Az academi.edu-n megjelent a Bíró Gyöngyvér - Katona-Kiss Attila szerzőpáros Középkori rovásfeliratos (?) csata Maros-Körös közéről c. dolgozata. Érdeme a dolgozatnak, hogy - ha kérdőjelesen is - megemlítik a felirat rovásírásos voltát. A rovásírás szó alkalmazása persze pontatlan, hiszen ez elsősorban írástechnológiát jelent s ez a tárgy nem rótt, hanem poncolt (ötvös által ütögetett) jeleket hordoz. S csak másodlagosan és hibásan érthető alatta a székely írás, vagy az ótürk írás, esetleg a sohasem létezett kun rovásírás. Azonban ez a hibás megközelítés is egyfajta eredmény az MTA 2021-ben megjelent rováskorpuszához képest, amely egy szóval sem említi a karcagi csatkarika "rovás" szövegét. A szöveget ugyanis a szójelek létének elismerése nélkül nem lehet jól elolvasni, ezért inkább díszítésnek tekintették. Egyébként is csak a székelyekhez köthető emlékeket voltak hajlandók tárgyalni. Mindez csak egy képtelen ürügy a szójelek kirekesztésére. Egy tisztességes tudományos világban nem lenne ok a leletek értelmes számbavételének és feldolgozásának elmaradására.
Korábban már váltottunk néhány szót a szerzőkkel, de nem sok eredménye volt. (Hakan Aydemir olvasatából a szedesz-nek olvasott részt keresztnek tekintik, pedig ott egy Föld hieroglifa van).
Az itt látható újabb közlésre (1. ábra) az alábbi levelet küldtem. Nyilván továbbra sem lesznek képesek tudományos igényű válaszra, hiszen erre irányuló törekvés sem mutatkozott eddig az irányukból, valamint beismerten nem értenek a székely íráshoz. Ezért közzé kell tennem ezt a nekik írt levelet, mert a nagyközönségnek ismernie kell a helyzetet: az akadémikus "tudomány" a rovológia terén csak a tudatos téveszmeterjesztést képviseli. A szerzőknek fogalmuk sincs arról, hogy a kérdéses időben a magyarok milyen vallásos jellegű íráshasználatot gyakoroltak és - sajnos - meg sem próbálnak komolyan vehető ismertetést adni a kérdésről.
1. ábra. A Bíró - Katona szerzőpár cikkének újabb változata
Ezt is írják a szerzők a 2019-es keltezésű cikkükben:
"A többnyire kerek, felirattal ellátott csatok Európa szerte ismertek a 12–15. században, fénykoruk a 13–14. századra tehető, hazánk területén leginkább a 14. században voltak jelen. Elsősorban a felsőruházat összekapcsolására szolgáló ruhatűként, brossként funkcionáltak ezek a tárgyak.
Felületükön vallási tartalmú szövegek (pl. Ave Maria, Iesus Nasa Rex Iudeorum) vagy antik idézetek olvashatók, többnyire latin, német vagy angol nyelven. Gyakran kereszttel indul a felirat a csattüske rögzítési pontjától, olykor a szavakat vagy betűket is kereszttel, lilommal vagy egyéb motívummal választják el egymástól. Az ismeretett három rovásfeliratos csat korát, méretét, alakját és szövegfelépítését tekintve is illeszkedik a kerek csatok/brossok körébe, de mi olvasható rajtuk?
A karcagi csat feliratának megfejtésére eddig egy kísérlet történt a 2000-es évek elején. Hakan Aydemir véleményét összegezve egy magyarországi kun szállástemető sírjából napvilágot látott és a 14. század közepére keltezhető csaton a székely rovásírás jeleivel törökül, alkalmasint kun nyelven értelmezhető szöveget véstek az Anjouk korában. A „dicséretére” szó valóban illeszkedhet a tárgytípus vallási tartalmú szövegeihez, azonban a párhuzamok miatt úgy véljük, hogy a „szedesz” olvasat betűi nem rovásjelek (és így az nem is a Szedesz tulajdonnév lejegyzése), hanem egy kereszt."
2. ábra. A berekböszörményi Árpád kori gyűrű bizonyítja, hogy az Alföldön az Árpádok korában használták a székely írás szójeles változatát (veleméri Sindümúzeum, Méhes Sándor ajándéka)
A tárgytípus elterjedésére és a rajta lévő szövegek vallásos tartalmára vonatkozó adatok közzététele hasznos és köszönettel illetendő. Azonban a rovológia területére tévedvén hibát hibára halmoznak, amivel indokolatlanul követik a hazai akadémikus tudomány gyakorlatát.
- Nem egy, hanem több megfejtési kísérlet történt. Hakan Aydemir tökéletes kudarcot vallott, a magyarázata szót sem érdemel. Kudarcot vallott Sándor Klára próbálkozása is, aki végül díszítésnek ítélte a "rovás" szöveget.
- Hakan Aydemir véleményét nem érdemes követni, mert e szép nevű szerzőnek fogalma sincs arról, hogy mi olvasható a csatkarikákon. A csatkarikákon nem az általa ismertetett értelmetlen szöveg van írva, az a székely betűk segítségével nem is olvasható le róla. A szöveg ugyanis székely szójelekkel íródott.
- A karcagi csatkarika cáfolja azt az álláspontot, hogy az egy kun temetőből került volna elő. Semmi sem bizonyítja e karcagi temető nem magyar voltát. A kun népnév eleve a hun változata. A kunok mai neve azzal függ össze, hogy a kumánokat annak idején, még Kína környékén egy hun csoport szervezte meg és ezek a hunok vezették őket a Duna medencéjéhez. Azért adták a hunok e kumánnak is nevezett csoport nevét, mert a hun volt közöttük a domináns réteg, nyilván a vezetést és a kultúrát (nyelvet és írást) illetően is. Ma már tudjuk, hogy a hunok magyarul beszéltek, ezért egyáltalán nem kézenfekvő, hogy a karcagi kun temetőben nem lehetnek magyar temetkezések. Maga a csatkarika is magyarul olvasható el, a hun eredetű székely írás szójeleivel - ami ellentmond a szerzők állításának.
- A szerzők nem árulják el, hogy ugyan ki és miért írt volna székely betűkkel egy török(?), ám kunul értelmezhető(?) szöveget a karcagi csatkarikára? A székely jelekkel nem lehet elolvasni a Hakan Aydemir által odafantáziált szöveget.
A törököknek volt saját írásuk, ám a karcagi jelekhez legközelebb álló török jelekkel való olvasat nem a Hakan Aydemir által ismertetett szöveget adja (pontosabban: nem ad értelmes szöveget). Ezt a feltűnő ellentmondást a szerzők gondosan elkerülik, talán mert egyik írással sem végezték el az ellenőrzést.
A kunoknak meg - a tudomány jelenlegi állása szerint - nem is volt saját írásuk. Ezért a nem is létező kun írással meg sem lehet kísérelni a csatkarika szövegének elolvasását.
Ugyanakkor a hunok és a székelyek közös írása több évezredes ismert múltra megy vissza, amit egy sor szójelekkel írt szöveg is alátámaszt (2-5. ábra). Veit Gailel feljegyzése az 1500-as évekből azt is megőrizte, hogy a székelyeknek szó és mondatjelei is vannak. Ez egy ismert forrás, csak a hasznosítása nem akaródzik az akadémikus szerzőknek. Ezt a hun eredetű szójeles írást (a magyar hieroglif írást) éppen a vallásos jellegű szövegek rögzítésére használták eleink az Árpád korban is (2., 3. és 4. ábra). Ezért, amikor nyugatról egy új tárgytípus terjedt el (a szerzők szerint), a magyarok kézenfekvően tették rá a hazai változatokra az általuk rendszeresen használt magyar szójeleket. Az a tény, hogy az MTA rováskorpusza erről a jelentős kultúrfolyamatról nem hajlandó tudni, csak azért következhet be, mert a hazai szerkesztőségek olyan színvonaltalan dolgozatok közlésére is hajlandók, mint amilyen Hakan Aydemir cikke volt és mint amilyenre a most tárgyalt cikk is sikerült.
.
3. ábra. Budai középkori korsó a Várból a hieroglifikus Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Szár! (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Uram!) mondattal (fotógrafika, középen), a kancsó bekeretezett Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Uram! mondata (balra), valamint a székely írás "sz (szár "növényi szár, úr") és "r" (ragyog, ragyogj, ragyogó) rovásjelei (jobbra)
A szerzőknek írt válaszom a következő:
Tisztelt Bíró Gyöngyvér!
A dolgozatuk valótlanságot közöl, amikor azt írják, hogy csak egy megfejtése van a karcagi csatkarikának. Ugyanis Hakan Aydemir nem fejtette meg jól, én azonban közöltem egy azóta is fenntartható és igazolódott olvasatot, többek között a Magyar hieroglif írás c. kötetben is.
A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
A szentgericei világmodell a karcagi rovásszöveg előképe
Hakan Aydemir magyarázatát ő maga sem vette komolyan és maguk is módosítják (bár inkább teljes egészében el kellene vetni, hiszen csak az jó belőle, hogy székely jelekkel íródott a szöveg). A tények Önök általi elhallgatása nem erény és főleg semmi köze sincs a tudományhoz. A szentgericei világmodell előkerülése ugyanakkor az én olvasatom legkitűnőbb alátámasztása - mert egy ilyen világmodell létezését előre feltételeztem a karcagi csatkarika alapján.
Nyilván két dolog lehet, ami miatt ezeket nem hajlandók figyelembe venni.
- Az egyik ok talán a tudományos fokozatom és beosztásom hiánya. Ilyen feltétele azonban nincs a jó olvasatnak, mert a tudományos bizonyítás a megismételhetőségen alapszik s annak semmi köze a fokozathoz és a beosztáshoz. Egyébként sem képeznek írástörténészeket, tehát senki sincs, akinek írástörténész diplomája lenne. Az "akadémikus konszenzus" orrának magasan hordozása csak a finnugrista hazugságok fenntartását, a jogos kritika könnyűnek gondolt elhárítását szolgálja. Önök akkor járnának el helyesen, ha tájékoztatnák olvasóikat az eddigi elolvasási kísérletekről és eredményekről, valamint érdemben tudnának válaszolni a felmerült kérdésekre. Például arra, hogy vannak-e a székely írásnak szójelei. Önök azonban hallgatnak, mert nem elegendő a tudásuk egy ilyen párbeszédhez.
- A másik ok az Önök etikátlan hozzáállása (amin viszont segíteni kellene). Az sem helyes, ha egyszer-egyszer hozzáértés nélkül közölnek tudományosnak szánt dolgozatokat, azonban az még nagyobb baj, ha a nyilvánvaló valótlanságaikkal figyelmeztetés ellenére is tovább traktálják a nagyérdeműt. Úgy kellene tenniük, mintha érdekelné Önöket, hogy igaz-e az állításuk és helyes-e a csatkarikákról adott magyarázatuk.
További, ám rovológiai tekintetben emeltebb színvonalú, sikeres munkásságot kívánok!
Üdvözlettel: Varga Géza
4. ábra. A koronázó palástba hímzett hieroglifikus (vallásos jelentőségű szójelekkel írt) Magasságos atya mondat
Irodalom
5. ábra. Árpád-kori ereklyetartó bronzkereszt a hieroglifikus Egy ten (mai magyarsággal Egy isten) mondattal és a mondatjel néhány párhuzama, a kiállítás szervezőinek ingerküszöbét nem érte el ez a közismert lelet sem, a jobb felső sarokban egy hun párhuzam, a többi sarokban magyar templomok párhuzamai
Varga Géza
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
