2018. március 16., péntek

71 Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?

A hunok régészeti leletein szinte az egész székely jelkészlet előfordul, amelyek azonban többnyire csak egy-két jelből álló piciny írásemlékekben szerepelnek. Kérdés, hogy milyen módszerrel tudjuk megérteni és elolvasni őket? 

A feladat azért szórakoztató, mert az akadémikus "tudomány" professzorai, akik magukat a tudományos módszertan  egyedüli ismerőinek gondolják, meg sem kísérlik ezeknek az ismerős jeleknek az elolvasását, sőt az ilyen feladatokat rendre megoldhatatlannak vélik. Ezért nem is oldották meg eddig a székely írás eredetének kérdését. Ez a cikk tehát egy módszertani segédlet a magányos hun jelek és a rövid hun szövegek elolvasásához.


1. ábra. A Bóna István által közölt hun csat, a nyelvén egy X alakú jellel



A Bóna István által közölt hun csaton szereplő X alakú jel kitűnő lehetőséget kínál a módszer megismerésére (1. ábra). Hasonló eljárással és kis szerencsével más hun jelek értelmét és olvasatát is tisztázhatjuk.

Elsőként azt állapíthatjuk meg, hogy az X alakú jel a székely írásban a "b" hang jele. Mivel az egyetlen hangot jelölő betűkből egyet nem életszerű felírni sem egy hun csatra, sem máshová, kézenfekvő, hogy ez az X nem betű, hanem a székely írás előzményének, a magyar hieroglif írásnak a szójele. Az a szó, aminek a jele volt, feltehetően "b"-vel kezdődött (a nemrégen megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetem olvasói már tudhatják, hogy ez Bél fiúisten nevét rögzíti, de ne szaladjunk előre).

A székely írást felhasználhatónak véljük a hun jelek értelmezésekor, amire két okunk is van. Egyrészt a magyar értelmiség az 1500-as években még hun-szkíta írásnak nevezte a székelyek által használt rovásírásunkat - s ez aligha tekinthető másnak, mint a történelmi emlékezet maradványának. Másrészt a székely jelek párhuzamai olyan mennyiségben kerültek elő a hunok régészeti leletein, hogy az megkerülhetetlenné tette a székely írás felhasználását. 

Tudjuk, hogy a hun csatok az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciót idézik fel. Ebből a képszerkezetből a csatnyelv a fiúistennel azonos égig érő fának (Tejútnak), a csat íve pedig az égboltnak felel meg. Ezt a megfigyelést több hun lelet elolvasása erősíti meg (2. és 3. ábra). E csatokat a magyar hieroglif írás segítségével el lehet olvasni, amelynek tankönyvszerű leírása a közelmúltban jelent meg és a bolti forgalomban legolcsóbban a Püski Könyvesboltban vásárolható meg.





2. ábra. Az apahidai hun csat nyelvére nagy ügy szár (mai magyarsággal a nagyságos folyó úr) mondat van írva 



3. ábra. A másik apahidai hun csat nyelvére az Ak ügy (mai magyarsággal a Heraklész folyó) mondat van írva, ráadásul a csatnyelven a két jel több példányát olyan ügyesen alkalmazták, hogy azzal az égig érő fát és a szár "úr" szójelét is megjelenítették, vagyis a csatnyelv elolvasható Ak ügy szár (mai magyarsággal Heraklész a folyó úr) alakban is



Berze Nagy Jánostól tudjuk, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa (a Tejút) azonos az Istennel. A 3. ábrán látjuk, hogy a hun csatnyelv egy fa, amelyik a fölé boruló eget tartja - tehát a csatnyelv az Isten jelképe. 

Ebből következően, amikor az X alakú szójel értelmét próbáljuk tisztázni, akkor egy olyan hun szót (istennevet) keresünk, amelyik a "b" hanggal kezdődik. 




4. ábra. Hímes tojás Bél fiúisten jelképével (az X alakú jel Bél jelképe, a nyolc ágú csillag a sumer írásban isten jelentésű)


Ha végiggondoljuk a hun-magyar ősvallás istenneveit, akkor be kell valljuk, hogy a magyar mítográfia nem sok istennevet ismer. Ráadásul Ipolyinak köszönhetően egy sztyeppi monoteizmust is feltételezünk, bár ez inkább a fogalmi tisztázatlanság eredményének tűnik (egy panteista természetvallás lehetett egyszerre monoteista és politeista is, vagyis az ősvallás embere aligha érezte szükségesnek vallása beskatulyázását). Az isteni triászok általános elterjedtsége miatt joggal keresünk egy hun-magyar isteni hármasságot is. Az isteni triászunk tagja lehet Enéh anyaistennő, Ten öregisten és Nimród fiúisten (ez utóbbi az isteni triász fiú tagja, a hun-magyarok ősatyja, azonos Heraklésszel és az ószövetségi Óg királlyal). Bonfinitől azonban azt tudjuk, hogy a magyar évkönyvekbe a zsidó krónikákból került át Nimród neve, azaz most Nimród egyik régi, pogány kori nevét azonosítjuk. 




5. ábra. Magyarszombatfai tejesköcsög rontáselhárító jellel (veleméri Sindümúzeum)


Nem sok hun szót ismerünk, de ezek között, talán nem is véletlenül, szerepel a Bél név. Mübaraz Helilov és Nyitray Szabolcs Hunok a Kaukázusban c. kötetében tájékoztat egy Bél nevű előkelő hun férfiról. S ez az eszünkbe idézi a magyar Béla nevet is, amit több királyunk is viselt. Ezek ugyan halandók nevei, de feltételezhető, hogy egy devalválódás után lettek azzá, eredetileg a fiúisten neve lehetett ez. Két okunk is van, ami miatt ezt feltételezhetjük. Az egyik az, hogy az X jel több világmodell közepén, vagyis az Isten helyén jelenik meg és szerepel az X jel bálványokon, antropomorf vagy zoomorf istenábrázolásokon is.  A másik egy nyelvi jelenség, ugyanis a fiú szavunk a Bél-pel-pil-pi-fiú hangváltozás során alakult ki. Ehhez az kellett, hogy évezredeken vagy évtízezredeken keresztül ez a szó legyen a fiúisten neve. 



6. ábra. Tizenegyezer éves bálvány Szibériából, a jelek olvasata Bél sar (mai magyarsággal Bél a sarokBél úr, vagy fiú úr)


Azt sem feledhetjük, hogy az ugariti isteni triászban Bál éppen a fiúisten szerepét tölti be. Ez az istennév rejtőzik a Kárpát-medence belsejét képviselő Balaton (Pelso) és Pilis nevében is. A keresett istennév tehát Bél, ő az, aki azonos az égig érő fával (a Tejúttal). 

Van még egy további adatunk is, amelyik ezt a felismerésünket igazolja: a magyar krónikákban ugyanis fennmaradt Álmos ősei között az Eunedubeliánus név. Ezt Györffy György nagyon helyesen három személy nevéből alkotottnak gondolta, azonban Enéh anyaistennő nevéhez tévesen földi emberek neveit társította, pedig oda jobban illik két másik istennév: Du öregisten és Bél fiúisten neve. Azaz sikerült a hun-magyar isteni triász nevei között azonosítanunk azt a fiúistent, aki az ősvallás szerint az eget tartja felettünk.

Nos, ezzel a módszerrel (a magyar hieroglif írás és a magyar mitológia ismeretében) el lehet olvasni a rövid hun szövegeket. Ezek - természetesen - magyarul szólalnak meg.








veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


További cikkek



Amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!




veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szállás) kertjében lévő Lugasvég a reggelizések, sörözések és beszélgetések kitűnő terepe


Ha a kedves olvasó azt gondolná e veleméri képek láttán, hogy az Őrség maga a földi paradicsom, akkor találkozik a véleményünk. Én ugyan kétségkívül elfogult vagyok, de ezt senki se irigyelje tőlem, mert mindenki az lehet, ha nálunk nyaral.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése