Rovológia-és-kulinária

Azt írja egy étkezéstannal foglalkozó kötet, hogy napjainkra a kulináris látóhatárunk kitágult, ízlésünk internacionalizálódik, terjed a "fúziós konyha". Ebben a cikkben annak nézünk utána, hogy miként is áll ez a kitágulás itt az Őrségben és mi erről a jelen sorok rovológus szerzőjének és másoknak a véleménye. 

1. ábra. A veleméri Cserépmadár szállás konyhája

Mi köze az írástörténetnek a kulináriához?

Nos, bevallhatjuk, hogy első pillantásra nem sok bizonyítható köze van egymáshoz ennek a két dolognak. 

Mindössze egy halovány sejtésre hivatkozhatunk így kezdetben, miszerint a magyar írástörténet szeretete mintha nem járna együtt a fenti értelemben vett kulináris tágulással, amelyikre talán nincs is olyan égető szükségünk. Vagyis aki úgy születik, hogy utálja a toroskáposztát, az talán a rovásírást sem szereti. Azt is sejtjük egyúttal, hogy a kulináris tágulók nem is nagyon ismerik a magyar írástörténetet. Sőt, némelyiküknek esetleg kifejezetten fel is állhat a szőr a hátán pl. a rovásírás, vagy a magyar hieroglif írás kifejezések hallatán. De ez a cikk elején csak egy bizonyítatlan előítélet a részünkről, a kedves olvasó kiinduló hipotézisként nyugodtan maradjon meg abban a hitében, hogy a mislencsillag-hívők között is lehet rendes ember. 

A szerző maga is meglepődött e cikk írása közben, hogy a fejezetcímben említett két dolog között van egy lényeges és törvényszerű összefüggés. 

2. A veleméri Csinyálóház teraszán díjmentes jázmin (egészen pontosan: jezsáman) illat és madárcsicsergés jár a reggelihez

A cikkhez elsősorban az Őrségben beszerzett tapasztalatainkat használjuk fel. 

A legfontosabb véleményforrást a veleméri Cserépmadár szállás konyhájában és a portán lévő Sindümúzeumban megfordult vendégekkel való beszélgetések képezik. A tárlatvezetés során rendszerint megkérdezem a látogatót, hogy mit dolgozik és megbeszéljük a megbeszélendőket. 

Valamelyik kedves szállóvendégünk, aki egy ételcsomag-küldő cég tulajdonosa volt, az 1. ábrán látható konyhában készített egy kitűnő tojásos nokedlit. Mosolyogva mondta, hogy a szakácsai nem jártak jól vele, mert ő is tud főzni, ezért aztán ellenőrizni is tudja őket. Megkínált a tojásos nokedlijével, ezért eskü alatt mondhatom, hogy érdemes volt ezt a konyhát helyreállítani (a házat le akarták bontani) és a konyhát berendezni. Ha ilyen és hasonló remekművek születhetnek ebben a konyhában, akkor nem éltünk hiába.

Pedig mennyi küzdelem, munka és mozgósított anyagi erő áll a konyha helyreállítása mögött! Csak a bútorok tervezése beletelt vagy két hetembe. S azután jött az asztalosok versenyeztetése és kiválasztása, a bútorok beszerelése stb. Menet közben (de még idejében) kiderült, hogy a sarokszekrényt túl nagyra rajzoltam, nem férne be az ajtón. Ezért aztán a sarkából még idejében levett az asztalos. Rágondolni is rossz, mi történt volna, ha az ajtót kell kivenni a szekrény becipelése érdekében!

Szóval az a tojásos nokedli és a többi finom étel, ami itt készült azóta, megérte a munkát és az idegeskedést. De ne gondolja bárki, hogy a tojásos nokedli egyszerű étel, amiről beszélni is kár! Néha az egyszerű azonos a mennyeivel és ez igaz a tojásos galuskára is. 

Egy másik vendégünk, aki Richard Burton és Elizabeth Taylor szakácsa volt a nyugdíjba vonulásáig, elmondta, hogy ez a két ismert színész - ha el akarta kápráztatni a vendégeit valami különleges finomsággal - akkor tojásos nokedlit, vagy valami hasonlóképpen egyszerű, de felülmúlhatatlan élményt kínáló magyar ételt csináltatott vele. Majd hozzátette, hogy ő a világ számos pontján dolgozott az életében, de az a meggyőződése, hogy a magyar konyhának sehol sincs párja. Amivel messzemenően egyet lehet érteni. Ennek a magyar konyhaművészetnek azonban helyre kell állítani és fent kell tartani a műhelyeit!

Nos, ilyen konyhaművészeti alkotóműhelyt talál nálunk is a kedves vendég, ha a nyári szabadságát itt tölti. Kipróbálhatja, milyen egy veleméri tojásos nokedli (gulyásleves, töltött káposzta stb.), ha ebben a környezetben készül! Az Őrségben ugyanis napjainkig a magyaros módi volt divatban. A kulinárisan tágulók csak a közelmúltban tették be a lábukat az Őrségbe az őriszentpéteri Pajta bisztro megteremtésével. Amilyen érdekes az épület, annyira szórnak a neten olvasható értékelései: 

3. ábra. A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház kertjében lévő Lugasvég a reggelizés és a délutáni beszélgetések terepe

Bisztro a zöldben

Kíváncsiak voltunk a környék első nem hagyományos étkező helyére. A bisztro megnevezéshez igazodva két-két féle előétel, leves és desszert kapható, valamint három féle főétel. Az adagok elegek egy könnyű ebédre. A személyzet kedves, a kiszolgálás gyors. Az étel finom volt.

Nem értek néhány értékelést ...

  

Aki értékelést ír a tripadvisorra, az ismerős az interneten. Ha beül egy étterembe, megnézi előre az étlapot. Rövid az étlap? Rövid. Hála istennek. Én is szeretem a sokféle mindennel töltött, grill és rántott csirkemellet mind a tizenöt változatban és a tejfeles lángost is a Flórián téren de ide nem ezért jöttem.

Van vega főétel? Nincs, de ez az étlapról látszik, sajnos aki vega az itt nem fogja jól érezni magát.

Drága? Nem olcsó, de mi a drága? A környékhez képest az, az össz élményhez képest egyáltalán nem.

Az ételekről. A kacsamáj előételként, ezekkel a gyümölcsökkel együtt zseniális volt. A sárgaborsókrémleves finom, de messze nem ért fel a kacsamájhoz. A konfitált császárhús pont olyan puha volt amilyennek vártam és a köretként tálalt paradicsomos káposzta amilyen furcsán hangzott, pont olyan telitalálat. A desszert mascarponés-karamellhabos citromtorta méltó befejezés volt.

Kiszolgálás? Kedves, szimpatikus fiatal hölgy, az ételekre (szombat este) sem kellett sokat várni.

Összességében kiváló este volt, ha erre járunk biztosan visszatérünk.

4. ábra. Az őrségi sült hekk pontosan olyan kitűnő étel, mint a balatoni sült hekk

Hétrétország étterme

  

Az ételek fantasztikusak voltak, csak az adag nekünk férfiaknak nem túl nagy ... így a kis adag ízletes lencsekrémleves után, roston sült csirkemellet ettem sárgarépa alapú szósszal és bulgurral, nagyon finom ízek voltak. A desszert pohárban érkezett ... a kínálatban szereplő mindkét desszert tálalásban szinte egyforma volt. A kávé viszont gyenge volt, lehet érdemes lenne egy jobb minőségű kávét tartani. A szerviz finoman fogalmazva "nagyon egyszerű" volt ..., ezen még lehetne javítani. Az árakat kissé magasnak találtam, ahhoz képest amit kaptam. A környezet viszont kárpótol a gyenge pontok miatt, az csodálatos! Ha arra járok teszek még egy próbát!

Nekem nagyon idegen

Van egy hely ahová soha nem fogok többet menni! Nekem nem odavaló a street food legyen egy nagyvárosban. Sivár választék, sokat kellett várni, igénytelen felszolgálás. Senkinek nem javaslom.

Őriszentpéter, Templomszer

Gyönyörű környezetben, különleges ételek. Ízléses tálalás, nagyon kedves kiszolgálás. A legjobb ételek amiket valaha kóstoltunk. Az egyetlen negatívum, hogy kevés a választék. Ha nem csak 2 fajta főétel lett volna, vacsorázni is visszatértünk volna. Nagyon jól éreztük magunkat. Csak ajánlani tudom mindenkinek.

5. ábra. Egy kis őrségi étterem terasza

Izgalmas épületben kozmopolita ételek

Régi őrségi téglaépületeket alakítottak át és egészítettek ki főleg fából készült épületrészekkel modern és szép étteremmé. Az Őrségben illik, sőt talán kötelező is tájjellegűt építeni, de erről az épületről nehéz eldönteni, hogy tájjellegű-e. Miközben a minimal art szele csapja meg a betérőt, azt is konstatálja, hogy a porta régi épületeit a legnagyobb tisztelettel tartotta meg és használta fel az Őrségben élő és alkotó U Nagy Gábor építész. A zseniális építészeti terv azt eredményezte, hogy az asztalunk egyik oldala egy üvegfal, amelyen keresztül egy tágas és szelíd őrségi völgyet csodálhatunk meg. Az egyszerű és mégis lenyűgöző hatás alól aligha vonhatja ki magát bárki is. Az ételekkel már könnyebb dolgunk van, amikor azt akarjuk eldönteni, hogy őrségi-e, vagy sem. Egyértelműen és tudatosan nem az. Nagy műgonddal és hozzáértéssel, a szakmai fogások magas fokú ismeretében lelkiismeretesen elkészített internacionális semmitmondást kapunk a tányérunkra. Miután megettem, az volt az érzésem, hogy finom és felesleges előételek során estem csak túl, de az igazi élmény, a gulyásleves végleg elmaradt. Az étlap rövid, ezért minden étel érezhetően friss és ebből egyenesen következően jóízű is. A magyar ételeket megvető sznobok bizonyára rajonganak érte, mert nagyon külföldiesen van ez az étkezés előadva. Hasonlót lehet enni minden jobb város vájt ízlelésű éttermében. Nekem ez mégis (vagy éppen ezért) csalódást okozott. Úgy gondolom ugyanis, hogy a magyar konyha a világ legjobb konyhája, amit nem lehet megunni s amitől a turista-járta Őrségben nem illik tudatosan elhatárolódni. De ez csak egy eszmei kérdés, ami nem kötelező egy étteremre sem. Vendégként mégis úgy vélem, az ételnek is tájjellegűnek kellene lennie és a távoli tájakról ide tévedőnek az Őrség ízeit kellene kínálni. Másrészt azt is el kell ismernem, hogy tájjellegű étterem van elég a környéken s az ide látogató vastagpénztárcájúakat valami mással könnyebb megvágni. Az étterem ennek megfelelően valamelyest drágább is, mint a környezet éttermei, de ez megbocsátható, mert az épület valóban különleges élményt nyújt. Mit mondhatnék azoknak, akik éttermet keresnek az Őrségben? Nyugodtan térjenek be a Pajtába és kóstolják meg a főztjüket, mert biztosan friss és jóízű lesz. Emlékezni fognak rá.

6/a. ábra. Rotyog a gulyásleves, a több évezredes, folyamatos megujúlásra képes, főzésre alapozott konyhakultúránk bizonyítéka

6/b. ábra. Ugyanaz palóclevessel és csíkozott füsttel

Hozzáteszem

Mit lehet a fentiekhez hozzátenni? Voltam nemrég egy hétig Olaszországban és egész úton szenvedtem a levesnélküliségtől, meg a főzeléknélküliségtől. Ilyenkor érzi át a vándor a magyar konyhakultúra fantasztikus magasságait, amikor a hazától távoli éttermekben végigszenvedi azok ételeit, akiknek még nem sikerült elérni a tökélyt ezen a szakterületen. Alig vártam, hogy hazajöhessek és minden nap ehessek igazi magyar leveseket. Mert ez a környezet és ez az étrend való egy magyar rovológusnak.

Úgy gondolom, hogy a leves a konyhaművészet csúcsa. Ez abból is nyilvánvaló, hogy évezredeken át rendszeresen használt konyhai edények kellenek hozzá. Azaz kulturálatlan, vagy újgazdag népnél nem alakulhat ki igazi levesművészet. Az újgazdag hiába veszi meg a legjobb edényeket, ha nem tud és nem akar levest főzni, mert a szendvicsről szólt az egész élete. Más a helyzet a magyaroknál. Őseinknek, a hunoknak - mint tudjuk - egyik jellemző leletük az üst és feltételezik, hogy abban az áldozati szertartás keretében főztek is valamit. Van esély arra, hogy a szakács maga a táltos volt, vagyis a szakácsot évezredeken keresztül szent embernek tekintették. S az üstben ez a szent ember feltehetően nem hamburgert készített, hanem valami finom birkagulyást. 

Vagy itt van az ellenpélda is: az amerikaiak azért esznek állandóan két szelet kenyér között valami húsfélét, mert az erdőben kóborló  és időnként éhenhaló pionírjaiknak ez volt a kézenfekvő. Lőttek egy őzet, az erdőben a tűz felett megsütötték és két szelet kenyér között megették. Nem kellett hozzá asztal se, meg kés-villa se. Ez aztán nemzeti szokássá rögzült az USA-ban és talán évezredek sem lesznek elegendőek a civilizált amerikai konyha- és étkezési kultúra kialakításához.

S hogy milyen sokféleképpen lehet értékelni például a számomra legfontosabbat, a leveseket, azt egy koreai vendégemmel folytatott beszélgetésben derült ki. Tudtam, hogy a leves keleti találmány és a sztyeppéről hoztuk a Kárpát-medencébe. Ezért amikor egy koreai vendéghez volt szerencsém, aki jól beszélt magyarul, szóba hoztam a leveseket. Meglepett a véleménye, mert azt mondta, hogy a leves a szegénységgel párosul, ugyanis kevés és olcsó alapanyagból is készülhet, ezért olcsón lehet vele jóllakni. 

Ezt az érvelést nem sikerült igazán átéreznem. Az ezerszer áldott magyar Alföldön születvén és nevelkedvén, sohasem tudtam megismerni az éhezést. Még a Rákosi érában is minden évben vágtunk disznót és elfogyasztottunk vagy 200 csirkét. A levest nem azért ettük mellé, mert el kellett valamivel verni az éhségünket, hanem mert édesanyám szeretett bennünket és a magyar szokásoknak megfelelően élménnyé kívánta tenni az étkezést.

Lehet, hogy olcsó a leves, de ez egyrészt nem hátrány, másrészt a levesnek nem ez a lényege. A leves kínálja az igazi lehetőséget a konyhaművészetre, mert benne lehet a legjobb ízharmóniát megteremteni a különféle alapanyagok felhasználásával. Száraz, sült ételekkel nem lehet ugyanazt az élményt felidézni. S ha a magyar konyha lehetőséget ad a sült és a főtt ételek ezerféle variációjára, akkor érthető, hogy miért nem jutott az eszembe a szeretett haza elhagyása. Meggondolatlan az, aki a mi felső fokon kulturált viszonyaink közül egy (kulinárisan) civilizálatlan világba távozik.  Ráadásul a rovásírás is a mi írásunk, ezt csak mi ismerjük.

S amikor az utóbbi sort leírtam, akkor értettem meg, mi a köze egymáshoz a rovológiának és a magyar kulináriának. Mindegyikhez több évezredes kultúrnemzeti lét szükségeltetik.

Varga Géza

Őrségi szállás last minute kedvezménnyel

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele

Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

79 Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája

Az őrségi szállások között a nyári két és fél hónapos turistaszezon közeledtével kiéleződik a verseny. Van olyan őrségi szállás, amelyik kerti grillezőt épít. A másik őrségi szállás meg új rózsabokrokat ültet és kimeszeli az épületeit, vagy kitalál valami hasonlót. Mert mindegyik őrségi szállás minden évben jobb, szebb és vonzóbb szeretne lenni, hogy az Őrségbe látogató kedves vendég visszajáró vendéggé váljon. Hieroglifakereső templomtúra azonban csak egy helyen van.

1. ábra. A csempeszkopácsi Árpád-kori templom két hieroglifikus írásemlékkel, az Isten országa és az atyaisten mondatjelekkel is büszkélkedhet

A veleméri Cserépmadár szálláson sincs ez másképpen, mert mi is egy igazi őrségi szállás vagyunk, nekünk is állni kell a fokozódó versenyt a többi őrségi szállással. Tavaly már állítottunk egy csodaszép szaletlit (Lugasvég a neve), ültettünk elé rózsát, ráadásul a ház is ki lett festve két éve. Az idén a pajtát szeretnénk közösségi teremmé alakítani és a vendégek rendelkezésére bocsátani. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha a Teremtő is, meg az ács is egyetért vele. Sajnos, egyikkel sem könnyű szót érteni, mert a gyakorlat azt mutatja, mintha mindketten szívesebben dolgoznának külföldön. 

Mi azonban nem akármilyen őrségi szállás vagyunk. Van ugyanis a tarsolyunkban egy speciális őrségi kulturális ajánlat is, aminek a sikere nem függ ilyen nagy hatalmaktól: a rovológiai, vagy más néven a hieroglifakereső templomtúra. 

2. ábra. A veleméri Szentháromság-templom szentélyben látszó szentháromság-jelképpel és a Tejút hasadékában születő, a kettős kereszttel azonosított Krisztussal

3. ábra. A szentgyörgyvölgyi református templom és a mennyezetére festett napjelkép

4. ábra. A szombathelyi Iseum a vakolatdarabokon fellelt, római kori ogur/szabír jelképekkel

 5. ábra. A mártonhelyi Szent Márton-templom a Szent Kristóf freskó lábánál lévő jó "folyó" hieroglifával

6. ábra. A nagytótlaki körtemplom mennyezetfreskója a Tejút hasadékában születő Istennel, a székely írás "us" (ős) jelének keresztény változatával és egy kereszttel, a székely írás "d" (Dana) jelének kereszténnyé vált megfelelőjével

Az őrségi hieroglifakereső templomtúra úgy van elképzelve, hogy a falusi templomaink szépségeire egyébként is fogékony értelmiségi vendégeinknek, akik a mi őrségi szállásunkon foglaltak szállást, meg azoknak is, akik másik őrségi szálláson foglaltak maguknak szállást, a szíves figyelmébe ajánljuk a magyar jelkincs ezen templomokban megőrzött szép emlékeit és a veleméri Sindümúzeumban tartott szakértő és ingyenes tárlatvezetésen el is magyarázzuk, hogy mi mit jelent. 

Ugye milyen szépek ezek a templomok így fényképen is? A kedves olvasó ezt akkor is bátran bevallhatja, ha nem egy őrségi szálláson készül megszállni. Hát még, ha be tudnánk mutatni a többi hasonlót is, amit a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház vendégei egy-két autós túra alkalmával megcsodálhatnak! 

Irodalom

Video a szállásról és környezetéről 

Velemér

Cserépmadár szállás (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) egy hangulatos őrségi szállás

Csinyálóház (2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy) különleges szépségű őrségi szállás

Őrségi termálstrandok

Őrségi szállás termálstrandok gyűrűjében

Őrségi látnivalók

Őrségi szállás medencével

Őrségi falusi turizmus

Őrségi szállás félpanzióval

Őrségi lakosztály

Varga Géza

Őrségi szállás a koronavírus miatti autóipari válságról

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

A veleméri Cserépmadár szállás (egy igazi őrségi szálláshely) Belső szobája

Ha a kedves olvasó azt gondolná e veleméri képek láttán, hogy az Őrség maga a földi paradicsom, akkor találkozik a véleményünk. Én ugyan kétségkívül elfogult vagyok, de ezt senki se irigyelje tőlem, mert mindenki az lehet, ha nálunk nyaral. 06(20)534-2780

Vannak-e-szó- és mondatjeleink?

A székely rovásírást ismerők számára sem minden esetben kézenfekvő, hogy az egyetlen hangot jelölő betűink mellett vannak szó- és mondatjeleink is, a "szakértők" meg kifejezetten le is tagadják a létezésüket (tisztelet a kivételnek, ha van olyan). Ezért aztán érdemes ezzel a kérdéssel külön is foglalkozni. Megírtuk ugyan már ezt a néhány hónappal ezelőtt közreadott Magyar hieroglif írás c. kötetben és a turistaszezonban szinte minden nap több előadást (tárlatvezetést) is tartunk a Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy autentikus őrségi szálláshely) portáján díjmentesen látogatható veleméri Sindümúzeumban, de a liberális képzettségű tahó ellenszélben sem a könyvterjesztés, sem a köznevelés nem olyan könnyű, mint azt a téma megérdemelné. Más, szerencsésebb sorsú nemzetek talán táncot járnának örömükben, ha egyetlen saját ősírással rendelkeznének, nekünk meg kettő is van (a székely írás és a hieroglifikus). Az Országos Széchenyi Könyvtár mégis arról tájékoztatott a napokban, hogy az új írásunk bejelentésében nem tud velem együttműködni. S ezzel korántsem áll egyedül. A tapasztalataim szerint minél magasabb rangú a "nemzeti" intézmény, annál merevebb az ellenállás a magyar írásokkal szemben. A magyar- és tudományellenes kulturális diktatúra nagyobb dicsőségére.

A helyzet fonákságát jellemzi, hogy a szójeleink létét nem csak e sorok írója állítja, hanem Németh Gyula turkológus is írt erről, még 1934-ben. Azaz valójában arról van szó, hogy azok az akadémikus képzettségű barmok, akik első böfögésre ki tudják mondani a "tudománytalan" jelzőt (szinte csak ilyennel találkozom), valójában a saját iskolai tananyagukat sem ismerik eléggé, mert a végzettségüket nyilván a másolt diplomamunkájuknak és a korrupciónak köszönhetik, a tanult szakterületükhöz valójában nem is értenek. Az érvelés és az adatok semmit sem számítanak azoknak, akik nem kívánják tudomásul venni a tényeket. 

Ezért aztán - a gyengébbek és a finnugrista szellemben félrenevelt magyargyűlölők kedvéért - ismételten fel kell sorolnunk és elérhetővé kell tennünk azon érveket, amelyeket a kötetben már előadtunk.

Az írástörténeti ismeretek alacsony színvonala, a kreativitás hiánya és a finnugrista tévtanok hatása[1] együttesen eredményezik, hogy szinte nincs olyan ember, aki képes lenne a magyar szó- és mondatjelek létének elfogadására. (Ezt a kötetben megjelent álláspontomat szerencsére ma már ki kell javítanom, mert azóta jelentkezett egy derék magyar ember a neten és jelezte, hogy legalább egy honfitársam van, aki egyetért velem, mert ő igen. Feltételezhetem, hogy több más olvasóm és hallgatóm is ugyanígy van ezzel, csak még nem jelezték a véleményüket. Isten éltesse őket!).

Szükségszerűnek látszik a szó- és mondatjeleink létét bizonyító érvek felsorolása. Alább csak egy felsorolást kap az olvasó, azonban minden tételhez írunk egy bővebb kifejtést is egy külön cikkben, hogy aki alaposabban után akar nézni egy-egy állításomnak, az ezt megtehesse.

– A pozsonyi Veit Gailel, Castaldo magyar tolmácsa Erdélyben (1551–53), a bécsi Nationalbibliothek–ban lévő kéziratos művében a következőket mondja: „…in ihrer Schrift haben sie (die Székler) eigene Charaktere, von denen einige ein ganzes Wort, oder einen Satz bedeuten”.[2]

– A magyar jelkészlet többhangértékű jeleinek tisztázott képi tartalma a jelnévvel összefüggő szó vagy mondat: pl. az „us” (ős) és a „tprus” (tapar us „szabír ős”). Ami azt jelenti, hogy az "us" jel a Tejút hasadékát ábrázolja, ahol a napisten ősünk születik (karácsonykor kél), a "tprus" jel pedig az égig érő fát ábrázolja, amivel az isteni ősünk azonos.

– A betűző íráshasználattal írt énlakai Egy az Isten rovásfeliratban a kettős kereszt szabályosan Egy-nek olvasandó. Mellette az énlakai Egy Isten ligatúra ugyanezen mondatot szójelekkel megismétli (1. ábra). Ugyanez a kettős kereszt az Egy országa olvasatú hármas halmos címerfelünkben is Egy-nek olvasandó. 

1. ábra. Az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettája egy bilingvis, azaz kétnyelvű (pontosabban: két írással írt), de azonos szöveget rögzítő írásemlék, az ismert rovásbetűs szöveg az Egy az isten mondatot betűzi, míg a sarkokban szójelekkel az Egy Isten mondatjelet találjuk

– A magyar írástani irodalomban ismert a capita dictionum „szavak, mondások feje” fogalom. Ez nem jelenthet sem betűt, sem szótagjelet (azokat Thelegdi János Rudimentája külön felsorolja), csak szó- és mondatjelet. Annál is inkább, mert a bemutatott példák mindegyike az.

- A nikolsburgi ábécében több szó- és mondatjelünk van: a Ten, az "us" (ős) és a "tprus" (tapar ős "szabír ős"), csak ezen jeleink műfaját nem merik néven nevezni, hanem a magyargyűlölő polkorrekt szakirodalomban szemérmesen mellébeszélnek és furcsa bogárjeleknek, capita dictionumoknak vagy többhang-értékű jeleknek mondják őket.

– Ismertek olyan írásemlékeink (például a karcagi csatkarika, valamint a berekböszörményi gyűrű felirata), amelyek nem betűzhetők ki, szójelekkel olvasva azonban értelmes szöveget eredményeznek.

– Szójelekkel megérthető, esetenként el is olvasható a cserépedényeinken lévő archaikus népi díszítések jó része, de hasonló a tapasztalat a festett bútorokkal és a hímes tojások díszítésével is. 

– A székely betűknek a csukcs, hettita, kínai, sumer és egyiptomi írásokban (meg a népi jelmagyarázatokban is) szójelek felelnek meg. Például Rá napisten hieroglifájából alakult ki a székely és az ótürk "r" betű.

– Az egyes hieroglifák feltárható jelentése összefügg a képi tartalmukkal. Például az "us" (ős) szójelről belátható, hogy a Tejút hasadékában kelő isteni ősünket ábrázolja.

Jegyzet

[1] Tudományos érvekkel nem támasztható alá, hogy a finnugrista őstörténeti képben nem volt és valójában ma sincs helye a magyar ősvallásnak; a magyar nép őstörténetét az indokolhatónál rövidebbre szabták; őstörténetünk lehetséges színtereit szűk korlátok közé szorították; az ókori magaskultúrákkal való kapcsolat lehetőségét is kizárták; művelődésünk majd minden elemét idegenből való átvételnek minősítették; a magyar írást kutatásra méltatlan, gyűlöletes dologként kezelték és kezelik. Az egyetemeinken, amelyeken e képtelen ostobaságokat komoly arccal oktatják, valójában a magyar őskultúrával szembeni ellenségképzés folyik. 

[2] Magyarul: „Az ő (a székelyek) írásában vannak olyan karakterek, amelyek közül némelyek egész szót vagy mondatot jelentenek.” Németh Gyula: A magyar rovásírás, A magyar nyelvtudomány kézikönyve. MTA, Budapest, 1934. 2. oldal.

Irodalom

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy százéves parasztházból kialakított hiteles hangulatú őrségi szálláshely (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, 11 ágy)

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján megtekinthető az általam összeállított néprajzi-írástörténeti gyűjtemény. A múzeum nevét a veleméri rajzos sindük (házilag készített és írástani jelentőségű rajzokkal ellátott tetőcserepek) adják, amelyekből itt vagy 150 darab látható, míg a Néprajzi Múzeum egyetlen hasonlóval sem rendelkezik. E sindük a rajtuk lévő, ősvallási és írástörténeti vonatkozású ábrázolások miatt jelentősek az írás- és néprajztudomány számára. A sindük mellett népi cserépedények és egyéb használati tárgyak is láthatók a múzeumban, amelyek a szépségük, vagy még inkább a jeltörténeti nevezetességük miatt figyelemre méltóak.

Szerencsés esetben a tárlatvezetésem segítségével belátható, hogy a székely rovásjelek a magyar népi jelkészletből alakultak ki s hogy e jelkészlet megközelítőleg 50 000 éves. Ugyanezt el lehet olvasni a Magyar hieroglif írás c. kötetben is, de aki szívesebben hallja mindezeket élőszóban, annak turistaszezonban rendelkezésére áll a Sindümúzeum is. Amennyiben a reggel megivott kávém elég erős volt, akkor a látogatók előtt kinyílik egy addig ismeretlen új világ, a magyar hieroglif írás csodálatos világa. S attól kezdve esetleg el tudja olvasni a hímes tojásokon, fazekasedényeken és festett ládákon lévő, ősvallási jelentőségű mondatokat is.

A belépés díjtalan, de érdemes előzetesen időpontot egyeztetni, hogy otthon találjon a látogató. Ha jól érezte magát és tanulságosnak ítéli a nálunk hallottakat és látottakat, akkor adja tovább a jó hírünket a világnak!

1. ábra. A veleméri Sindümúzeum a Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy jellegzetes őrségi szálláshely) portáján található és az utcáról közvetlenül megközelíthető

2. ábra. A Sindümúzeumban azt tanulhatjuk meg, hogy a magyarságnak a latin eredetű és a rovástechnológiához kötődő írásán kívül van egy harmadik írásrendszere is: a magyar hieroglif írás; a táblázatban néhány hieroglifikus mondatjelünk látható

3. ábra. A veleméri Sindümúzeum ezen a szép akácfalépcsőn közelíthető meg

4. ábra. Egy táblázat első fele, amelynek bal oszlopában a székelyírásjelek, a középsőkben a népi hieroglifák, a jobb szélsőben pedig a hettita (luwiai) hieroglif írás jelei láthatók; kétségtelenné teszik, hogy a székely jelek egy több ezer éves nemzetközi jelszótárból alakultak ki, amelyet a magyar nép is a sajátjaként ismer és használ

5. ábra. A tégla-és cserépipar vezetői is megtisztelték látogatásukkal a veleméri  Sindümúzeumot

6. ábra. Magyarszombatfai tál a székely írás "f" (Föld) jelének képszerű változatával, a világmodell az Éden jelekből alkotott térképe

7. ábra. A lépcső aljából már látszanak a sindükről készített rajzok

8. ábra. A veleméri Sindümúzeum legizgalmasabb kiállítása tárgya az 5 kilométerre kiásott, 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor, amelyen a világ legrégebbi, hiteles ásatáson előkerült, magyar hieroglifákkal magyar (vagy magyarral rokon) szöveget rögzítő írásemléke olvasható

9. ábra. Szentgyörgyvölgyi cserépedény a körben ismétlődő Négy jó (mai magyarsággal: Négy folyó) mondattal

10. ábra. Sindük sorban

11. ábra. Egy rajzos sindü az égig érő fa rajzával, amely a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelével egyeztethető

12. ábra. A rajzokra azért volt szükség, mert rajtuk jobban láthatók és megérthetők a sindük mintái

13. ábra. Berze Nagy János által közölt szibériai mítoszok szerint az égig érő fa ágai az égbolt rájuk nehezedő súlya alatt görbülnek meg; amit száz éve a veleméri parasztfazekasok is tudtak még (fotógrafika)

14. ábra. Száz éves veleméri cserépedények (kivétel a középen látható X jeles tejesköcsög, amit a magyarszombatfai Czugh Zsuzsa fazekas készített vagy 20 évvel ezelőtt, de pontosan olyanra, mintha száz éve Veleméren csinálták volna)

15. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester világmodellje is a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg

16. ábra. A boroskancsók díszítése eredetileg erdélyi bokályokon szolgált

17. ábra. Az égig érő fa tetején az ősvallási szabvány szerint ott a helye az "us" (ős) jelnek is, Csernyecov szerint hasonló faábrázolásokat lehet találni az Urál vidékén is

18. ábra. Afrászijábi (balra lent) és anaszazi indián (jobbra fent) tálmásolatok, mindkettőn megtalálható a Jóma "jó magas" mondatjel, egy kőkori isten névligatúrája

19. ábra. Így néz ki a képszerű Egy isten mondatjel egy veleméri rajzos sindün, az "egy", "ős" és "Ten" hieroglifákból alkotott mondatjel azért növény alakú, mert az égigérő fa azonos az Istennel

20. ábra. Cserepek a tetőcsúcsban

21. Ennek a sindümintának a párhuzamát Hoppál Mihály közölte a nepáli magar jelkincsből

22. Beszélgetés a Sindümúzeumban

23. ábra. A grafikai munka plasztikusabbá tette a sindü égig érő fáját

24. ábra. Az Őrség és a Dunántúl fazekasságának termékeiből

25. ábra. Czibor Imre alsópáhoki műhelyéből került ki ez a szép tésztagyúró tál, amivel a mester országos bajnokságot is nyert

26. ábra. A veleméri parasztfazekasok által ránk hagyott kultúrkincs

27. ábra. A Sindümúzeumban bemutatjuk némelyik környékbeli templom ősvallásból örökölt jeleit is, ezen a képen a nagytótlaki körtemplom látható

28. ábra. Dana ten (Dana isten) virághoz hasonló mondatjele

29. ábra. Egy szép bajánsenyei cserépedény

30. ábra. A Sindümúzeum rendelkezik egy Árpád-kori pecsétgyűrűvel is, amelyiken a Nagy szár ég (Nagy úr az ég) hieroglifikus szöveg olvasható abból a korból, amikor az ősvallás még tartotta az utolsó hadállásait (a berekböszörményi Méhes Sándor ajándéka)

31. ábra. A kertben megtalálható Onogesius hun vezér szobra, aki a Katalaunumi csatában vesztette életét az Európa hun uralom alatti egyesítéséért vívott harcban 

32. ábra. A veleméri Sindümúzeumban egyes tárgyakat (hieroglifikus írásemlékeket) csak fényképről tudunk bemutatni, ez például egy apahidai hun csat magyarul elolvasható hieroglifikus mondatokkal

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)

Varga Géza

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson