follow progress of your manuscript at the following link (login required): https://susy.mdpi.com/user/manuscripts/review_info/9b9b9a13786240171b283bb435b374a3 The following points were confirmed during submission: 1. Information is an open access journal with publishing fees of 1400 CHF for an accepted paper (see https://www.mdpi.com/about/apc/ for details). This manuscript, if accepted, will be published under an open access Creative Commons CC BY license (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/), and I agree to pay the Article Processing Charges as described on the journal webpage (https://www.mdpi.com/journal/information/apc). See https://www.mdpi.com/about/openaccess for more information about open access publishing. Please note that you may be entitled to a discount if you have previously received a discount code or if your institute is participating in the MDPI Institutional Open Access Program (IOAP), for more information see https://www.mdpi.com/about/ioap. If you have been granted any other special discounts for your submission, please contact the Information editorial office. 2. I understand that: a. If previously published material is reproduced in my manuscript, I will provide proof that I have obtained the necessary copyright permission. (Please refer to the Rights & Permissions website: https://www.mdpi.com/authors/rights). b. My manuscript is submitted on the understanding that it has not been published in or submitted to another peer-reviewed journal. Exceptions to this rule are papers containing material disclosed at conferences. I confirm that I will inform the journal editorial office if this is the case for my manuscript. I confirm that all authors are familiar with and agree with submission of the contents of the manuscript. The journal editorial office reserves the right to contact all authors to confirm this in case of doubt. I will provide email addresses for all authors and an institutional e-mail address for at least one of the co-authors, and specify the name, address and e-mail for invoicing purposes. If you have any questions, please do not hesitate to contact the Information editorial office at information@mdpi.com Kind regards, Information Editorial Office St. Alban-Anlage 66, 4052 Basel, Switzerland E-Mail: information@mdpi.com Tel. +41 61 683 77 34 Fax: +41 61 302 89 18 * This is an automatically generated email * 9 Varga Géza <vargageza2@gmail.com> 7:42 (11 órával ezelőtt) címzett: Peter Kedves Péter! Köszönöm! Kíséreld meg, légyszi! Azonban a tényeknek ez felelne meg jobban s ez is számít. Vannak, akik a falfirkákat gyűjtik s azok között igen cifrák is akadnak, mégis tudomány figyeli őket. Az etruszk, vagy indiai képzőművészeti ábrázolásokon is találunk parázna jeleneteket, mégis művészettörténészek tárgyalják őket. Az angol nyelvű szerkesztőségek ízlését persze nem ismerem. Szomorú lenne, ha nem normálisan gondolkoznának, ám ábrándokat sem kergethetünk. Kérlek, tegyél meg minden lehetségest a pontos közlés érdekében! Köszönöm! Üdvözöl: Varga Géza Peter Revesz 14:51 (3 órával ezelőtt) címzett: én Kedves Géza! Nem tartom pontos közlésnek amit javasolsz, csak esetleg megemlíthető alternatívának. A probléma az, hogy "szeksz szeretlek" nyelvtanilag nem helyes. Továbbá, az E magánhangzó hiányzik, ami igen furcsa lenne, mivel a szöveg többi részében a magánhangzók mind szerepelnek. Természetesen elfogadható közlésre az angol nyelvű nemzetközi folyóiratokban is szeksz-el kapcsolatos dolgok közlése. De akkor abszolút meggyőzőnek kell lennie az érvelésnek, hogy valóban szeksz-ről van szó. Mint mondtam, ezt most hagyd rám. Ha magyar nyelvű cikket írunk majd magyar folyóiratba, akkor annak a végleges formáját majd rád hagyom. Üdv., Péter Varga Géza 18:49 (1 perccel ezelőtt) címzett: Peter Kedves Péter! Miért ne lenne pontos a közlés? Nyelvtanilag valóban bicsaklik a dolog, ha egyetlen mondatnak gondoljuk. Ám ha ezek külön mondatok, akkor megfelelő. Beszámol egy intim történetről rövid, félszavas modatokkal. Liheg közben és ezért nem törődik igazán az irodalmi stílussal. S a központozás egyébként sem túl fejlett a rovásírásban, pláne egy alkalmi rovásíró esetében, akit inkább Enikő zargatása foglalkoztatott. S a székely írásban a leggyakoribb eset, hogy az e betűt nem írják ki. Az persze igaz, hogy ebben következetlen a fiú, de ő nem is használja ezt a rovásírást rendszeresen, csupán különleges alkalmakkor. Ha pedig ez a szó elfogadható, akkor - légyszi - add át nekik! Felőlem alternatívának is tekintheted. Nem bízhatom rád, mert ez az én megfejtésem. E nélkül az egész szöveg és történet fél lábon áll és magyarázatra szorul. Így pedig korhoz és pillanathoz köthetően izgalmas, emberi és érthető. Az én olvasatomat nem is változtathatod meg olyanra, amivel nem értek egyet, vagy nem is ismerem igazán. Tényleg, mi is lenne e helyett a te olvasatod? Ez a cím semmiképpen nem felel meg a sziklafeliratnak, mert ez egy modern szöveg, amit az Enikő név is világosan elárul, de az Ő betű alakja is, mert az csak Bél Mátyásnál fordul elő. Tehát ismételten és nyomatékosan kérlek, hogy az én olvasatomat pontosan az általam megadottak szerint légy szíves közölni a szerkesztőséggel! Köszönöm! A Proposed Translation of an Altai Mountain Inscription Presumed to be from the 7th century BC Üdvözöl: Varga Géza

***
Kedves Péter! Ezzel a kísérőlevéllel küldtem el neked a cikkemet, benne az egyetlen szó híján teljes olvasattal (ám hamarosan azt is elolvastam és elküldtem neked). Ebbben a levélben kértem, hogy még a magyar szövegen vezesd át a változtatásaidat, ami azonban elmaradt. Sohasem tájékoztattál a különvéleményedről, csak most derült ki, hogy az én álláspontomat meg sem akarod említeni. Ezt semmiképpen nem tekinthetem a megállapodásunkkal egyezőnek. Kérlek, postafordultával küldjed el a cikked szövegét, ha lehet magyarul és biztosíts arról, hogy az álláspontom meg fog jelenni a közös cikkünkben! A munkádat köszönöm! Üdvözöl: Varga Géza ---------- Forwarded message --------- Feladó: Varga Géza <vargageza2@gmail.com> Date: 2021. aug. 5., Cs, 19:36 Subject: Re: Az altáji sziklafelirat részleteinek olvasata To: Kornél Bakay <bakay.kornel@gmail.com> Kedves Péter! Mellékelem a cikket. Kérlek, hogy egészítsd ki a saját véleményeddel és hogy az esetleges észrevételeidet még a magyar változaton vezessük át! Üdvözöl: Varga Géza

***

Kedves Géza! Miután megfejtettük az altáji rovásírást, megbeszéltük, hogy írsz egy magyar piszkozatot, és én meg írok egy angol nyelvű végleges változatot, amit beküldök a nevünkben. Amit magyarul küldtél nekem az használhatatlan volt, teljesen át kellett írni. Ha csak magyarról angolra fordítom, akkor azt biztos nem fogadják el. Ez az átírás sok időt vett igénybe, amit illene megbecsülnöd. Az Information folyóirat elküldte a linket, amin látható a jelenlegi változat, ami azonban még nem végleges. Mielőtt közlésre kerül, lesz rá alkalom, hogy betegyük a te véleményedet is mint alternatívát, ahogy korábban írtam. Az alternatívával kapcsolatban megírtam a véleményemet, a problémát amit látok vele, és teneked is lehet fenntartásod az én javaslatommal kapcsolatban. Ez nem gond, hiszen sok rovásírásnak van többféle javasolt olvasata. Még egyszer kérlek, hogy töröld az erről szóló blog írásokat, mert copyright problémát okozhat. Minden jobb folyóirat elvárja, hogy a cikk megjelenése előtt ne közöljünk semmit az eredményről. A megjelenés után már lehet szabadon írni róla. Köszönettel, Péter Varga Géza <vargageza2@gmail.com> 8:46 (45 perccel ezelőtt) címzett: Peter Kedves Péter! Mivel az altáji rovásszöveget nem közösen fejtettük meg, mint írod, hanem kizárólag én, természetes, hogy az első közlés joga is kizárólag az enyém. Te nem is tudtál erről a rovásszövegről, amíg arra fel nem hívtam a figyelmedet. Amikor átadtam neked a rajzaimat és az olvasatomat, csupán a szeksz szónak nem volt magyarázata, ám nem sokkal később azt is elküldtem - azaz a teljes szöveget én fejtettem meg. Arra azonban jogom volt és van is, hogy ezt az első közlési lehetőséget megosszam veled és ezt is tettem éppen a saját olvasatom első közlése érdekében. Abban egyeztünk meg, hogy az én megfejtésemet lefordítod angolra és előadod egy konferencián, vagy közreadod egy folyóiratban. Ha te ebből a közlésből a megfejtésemet kihagyod és teljesen más fordítást és/vagy értelmezést javasolsz, akkor eltérsz a megállapodásunktól és a szerzői jogomat sérted meg. Mit értesz azon, hogy amit küldtem, az teljesen használhatatlan volt? Ez alátámasztást nélkülöző eltúlzott álláspont lehet, hiszen mégis csak az általam küldöttekre, az én munkám eredményeit engedély nélkül kisajátítva építetted rá a saját álláspontodat, tekintve, hogy erről a rovásszövegről korábban nem is tudtál. S miért nem is próbáltad felsorolni a kifogásaidat, miért nem egyeztettél velem ezekről a vélt hibákról? Velem meg nem tárgyalt változtatásokat nem tehetsz a közös cikkbe. A dolgozatod olvasható címe alapján te ezt a rovásszöveget a Kr. e. VIII. századból valónak tartod, ami megengedhetetlenül nagy hiba. Ez ugyan előbb nagy tudományos szenzáció lenne, csakhogy nem igaz, ezért később ugyanakkor botrány kerekedne belőle, mert ez egy recens szöveg, amit tökéletesen bizonyítok a cikkeimben. Melyik linken lehet olvasni a te szövegváltozatodat? Ha ebből a cikkedből kihagytad az én álláspontomat, akkor nekem jogom és kötelességem a saját változatommal bármikor színre lépni, mert az első közlés joga változatlanul az enyém, te pedig - felrúgva a megállapodásunkat - nem is akarod megemlíteni sem az én olvasatomat és véleményemet. A folyóiratnak joga van feltételeket támasztani egy-egy kézirattal szemben. A saját hitele és a tudományos közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében joggal figyel arra, hogy a kézirat ne legyen történelemhamisító és a szerzői jogot se sértse. Mindannyian jobban járunk, ha megegyezünk és az eredeti megállapodásunkhoz tartod magadat. A cikkeimet fenntartom a blogon és minden lehetséges fórumon megosztom, amíg meg nem győzöl arról, hogy az eredeti megállapodásunknak megfelelően a közös néven szereplő cikkváltozatod az általam jóváhagyott módon tartalmazni fogja az én álláspontomat is. Baráti üdvözlettel: Varga Géza

***

Kedves Kőnig Adrienn!

Miután Géza elküldte a hibás megfejtését a felirat fényképével, pár napon belül Gézától függetlenül elolvastam a feliratot mint Kun Péter, Magyarország stb. Nem vitatkozom önnel, hogy időközben Géza is rájött arra, hogy nem szó vagy képírásos a felirat és hasonló olvasásra jutott egy jelcsoport kivételével. Mivel Géza kérte, hogy ne előzzem meg a publikációban, hanem dolgozzunk közösen, és miután nem tud angolul írni, azt ajánlottam, hogy írjon egy magyar nyelvű piszkozatot, amit majd kiegészítek, angolra lefordítok, és kettőnk nevében elküldöm egy folyóiratba (csatolok erről a tervről egy emailt). 
Mielőtt beadtam a folyóiratnak a végső változatot, Gézától kértem és kaptam egy írásos listát, hogy milyen változtatásokat szeretne a cikkben, és azokat mind kijavítottam. Géza kérelmei között nem szerepelt az, hogy változtassak azon, amit írtam a cikk íróinak a szerepéről. 

Sajnálom, hogy Géza több hamis vádat hoz fel ellenem a blogján, ahelyett, hogy megbeszélné velem a dolgokat. Remélem, hogy a korábbi emailemből és a fentiekből látható, hogy a HungarianHistory III csatornán tett megjegyzése téves. Kérem törölje.

Köszönettel,

Révész Péter


On Tue, Jun 21, 2022 at 5:05 PM Adri Kőnig <konigadri75@gmail.com> wrote:

Tisztelt Uram ! 

Nevezetesen éppen végigkísértem, kísérhettem ennek az írásemléknek a történetét, ugyanis én magam is megnéztem, épp jelen voltam amikor Géza ezen dolgozott. S például pontosan emlékszem arra is, hogy először szójelekből próbálta levezetni és a helyes megfejtést megtalálni - mivel Kr. sz . előttinek vélte - ahogyan azt a kazah professzor elsőre meghatározta. 

Kis idő múlva Géza már készen is állt a helyes olvasattal, amit önnek is folyamatosan dokumentált … s amin tulajdonképpen érdemben változtatnia azóta sem kellett ! S kérte önt, hogy a közös cikküket együtt fogalmazzák meg! De ez sohasem következett be - tudtommal ! S amikor az ön cikke erről megjelent, már teljesen más volt a felállás …

Uram, higgye el, hogy én lennék a legboldogabb, ha ezeket a dolgokat végre tisztázni tudnák egymás között. Nem tudom, olvasta - e Géza bátyám ide vonatkozó cikkeit ?!

Ha gondolja olvassa át őket, mellékelem: 





A teljesség igénye nélkül ! 

Kedves uram , én nagyon tisztelem önt is és az ön erőfeszítéseit a kutatásban. Azonban - Varga Gézát jobban ismerve önnél - semmi okom sincs arra, hogy kételkedjek az ő szavában. Talán nem pontosan fogalmaztam meg, a hozzászólásomat és ezért elnézést kérek, viszont ön is beláthatja, hogy az ügy körül rettenetes “félreértések“ leledzenek, sajnos mind a mai napig!  S ezt most a legjobb indulattal írom önnek! 

Nagyon kèrem, beszéljék meg ! 

 

Nem lehet olyan nagy az a probléma, hogy két kutató azt ne tudná rendbe tenni! 
Bízom önökben, s remélem ez a párbeszéd mielőbb lezajlik. S akkor mindannyian elnézést , bocsánatot kérhetünk egymástól - s a munka újra megy tovább! Nincs semmi fennforgàs ezután ! 
Újra kiemelném , hogy ez a vita nem rám tartozik uram ! Viszont amint meghallottam , hogy az adott csatornán éppen erről szól a videó - én magam hívtam fel Géza bátyám figyelmét …
Ezt is bevallom ! 
Nem vagyok a rosszallás és haragtartás híve ! Szerintem két úriember rendezni tudja ebbéli gondjait . S abban a pillanatban leveszem a teljes hozzászólásomat - ígérem ! Sőt ki is igazítom úgy , hogy mindenkinek becsületére válik …

Tisztelettel : Kőnig Adrienn 


Irodalom

Varga Géza: Révész Péter idegen tollakkal ékeskedik az altáji rovásfeliratról szólván

Varga Géza: A kun szó magyar rovásbetűkkel írt előfordulása egy altáji sziklafeliratban