2018. január 26., péntek

A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

A nagy vitát kiváltó égetett agyagdarabot 1999. március 24-én találta meg a Somogy megyei Bodrog falu határában folyó ásatás során Magyar Kálmán régész. A rajta lévő rovásfeliratot azonban nem ő, hanem Berkesi Gyula kisfia és felesége, Kis Ágota fedezte fel és olvasta el elsőként. A történetről A székelység eredete c. kötetben számoltam be. Mivel ez a kötet és annak 181. oldalán a vonatkozó cikk is elérhető a neten, most csak az újabb olvasatot ismertetem. 


1. Ábra. A Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék



2. ábra. A rovásírásos fúvóka rekonstrukciója



3. ábra. A fúvóka biztosan létező és elolvasható jelei


Vékony Gábor fonák "fúnék" olvasata terjedt el leginkább, de ez sem tökéletes, mert a jobbról első betű a székely írás jelei között nem "f", hanem "ly". A jobbról második betű sem "u/ú", hanem "o/ó". A harmadik jel valóban a "na" ligatúra s a sort a "k" zárja. Ez a Lyónak olvasatot adja, amivel csak az a baj, hogy a szót nem "ly", hanem "j" betűvel írjuk. Ezek miatt a fenti olvasatok nem tekinthetők véglegesnek.

Sándor Klára is úgy foglalt állást (A székely írás eredetéről dióhéjban, Magyar Tudomány, 2014/5.), a székely írás legkorábbi emlékeit keresve, hogy fontos "a székely írás szempontjából a Bodrog–Alsóbűn előkerült fúvókatöredék (Vékony, 2004), formailag az ezen látható négy jel mindegyike egyezik a székely írás jeleivel, de egyelőre nincs biztos olvasatuk". Amihez azt tehetjük hozzá, hogy ha a jól azonosított jelekkel sem sikerült elolvasni a szöveget, akkor nyilvánvalóan nem ismerjük kellőképpen a székely írás jelhasználatát. A székely jelek némelyike ugyanis szójelként is, meg betűként is olvasható (például a kettős kereszt a "gy" hang jele, de az ismert énlakai Egy az Isten mondatban mégis Egy-nek kell olvasni). Hasonló helyzettel, vegyes rendszerű (betűket és szójelet egymás mellett alkalmazó) írásemlékkel találkoztunk a Bodrog-Alsóbű-i fúvókatöredéken is.

Több, mint egy évtizedig töprengtem a megoldáson, de a jeleket alfabetikus írásjelekként (egy hangot jelölő betűkként) kezelő szemlélettel nem jutottam előbbre. Időközben azonban elkészültem a Magyar hieroglif írás c. kötettel, amelynek a kéziratához felhasznált írásemlék-anyagban akadt néhány vegyes típusú szöveg is. Ez azt jelenti, hogy a rovásírásos szövegen belül vegyesen használták a szót jelölő hieroglifát is, meg az egy hangot jelölő betűket is. Több példa is akadt arra, hogy a szótövet szójellel, a ragozást pedig betűkkel írták le. Ez egy törvényszerű eljárás lehetett abban az átmeneti korszakban, amikor már a szó ragozását is jelölni szerették volna valamiképpen. Ugyanis a szójel önmagában nem képes a szó ragozásának rögzítésére. Ezért a korábbi gyakorlatot, amikor csak szójeleket alkalmaztak néhány rövid ősvallási jelentőségű mondat leírására, tovább kellett fejleszteni, hogy hosszabb szövegeket is le lehessen írni. Lehetséges, hogy ilyen vegyes rendszerű írással írták eleink a Quardusat-féle bibliafordítást is a VI. században. S ez a felismerés (hogy ilyen vegyes jelhasználatú gyakorlat létezhetett), elvezetett a Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb, tökéletesnek látszó olvasatához. 

Azért gondolom tökéletesnek, mert ez esetben a jelek pontosan megfelelnek a kiolvasható, nyelvtanilag helyes szövegnek. Nem kell X-et képzelni az első jel közepébe, hogy a "ly"-ből "f" lehessen és nem kell az "o/ó" betűt sem "u/ú"-nak olvasni. Az persze igaz, hogy a magyar hieroglifák létének elfogadása sem megy könnyen mindenkinek. 

A jobbról első jel ezek szerint nem betű, hanem szójel, a lyuk szójele. Ennek a szónak van egy személynévi változata, a Lyukó, ami a napisten neve (mert az istent minden jó forrásának tekintették) s máig megtalálható két földrajzi nevünkben. A Lyukó név fennmaradt néhány hieroglifikus szövegünkben is, például egy Iseum-ban kiásott római kori jelvényen is, amelyet Lyukó ten országa alakban lehet elolvasni. A Lyukó nevet tehát ezen a somogyi fúvókán a lyuk szójel után tett "o/ó" betűvel írták le. Ezt követi a "na" ligatúra és a végső "k" betű. Ezek együttesen a Lyukónak szót rögzítik.

A kohászoknak a napistenhez intézett fohásza, vagy annak töredéke ez a szó. A nehéz és fontos munka kezdetén szokás lehetett az ima, amelynek ez esetben ránk maradt a nyoma.

Varga Géza







További cikkek

A székely írás eredeztetése



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése