Az írás monogenezise, egy kőkori központból való elterjedése

Az emberiség által használt antik írásokat a különféle szerzők általában - minden ok és megfelelő vizsgálat nélkül - egymástól elszigetelt rendszereknek tekintik. Csak ritkán említik meg, hogy ezeknek a távoli rendszereknek vannak egymáshoz hasonló jelei is. Ezeket a világszerte megtalálható, egyező jeleket sohasem mérték fel átfogóan. (Az első ilyen áttekintési kísérlet eredményét a nemrégen megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre.) Tudjuk pedig, hogy szép számmal vannak hasonló jelek (például a Föld hieroglifa is előfordul az egész világon), sőt helyesebb arról beszélni, hogy volt egy mindenütt hasonló kőkori írásrendszer is, amelyik lényegében azonos a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) legfontosabb jeleinek csoportjával. 

1. ábra. A Homo sapiens sapiens benépesíti a Földet, az Édenből továbbindulván már a tarisznyájában viszi és elterjeszti az első, a magyar hieroglif írás legkorábbi állapotával azonos jelkészletet

Ha ezekről a kőkori eredetű jelhasonlóságokról szó esik, az akadémikus áltudomány papjai akkor is szinte kivétel nélkül – tévesen – a véletlen egyezésnek tulajdonítják azokat. Pedig véletlen valójában nincs is. Igaz, hogy ez nem tartotta vissza Róna-Tas András professzor urat a szó használatától. A véletlenre való hivatkozás tudományos közleményekben kerülendő, mert csak azt fejezi ki, hogy a használója nem ismeri a tárgyalt jelenség okát. Egyébként is, már 1993-ban 6500 példányban kiadtuk a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünkben azt a Nemetz Tibor matematikussal közösen írt  (a matematikai részt illetően általa diktált) tanulmányt, amelyben a témában elvégzett valószínűségszámításról számoltunk be. E szerint a jelek hasonlósága elsősorban a rokonságnak köszönhető. Az akadémikus szerzők, akiknek rangon aluli a legújabb tudományos eredményekről beszámoló tanulmányok elolvasása, ha azt körön kívüli írta (mert a saját vélt presztizsük fontosabb a tényeknél és a tudomány haladásánál), annak is ritkán adnak hangot, hogy az írásrendszerek között sohasem léteztek áthatolhatatlan válaszfalak.

Az 1993-ban megjelent Bronzkori magyar írásbeliség és az 1999-ben közreadott A székely rovásírás eredete c. kötetünkben tisztáztuk, hogy az antik írásrendszereket az ősvallás céljait szolgáló preírás (a világmodellek jelkészlete) kapcsolja össze.

Éppen ezért érdemel kiemelt tiszteletet Karl Faulmann, aki az antik írásokat a kőkori jelek leszármazottjának tekintette már az 1930-as években is.

Hasonló megjegyzés olvasható Mircea Eliade tollából is, aki arra emlékeztet, hogy az európai parasztok jelképei régebbiek a görög tragédiák koránál. Ez azért érdekes a számunkra, mert a székely írás jelei azonosíthatók a népi hieroglifáinkkal – azaz európai parasztok jelképeivel (2. ábra).

2. ábra. A székely jelek, a népi hieroglifák és a hettita (luwiai) hieroglif írás jelei ugyanabból a forrásból származnak, lényegében azonosak

Baráth Tibor, de mások is felvetették a székely írás és egyes antik rendszerek rokonságának gondolatát. Mivel ezek az elképzelések szinte minden jelrendszerrel kapcsolatban felbukkantak már, ezek alapján akár egy világrokonság (a monogenezis elmélete) is feltételezhető lett volna.

Ez az ötlet – a pánmagyar kultúra (a nyelvek összezavarodása előtt általánosan használt magyar nyelv és kultúra) ötlete – azonban csak a kritikákban, gúnyolódásként vetődött fel ilyen tisztán. A finnugrista kritikusok olyannyira lehetetlennek tartották ezt a magyarázatot, hogy komolyan nem is vizsgálták. Primitív kultúrtörténeti világképük talaján állva "magától értetődően" vélték gúnyolhatónak magát az ötletet is.

