"Lyukó a Heraklész-folyó, az Idő atyja" szöveg egy okunyevi szkíta sztéléről

Az okunyevi szkíta kultúra a Minuszinszki-medencében virágzott és egy sor, fantasztikus lények rajzaival és jelekkel ellátott sziklát hagyott maga után. Nem meglepő, hogy ezek a jelek is a székely írás jeleire emlékeztetnek, a magyar hieroglif írás szójeleivel pedig megérthetők és el is olvashatók. A magyar értelmiség az 1500-as években joggal nevezte hun-szkíta írásnak a székely rovásírást. 

1. ábra. Az Okunyevi kultúra szkíta sztéléje magyar jelek párhuzamaival

2. ábra. A szkíta sztélé Lyukó az Ak ügy mondata (mai magyarsággal: Lyukó napisten a Heraklész-folyó), a három jel székely megfelelője (balról jobbra) az Ak, a "ly" és a hullám alakú "ü" 

A sztélé jelei két csoportra oszthatók. 

Az első három jel az ábrázolás fő helyén, az isten homlokán jelenik meg (2. ábra). Ebből az elhelyezésből sejthetően ezek a jelek rögzítik a sztélé legfontosabb mondanivalóját, benne az Isten nevét. A magyar hieroglif írás jeleivel a Lyukó (az) Ak ügy mondanivaló hámozható ki belőlük. Ebből Lyukó a napisten neve, amely azt fejezi ki, hogy tőle árad felénk minden jó: életerő, rend és törvény. Középen helyezkedik el az Ak (patak, Heraklész) és ügy "folyó" jelek között. Ez a jelhármas egy szokásos íráshasználati mód volt a sztyeppi népek némelyikénél. A jelhármas rendje szerint középen az Isten neve, vagy jelzője szerepelt, a két szélső jel pedig a Tejút megnevezése (Ak ügy am. "Ak folyó"). Az Ak értelme legkönnyebben a patak és a Heraklész szavakkal adható vissza. Ezeket nem "vagy kapcsolat" választja szét, hanem "és kapcsolat" fűzi egybe (Heraklész volt az égi folyóval azonos isten). 

A másik két jel az arc mellett, oldalt kapott helyet (3. és 4. ábra), amiből sejthetően nem az isten nevét, hanem csak egy, az alakjához fűződő kiegészítő értelmezést rögzíthetnek. Ez a két jel a magyar hieroglif írásban az Üdő és az atya jele. Mivel a szójelek nem rögzítik a szó pontos hangalakját, megengednek néhány olvasási változatot. Elolvashatjuk Üdő atya-ként is (ez esetben az Istennek két neve is van, a Lyukó és az Üdő - ez utóbbi Utu "Idő" sumer napisten nevével rokon). Amennyiben e két jelet (az) Üdő/idő atyja mondatként olvassuk el, akkor nem az Isten másik nevéről van szó, hanem az egyik tevékenységéről, ősvallási szerepéről - s ez tűnik valószínűbbnek. 

3. ábra. A szkíta sztélé Üdő "Idő" jele, ennek a szkíta jelnek a sugaras napot ábrázoló székely "ü" betű felel meg

4. ábra. A szkíta sztélé atya jele, pontosan megfelel a székely "ty" rovásbetűnek

5. ábra. Az okunyevi szkíta sztélé jelei a székely írásban megtalálható magyar megfelelőikkel

 Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

További blogbejegyzések

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció

Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?

Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban

Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal

Mitől beavató korona a Szent Korona?

A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata

Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás

A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű

Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről

A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?

A hun jelvény rendeltetése

A budapesti hun jelvény kora

A budapesti hun jelvény jelei

A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése

Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról

A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása

Akadémikus reszelő

A temporius-téveszme diadalútja

Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt

Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula

Varga Géza írástörténész életrajza

A székely írás harmadik k jele

A székely írás eredeztetése

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

La Tolita világmodell Jóma ligatúrákkal

A La Tolita "kis sírhalom" kultúra a Csendes óceán partján, Kolumbia és Equador határvidékén alakult ki a Kr. e.  III. évezredben és fénykorát a Kr. e. X. és IV. század között érte el. Ötvösművészeti tárgyakat (maszkokat, szobrocskákat, melldíszeket, fülbevalókat stb.)  és agyagedényeket hagytak maguk után. A leleteik sírokból származnak. Ebben a cikkben a kultúra egyik világmodelljét (1. ábra) mutatom be, amelynek egyértelmű eurázsiai (8. ábra) és magyar kapcsolatai vannak.

1. ábra. La Tolita világmodell Jóma ligatúrákkal

Az archaikus világmodellek a teremtett és rendezett világ szakrális jelekből alkotott térképei.  Jellegzetességük, hogy közepükön az Isten, a sarkain pedig az égbe vezető út valamilyen (a székely írás, pontosabban a magyar hieroglif írás rokonságába tartozó) jelképe található meg. E szabványnak ez a La Tolita világmodell (1. ábra) megfelel, mert a közepén a Napot, a sarkain pedig a Tejút jelképét találjuk. Az alább felsorolt jel-összetevői széles körben megtalálhatók, például a magyar hieroglif írás jelei között is. 

Az indián jelek olvasatát és értelmezését a magyar hieroglifák segítségével adom meg. Kötelességem figyelmeztetni az olvasót, hogy ezek az olvasatok és értelmezések nem szükségképpen azonosak a tényleges indián olvasatokkal és értelmezésekel (ha ezek egyáltalán ismertek), azonban - az eurázsiai párhuzamok alapján feltételezhetően - nem is állhatnak tőlük nagyon távol. Az bizonyos, hogy a világmodellek lényegében ugyanazt jelentették Amerikában is, mint Eurázsiában. A kérdés tisztázása, a magyarázat pontosítása érdekében az indián kultúrát és nyelveket ismerő kutatók barátságát keresem. 

2. ábra. A La Tolita világmodell Jóma "jó magas, jó mágus" ligatúrája 

A Jóma ligatúra képi tartalma a hegyekből rakott lépcsőkkel ellátott, égig csapó hullámtaraj, egy Tejút-jelkép. Ezt a ligatúrát Eurázsiában több nép használta, például a hunok is. A Jóma hangalak eredetileg egy kőkori isten neve (vö. iráni Jima "egy özönvíz előtti isten neve", finn jumala "isten", magyar ima!). Az indián hangalak a penut yomi "sámán, doktor" szó bokrába tartozhat. 

3. ábra. A Nap (sugaras korong) és Lyukó (koncentrikus körök) hieroglifákból álló központi isten-jelkép is egy Eurázsiában széles körben használt ligatúra

4. ábra. A La Tolita világmodellen több Lyukó szójel is található, amely az ábrán látható változatában pontosan azonos a magyar hieroglif írás Lyukó jelének és a székely írás "ly" betűjének egyik formájával

 

5. ábra. Kínai "kaptató, magasba vezető út" (Karlgren 1108 d jele, balra), a La Tolita világmodell "magasba vezető út" jele (középen) és a székely írás "m" (magas) jele (jobbra) 

6. ábra. A székely írás "j" (jó "folyó") jele (balra). a La Tolita világmodell "jó" (Tejút) jele (középen) és a csukcs "jó" szójel (jobbra)

A magyar jó szó egykor "folyó" jelentést is hordozott. Az égi folyó (Tejút, égig érő fa) a magyar néphit szerint azonos az Istennel, ezért a magyarok Istenének máig használt állandó jelzője a jó. 

A pueblo fazekasok a kacskaringót azon út jelének tartják, amelyen őseik a jelenlegi lakóhelyükre jöttek. A magyar és indián értelmezést az a szibériai mítosz kapcsolja egybe, mely szerint a születendő gyermekek lelkei az égig érő fa ágain honolnak. 

7. ábra. A La Tolita világmodell hullám alakú jele "folyó" jelentésű lehet és a székely írás Z alakú Ak "patak, Heraklész" jelével áll rokonságban

8. ábra. Dagesztáni kaitag szőnyeg, sarkain Jóma ligatúrával, közepén kereszt alakú istenjelképpel, a most bemutatott La Tolita világmodell nyilvánvaló párhuzama

9. ábra. Japán jomon kerámia, "sarkain" Jóma ligatúrákkal

10. ábra. Őrségi tál (Magyarszombatfa), világmodelljének "sarkain" Jóma ligatúrákkal

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás (egy parasztházból kialakított őrségi szálláshely) bejárata

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A nagytótlaki körtemplom a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháztól csak 15 km-re van

Ha a kedves olvasó a legjobbak, vagyis a rovológia iránt érdeklődők közé tartozik, akkor ajánlhatjuk magunkat. Az általunk vezetett őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére és a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők  aligha választhatnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van, másutt meg mutatóba sincs. Utángyártott, vagy gyanús csomagolású Cserépmadár szállást ne fogadjon el, ragaszkodjon az eredetihez! Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!

