Varga Géza írástörténész: szójelek

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szójelek. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. április 15., vasárnap

97 A braziliai Ingá-kő jelei

A neten körbefutó cikk (A 6000 éves brazil Ingá-kő az Orion csillagképet és a Tejutat ábrázolja) tájékoztat a braziliai Ingá-kőről és a jeleiről. Ez az írásemlék alátámasztja a magyar és az indián jelkészlet közös eredetéről a nemrég megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben kifejtett álláspontunkat.

1. ábra. Az Ingá-kő több magyar jel párhuzamával

Ez az írott szikla is azt bizonyítja, hogy több a munka a magyar íráskutatás területén, mint amennyit el lehet végezni. Csak Vásáry István és társai panaszkodnak, hogy a finnugrizmus kimerítette a lehetőségeit és nincsenek új adatok a kutatás számára. Hozzátehetjük: ez a szakmailag indokolhatatlan korlátok miatt van, amit a saját kutatásaik elé állítottak. A finnugrizmus alapító atyái annak idején elhatározták, hogy a magyarságnak nem lehet saját írása, mert a viszonylag rövid történelme alatt minden kultúrkincsét a közelben élő szomszédaitól kellett összeszednie - ezért aztán a magyar kultúra gyökereit eleve tudománytalan a kőkorban és távoli tájakon keresni. Ez a finnugrista szemellenző aztán elvégezte a maga dolgát: az akadémikus téveszmék követői nem tudnak értelmes választ adni a székely írás eredetére és a mindenütt felbukkanó jelpárhuzamokra.

Jelpárhuzam pedig ezen az Ingá-kövön is szép számmal akad. Ezek - a Nemetz Tibor matematikussal elvégzett valószínűségszámításunk szerint - nem tulajdoníthatók véletlen egyezésnek, hanem a genetikus kapcsolatnak köszönhetők. A jelkészlet még a kőkorban alakult ki, amikor (vagy 50 000 évvel ezelőtt) a magyarok és az indiánok ősei (a Homo sapiens sapiens csoportjai) együtt éltek a Közel-Keleten. Az alábbi képeken bemutatjuk az ismerős jeleket és mellékeljük a nekik megfelelő magyar hieroglifák (vallásos jelentőségű szójelek) olvasatát. Bizonyos ugyanis, hogy az indiánok is szójeleket véstek a sziklába, ezért célszerűbbnek gondoljuk az akrofónia-rekonstrukciók során kikövetkeztetett magyar szóértékek megadását.

Jó lenne, ha akadna egy indiánkutató, aki ismerné e jelek indián jelentését is, mert az egyfajta ellenőrzése lehetne az eddig végzett írástörténeti munkánknak, amelynek vallástörténeti és egyre inkább népesedéstörténeti vonatkozásai is vannak! A feltáruló jelpárhuzamok ugyanis segíthetnek Amerika benépesedés-történetének pontosításában is. Otto von Sadovszky és Csőke Sándor kutatásaiból sejthetően a megfelelő indián jelnévnek nem csak a jelentése, hanem a hangalakja is rokonságban lehet a magyar jelnévvel.

2. ábra. Az X alakú jel a magyar hieroglif írás Bél jelével rokonítható

3. ábra. Szekeres István felismerése szerint ez a jel a cél, vagy a celőke "vessző" jele

4. ábra. Ez az alakzat az "eget tartó fa" jellegzetes ábrázolási konvenciója, amit a székely írás "g" betűjével és a magyar hieroglif írás ég szójelével azonosítunk

5. ábra. Ez az égig érő fa egyfajta rajza, ami a székely "gy" (Egy) és "sz" (szár) jelekhez áll közel, azonban pontosan nem azonos egyikkel sem

6. ábra. Ez is az égig érő fa rajza, azonban az ágak visszahajlása arra utal, hogy a sziklarajz készítője ismerte a mítoszt, miszerint az égbolt terhe alatt a fa ágai meggörbülnek, a magyar hieroglif írásban hasonló a tprus (tapar us "szabír ős") jele

7. ábra. A magyar számrovásban ilyen az ezer számjele, a sumerben pedig az "isten" szójele hasonló, a két jelentést az a magyarázat köti össze, hogy az ezer szavunk eredetileg ősúr hangalakú és jelentésű volt (vö. Assur, Ozirisz!)

8. ábra. A sztyeppén és a magyar hieroglif írásban ez a jó szójele (ami régen folyót is jelentett, ma is a Tejúttal azonos Isten egyik jelzője), ebből egyszerűsödött le a székely írás "j" betűje, a jel egy égig csapó hullámtarajt ábrázol, azaz a Tejút egyik jelképe ez is

9. ábra. Lyukó napisten jelének egyik változata ilyen, ebből a hieroglifából lett a székely írás "ly" betűje, a jel a Napot ábrázolja, egyúttal egy lyukat is jelent (ezért gyakoribb a két vagy három koncentrikus körből álló jelforma)

10. ábra. A megszemélyesített Tejút, az ábrázolás alsó része bizonytalan, ha összeérnek az alsó vonalak, akkor a Tejút hasadékát ábrázolja, ahol karácsonykor kél a Nap, ez esetben a magyar hieroglif írás "us" (ős) szójelével azonos, ha nem érnek össze, akkor az Orion csillagkép ábrázolásával lehet dolgunk

11. ábra. Az eget tartó napisten ábrázolási konvenció két jelből áll: az ég boltozatát a nagy hieroglifa alkotja, amit középen a Lyukó jel támaszt alá, pontosan ilyen jel van az Indus-völgyi kultúra egyik edényén is

12. ábra. A Tejút és hasadékának ábrázolása formailag a magyar hieroglif írás "us" (ős) jeléhez áll közel

13. ábra. A magyar hieroglif írás "us" (ős) jelének közelebbi formai párhuzama, a jel kerete a hasadékot ábrázolja, a benne lévő függőleges pedig a szár (a napisten, az úr) hieroglifája

14. ábra. Nem tudni, hogy ez a két jel összetartozik-e, vagy véletlenül érintkezik egymással, a felső az ég, az alsó az ős jele, azaz együttesen az ős ég mondatot rögzítik

15. ábra. Az ős hieroglifának a magyar jelkészletben is van olyan változata, amelynek két "szeme" is van

16. ábra. Az Istennel azonos égig érő fa szárát ábrázoló szár "úr" hieroglifa nem csak a Tejút hasadékában, hanem önállóan is megtalálható az Ingá-kövön

17. ábra. Az égig érő fa egyfajta ábrázolása a magyar hieroglif írás Ten "isten, élet" jelével egyezik meg

18. ábra. Az égig érő fát ágasfaként ábrázoló jel a magyar hieroglif írás tengely jele, a székely írásban ebből a formából alakulhatott ki a "t" betű

19. ábra. Ez az indián jel a magyar hieroglif írás vas jelének megfelelője, a magyar vas (egykor vaske) szó az őskő összetétel egykori alakjából rövidülhetett le, az őskő pedig a meteorvas neve volt, amit az amerikai indiánok is ismertek, a magyar ősvallásban a világ végét az égszakadás (égitest becsapódása) jelentette, ez alapozta meg a jel vallási jelentőségét

20. ábra. A székely írás "zs" betűjének és a magyar hieroglif írás zsenge szójelének indián megfelelője az égig érő fa egyfajta ábrázolása, a kínai sen "fiatal növény" szójel is hasonló alakú

21. ábra. Az Ingá-kő jelei közül 13 darab azonosítható magyar jellel

22. ábra. A bal oldali antropomorf figura az Orion csillagképben sejtett ősapa (a magyar mitológiában Nimród), a jobb oldalon mellette álló jelhármas olvasata szár vas szár, mai magyarsággal: Úr, a (metor)vas ura

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

2018. április 10., kedd

95 Elolvasható hun ékszer a Ragyogó, magasságos Khuar köve mondatjellel

2016 februárjában egy különleges hun kori leletet szolgáltatott be a Magyar Nemzeti Múzeumnak Ehmann Gábor. A magyar írástörténet örök hálával tartozik ezért a nemes cselekedetéért. A beszolgáltatás nyomán a Nemzeti Múzeum régészei a helyszínen műszeres leletfelderítést folytattak, illetve ásatásba kezdtek. A munka során sikerült tisztázni a lelőkörülményeket. E cikkben a hun kincslelet egyik csüngőjét olvassuk el, ezzel segítendő a lelet leírását.

A Magyar Nemzeti Múzeumban ugyanis - a jelek szerint - senkinek sem jutott az eszébe, hogy ez a csodaszép ékszer a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható, bár a hieroglifikus ősírásunk leírását tartalmazó ajándék kötettel már rendelkeznek. Mindenesetre ennek a hun írásemléknek a leírását nem a wikipédián adom közre. A budapesti hun(?) jelvénynek ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeumból súgó valaki/k/nek engedelmeskedő, a magyar őskultúrát hasonlóképpen gyűlölő wikipédia-szerkesztők letörölték a szócikkét.

1. ábra. Az Éhmann Gábor által megtalált hun ékszerek egyike egy csüngő, amelyik ismert székely jelek hieroglifikus megfelelőjéből áll

A szép ékszer székely jelekkel rokon magyar hieroglifákból áll. A formai egyezések alapján fentről lefelé ezek a következőek: "r", "m", "ek" és "harmadik k". Az ismert hun/avar szokás szerint ezek nem egyetlen hangot jelölnek, hanem szavakat. Ezt a jellegzetes írásalkalmazást példázza többek között a pécsi avar szíjvég (az avarok is hunok, legalább részben) és egy hun csat X alakú jele is. Az is tudott dolog, hogy a magyar hieroglifák az ősvallás jelképeiből alakultak ki s hogy velük csupán néhány ősvallási vonatkozású szót, vagy mondatot lehet rögzíteni. Erre számíthattunk e szép hun ékszer esetében is.

A szójelekkel rögzített szöveg lényege a magas kő ábrázolási konvenció, amelynek szerkezetét az előfordulásai alapján már megismertük. A magas kő a hun kori lépcsős toronytemplomok (egy ősvallási kultuszhely) korabeli megnevezése. A magas hieroglifa a lépcsős toronytemplom rajzának bal oldalából, a kő hieroglifa pedig a jobb oldalából keletkezett. A kínai (8. ábra) és az ótürk (12. ábra), valamint a székely (7. és 13-15. ábra) párhuzamok segítségével a két hun szójel jelentése és hangalakja is tisztázódott. Ez tette nyilvánvalóvá, hogy az "ek" hieroglifa esetében egy istennévre számíthatunk (ugyanis a magas kő ábrázolási konvenció középső jele az Isten neve, vagy jelzője szokott lenni).

E három jelből álló ábrázolási konvencióhoz (az ábrázolási konvencióról a Magyar hieroglif írás c. kötetben olvasható bővebb leírás) az ékszer tetején egy további "r" (Rá, ragyogó) hieroglifa csatlakozik.

A magas és a sarok hieroglifák között a székely írás rombusz alakú "ek" jelének megfelelője látható. Ez a legnagyobb, ebből ítélve a legfontosabb szót rögzítő jel, aminek a hieroglifikus jelentése (szóértéke) az említett Magyar hieroglif írás c. kötetben még nincs teljes mértékben feltárva. A könyv írásakor lehetségesnek gondoltuk, hogy ez a hun hieroglifa a kebel, koponya, kéreg stb. szavak közös gyökével függhet össze. Ezt továbbra is lehetségesnek gondoljuk, de akkor még nem jutottunk el a hun kori hangalakhoz és jelentéshez.

A feladat megnyugtató megoldásához ez a hun csüngő vezetett el. Az írásemlék ugyanis túl szép volt ahhoz, hogy ne említsük meg, de a közzétételt nehezítette a rombusz alakú "ek" jel szemantikájának feltáratlansága. Az alábbi megfontolások segítettek a megfejtésében:

- Az "ek" jelnek a magas kő ábrázolási konvencióban elfoglalt középső helyzetéből következően ez a hieroglifa annak az istennek a nevét, vagy jelzőjét rögzíti, amelyiket a magas kőnek nevezett kultuszhelyen (lépcsős toronytemplomon) tiszteltek, amelyiknek ott szertartásokat mutattak be. Azt eddig is tudtuk, hogy a székely jelek eredetileg az ősvallás jelképei voltak és az isten(ek) nevét, vagy jelzőjét rögzítették.

- Tudott dolog (A székely rovásírás eredete c. kötetben közreadtuk), hogy a székely írás "ek" jele a jelsorrendben a latin írás "q" (ku) szótagjelének felel meg és ehhez a jelformához más írás- és jelrendszerekben is előszeretettel kötődik a "ku" hangalak (2. és 3. ábra).

2. ábra. Egy nehezen megmagyarázható távoli párhuzam: inka uralkodói palást részlete rombusz alakú jellel (a székely "ek" megfelelőjével), mellette a székely "u" indián változata

3. ábra. Az ibér írás "ku" szótagjelei, a jobb szélső jelforma pontosan megegyezik a hun ékszer központi jelének formájával

A fentiekből arra következtettem, hogy a hun ékszer rombusz alakú jele egy "ku" szótaggal kezdődő hun istennevet rögzíthet. S amikor eddig eljutottam, az eszembe ötlött a Nyitray Szabolcs és Mübaraz Helilov egyik könyvében említett hun Khuar isten. Ezt az istent ismeri a szakirodalom, korábban is olvastam már róla, de a tantusz leeséséhez szükség volt az ismétlésre. A Khuar név valójában az úr szavunk hun kori alakja. A TESz akaratlanul is alátámasztja ezt, amikor az úr szavunk első előfordulásaként említi az Úrhida településnév legkorábbi, Hurhida alakját. Ez a szókezdő "h" a Khuar "kh"-jának maradéka. A szó hangalakja a hun kort megelőzően (a hettita/hatti, sumer és akkád nyelvi párhuzamok alapján) tár, majd szár volt.

Az eddig tárgyalt jelek feletti négyszög (az ékszer legmagasabban lévő jele) feltehetően a székely írás "kis r" (Rá, ragyogó) jelének hieroglifikus megfelelője. Ezt a jelet megtaláljuk egy párthus csüngőn, szarmata napjelképben, valamint hun és avar mondatjelekben is. Tehát egy ismert és alkalmazott sztyeppi hieroglifáról van szó. Okunk van arra, hogy ez esetben is jelnek tekintsük és elolvassuk.

4. ábra. Elolvasható párthus függő a ragyogó, nagyságos Lyukó mondattal, azt jelzi, hogy sztyeppi eleink rendszeresen használhatták a függőket a világnézetük kifejtésére

5. ábra. Az apahidai hun turulok ragyogó ország mondatjele

Ezekkel a megfontolásokkal együtt a csodaszép hun írásemlék olvasata: ragyogó, magasságos Khuár köve.

6. ábra. A hun csüngő magas szójele a székely írás "m" betűjének a hieroglifikus párja

7. ábra. A székely írás "m" (magas) jele

8. ábra. A kínai "magasba vezető út" jel (Karlgren 1108 d)

9. ábra. Kínai neolitikus tál magas sarok kő mondatjele (a sarok am. Heraklész, vagy Óg úr)

10. ábra. Gyimesi csángó hímes tojás magas sarok kő mondatjele és a hímes tojás hieroglifáinak megfelelő székely jelek

11. ábra. A hun csüngő kő szójele

12. ábra. Az ótürk írás "ök, ük, kö, kü" jelének egyik alakja; ez a jel a hun írás kő/kű jelének átvétele; az ótürk nyelvben nincs kő szó (a kő törökül tas), ez a szójel a hunok magyar nyelvének egyik bizonyítéka

13. ábra. Felsősófalva Kodárostető feliratának ismeretlen jelentésű rovásjele feltehetően a kő szójele

14. ábra. Szertő-tetői ismeretlen jelentésű rovásjel, talán a kő szójele

15. ábra. A csencsói sarokkő kő szójele

16. ábra. A budapesti hun(?) jelvény "harmadik k" betűje a kő szójelből alakult ki

17. ábra. A magas kő avar ábrázolása Zamárdiból, az effajta piramisábrázolások bal oldala rokonítható a magas, a jobb oldala pedig a kő szójellel

18. ábra. A néprajztudomány által megőrzött egyik birtokjelünk olvasata a magas kő (a középső, nagy színes jel), felette balra és jobbra a székely írás magas és kő jele, középen egy avar piramisábrázolás, alatta egy korondi fazekasjel (ez szintén a magas kő ábrázolása, de már jelszerűvé vált)

Irodalom

Varga Géza: A Néprajzi Lexikonban közölt magyar nemzetségjelekről bővebben.

Varga Géza: Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a

székely írásjelek között

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

2018. február 19., hétfő

41 Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé

Ellent kell mondanunk azoknak a "szakértőknek", akik mostanában hoztak egy magyar- és kultúraellenes döntést a mindannyiunk által csodált és szeretett koronázóvárosunk kulturális életéről.

1. ábra. Ezt a színezüst kulcsdíszt egy székesfehérvári ötvös készítette nekem ajándékba vagy 10 évvel ezelőtt, egy előadásom meghallgatását követően, amelyben az énlakai "Egy isten" mondatjelről, a magyar hieroglif írás egyik nagyszerű, egyszerre pogány és keresztény emlékéről beszéltem; van másik olyan városa is e szép világnak, amelyben a polgári lakosságnak ugyanennyire fontos a kultúra?

Nem Brüsszel dönt arról, hogy Székesfehérvár jelképes kulturális főváros-e, vagy sem, hanem a város múltbeli és jelenlegi lakosságának a magyar és az egyetemes kultúra iránti rendíthetetlen elkötelezettsége meg áldozatkészsége. Az e téren elért kiválóságát Székesfehérvár könnyedén bizonyítja s ezáltal nem csak Európa, hanem a valódi kulturális értékekre büszke világ jelképes fővárosává válik. Legalább arra a két órára, ami alatt a világ legkorábbi írását Székesfehérvárott bemutatom (2. ábra), de inkább addig, amíg az 1. ábrán látható kedves ezüstékszer létezni fog. Mivel szeretettel óvjuk és vigyázunk rá, ezért akár évezredekig is tanúsítani fogja ezt.

2. ábra. A pénteki előadás plakátja

Mint azt a sajtó megírta, csütörtökön kiderült, hogy Székesfehérvár nem jutott be az Európa kulturális fővárosa címért indult magyar városok versenyében a második fordulóba. A brüsszeli véleményt képviselő "szakértők", akik között két magyarországi is volt, hiányolták a filmből a szegényeket és a migránsokat, sokallták a keresztet, a templomokat, továbbá azt a hozzáállást is hibának tekintették, hogy erre a város értékként tekint. Az egyik bizottsági tag, egy belga politikus kifogásolta, hogy a pályázat alapját, identitását a görög, a római és a keresztény-zsidó kultúrkör határozza meg. Egy szakértő megjegyzést tett például a Tele Élettel! című imázsfilmre, a „fehér, keresztény Európa propagandafilmjének” nevezve azt.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere úgy látta: az értékelés hat szempontja a meghallgatás során egyáltalán nem érvényesült. A bizottsági tagok nem foglalkoztak a fenntarthatóság kérdésével, a beruházásokkal, Fehérvár kulturális intézményeivel, a tartalmi és művészeti koncepcióval. Alapvetően értékvita zajlott, ezért a polgármester - hozzátehetjük: joggal - sem a testületet, sem a meghallgatást nem tekinti szakértőinek.

3. ábra. A magyar hieroglif írás néhány szó- és mondatjele a több évezredes európai kultúra emléke

A szakmai bizottság javaslatáról Balogh Zoltán miniszternek kell végleges döntést hoznia. A történtek kapcsán Cser-Palkovics András azt kéri majd a fehérvári közgyűléstől: jelezzék a szakminisztérium irányába, hogy elfogadhatatlannak tartják ezt az eljárást.

– Nem az eredményt vitatjuk, hanem az eljárást. Ezért jeleztük, hogy mi hozzájárulunk a prezentációnk és az egész meghallgatás nyilvánosságra hozatalához – tette hozzá a polgármester.

4. ábra. A Magyar hieroglif írás az emberi kultúra egyik meghatározó csúcsteljesítményének, a világ legkorábbi írásának tankönyvszerű leírása, ha ezt az ősírást Székesfehérvárott mutathatom be, akkor az a város kultúra iránti elkötelezettségét is tanúsítja

Messzemenően egyetértünk a polgármester úr álláspontjával. Bár úgy véljük, hogy Székesfehérvár a legméltóbb lett volna erre a feladatra és címre, az is igaz, hogy bármelyik versenyző magyar város is megérdemli ezt a kitüntető lehetőséget, ha azonos szellemiséget képvisel.

Azt azonban hozzá kell tennünk, hogy e megmérettetésen nem Székesfehérvár, hanem a "szakértőket" gúzsba kötő "polkorrekt" eljárás bukott meg. Európa és a "szakértők" örök szégyene, hogy hazug politikai elvek alapján alulértékelték a legderekabb magyar és egyúttal európai város kultúráját.

5. ábra. Az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettája, amely vagy egy évtizede alkotásra ösztönözte a mi derék székesfehérvári ötvösünket

Látjuk tehát, hogy egyetlen fehérvári ember (egy kedves ötvösleány) évekkel ezelőtti áldozatos cselekedetének felidézése is semmivé zúzza a brüsszeli, dróton rángatott "szakértők" álságos véleményét. Ez a szép és kulturális emlékekkel teli város úgy érdemes a világ és Európa kulturális fővárosának címére, hogy közben szorosan kötődik nem csak a magyarság honfoglalás előtti kultúrájához (amelyet a rovásírás képvisel), hanem a nemzet keresztény történelméhez is (amelyet az énlakai templom mai felidézése jelent). Azt bizonyítja e szép ezüstékszer, hogy mindez a kulturális érzékenység és kultúra iránti áldozatkészség a fehérváriak lelkéből fakad, vérévé vált és beivódott a csontjaikba is.

6. ábra. Az énlakai írásemlék jelentőségét az adja, hogy egymás mellett mutatja be a betűző székely írással és a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írással leírt Egy Isten mondatot, ami - a több más bizonyíték mellett - nyilvánvalóvá teszi mindenki előtt, hogy a magyarságnak valamikor volt egy szójeleket alkalmazó írása is

7. ábra. A szójelekből alkotott énlakai Egy Isten mondatjel felbontása (Egy + ős + ten)

Amennyiben a reménybeli utókor valamikor majd fel kívánja mérni, hogy az értelmiség legjobbjait az ókor óta izgató kérdés, az írás eredete milyen lépésekben tisztázódott, akkor talán valakinek az eszébe fog jutni, hogy Székesfehérvárott 2018-ban bejelentettük (be fogjuk jelenteni) és egy esti beszélgetéssel megünnepeltük (meg fogjuk ünnepelni) a magyar hieroglif írás felfedezését. Nem lesz ez példa nélküli, mert a Fejér Szövetségnek hála már ismételten beszélgettünk itt erről a témáról. Felmutattuk a legkorábbi, kőkori írásjeleket, megértettük és esetenként el is olvastuk a legkorábbi írásemlékeket. Tisztáztuk, vagy inkább megsejtettük valamelyest a kőkor nyelvi viszonyait, az írás kialakulását sürgető valódi okokat és a szójelekből betűket kialakító akrofónia körülményeit, a távoli írásrendszerek rokonságának vizsgálati módszereit. Ha valaki erre kíváncsi az állandó rohanás közepette, akkor az egy kultúrtörténeti jelentőségű bejelentés részese lehet február 23-án.

Az utódaink, ha érdekel közülük bárkit is az írás eredete (amiben azért reménykedhetünk), akkor büszkék lehetnek majd rá: nem Párizs, London, vagy New York, netán Moszkva, Peking vagy Bécs az a város, ahol ezt a kérdést tisztázzuk, hanem az egyetemes kultúrát őrző kedves magyar város: Székesfehérvár.

S ugyan ki fog emlékezni akkor ezekre a "szakértőkre", akik most az európai kultúra elpusztításán serénykednek?

Varga Géza