A magyar írás távoli írásrendszerekkel való kapcsolatát felmutató szerzők munkássága csupán előmunkálatnak tekinthető, mert a monogenezis elméleti környezetét nem dolgozták ki alaposan. Nem ellenőrizték a véletlen egyezés lehetőségét; az írástörténeti adatokat nem vetették össze a népesedéstörténettel és az állandóság magyarázataként nem mutattak rá az ősvallási alkalmazás időtállóságára. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy a tézis alátámasztást nélkülöző kóbor ötletből önmagát bizonyító tudományos nézetrendszerré váljon.

3. ábra. Az iráni Szamarra-kultúra tálja a magyar hieroglif írás és a székely írás "f" (Föld) jelének (további jelekből kialakított és elolvasható) megfelelőjével, az Éden térképével

A Nemetz Tiborral elvégzettvalószínűség-számításunk ez utóbbi szerzők feltevéseit aláhúzta, és lehetőséget adott egy átfogó hipotézis (a monogenezis elméletének) alaposabb kidolgozására.

Hasonló eredményre jutott Juhász Zoltán a népzene, Varga Csaba pedig a számjelek elemzése útján: ezek is egyetlen központból terjedtek el és a magyarság ott volt a születésükkor.

További támogatást adott ehhez a genetikusok (Ornella Semino és társai) 2004-ben a Science-ben közreadott álláspontja arról, hogy a Homo sapiens sapiens egy jól meghatározható korban a Közel-Keletről kiindulva népesítette be a világot (1. ábra). E felismerés pontosabban helyhez és időhöz köthető valósággá változtatta az írásrendszerek ősrokonságának gondolatát. Ráadásul ez a hely, ez az időpont és az elterjedés útvonalrendszere megfelel a létező írásemlékekből (pl. a világmodellekből és az edények archaikus díszítéséből) nyerhető adatoknak. 

4. ábra. A neolitikus Karanovo-kultúra pecsétnyomója Bulgáriából egy felülnézeti világmodellel (az Éden jelekből kialakított térképével), középen a székely írás "kis r" jelének megfelelő Rá/ragyogó hieroglifa látható, a kerületen meg az ég hieroglifa ismétlődik négyszer (az ég jel a nagy és a szár ligatúrája), a teljes pecsét olvasata kb. Ragyogó nagy úr az ég vagy Rá az égi nagyúr, vagyis ez a kőkori írás nem volt képes a pontos hangalak visszaadására, a ragozás és a szórend rögzítésére, de a pecsét mondanivalója ennek ellenére megközelítő pontossággal feltárható és megérthető

Nincs okunk arra, hogy ne vegyük észre: ebbe a nézetrendszerbe a székely írás (pontosabban elődje, a magyar hieroglif írás) olyannyira beleillik, hogy nélküle a rendszer nem is létezhetne. Ugyanis nincs másik írásrendszer, amelyiknek a jelei és a rendszere ennyire azonos lenne az emberiség legkorábbi ismert jeleivel és azok összefüggéseivel. A monogenezis elméletét a székely írás és előzményeinek példatárával lehet illusztrálni. Ezért – amikor a monogenezis folyamatának kezdetét becsüljük meg – egyúttal a székely írás korát is kb. 50 000 évben határozhatjuk meg.

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy jellegzetes őrségi szállás) udvara az egykori borospince lejárójával, kúttal és diófával 

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

42 Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

A néhány hónapja megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben tárgyalom az írásunk történetét és persze a korát is. Előtte majdnem 50 évig töprengtem rajta és lépésről lépésre győztem meg magamat a kötetben közreadott és itt újra tárgyalt képről. 

Ismételten az derült ki, hogy ha a "dilettáns" valamint a "tudományos" álláspontok között kell választanom, akkor csak a legdilettánsabb válasz ad magyarázatot minden általam ismert írástani jelenségre. ("Dilettáns" alatt a józan paraszti ésszel is egyeztethető, a hagyományoknak és a társtudományoknak is megfelelő gondolatokat, "tudományos" alatt pedig az akadémikus áltudomány magyar- és tudományellenes dogmáit értve.)

