A nyárádszentmihályi templom festett mennyezetkazettáin több írástörténeti érdekesség is van, amelyekről szólni kell. A jelen cikkben az 1. ábrán látható mennyezetkazetta közepén lévő, arccal ellátott Lyukó hieroglifára hívom fel a figyelmet.

1. ábra. A fenti nyárádszentmihályi mennyezetkazetta közepén egy antropomorf (arccal ellátott) Lyukó hieroglifa látható
Amikor a 90-es években az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunkában a székely betűk akrofóniáját rekonstruáltuk, akkor a "ly" rovásbetűnkről érdekes dolgok derültek ki. Ezek szerint a 2. ábrán lévő "ly" rovásbetűk előzménye egy lyuk/Lyukó hangalakú szójel volt, ami a napisten egyik neveként, vagy jelzőjeként szolgált.
2. ábra. Szemerey Zsolt táblázata a székely "ly" rovásbetű változataival, a hieroglifikus előfordulások nélkül
Lyukó kőkori eredetű istenképzete rokona lehet a finn Ukko-nak és az olasz Lucá-nak is. Az istennév hangalakjának rekonstruálását segítette a bodrog-alsóbűi rovásírásos agyagfúvókán Lyukónak olvasható szó is, ami egy kohász fohász részeként maradt ránk (3. és 4. ábra).
3. ábra. A bodrog-alsóbűi agyagfúvúka rovásírásos töredéke a lentről felfele és jobbról balra Nagyon nagy Lyukónak olvasatú, vegyes (félig szójelekkel, félig betűzve írt) szöveggel
4. ábra. Az agyagfúvóka Lyukónak szava, ahol a jobbról első jel a lyuk szójele, azt követi az "ó" betű, majd az na ligatúra és egy végső "k" betű
A 11. ábrán látható Lyukónak szó jelhasználata azért érdekes, a szó leírásának azért van írástörténeti jelentősége, mert a szótövet szójellel írták, a ragozást pedig betűzve, illetve ligatúra felhasználásával oldották meg. Cikkünk számára azért fontos, mert a hasonló hangalakú földrajzi nevekhez hasonlóan pontosan megadja a Lyukó hieroglifa hangalakját.
Ez a Lyukó istennév aztán megfeküdte a szakértők emésztését. Boldog, boldogtalan kötelességének érezte, hogy belém kössön és értetlenkedjen miatta. A leggyakrabban hangoztatott kifogásuk az volt, hogy a nyelvészeti kutatások szerint a lyuk szavunk eredetileg "l" hanggal kezdődött, ezért a szó régen luk vagy hasonló alakú volt. Amire könnyű volt azt válaszolni, hogy a nyelvészek másfél évszázadon keresztül szabotálták a székely írással írt nyelvemlékeink tanulmányozását. Még a 2009-ben az Országos Széchenyi Könyvtárban rendezett nyelvemlék-kiállítás szervezői és az azt megrendelő MTA is tagadta rovásírással írt nyelvemlékek létezését. Így azonban a hibás alapozású nyelvészeti véleményük nem lehet döntő szempont.
Arra is figyelni kell, hogy a végső soron kőkori eredetű székely írásban létezik egy "ly" rovásbetű, ami nem ligatúra, hanem igen régen meglévő önálló jelforma. A "ly" rovásbetű pedig az akrofónia során csak olyan szó jeléből keletkezhetett, amelyiknek a kezdőhangja, vagy az első mássalhangzója "ly". Ilyen szavunk pedig mindössze egy van, a lyuk, amelyiknek a földrajzi neveink között (l. Lyukóbánya!) és a fenti rovásszövegben is akad Lyukó változata is (4. ábra).
Azt, hogy ez a Lyukó egy isten neve, vagy az Isten jelzője volt, több körülmény is igazolja:
- A kör alakú Lyukó jel gyakran a világmodellek isteni középpontjában jelenik meg például az avar korban is (5. és 6. ábra).
5. ábra. A szombathelyi (Savaria-i) Iseum területén végzett ásatásokon előkerült római kori (a városnév alapján szabír) fémlemez grafikai rekonstrukciója, az olvasata: Lyukó ten országa
6. ábra. A hieroglifákból összeállított zamárdi hajfonatkorong (fotógrafika, középen), a korongot alkotó avar jelek fentről lefelé: a nagy hieroglifa és a Lyukó ősúr mondatjel (balra), valamint az avar jeleknek megfelelő székely "n", "ly", "us" és "s" rovásjelek (jobbra)
- Ugyanez a jel a sumérben "kút, forrás", a kínaiban "Nap", az egyiptomiban "napisten" jelentésű. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján a jelek hasonlósága a jelrendszerek genetikai kapcsolatának köszönhető, ebből az is nyilvánvaló, hogy a jelentések is összefüggenek. A jeleket egységbe szervező ősvallási gondolat ezek szerint az volt, hogy a napistent tartották minden jó forrásának és ezért nevezték Lyukónak.
- Lyukó napisten voltát alátámasztja egy Szergej Botalov által közölt kazahsztáni lelet is (7. ábra).
- A lyuk/Lyukó jel közepén lévő fizikai lyuk etnikumhatározó, mert a hasonló alakú jelek csak a magyarban jelentenek lyukat. Ehhez a lyuk jelentéshez legközelebb a sumér "kút, forrás" áll, mert ez is a forrásbarlangra utal. A sumérről pedig Götz László és Simo Parpola kutatásai alapján nyilvánvaló, hogy nem rokontalan szigetnyelv, hanem az egyik uráli nyelv, azaz a magyar rokona.
8. ábra. A hun lyuk/Lyukó hieroglifát ábrázoló Noin Ula-i lelet
A 8. ábra Lyukó jelének közepén lévő fizikai lyuk azt valószínűsíti, hogy e jel hangalakja a hunoknál nem a Nap, hanem a lyuk/Lyukó volt, vagyis a hunok magyarul beszéltek. Az ábra két oldalán a székely írás "ly" betűjének két változata látható. A tojást tojó madarak Lyukó isten életet adó szerepét illusztrálják.
9. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibuláján az életet adó kloákanyílás olvasata: Lyukó ten "Lyukó isten"
A fentiekhez járul most a nyárádszentmihályi mennyezetkazetta megszemélyesített Lyukó jele, amely azért tartalmazza az arcvonásokat, mert a festő még tudatában volt Lyukó isten voltának.
IrodalomVarga Géza: A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció
Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje
Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban
Varga Géza: Ukrajnai hun kincs "Ragyogó Lyukó" olvasatú turulja
Varga Géza: Mióta és miért tekintik nyelvemléknek a rovásírásos szövegeket a finnugrászok?
Varga Géza: Lyukó isten és a termékenység
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!