Pap Gábor felismerése nyomán vált nyilvánvalóvá, hogy a magyar Szent Korona egy beavató korona. Azt azonban, hogy miképpen működhet beavató koronaként, mitől lett beavató korona, csak a Szent Korona hieroglifáinak és ábrázolási konvencióinak ismeretében lehet feltárni és megérteni. A beavató korona típus leírója maga is úgy fogalmaz, hogy ez az, amiről a legkevesebbet tudjuk. A tudásunkat a koronakutatás számára újdonságot jelentő magyar hieroglif írás segítségével bővíthetjük.
Honnan adódik a koronánk beavató képessége? A Szent Korona azért képes a beavatásra, mert a rajta lévő jelek az Isten helyét jelölik ki. Ha egy földi halandó fejére teszik, akkor azt az Istennel, vagy az Isten képviselőjével azonosítja, isteni feladattal megbízott szakrális uralkodóvá változtatja.
Honnan adódik a koronánk beavató képessége? A Szent Korona azért képes a beavatásra, mert a rajta lévő jelek az Isten helyét jelölik ki. Ha egy földi halandó fejére teszik, akkor azt az Istennel, vagy az Isten képviselőjével azonosítja, isteni feladattal megbízott szakrális uralkodóvá változtatja.
1. ábra. A Szent Korona felülnézete (balra) a Föld hieroglifával (jobbra) azonos, amelyik a teremtett és rendezett világ szakrális középpontját, a rend és az életerő forrását, az Isten helyét jelöli ki
A beavató korona magyarázata korai keresztény időkben keresendő
Pap Gábor így fogalmazza meg a tételt: "három típusát szoktuk megkülönböztetni a koronáknak. Az első a házi korona, a második az országló korona, a harmadik a beavató korona. ... a beavató korona, amiről a legkevesebbet tudjuk, mert Európában az utolsó másfél ezer évben - legjobb tudomásunk szerint - a miénk volt az egyetlen olyan korona, amelyik a szó legszorosabb értelmében beavató koronának tekinthető. Ennek az a sajátossága, hogy sem családi körben, sem országos ügyek intézésekor nem lehet viselni. Egyetlen alkalommal lehet viselni, a koronázáskor. Kifejezetten egyfajta direkt ráhatás kifejtése a feladata, és így a legjobb analógiáit a sámánkoronák között találjuk meg. A magyar Szent Koronának a felépítése, az alakja is sajátságos, és érdekes módon ehhez is az egyetlen használható analógiát a sámánkoronák szolgáltatják.
Milyen sajátosságokkal rendelkezik egy beavató korona? Egyet
említettem már. A másik is szorosan összefügg ezzel, ez az, hogy
lecserélhetetlen. Mi annyira hozzászoktunk ehhez, hogy ha egy magyar
ember meghallja, hogy pápai tiara, akkor számára természetesnek
tűnik, hogy ez valami nagyon régi, és legalább olyan becses tárgy, mint
amilyen a magyar Szent Korona, és szinte nem hisz a fülének amikor
meghallja, hogy a pápai tiara olyan idős, mint a legutóbbi pápa, mint
pápa. Magyarul: minden pápa-koronázásra újonnan készül, ha
egyáltalán készül. Ez a lecserélhetetlenség a magyar történelemben annyira egyedi, hogy amikor az első, még hazai talajból sarjadt
dinasztiánk, az Árpád-ház kihal, akkor egy kisebb kavarodás támad
korona-ügyben. Az akkori pápa jelöltje, Károly Róbert, 1308-ra olyan
helyzetbe kerül, hogy katonailag sikerül uralma alá hajtani az országot.
Egyetlen nagy gond van csupán: a magyar Szent Korona nincs a
birtokában. Az erdélyi vajdánál van, és ebben a kényszerhelyzetben a
pápai legátus, egy Gentilis nevezetű bíboros, közvetlenül a pápa
leiratát hozván, kihirdeti, hogy a magyar Szent Koronától ebben a
szükséghelyzetben elveszik a szentségét és átruházzák egy új
koronára, amelyet éppen most készítettek Károly Róbert részére.
Valóban el is készült a korona, valóban meg is koronázták vele, de a
nemzet ezt az aktust nem fogadta el hitelesnek. Sőt meg van rá a
konkrét adatunk, nagyon szép szöveg, hogy már a szertartás előtt
figyelmeztették a bíborost, nem lesz ennek jó vége, mert ez a nemzet
ragaszkodik hozzá, hogy a magyar Szent Koronával koronázzanak,
minthogyha a királyság maga is ebben a koronában rejtőznék. Mintha
egyenesen ebben lenne lekötve.
Ez annyira hihetetlenül hangzott a
judeokrisztián emlőkön nevelkedett Gentilis bíboros fülének, hogy
egészen egyszerűen eltekintett tőle. Megrendezte a koronázást,
amelyik egyébként még többrendbélileg szabálytalan volt, és utána...
hát a fiaskót el kellett viselniük, hogy a magyar nemzet nem fogadta el
ezt a koronázást. Végül is tárgyalások kezdődtek az erdélyi vajdával,
és vissza kellett szerezni tőle a magyar Szent Koronát. Európa ekkor
tudta meg először hivatalosan, hogy mit jelent, illetve hogyan „működik"
a magyar Szent Korona. És azért kell ezen csodálkoznunk, mert még
ma is él a közvéleményben - sőt időnként tudós berkekben is fölmerül -
egy olyan elképzelés a Korona idekerülésével kapcsolatban, hogy pápa
küldte. Nos, az egyetlen dolog ami biztos, az az, hogy háromszáz év
alatt nem lehet elfelejteni, mire való a magyar Szent Korona. Ha
tényleg pápa készíttette és küldte volna 1000 körül, akkor pontosan
tudta volna 300 év múlva is az akkori pápa, hogy mire jó és mire nem
jó. Ez el kell, hogy gondolkodtasson bennünket, mert nagyon durván
fogalmazva ez annyit jelent, hogy 1308 és 1310 között rá kellett
döbbennie a pápaságnak arra, hogy nem diszponál a magyar Szent
Korona fölött. Ez nagyon kemény tétel.
Becsületére legyen mondva az
akkori pápának, V. Kelemennek, ezt a békát, hogy úgy mondjam,
lenyelte. Tehát végül is visszakerült a magyar Szent Korona, meg is
koronázták vele Károly Róbertet, és ettől kezdve tekintette a nemzet
érvényesnek az uralkodását. Hiába készíttette és áldotta meg a pápa
az előző koronát, ez az ország nem úgy működik, hogy egy ilyen
önkényes döntést elfogadhasson.
No most itt természetesen föl lehet tenni a kérdést, hogy ha nem a
pápától származik a Korona szentsége, s ha ő nem is tudja, mitől és
miképpen szent a magyar Szent Korona, akkor honnan adódik ez a
szentség? És akkor azt kell mondani - és ez tényleg kényszerítő következtetés! -, hogy ezek szerint nem a római egyházon belül
fogantatott ez a szentség, tehát minden valószínűség szerint előbbi keletű, mint ahogy ez az egyház kiterjesztette a hatáskörét a
magyarságra."
(Pap Gábor: "Angyali korona, szent csillag" - Beszélgetések a Magyar Koronáról)
A Szent Korona egy varázserejű tárgy a hun korból
Ha válaszolni akarunk arra a kérdésre, hogy honnan származik a koronához fűződő különlegességek sora, akkor azt kell tisztáznunk, hogy ezek milyen "csomagba" tartoznak, milyen korban és környezetben voltak magától értetődők és természetesek. Azt válaszolhatjuk, hogy a Szent Koronához kötődő elméleti rendszer mindenestül a hun királyeszme gondolatkörébe tartozik. Bár keresztény mázzal van leöntve, a szimbolika mélyén ősvallási (természetvallási) gondolatok rejtőznek. Az ősvallásból a kereszténységre áttérő királyság nézetrendszerét tükrözi, amely a hun (szabír, avar) időkben volt napirenden a magyarság történetében, ezért ebből a körből lehet magyarázni a "beavató korona" tulajdonságot is. Ama elképzelést, miszerint egy tárgy személyiséggel és (esetünkben királlyá tevő) varázserővel rendelkezik, valamint élőként kezelhető, kézenfekvően egy panteista természetvallásból lehet eredeztetni, amelynek éppen az a lényege, hogy a világ dolgai azonosak Istennel, ezért élő személyként kezelhetők. Ebből következően a Szent Korona élő volta mögött az a kereszténység előtti meggyőződés rejtőzhet, mely szerint a magyar korona Isten egyik megjelenése.
A beavató korona tulajdonságaként említi Pap Gábor, hogy élő személynek tételeződik, valamint hogy ábrázolhatatlan. Összehasonlítja a német-római császárok birodalmi koronájával és megállapítja, hogy a mi koronánk zománcképei az Újszövetséghez, a német-római császári korona pedig az Ószövetséghez kötődik. Ez utóbbi a koronának a mervi oázisban való készítésével, a nesztoriánus egyháznak az Ó- és Újszövetséghez való viszonyában leli a magyarázatát - VG).
Helyesen állapítja meg, hogy ez a beavató képesség "minden valószínűség szerint előbbi keletű, mint ahogy ez az egyház kiterjesztette a hatáskörét a magyarságra". Azonban ez nem csak a római keresztény befolyás kezdeténél korábbi, hanem magánál a kereszténységnél is. A mervi oázisban 531 táján a szabírhunok számára készített Szent Koronán felismerhető magyar hieroglifák a sztyeppi ősvallás jelképeiből alakultak ki, az idők mélyéről maradtak ránk és egy végső soron kőkori gondolatrendszert közvetítenek felénk.
A Pap Gábor által felsorolt tulajdonságok közül a Szent Korona élő személy voltát gondoljuk fontosnak, amikor a beavató tulajdonság eredetét kutatjuk. Ma ez anakronizmusnak tűnik, ám ez nem volt mindig így. A Szent Korona a mesékből ismert mágikus tárgyak rokonságába tartozik, amelyek önálló akarattal bírnak, vagy "működnek" és a jó ügyet szolgáló mesehőst segítik, mint például a terülj, terülj asztalkám, az üssed-üssed botocskám, a láthatatlanná tevő sapka és társai. A panteista természetvallás emlékfoszlányai ezek. A magyar mesékben maradt fent az emlékezetük, a mesékről pedig tudjuk, hogy az ősvallásban gyökereznek, az ősvallási mítoszok emlékei és maradványai. Tehát egy elevenen élő antik (egészen pontosan: hun) hagyománnyal van dolgunk. Így nyer értelmet és helyezhető el a történelmünkben a bűvös tárgyainkról és a Szent Korona élő személy voltáról napjainkig fennmaradt gondolatrendszer. Ez a szép mítosz a hun korban gyökerezik, mert ott találjuk a párhuzamait (a korona meg a jogar, valamint a kettős kereszt és az ősvallási kötődésű székely írás eredetét, valamint a csodaszarvas monda hun változatát is). Egy sztyeppi állameszme maradékai ezek, amelyeket - és ez Európában magyar sajátosság - a jelenkorba is átmentettünk. Az állameszmében betöltött hasznossága, a hun eredetű Árpád-házi dinasztia és a történelmi magyar uralkodó réteg hagyománytisztelete miatt él elevenen ma is.
"A magyar Szent Korona, a beavató koronák típusába tartozván, nem csak jelképes, de valóságos működésűnek is tételeződik. A magyar közjog, amióta csak adatokkal rendelkezünk felőle, mindig ilyenként kezelte. Ezért nem lehetett helyettesíteni semmilyen más uralkodói fejdísszel, és ezért nem lehetett jogérvényesen magyar királynak tekinteni, akit nem vele koronáztak." - fogalmazza meg Pap Gábor.
Bár ez a koronafelfogás most egyedinek tűnik Európában, nálunk mégsem teljesen párhuzam nélkül való és érthetetlen. Hiszen hun (szabírhun) eredetű maga a Szent Korona és a jogar is (amelyről László Gyula mutatta ki az Irán vidékéről - értsd: a heftalita Hun Birodalom hatókörzetéből - való származását). Amennyiben az államcímerünkben megmaradhatott a hármas halmon álló kettős kereszt, egy Tejutat ábrázoló, kőkori gyökerekkel rendelkező ókori uralmi jelkép, amelyet a hunok és az avarok is használtak, akkor a koronához fűződő, annak élő személy voltát elismerő mitikus nézetrendszer megmaradása is érthető és hun eredetű lehet. E nézetrendszer ma azért nem általános az európai állami szimbólumok között, mert a magyar államiság eredete is különleges. Nem minden európai állam utóda a Krisztus előtti évezredek ködéből előlépő hun államnak, csak a magyar (és a bolgár).
E bűvös tárgyak és a róluk szóló mesék elemei előfordulnak a korai hindu, kínai és ógörög mese-, ill. mítoszköltészetben is. A kereszténység hajnalán hun keresztények, például a dobrudzsai születésű Dionysius Exiguus közvetítették a keleti eszméket Európába, nyilván azzal összefüggésben, hogy e tájakat ekkor ők uralták és ismerték.
A Szent Korona egy varázserejű tárgy a hun korból
Ha válaszolni akarunk arra a kérdésre, hogy honnan származik a koronához fűződő különlegességek sora, akkor azt kell tisztáznunk, hogy ezek milyen "csomagba" tartoznak, milyen korban és környezetben voltak magától értetődők és természetesek. Azt válaszolhatjuk, hogy a Szent Koronához kötődő elméleti rendszer mindenestül a hun királyeszme gondolatkörébe tartozik. Bár keresztény mázzal van leöntve, a szimbolika mélyén ősvallási (természetvallási) gondolatok rejtőznek. Az ősvallásból a kereszténységre áttérő királyság nézetrendszerét tükrözi, amely a hun (szabír, avar) időkben volt napirenden a magyarság történetében, ezért ebből a körből lehet magyarázni a "beavató korona" tulajdonságot is. Ama elképzelést, miszerint egy tárgy személyiséggel és (esetünkben királlyá tevő) varázserővel rendelkezik, valamint élőként kezelhető, kézenfekvően egy panteista természetvallásból lehet eredeztetni, amelynek éppen az a lényege, hogy a világ dolgai azonosak Istennel, ezért élő személyként kezelhetők. Ebből következően a Szent Korona élő volta mögött az a kereszténység előtti meggyőződés rejtőzhet, mely szerint a magyar korona Isten egyik megjelenése.
2. ábra. A magyar címer kettős keresztje - a Szent Koronához hasonlóan - hun eredetű, pliszkai bolgár sziklarajz az uralkodó fején kettős kereszttel (fent balra), avar kettős kereszt és hármas halom a Gizella-kincsről (fent jobbra), a sumer nun "herceg" szójel (lent balra), a kínai wang "uralkodó" szójel változatai (lent középen) és magyar báni dénár (lent jobbra)
A beavató korona tulajdonságaként említi Pap Gábor, hogy élő személynek tételeződik, valamint hogy ábrázolhatatlan. Összehasonlítja a német-római császárok birodalmi koronájával és megállapítja, hogy a mi koronánk zománcképei az Újszövetséghez, a német-római császári korona pedig az Ószövetséghez kötődik. Ez utóbbi a koronának a mervi oázisban való készítésével, a nesztoriánus egyháznak az Ó- és Újszövetséghez való viszonyában leli a magyarázatát - VG).
Helyesen állapítja meg, hogy ez a beavató képesség "minden valószínűség szerint előbbi keletű, mint ahogy ez az egyház kiterjesztette a hatáskörét a magyarságra". Azonban ez nem csak a római keresztény befolyás kezdeténél korábbi, hanem magánál a kereszténységnél is. A mervi oázisban 531 táján a szabírhunok számára készített Szent Koronán felismerhető magyar hieroglifák a sztyeppi ősvallás jelképeiből alakultak ki, az idők mélyéről maradtak ránk és egy végső soron kőkori gondolatrendszert közvetítenek felénk.
A Pap Gábor által felsorolt tulajdonságok közül a Szent Korona élő személy voltát gondoljuk fontosnak, amikor a beavató tulajdonság eredetét kutatjuk. Ma ez anakronizmusnak tűnik, ám ez nem volt mindig így. A Szent Korona a mesékből ismert mágikus tárgyak rokonságába tartozik, amelyek önálló akarattal bírnak, vagy "működnek" és a jó ügyet szolgáló mesehőst segítik, mint például a terülj, terülj asztalkám, az üssed-üssed botocskám, a láthatatlanná tevő sapka és társai. A panteista természetvallás emlékfoszlányai ezek. A magyar mesékben maradt fent az emlékezetük, a mesékről pedig tudjuk, hogy az ősvallásban gyökereznek, az ősvallási mítoszok emlékei és maradványai. Tehát egy elevenen élő antik (egészen pontosan: hun) hagyománnyal van dolgunk. Így nyer értelmet és helyezhető el a történelmünkben a bűvös tárgyainkról és a Szent Korona élő személy voltáról napjainkig fennmaradt gondolatrendszer. Ez a szép mítosz a hun korban gyökerezik, mert ott találjuk a párhuzamait (a korona meg a jogar, valamint a kettős kereszt és az ősvallási kötődésű székely írás eredetét, valamint a csodaszarvas monda hun változatát is). Egy sztyeppi állameszme maradékai ezek, amelyeket - és ez Európában magyar sajátosság - a jelenkorba is átmentettünk. Az állameszmében betöltött hasznossága, a hun eredetű Árpád-házi dinasztia és a történelmi magyar uralkodó réteg hagyománytisztelete miatt él elevenen ma is.
3. ábra. A Kubán vidéki hun diadém kettős keresztjén madarak ülnek, ami bizonyítja, hogy itt fáról (az Istennel azonos égig érő fa jelképéről) van szó
"A magyar Szent Korona, a beavató koronák típusába tartozván, nem csak jelképes, de valóságos működésűnek is tételeződik. A magyar közjog, amióta csak adatokkal rendelkezünk felőle, mindig ilyenként kezelte. Ezért nem lehetett helyettesíteni semmilyen más uralkodói fejdísszel, és ezért nem lehetett jogérvényesen magyar királynak tekinteni, akit nem vele koronáztak." - fogalmazza meg Pap Gábor.
Bár ez a koronafelfogás most egyedinek tűnik Európában, nálunk mégsem teljesen párhuzam nélkül való és érthetetlen. Hiszen hun (szabírhun) eredetű maga a Szent Korona és a jogar is (amelyről László Gyula mutatta ki az Irán vidékéről - értsd: a heftalita Hun Birodalom hatókörzetéből - való származását). Amennyiben az államcímerünkben megmaradhatott a hármas halmon álló kettős kereszt, egy Tejutat ábrázoló, kőkori gyökerekkel rendelkező ókori uralmi jelkép, amelyet a hunok és az avarok is használtak, akkor a koronához fűződő, annak élő személy voltát elismerő mitikus nézetrendszer megmaradása is érthető és hun eredetű lehet. E nézetrendszer ma azért nem általános az európai állami szimbólumok között, mert a magyar államiság eredete is különleges. Nem minden európai állam utóda a Krisztus előtti évezredek ködéből előlépő hun államnak, csak a magyar (és a bolgár).
4. ábra. A Tejúthoz kötődő hun eredetű magyar hagyomány ugyanolyan ritka és különleges Európában, mint a koronánk beavató és élő személy volta
E bűvös tárgyak és a róluk szóló mesék elemei előfordulnak a korai hindu, kínai és ógörög mese-, ill. mítoszköltészetben is. A kereszténység hajnalán hun keresztények, például a dobrudzsai születésű Dionysius Exiguus közvetítették a keleti eszméket Európába, nyilván azzal összefüggésben, hogy e tájakat ekkor ők uralták és ismerték.
A csodaszarvas monda esetében tételesen is tudjuk, hogy a hunok ugyanúgy ismerték, mint amiképpen a magyarság ma is ismeri. Ezért nincs semmi különös ama feltételezésben, hogy a hunok számára készített magyar Szent Korona a hozzá fűződő hun hagyománnyal együtt maradt ránk.
Miképpen határozza meg az Isten helyét egy hun világmodell?
Mivel a Szent Korona egy hun eredetű térbeli világmodell, meg kell ismernünk a hun és hun kori világmodelleket. Ezek jellegzetessége, hogy a közepükön az Isten valamilyen jelképe látható.
Közülük leginkább a keresztet ismerjük el istenjelképnek, ezt azonban rögvest kereszténynek is minősítjük. A Szent Koronán két keresztet is találunk, mindegyik központi helyzetű. Az egyik keresztet a keresztpánt alkotja (1. ábra), a másik a boltozat csúcsán lévő egyenlő szárú gömbös kereszt (6. ábra).
A kereszt esetében a keresztény Európában kézenfekvőnek tűnő magyarázat az, hogy Isten jelképéről van szó, hiszen a korona zománcképei is egy keresztény szellemben működő környezetre utalnak. A hunoknak is volt keresztény püspökségük a mervi oázisban, ahol a korona készült.
Ehhez csak azt kell hozzátennünk, hogy a kereszt a kereszténység előtt is istenjelkép volt, de eredetileg nem a kivégző eszközt, hanem az Éden egyetlen forrásból négy irányba induló szent folyóit ábrázolta. Ezt a keresztpántokon lévő, filigránokból kialakított jó "folyó" hieroglifák igazolják (7. ábra).
A Szent Koronán tehát egy továbbélő és kereszténnyé váló ősvallási hagyomány részeként jelenik meg a kereszt, de ez minden korban istenjelkép volt és maradt.
Miképpen határozza meg az Isten helyét egy hun világmodell?
Mivel a Szent Korona egy hun eredetű térbeli világmodell, meg kell ismernünk a hun és hun kori világmodelleket. Ezek jellegzetessége, hogy a közepükön az Isten valamilyen jelképe látható.
Közülük leginkább a keresztet ismerjük el istenjelképnek, ezt azonban rögvest kereszténynek is minősítjük. A Szent Koronán két keresztet is találunk, mindegyik központi helyzetű. Az egyik keresztet a keresztpánt alkotja (1. ábra), a másik a boltozat csúcsán lévő egyenlő szárú gömbös kereszt (6. ábra).
A kereszt esetében a keresztény Európában kézenfekvőnek tűnő magyarázat az, hogy Isten jelképéről van szó, hiszen a korona zománcképei is egy keresztény szellemben működő környezetre utalnak. A hunoknak is volt keresztény püspökségük a mervi oázisban, ahol a korona készült.
Ehhez csak azt kell hozzátennünk, hogy a kereszt a kereszténység előtt is istenjelkép volt, de eredetileg nem a kivégző eszközt, hanem az Éden egyetlen forrásból négy irányba induló szent folyóit ábrázolta. Ezt a keresztpántokon lévő, filigránokból kialakított jó "folyó" hieroglifák igazolják (7. ábra).
A Szent Koronán tehát egy továbbélő és kereszténnyé váló ősvallási hagyomány részeként jelenik meg a kereszt, de ez minden korban istenjelkép volt és maradt.
5. ábra. Az Isten helye a világmodell közepén van: a Szergej Botalov által közölt Kárpát-medencei későszarmata vagy korahun csat világmodellje a magyar hieroglif írás "d" (Dana, az Isten egyik neve) és "s" (sarok, az égbe vezető út) jelével
6. ábra. A Szent Koronának is a kereszt van a tetején, mert a kereszt a sztyeppi ősvallásban is istenjelkép s az Istennek a világmodell közepén van a helye
7. ábra. A Szent Korona keresztpántjain (és csak ott) találhatók meg a magyar hieroglif írás jó "folyó" szójelei, a székely írás "j" betűjének párhuzamai - mert a keresztpántok (a kereszt szárai) az Éden egy isteni központból négy irányba ömlő szent folyóit jelképezik
8. ábra. A makói avar kereszt is az Éden jelekből alkotott térképe: középen a lyuk/Lyukó hieroglifa a napistenre (ez a Nap jele a kínai írásban is, meg az egyiptomiban is, míg a sumérben "kút, forrás"), a szárakon pedig az Ak ügy "Heraklész folyó" jelek az égbe vezető útra (a Tejútra) utalnak
9. ábra. A szombathelyi (savariai) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori övveret közepén Lyukó napisten hieroglifája (a székely írás "ly" betűjének megfelelője) olvasható, körben pedig a Ten országa "isten országa" szavak ismétlődnek, azaz a teljes olvasat: Lyukó ten országa "Lyukó isten országa"
A varázslat folyamata
A koronázás ugyanis egy varázslatos esemény, aminek a koronán kívül mindig lehettek egyéb feltételei is.
A fenti ábrák és hieroglifák alapján tudjuk, hogy a hun szemlélet szerint az Isten helye a világ közepén és tetején van. Mivel a Szent Korona egy világmodell, ezért bárhol is van, kijelöli a világ közepét, az Isten helyét - ez azonban csak egy elvi lehetőség. Működésbe ugyanis csak akkor lép a Szent Korona, ha ezt a kijelölést a megfelelő körülmények közepette teheti.
Ma úgy tudjuk, hogy Székesfehérváron, az esztergomi érseknek kell egy uralkodójelölt fejére helyezni a koronát, a megfelelő szövegek elhangzása mellett. Egykor azonban másik helyszín és másik személy, eltérő szövegek mellett léphetett működésbe - hiszen az ország területe időközben megváltozott és áthelyeződött.
Van még egy további, csodálatos, eddig nem ismert részlete és szerepe is a Szent Koronának: az Isten megidézése a koronázás pillanatához. Csak a közelmúltban értettem meg én is az istenidéző szertartási szövegkönyvek szerkezetét s hogy egy ilyen istenidéző szertartási szövegkönyv megtalálható a Szent Korona Krisztus-zománcán is. Erről külön cikkben tájékoztattam a nagyérdeműt.
Ha ezek a feltételek rendben vannak, akkor a koronázás érvényes és megtörténik a csodálatos átváltozás: a közemberből isteni uralkodó válik.
Irodalom
Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház az írástörténeti kutatás műhelye, ahol nyaralni is lehet. A magyar írástörténet kutatását támogatja (korántsem mellesleg kitűnően is érezheti magát), ha itt nyaral.
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben nem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor szállásfoglalás végett - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