Ha ugyanis törekszem a tankönyvekben olvasható "elfogadott álláspontok" tiszteletben tartására, akkor mindig akad egy, vagy inkább több írásemlék, megválaszolatlan kérdés, ami kilóg az akadémikus jellegű magyarázat alól. A magyar írástan területén megfordulni látszik a jelzők értéke: az "akadémikus" jelenti az ostoba, megalapozatlan téveszmét, míg a "dilettáns" egyre inkább a tudományos igényű szinonimája. 

Az akadémikus áltudomány tételeit ismételgető szerzők a Vörös Hadsereg tankjaival biztosított hatalommal és a könyvkiadás monopóliumával a hátuk mögött  évtizedeken át megengedhették maguknak, hogy az internetet nem ismerő átkosban azt hazudjanak, amit az arcbőrük vastagsága megengedett. A székely írást annyira utálták, hogy a kezükbe sem vették, amiből következően azt ma sem ismerik, számukra "minden alapvető kérdés tisztázatlan" (Róna-Tas András/1996, Sándor Klára/1996). 

Mivel az akadémikus "tudomány" képtelen volt megoldani a székely írás eredeztetésének feladatát, a kérdés tisztázása rám és a hozzám hasonlóan független kutatókra maradt. 

1. ábra. Acoma edény az Éden térképével, a székely írás körbe zárt kereszt alakú  Föld jelének képszerű megfelelőjével

A "tudományos" szerzők sohasem válaszolták meg azt az egyszerű kérdést, hogy miért hasonlít olyan sok székely jel az indiánok népi jelkészletének jeleire, vagy mondjuk a sumer képjelekre. Az akadémikus szellemben alkotó szerzők ezt a kérdést úgy oldották meg, hogy vagy fel sem vetették e kérdéseket, vagy elkezdtek téveszméket terjeszteni. Például azt állították a katedráik magasából, természetesen minden alap és tudományos igényű elemzés nélkül, hogy ezek a hasonlóságok csak a véletlennek köszönhetők, az ilyen távoli hasonlóságok tárgyalása eleve tudománytalan. Szót sem ejtettek arról, hogy a véletlen egyrészt csak azt jelenti, hogy fogalmuk sincs róla, másrészt a valószínűség matematikai úton ellenőrizhető. 

Miután vettem a fáradságot és elmentem a Matematikai Kutatóintézetbe, hogy ott a kitűnő Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégezzünk egy valószínűségszámítást, tisztázódott, hogy a korábbi "tudományos" válaszok nem kielégítőek. A Nemetz Tibor segítségével végzett valószínűségszámításunk  eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a jelek azért hasonlítanak egymáshoz a legnagyobb időbeli és földrajzi távolságok dacára is, mert rokonságban vannak egymással, mert valamilyen genetikus kapcsolat fűzi őket egybe. Ez az eredmény ettől kezdve egy tudományos sarokponttá vált, amit a továbbiakban nem illik figyelmen kívül hagynia annak, aki ad valamit magára. A kutatást és a magyarázatokat ehhez kell igazítani. 

Kézenfekvően merült fel a kérdés, hogy az írás- és jelrendszereknek ez a világrokonsága miként jöhetett létre?

2. ábra. A magyar jelkincsnek olyan sok elemi jele egyezik az indiánok népi jelkészletének jeleivel, hogy az nem tulajdonítható a véletlen egyezésnek

A lehetséges válaszok között keresgélvén az derült ki, hogy csak a "legdilettánsabb" (a kőkori íráskeletkezésre és monogenezisre alapozott) feltevés bizonyult jónak, mert ezzel lehet mindent letakarni, ez ad magyarázatot az összes felmerülő kérdésre. 

3. ábra. A 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelek között a székely jeleknek 20 párhuzama található meg

A népek szoktatása végett az index.hu-n indítottam egy 50 000 éves magyar írásbeliség rovatot, aminek aztán zajos sikere lett. Aligha lehet ugyanis másként értékelni azt, hogy szinte hetenként törölte ki valamelyik mérsékelten értelmes admin a rám szórt jelzők miatt a bejegyzéseimet, vagy hogy akadt egy bájos konkurrensem, aki megkontrázott és indított egy 70 000 éves román integrálszámítás c. rovatot. A több éves ismeretterjesztő munkámnak volt annyi haszna, hogy ma már, ha valaki fel akarja sorolni az írástani borzasztóságokat, akkor megemlíti, hogy egyes fantaszták már több tízezer éves írásról beszélnek. A nevemet persze akkor sem merik közreadni, mert a hivatkozások nagy száma a "tudományos körökben" elismerésnek számítana.

4. ábra. A kb. 6 000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelei közül 49 egyezik meg a székely írás és a magyar/avar jelkészlet jeleivel

Természetes, hogy minden tanult és gondolkodásra csökkent mértékben képes ember felkapja a fejét, amikor azt hallja, hogy a magyar hieroglif írást (a székely írás ősét) 50 000 éves írásnak gondolom. (A "tanult" sajnos általában azt jelenti, hogy ostoba téveszmékkel és a másként, vagy egyáltalán a gondolkodók iránti gyűlölettel tömték tele a fejét az iskolában a magyar írástörténetről - amennyiben egyáltalán foglalkoztak ezzel a témával). Az is természetes, ha a fej felkapása után egyesek rögvest szóra is nyitják az ajakaikat. Csak az nem természetes, ha az első, ami elhagyja ezeket a tanult ajakakat, az a tudománytalan szó, vagy valami hasonló meggondolatlan jelző. Azért nem természetes ez a spontán reakció, mert - mint tudjuk, vagy tudnunk kellene - érdemesebb előbb gondolkozni s csak azt követően megszólalni. 

5. ábra. A szkíta-hun-avar hieroglifikus írásemlékeknek a létezéséről sem hajlandók tudni az akadémikus "tudomány" képviselői

Mit is lehet a megszólalás előtt végiggondolni? Nos, ezt vesszük sorra az alábbiakban.

A magyar hieroglif írás születésének pontos évszámát nem ismerjük, bár jó lenne ismerni. Az értelmiségi ugyanis kíváncsi.  Szereti elhelyezni a dolgokat (esetünkben az írást) valamilyen áttekinthető rendszerben, amihez szüksége van például a keletkezés időpontjára is. Ezt az időpontot kíséreljük meg megközelíteni ebben a cikkben és az innen elérhető cikkekben.

6. ábra. A nikolsburgi ábécében lévő "tprus" (tapar ős "szabír ős") jelünket, talán annak egyértelmű őstörténeti vonatkozása miatt(?) Róna-Tas András kihagyta a nikolsburgi ábécé jeleinek felsorolásából, Sándor Klára megváltoztatta a sorban elfoglalt helyzetét, Vékony Gábor, Máté Zsolt és mások pedig puszta megjegyzésnek tekintik a jel nevét

Szerencsére, különböző megfontolások alapján az írás születésének megközelítő időpontját ma már meg tudjuk becsülni. E megfontolásokat alább felsoroljuk és külön cikkekben részletezzük is. Közülük a legjelentősebb az „f” (Föld) hieroglifának, az Éden térképének tanúvallomása, mert ez (a közös őshaza térképe) egyedül is elegendő a korbecslés alátámasztására. A többi gondolatmenet inkább csak megerősíti ennek az elsőnek az érvényét. 

Tehát az alábbi cikkekben olvashatók azok a megfontolások, amelyek alátámasztják a székely írás (pontosabban elődjének, a magyar hieroglif írásnak) a kb. 50 000 éves korát:

- A Föld jel tanúsága

- Alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége

- Az ismert korai írásemlékek időrendje

- Az írás monogenezisét feltételező álláspontok

- Elolvasható kőkori írásemlékek

- Nyelvi adatok

- Az ismert antik írásrendszerek jelszáma

- Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról

- A történeti hagyomány hasznosítása

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szállás) kertjének részlete a trombitafolyondárral és a Lugasvéggel a kelő Nap első sugarai által megvilágítva

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított hamisítatlan őrségi szálláshely) kertjének részlete, a Lugasvég

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy autentikus őrségi szállás) kertje a vacsorázásra, sör melletti beszélgetésre megálmodott Lugasvégből kitekintve. 

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson