"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján

Czibor Imre a legszebb régi fazekasedények másolatait készíti, ebből következőleg az ő árukészlete is különlegesen szép. Számomra, aki a népi jelkészletet kutatom, megkerülhetetlen a munkássága, mert a régi edények tele vannak jól értelmezhető, esetenként el is olvasható magyar hieroglifákkal (amelyeket a közelmúltban megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben ismertetek). A jelen cikk Czibor Imre egyik másolt tányérján lévő jeleket mutatja be (1. ábra). Közülük is legérdekesebb a székely írás "tprus" jelének népi változata, mert e körül szép kis kalamajka alakult ki az akadémikus "tudomány" szerzőinek köszönhetően (bővebben A temporius téveszme diadalmenete c. cikkben). 

1/a. ábra. Czibor Imre tányérjának jelei, középen a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének népi megfelelője

1/b. ábra. Czibor Imre "tprus" jeles tányérja

Az 1/b. ábrán látható tányéron két ábrázolási konvenció jellemzőit is megtaláljuk. Ezeknek az archaikus rajzi hagyományoknak a jelentkezése garantálja a tányér jeleinek valaha volt ősvallási alkalmazását és származását. Maga a kompozíció azonban lehet kevert is. A jeleket alkalmazó fazekasok feltehetően már régen nem értik (vagy nem az eredeti módon értik) azt, amit rajzolnak. Az ízlésüknek és a tehetségüknek megfelelően jórészt véletlenszerűen rakhatják össze a hagyományból örökölt elemeket. Amint az is lehetséges, hogy a tudásunk kevés az ábrázolási konvenciók minden részletének megértéséhez (nem tudjuk, hogy az ilyen kevertnek tűnő kép- és jelszerkezetek milyen régiek).

1/c. ábra. Veleméri és La Tolita (Peru) világmodell, mindegyiknek a sarkán megtalálható a kacskaringó alakú "jó" hieroglifa, az égbe vezető út egyik jelképe

Egyrészt szerepel a tányér sarkain a jó "folyó" hieroglifa, ami a felülnézeti világmodellek sajátja (1/c. ábra), mert ott szokásosan az égbe vezető út valamilyen jele van. Az egyik ilyen jel a jó hieroglifa, amely folyóként ábrázolja Tejutat.  

1/d. ábra. A miskolci tál (Czibor Imre által készített másolat) szintén az égig érő fa egyfajta ábrázolása, csúcsán megjelenik a Nap jelképe (obi-ugor mítoszok szerint a napisten, ha hazamegy, a fa csúcsához köti a lovát)

Másrészt a cikkünk témáját képező tányér központi témája az égig érő fa, csúcsán az Istent szülő hasadékkal, ami a szembőlnézeti világmodellekre jellemző (1/d. ábra). Ez is Tejút-jelkép, csak ez esetben égig érő fa formájában jelképezik az Istennel azonos Tejutat. Ebből a szembőlnézeti ábrázolásból annyi bizonyosan kiderül, hogy a "tprus" jel a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten egyik jelképe. Ez rendkívül fontos tanulság annak, aki a székely jelek eredetére kíváncsi.   

Az "us" (ős) jel

2. ábra. A tányér "us" (ős) jele (balra) a székely írás "us" (ős) jelének egyfajta változata (az "us" jelet lásd a 3. kép jobb szélén!), a fenti ábrán látható hímes tojás égig érő fájának a hasadéka felett jól látható a sztyeppi zikkurat két lépcsője: a magas és a kő hieroglifa, Czibor Imre tányérján (a párhuzamok alapján) a Tejút hasadékában (a Nap helyén) az égig érő fa, a szabírok isteni ősének a hieroglifája jelenik meg 

A 2. ábra bal oldalán látható jel az "us" rovásjel népi hieroglifikus változata. Valójában egy szójelekből álló, több rétegű olvasatot lehetővé tevő jelkompozíció. Elsősorban az ős szójele (mert ovális keretben, egy fa csúcsán mutatja fel az Isten jelképét). Amennyiben azonban a többi jel-összetevőjét (a keret lépcsőzöttségét) is figyelembe vesszük, akkor a magasságos szabír ős köve olvasatot is megengedi. A magas kő annak a lépcsős toronytemplomnak, szent körzetnek a neve, ahol a szabírok égig érő fával azonosított istenének/ősének áldozatot mutattak be.