A veleméri Cserépmadár szállás (egy igazi őrségi szállás) pajtája a korszerűsítés előtti pillanatokban egy kedves vendéggel és a szomszéd kutyájával

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal

Az alán amulettek egyik legérdekesebbje ez a különös fémtárgy. Antropomorf (mert feje, szeme és szája is van), de mintha fogalma sem lett volna a készítőjének arról, hogy milyen is egy ember alakja. A már tárgyalt, elolvasható alán amulettek alapján tudjuk, hogy az amulettek készítői nem az emberábrázolás pontosságára, hanem egy ősvallási tétel felidézésére, hieroglifákkal való rögzítésére törekedtek. Ezért esetenként a testrészek helyére szójeleket tettek, az alak antropomorf vonásai éppen csak felidézték a jelekkel megnevezett Istent. 

1/a. ábra. Az amulett (középen, az amulett szójelei (balra fent) és a megfelelő székely betűk (jobbra fent)

Ez az amulett a magyar hieroglif írás X alakú Bél szójelét, a magyar isteni triász fiú tagjának a nevét viseli magán (a székely írásban ebből a jelből alakult ki a formailag hasonló "b" betű). Nyilván Őt (a keresztény magyar krónikák Nimródját) kívánták megidézni az amulettel. Nyitray Szabolcs említi is az egyik, Mubaraz Helilovval közösen írt könyvében, hogy a Kaukázusban élő hunok egyikét Bél-nek hívták. A veleméri rajzos sindükön és tejesköcsögökön is szerepel az X alakú rontáselhárító jel. 

Azaz lenne okunk azt gondolni, hogy ezek az alán amulettek valójában magyar amulettek - de ennek eldöntése maradjon a régészek dolga. Gondolhatjuk azt is, hogy az alánok - a magyarul beszélő szkíták és hunok hatására - magyar jeleket használtak és magyar isteneket imádtak. 

1/b. ábra. A nagyságos Bél a magas kő mondatként elolvasható alán amulett (fotógrafika)

A Bél hieroglifa az Ószövetségben is említett, egy forrásból négy irányba induló szent folyók, az isteni középpontból szétáradó élet jelképe. Ezért tették az X alakú jelet a nemzőszerv helyére.

2. ábra. Az amulett nagy hieroglifája

3. ábra. Az amulett Bél hieroglifája

4. ábra. Az isten fején a magas kő, a Tejúttal azonos világoszlop egyfajta ábrázolása látható

A magas kő ábrázolása azt jelzi az Isten fején, hogy Bél azonos a fejünk felett az eget tartó Tejúttal (égig érő fával).

A magyar hieroglif írásban a magas kő ábrázolásából alakult ki két szójel, az önálló magas (balra) és a kő (jobbra) hieroglifa, amelyekből a székely írás "m" és "harmadik k", meg "csíki ö" betűi lettek az akrofónia és egy (a kő szójelet érintő) jelhasadás következményeképpen

5. ábra. A hun csat íve az égboltot, a csatnyelv pedig az eget alátámasztó világoszlopot szimbolizálja - ezért tették rá Bél isten X alakú jelét

6. ábra. Hun csak a lépcsős toronytemplom (a magas kő) rajzával

7. ábra. A XIX. század végén, vagy a XX. század elején készített veleméri rajzos sindü Bél isten jelével, vihar esetére óvó-védő szerepet szántak neki

 8. ábra Rovásírásos hun(?) leletek magyarországi és morvaországi lelőhelyekről a Tejútra utaló Ak a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: Heraklész a nagyon nagy folyó) mondattal, középen a magas kő (a világoszlop) rajzával

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Irodalom

Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

A veleméri Cserépmadár szállás (egy parasztházból kialakított őrségi szállás) szobája

76 A kácsi Lyukaskő hieroglifái

Balogh Sándor hívta fel a figyelmemet a kácsi Lyukaskő sziklába vésett jeleire, amelyért itt is köszönetet mondok. Az akadémikus "tudomány" érdektelenségének és szakmai görcseinek köszönhetően eddig erről a fontos írásemlékünkről szinte semmit sem tudtunk.

A környezetéből kiemelkedő szikla egykor pogány áldozóhely volt, amire a tetején lévő lyukak és csatornák mellett a sziklába vésett kicsiny üreg, a mellette lévő lépcső és a három nagyméretű, kőbe vésett hieroglifa utal. A jelen cikkben e három jel egymáshoz közeli jelentését próbálom meg kibontani.

1/a. ábra. A kácsi Lyukaskő és hieroglifái (Balogh Sándor fényképe és rajza) lentről felefele az Óg, az Ak és az ég hieroglifa van a sziklába vésve

Sem az ősvallással, sem az írásunkkal kapcsolatos nemzet- és tudományellenes akadémikus álláspont nem kedvezett a kácsi Lyukaskő megismerésének.

Az akadémikus "tudomány" közelmúltban is hangoztatott dogmái szerint magyar ősvallás nem is létezett, még e megnevezés használata is eleve tudománytalan. A szerzők szerint a pogány magyaroknak ősvallása nem volt, legfeljebb népi hiedelmekről (értsd: ostoba babonákról) lehet beszélni. Ilyesfajta megjegyzésekkel Pócs Éva "gazdagította" a finnugrista szakirodalmat. A kácsi Lyukaskő eleven cáfolata e magyar- és tudományellenes téveszméknek.

Hasonlóképpen megalapozatlan akadémikus dogmákkal kísérelték meg hamis mederbe terelni a magyar írástörténet kutatását is. Száz évig próbálták elhitetni,  persze minden komolyan vehető alátámasztás hiányában, hogy a székely írást - ha az nem a humanisták kitalációja csupán - akkor az ótürköktől vettük át. Ezt az ótürk származtatást 1993-ban a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk száműzte a lomtárba, mert azt követően Benkő Elek, Róna-Tas András, Sándor Klára és a nyomukban még néhányan elismerték, hogy a székely írás eredete számukra egy rejtély.  Ma már a székely írás létezését és régi voltát egyre inkább elismerik, azonban a szó- és mondatjeleinkről továbbra sem hajlandók tudni. Pedig ezek létezését Veit Gailel 1500-as évekből származó híradása is bizonyítja.

Az akadémikus tagadás évtizedei után ideje számba venni a hieroglifikus (ősvallási jelentőségű, szójeles) írásemlékeinket (ezekről a 2017-ben megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben adok számot). Közöttük az eredeti környezettel együtt megmaradt kácsi Lyukaskő sziklavésete kiemelkedő jelentőségű.

A környezet jellegzetes eleme a mesterségesen vésett odú, amelyben eredetileg halottat, idolt, vagy ősvallási jelképet helyezhettek el. A mellette lévő lépcső a szertartások során a magasba vezető út szimbóluma lehetett, amint a rovátkolt törzsű szibériai sámánfák is.  A táltos e kőbe faragott lépcsőn mehetett fel képletesen az égiekhez. Erre utalhatott a legmagasabb helyzetben lévő ég hieroglifa, ám lehetséges, hogy mindhárom jel az eget, vagy az égistent jelképezte.

Bár a kácsi Lyukaskövet nem tekintik kaptárkőnek (talán a fülkék eltérő mérete miatt?), az mégis kétségtelen, hogy vélük egy emlékcsoportba tartozik. A Lyukaskő szerepének megértése segít a kaptárkövek szerepének megértésében is, mert e kettő lényege azonos.


Az Óg hieroglifa

A sziklaodu fölé a magyar hieroglif írás Óg jelét vésték. Ez a jel, ebben a vízszintes állásban pontosan azonos a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írás "ég" jelével. Előfordul a Gozo szigeti Ggantija templom főoltára előtti lépcsőbe vésve is, ami arra utal, hogy ezt a kb. 5000 éves templomot is Óg tiszteletére építették (1/b. ábra). 

 

1/b. ábra. A fényképen a Gózó szigetén lévő Ggantija templom főoltárának lépcsőjébe vésett, az égboltot ábrázoló Óg hieroglifa látható

Az akrofónia során ebből az Óg szójelből keletkezett a székely írás "o/ó" betűje, amit azonban a rovástechnológia miatt függőlegesre fordítottak, mert vízszintes vonalakat nehéz egy fapálcába róni. Az Ószövetségben is szereplő Óg király a görög Heraklésszel (her Ak am. Ak úr, vagy Óg úr) azonos. Amiképpen a görögök Heraklészt tartották a szkíták ősapjának, annak megfelelően később Óg úr leszármazottait nevezték ogur népeknek. Figyelemre méltó, hogy ennek az ogur elemnek a változata a magyar népnév párhuzamának tartott szóban, Muagerisz szabír királyfi nevében is megjelenik.

1/c. ábra.  ábra. A kb. 4 000 éves yazilikajai hettita sziklapantheon egyik domborművén a szárnyas napkorongot jobbról is, meg balról is az Óg sar (Óg úr, ogur) olvasatú oszlop támasztja alá

Az Óg hieroglifa az égbolt ívét ábrázolja (a hettita hieroglif írásban ez az "ég" szójel), amiből következően a sziklaodú és a szikla az ég jelképe volt. Érdekes, hogy a hettiták nem különböztették meg az "o/ó" és az "e/é" betűt egymástól, ugyanazzal a jellel jelölték mindkét hangot. Ebből a hettita (luviai) hieroglif írás és a székely írás rokonsága alapján az is következik, hogy az Óg hieroglifa égnek is olvasható. Mindenesetre ez egy olyan adat, ami összefügghet a kácsi Lyukaskövön egymás mellett szereplő Óg és ég jelekkel. Ennek az Óg hieroglifának a szimbolikája egy temetés, vagy istentisztelet esetén is érthető: azt jelenti, hogy az oda temetett, vagy a jelképeivel ott felidézett elhunyt az égbe költözött. Ugyanezt fejezik ki a kazahsztáni "bajszos" geoglifák is (2. és 3. ábra).

Érdekes és a székely írás eredeztetésénél figyelembe veendő körülmény, hogy a hettiták nem különböztették meg az e és az o hangot. A hettita és a magyar jelkészlet genetikus kapcsolatával függhet össze, hogy a székely írás "o/ó" és "e/é" rovásbetűje közös eredetű. A kiinduló eredeti alakváltozat az 1/a. ábrán legalul és a 4. ábrán látható, ma "o/ó"-nak, vagy Óg-nak olvasandó jelforma. E jel két végén azért van a határozott kunkor, mert a mítoszok szerint, amiről Harmatta János professzor úr tájékoztatott bennünket egy dolgozatában, a szelek felemelik és visszejtik az égboltot, ami miatt az ég pereme kicsorbult. Ezt a csorbaságot ábrázolja a közös gyökerű két rovásjel. Amikor elvált egymástól az "o/ó" és az "e/é" betű, akkor ebből a csorbaságból az "e/é" esetében két "segédvonalat" csináltak s így alakult ki a székely írás "e/é" betűje (1/d. ábra).

1/d. ábra. A székely írás "e/é" rovásbetűje az Óg hieroglifa egyik leszármazottja

1/e. ábra. A székely írás "g" rovásbetűje, ami a másik ég szójelünkből (az "eget tartó fa" ábrázolási konvencióból) alakult ki

Hasonló égábrázoló szimbolikát a sztyeppén is találunk. Szergej Botalov tájékoztat a "bajszos" kurgánokról (2. és 3. ábra). Ez egy Óg hieroglifával azonosítható, földből és kőből alkotott geoglifát jelent, a csúcspontjában lévő sírral. 

2. ábra. Kazahsztáni "bajszos kurgán" (Szegej Botalov nyomán)

3. ábra. Három hieroglifából álló geoglifa Kazahsztánból (Szegej Botalov nyomán), olvasata: Óg a Lyukó (a bőség forrása) és a Nap

4. ábra. Az őriszentpéteri múzeumban kiállított erdélyi tál még az eredeti vízszintes állásában őrizte meg az Óg hieroglifát

5. ábra. Az Óg hieroglifából keletkezett a székely írás "o/ó" betűje, amely a rovástechnológia miatt függőlegesre fordult

Az Ak hieroglifa

Az Ak hieroglifa az égi patakkal azonosított isten (a görögöknél Heraklész) egyik nevét jelöli. Her Ak azonos Óg úrral. A jel azért hullám alakú, mert vizet ábrázol.

6. ábra. A szárazdi avar szíjvégen a két hieroglifából álló Ak országa mondat olvasható

7. ábra. A székely írás Ak jele nem változott betűvé, hanem mindvégig megmaradt az Ak (patak, Heraklész) szójeleként

Az Ég hieroglifa

A Lyukaskőbe vésett legfelső jel az ég hieroglifa (1. ábra), aminek a képi tartalma az ég boltozatát középen alátámasztó, Istennel azonos világoszlop (égig érő fa, Tejút). Ebből az ég hieroglifából alakult ki a székely írás "g" betűje. A szintén az égboltot ábrázoló Óg hieroglifából (amit - az e és az o megkülönböztetésének egykori hiánya miatt - szabályosan szintén ég-nek is lehet olvasni), az e/é rovásbetű alakult ki (1/d. ábra).

8. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljének négy sarkán látható az ég hieroglifa (az égbe vezető út jele), az ábra jobb alsó sarkában látható a székely írás ebből keletkezett "g" betűje

 A kácsi Lyukaskő sziklafeliratának olvasata

Az Óg, Ak és ég hieroglifák egyik lehetséges olvasata: Óg Ak az égben (mai magyarsággal: Óg patak az égben). Valószínűbb ennél, hogy mindhárom csak az ég szót, annak változatait jelentette a régieknek. Ez utóbbi magyarázatot erősíti meg a Tóth Istvántól kapott szíves tájékoztatás, miszerint "az ég (menny) a tokárok nyelvében Ak".

Berze Nagy János írja, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa (a Tejút) azonos az Istennel. Ez érthetővé teszi a sziklafelirat olvasatát, amely szerint az Ószövetségben is szereplő Óg király, az ogur népek névadója, azonos az égi folyóval. 

További megerősítését jelenti az olvasatnak az az Ipolyi Arnold által megőrzött adat, miszerint a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról (tehát az elhunyt, Istenhez költözött hőseinkről), akkor a Tejútra tekintenek. Ezek az adatok együttesen magyarázzák meg, hogy miért emeltek Óg jelhez hasonló geoglifákat a halottaik köré a kazahsztáni sztyeppén egykor élt eleink.

Tóth István nyelvészkutató segítsége

Kaptam egy újabb levelet Tóth Istvántól, aki Braziliában él és ott kutatja a magyar nyelv hurri és amerikai indián kapcsolatait.

Kedves Géza!

Közben sikerült megtalálnom az "ÓG" megfelelőjét a hurrita nyelvben "AG-", amelynek a jelentése: magas. Mindez a tokhár A. nyelvben "AK", a tokhár B. nyelvben "EK" jelentése: égbolt. A proto-bulgár nyelvben "AK" jelentése: istenség. További török nyelvekben az "AK" jelentése: "tiszta, fényes". Tehát a magyar "ÉG", vagyis égbolt és a török "AK" szó több mint lehetséges eredete mezopotámiai hurri, kapcsolódik a bibliai "ÓG" (óriás, magas) király nevéhez, amelyből a török nyelvekben istenség és fényes jelentések lettek...

Tisztelettel: István

Válaszom:

Kedves István!

Fantasztikus! Köszönöm! Ez talán megmagyarázza, hogy a kácsi Lyukaskő odvára miért írták a három jelet: az Óg, az Ak és az ég szójeleket egymás mellé.

Üdvözöl: VG

Tóth István válaszából kiderül, hogy a három, egymáshoz hasonló hangzású jelet azért vésték egymás mellé, mert a jelek bevésői még tudatában voltak e szójelek egymáshoz tartozásának, mert ők még ismerhették azokat a nyelveket, köztük elsősorban a hurrit vagy annak maradékát, amelyben Tóth István megtalálta a felsorolt jelentéseket. Ez igazolja a magyarság régi szabír nevét is, amiről Bíborbanszületett Konstantin emlékezett meg (a hurrik másik neve a szabír). Jó lenne, ha ezzel az Óg - Ak - ég összefüggéssel e régi nyelvek ismerői és a magyar nyelvészek is foglalkoznának, mert közös munkával könnyebb lenne eredményre jutni. 

Be kell vallanom, nem bízom igazán abban, hogy a "szakma" kapni fog a lehetőségen. Eddig sem törték magukat nagyon ennek a kácsi írásemléknek a kutatásán és a megértésén.

Irodalom

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2018): Az őriszentpéteri tál jelei

Varga Géza (2020): Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges szépségű őrségi szállás egy önálló épületben (2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) szép természeti környezetben, patak és erdő között

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház kertjében felállított Onogesius-szobor Hankó Péter szobrászművész alkotása

Tavasszal el kellene döntenünk, hová is menjünk majd nyaralni. Bevallani sem merjük magunknak, hogy szeretnénk egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak szállás, hanem kulturális csemege is van. Szeretne a szép szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó, de nem túl drága szolgáltatást kapni? Ha Önnek a szállás mellé a veleméri Onogesius-szobor megtekintésére támadna kedve, akkor ajánlhatjuk magunkat. Ez az ajánlatunk nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk ajánlott őrségi szálláson nem csak az Onogesius-szobor megtekintésére, hanem a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére, a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés, a múzeum meg a szobormegtekintés is) teljesen ingyenes. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a hun-magyar romantika mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az Onogesius, az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!