3. ábra. A Magyar hieroglif írás c. kötetben az "us" jel fenti változatait közöltem: a felső sorban az írásemlékek részlete (az első kettő honfoglalás-kori tarsolylemezekről, a harmadik a veleméri templomból), az alsó sorban pedig a hasadékban megjelenő Isten jelképeinek székely megfelelői (a Ten, Dana, Egy és szár "Úr" hieroglifák) láthatók

A jel a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Nap (napisten) kőkori eredetű és szinte az egész világon elterjedt ábrázolása. Karácsonykor ugyanis a Tejút hasadékában kél a Nap és ezt már a kőkor óta megfigyelték, le is rajzolták a naptár híján a csillagok megfigyelésére kényszerült népek. Ezek a rajzok különfélék lehetnek, a lényegük azonban azonos: a kör, vagy ovális keretben ábrázolt isten, vagy istenjelkép. Ezen a tányéron a keret lépcsőzött, talán azért, hogy egyúttal a "magas kő" ábrázolási konvencióra is utaljon. Ez az istenjelkép a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének változata. 

A jó "folyó" hieroglifa

4. ábra. Jó hieroglifák (balról jobbra): a jelen cikkben tárgyalt tányérról, egy szentgyörgyvölgyi csuporról, egy bronzkori tiszalöki edényről, a csukcs "jó" szójel Diringer nyomán, valamint a székely írás "j" betűje 

A kacskaringó alakú "jó" hieroglifa az égig csapó hullámtarajt ábrázolja és az égi folyó, a Tejút egyik jelképe. Ebből az ősvallási vonatkozású szójelből alakult ki az akrofónia során a székely írás "j" betűje. Érdemes megjegyezni, hogy ebből ered a magyarok Istenének jó jelzője. Ő volt a folyóval azonos Isten s ha a folyót egykor jó-nak mondtuk, akkor ez a jelző tapadt Istenünk nevéhez.

A "tprus" hieroglifa

5. ábra. A "tprus" (tapar us "szabír ős") jel és párhuzamai (balról jobbra): a jelen cikkben tárgyalt tányérról, a zamárdi  és a zalavári avar nagyszíjvégen, valamint a székely írás "tprus" jele

A "tprus" jel az égig érő fát ábrázolja az égbolt terhe alatt visszahajló ágakkal. A meggörbült ágak emléke a Berze Nagy János által közölt szibériai mítoszokban maradt fent. Ez az összefüggés kétségtelenné teszi, hogy a Czibor Imre tányérján jelentkező ábrázolási hagyomány a magyarság több ezer éves múltjából (kézenfekvően: a hun korból) maradt ránk.

A tulipán

6/a. ábra. Czibor Imre tányérának tulipánja (balra) az égig érő fa és az Isten jelképe lehet, akár a korondi gyertyatartóé (jobbra)

6/b. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel felső része a régen önállósodott, tulipánhoz hasonló Isten ligatúra

Az énlakai Egy Isten mondatjel alapján tudjuk, hogy a tulipán az Isten jelképe (6/b. ábra). A korondi gyertyatartó alapján pedig az is nyilvánvaló, hogy a tulipán az égig érő fa jelképe (6/a. ábra).

A jó Nap ligatúra

7. ábra. A tányéron lévő Jó Nap ligatúra (balra), egy népi napjelkép a debreceni csigatészta csináló bordáról (középen) és egy Tordos-Vincsa napjelkép (jobbra)

A jó Nap ligatúra kerete egy sugarakkal ellátott kör alakú napjelkép, a keretben lévő jó hieroglifát fentebb már ismertettük. A "Nap és folyó" képzettársítás a Tordos-Vincsa kultúra jelkészletében is dokumentálható. A 7. ábrán látható Tordos-Vincsa napjelkép keretében a jó "folyó" jel helyett az ügy "folyó" jele szerepel, mert ezek az azonos jelentés miatt felcserélhetőek. A két ligatúra egyaránt a Szibériában Kőhalmi Katalin kutatásai alapján ma is élő gondolatra utal, miszerint a Nap az életfolyó (az életet jelentő, az Istennel azonos, vagy az Istentől kiinduló folyó) forrása. Ezek az összefüggések is azt bizonyítják, hogy a magyar népi jelkészlet és a székely írás végső soron egy kőkori eredetű ősvallási jelkészlet leszármazottja.

Varga Géza

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

A Csinyálóház egy különleges szépségű őrségi szállás

A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai

A székely írás nikolsburgi ábécéjének végén található a "tprus" mondatjel. Mivel az akadémikus áltudomány politikai céljaival ellenkezik a székely írás szó- és mondatjeleinek felismerése és elismerése, sőt a szó- és mondatjeleinkről folytatott tudományos párbeszéd elől is elzárkóznak, a "tprus" jelről alkotott "tudós" magyarázatok nem csak egy halovány mosolyt érdemelnek meg, hanem - ha az olvasó úgy gondolja - akár a harsány röhögést is megengedheti magának. 

Az írástörténet-tudomány a nemzetközi és hazai terepen is ezer jelét adta annak, hogy csak a béka ülepe alatti "tudományos" szinten képes teljesíteni, ha egyáltalán létezik. Itthon azért ilyen szomorú a kép, mert az akadémikus kutatás magyar- és tudományellenes prekoncepciók rabja. Ha a magyarságnak a saját írással nem rendelkező tahó szerepét osztották ki a gazdasági és politikai "nagyok", akkor a hű szolgáknak az írástörténeti összefüggések kiderülését minden eszközzel meg kell akadályozniuk, akár a szemünk elé táruló tények elhallgatása, letagadása, meghamisítása, sőt lereszelése árán is. A "tprus" jelről adott hazai magyarázatok - közvetve, vagy közvetlenül - ezt a magyar- és tudományellenes törekvést szolgálják, vagy a szerzők szimpla hozzá nem értéséről tanúskodnak. Ezeket a "tudós" magyarázatokat most nem vesszük sorba, mert kár rájuk az időt pazarolni. 

A jelen cikknek csak a célja, hogy a nikolsburgi ábécé "tprus" jelének formai előképeit és párhuzamait felmutassuk. A kérdéssel bővebben foglalkozunk a Magyar hieroglif írás c. kötetben, ám személyesen is megbeszélhetjük egy nyaralás során a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, vagy a Sindümúzeumban.

1. ábra. Göbekli tepe 12 000 éves írásemléke a "jelből növő fa" ábrázolási konvenciónak a  megvalósítása, olvasata: Lyukó szabír ős "Lyukó a szabírok őse", jobb oldalon lent a megfelelő székely jelek: a "ly" (lyuk/Lyukó) és a "tprus" (szabír ős)

Az 1. ábrán az ismert legkorábbi írásemlékek egyike látható. Tudjuk, hogy a magyar jelkészlet (amelynek reprezentánsa a székely írás és a népi hieroglifáink készlete) kőkori eredetű, ezért ez a 12 000 éves párhuzam nem egyedülálló, hanem törvényszerű.

A napjelképen álló, abból kinövő fa ábrázolása formailag a székely írás "ly" (lyuk/Lyukó) és "tprus" (tapar us "szabír ős") jeléből alkotott ligatúra. Az ábrázolás azt fejezi ki, hogy a napisten az életerő forrása. E jelkompozícióban a fát ábrázoló Ten jelnek "élet" jelentése van - amit a 3. ábrán látható elhelyezése (a tenyésztés szervére rajzolása) újfent megerősít. Ezt a mondanivalót a ligatúra - a világszerte tapasztalt kőkori eredetű szokásnak megfelelően - székely jelek előképeivel rögzíti.

A kőkori és a székely jelek egyezése kétségtelen. A kőkori faábrázolásnak ugyan nem három, hanem négy ágpárja van, de ez egy általános tendencia: a kőkori jelek a székely írásban fellelhető párhuzamaiknál több vonalból szoktak állni. A kőkori jelek az ünnepélyesség fokozása érdekében gazdagabban díszítettek és több vonalból állnak, míg a székely jelek a mindennapi használat számára leegyszerűsödött formákat mutatnak. A különbség elhanyagolható, a jelek azonossága kétségtelen.

A "tprus" jel az égig érő fát ábrázolja. Az ágai (mint azt Berze Nagy Jánostól tudjuk), azért hajlanak meg, mert az égbolt súlya rájuk nehezedik. A jelet ez a sajátosság megkülönbözteti a többi faábrázolástól.

2. ábra. 15-20 000 éves Mas d' Azil-i kavics a Ten jellel, amely a "tprus" grafikailag egyszerűsített változata

A jel hangalakja a kőkorban nem tapar us "szabír ős" volt, hiszen ekkor - bár a szabír népnévvel összefüggő Szubartu később e tájon létezett - még aligha beszélhetünk a szabír népnévről, vagy arról nincs adatunk. Mivel a magyarság a hun korban és azt követően is a szabír nevet viselte, valamint a krónikás hagyományaink is Mezopotámiát emlegetik legkorábbi őshazaként, némi joggal gondoljuk, hogy e jeleket a magyarság ősei alkották meg Anatólia és Mezopotámia tájain. Aligha véletlen, hogy e szent jelek a magyar jelkincsben őrződtek meg napjainkig.

A jel eredetileg többjelentésű lehetett. Egyrészt a Ten "élet, isten" szót rögzíthette, ami az Isten "ős Ten" korabeli neve volt (vö. kínai tien, etruszk Tin, magyar Ten és Dana!). Másrészt rögzíthette a tapar ős "szabír ős" jelentést is. Egy jelhasadás során különvált a több ágpárral és az egyetlen ágpárral rendelkező formai változat s ezek két külön jellé váltak. A székely írásban a Ten hangalak az egyszerűbb változathoz kötődött, a tapar ős hangalak és jelentés pedig a több ágpárral rendelkező jelformához társult.

3. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor a világ legkorábbi, a magyar hieroglif írás segítségével jól elolvasható írásemléke, amelyen a tenyésztés szervén jelenik meg a Ten "élet, isten" jel, ez újra a magyar (vagy egy magyarral rokon) nyelvhez köti a tehénkén fennmaradt szöveget és a "tprus/ten" jelet

A magyarság genetikai jellemzői a Science-ben közölt nevezetes Semino és társai által írt cikk szerint a Közel-Keletről (az Éden területéről) északra induló vándorút során alakultak ki. E kőkori vándorlás kb. 50-45 000 évvel ezelőtt kezdődött és a Kárpát-medencében ért véget mintegy 40 000 éve. Ezen az úton juthatott el a most vizsgált jel Európába is. Közel ugyanabban az időben a vándorlás másik ága a Pireneusokban ért véget, ahol a Ten jel szintén fennmaradt (2. ábra).

4. ábra. Harappa edény díszítésének részlete a jelből növő fa ábrázolási konvencióval, nyilvánvaló, hogy a kompozíció a Göbekli tepén előkerült mondatjel rokona, alul a Föld isteni középpontjának jele, amelyből kinő az életet jelképező növény

A Göbekli tepe-i (1. ábra) és a Harappa-i mondatjelek (4. ábra) alsó részén nem ugyanaz a jel-összetevő látható, de ezek egyaránt a Teremtés színhelyére és a Teremtőre utalnak, ezért - a jelentés azonossága vagy rokonsága miatt - felcserélhetők. Mindenesetre tény, hogy a Harappa-kultúra mondatjele is székely jelek megfelelőiből áll.

5. ábra. A kb. 6 000 éves Tordos-Vincsa kultúra jele (Winn 117) azonos a székely írás 3. ábrán látható Ten jelével

6. ábra. Szarmata edény a székely írás "tprus" jelének megfelelőjével (középen), a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jele (balra) és a szarmata edény néki megfelelő jele (jobbra)

7. ábra. Szergej Botalov kazah régész által közölt ogur/szabír jelvény

8. ábra. Erdélyi szász bokály a tapar ős (mai magyarsággal szabír ős) mondatjellel (fotógrafika)

 

9. ábra. A tapar ős mondatjel előfordulása egy, az ókori Szubartu területén, vagy ahhoz időben és földrajzilag is közel előkerült edényen (Hissar, Kr. e. 4300)

10. ábra. A székely írás "tprus" (tapar ős vagy mai magyarsággal szabír ős") jele (balra fent), a veleméri rajzos sindük egyike a szabír ős égig érő fát ábrázoló jelével (középen), valamint egy avar szíjvég ugyanazzal a jellel

11. ábra. Az egyik VII-IX. századi bojnai idolon a Nagyon nagy ... sar tapar ős él, (mai magyarsággal: A Nagyon nagy ... úr, a szabírok őse él) mondat olvasható

12. ábra. A dobronaki hímes tojás olvasata: Ragyogó Egy (is)ten a szabírok őse 

13. ábra. Anaszazi sziklajel a Grand Gulch körzetből (fent balra), a nikolsburgi székely ábécé "tprus" jele (fent jobbra) és az indián sziklarajz fényképe (lent)

14. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester erdélyi tárgymásolatán
az égig érő fa (Tejút) hasadékában a Nap helyén a "tprus" mondatjel jelenik meg, amiből következően ez a hieroglifa a napisten jelképe

15. ábra. A nikolsburgi ábécében, az 1400-as évekből származó forrásban a cikkünk tárgyát képező "tprus" jel a negyedik sorban van legalul, a felületes szemlélő számára elkülönül a többi jeltől, ezért lehetségesnek tűnik akár aláírásként (Friedrich Klára ötlete), vagy megjegyzésként (ezt meg Máté Zsolt feltételezte) is magyarázni, ám a korabeli korrektúrajel alapján a harmadik sorban, az ős jel mellett van a helye

16. ábra. Itáliai longobárd korong a magyar hieroglifákkal írt Lyukó a szabírok őse mondat jeleivel (balra) és a nekik megfelelő székely "ly" (lyuk/Lyukó), "tprus" (tapar us "szabír ős"), valamint "us" (ős) jelek (jobbra)

17. Szabír ős mondatjel egy XV. századi sztalacsi edényen Vesna Bikic nyomán

18. ábra. ábra. A 104-es sorszámú asszír életfa olvasata: Szabír isten magas köve (a fa rajza Simo Parpola nyomán)

19. ábra.  A világháló egyik közösségi portálján Turovszki Krisztián tette közzé e képet, a "Fekete tetejű festett kerámia Naqada I. (Kr.e. 3900-3650) kultúra, Egyiptom" megjegyzéssel, az olvasata: Tapar ős az égben

Irodalom

Patkanov, K. P.: A szabírok nemzetisége. Ethnographia, XI/ 8. szám. 1900.

Jakubovich Emil: A székely rovásírás legrégebbi ábécéi, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1935.

Vesna Bikic: Sgraffito kerámia díszítés és csoportidentitás a középkori Balkánon (academia.edu)

Máté Zsolt: A székely írás latin rejtélye

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Szarmata edény az égig érő fa jelével

Varga Géza: Erdélyi szász bokály az "ősúr" vagy "tapar ős" mondatjellel

Varga Géza: A tapar ős mondatjel korai előfordulásai a szabírok őstörténetéről

Varga Géza: A Szabír isten magas köve olvasatú asszír életfa

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház pincelejárója, ez egy igazi őrségi parasztház borospincéje volt egykor 

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson