A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mas d' Azil. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mas d' Azil. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 7., csütörtök

A hun sar/sarok hieroglifa

A hun régészeti leleteken gyakran bukkanhatunk a székely jelek párhuzamaira. E párhuzamok összehasonlító táblázatát előbb A székelység eredete, később a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre. Az utóbbi években a felismert székely-azonos hun jelek és a vélük írt rövid hun írásemlékek száma olyannyira megszaporodott, hogy ideje lenne egy új táblázat készítésének. Azt látszik igazolni a sok hun-székely jelpárhuzam, hogy a székely írás a hagyománynak megfelelően valóban hun eredetű (az 1500-as években a magyar értelmiség még hun írásnak nevezte a székely írást). 

A sar/sarok hieroglifa esetében is azt tapasztaljuk, hogy a hunok egy kőkori jelet őriztek meg és hagytak ránk örökül. Az egyetlen hegyet ábrázoló jelváltozat megtalálható a 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jeles kavicsokon, a 6000 éves Tordos-Vincsa jelek között és az amerikai indiánok népi jelkészletében is. A három hegyből álló jelforma pedig a Tordos-Vincsa kultúra jelei között bukkan fel, legkorábbi változata a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor lábain látható.


1. ábra. Csornai hun szíjvég a három hegyet ábrázoló sarok hieroglifával (középen), a szentgyörgyvölgyi tehénszobor sarok jele (balra) és a Tordos-Vincsa kultúra hasonló alakú jele (Winn/112b, jobbra)


Az elszórt hun jelek csak akkor váltak elolvashatóvá, amikor a kutatás során lépésről lépésre haladva egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy többségük nem egyetlen hangot jelölő betű, hanem szó- és mondatjel (hogy ilyenekkel a székelyek is rendelkeztek, arról Veit Gailel tájékoztat). Ebben a cikkben a székely írás "s" jelének előképét, a sar/sarok hieroglifát (a hunok képszerű, vallásos jelentőségű szójelét) és - a jelentés, meg az eredet tisztázása végett - a hun jel kiterjedt rokonságát mutatom be.

A hunok által is használt magyar hieroglif írásnak két sar/sarok jele van (1. és 2. ábra). 

A csúcsos tetejű hegyeket ábrázoló és az égbe vezető utat (világoszlopot) jelképező szójelek hangalakja az idők során változott. A Yazilikaja-i hatti/hettita tar/sar Óg párhuzam és a Tarkumuwa-pecsét alapján Kr. e. 2000 táján (vagy inkább azt megelőzően) még a tar hangalak kötődhetett a jelformákhoz. Ez a már akkor is nemzetközileg elterjedt szó rokonságban áll a világoszlop szibériai turu és hatti tar nevével, valamint az obi-ugor Tórem és a magyar Teremtő istennév tövével - lévén az Isten azonos a világoszloppal (égig érő fával).  

tar jelnév egy szóeleji t-s hangváltozás után sar, az Óg/Ók "ég" jellel történt összeolvadással pedig sarok hangalakra változott. Eközben - az Óg jellel történt egységesülés idején tapasztalható bizonytalanságot leszámítva - a több hegyet és az egyetlen hegyet ábrázoló jelforma mindvégig változatlan maradt. 




2. ábra. A Szergej Botalov által közölt hun csat felülnézeti világmodellje (középen), a sarkain megtalálható a mai székely "s" betűvel azonos alakú sarok jel, ugyanez az egyszerű jelforma már a 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelek között (balra) és a 6000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelei között is megjelenik (jobbra)


Ez a sar egy vagy több háromszög alakú hegy rajza. Gyakran szerepel a felülnézeti világábrázolások sarkain az Óg/Ók ("ég") jellel együtt, ami a jel hangalakjának sarok-ra változását eredményezte. Az akkád sar "király" alapján világos, hogy Sar Óg am. Óg úr, azaz sar szóból alakult ki az úr szavunkAz Ószövetségben is szereplő Óg király tulajdonképpen az ogur népek névadó ősapja, aki egyúttal a sarkok istene is volt és az égbe vezető utat személyesítette meg. A sarok indoeurópai változata a Heraklész név (Óg király azonos Heraklésszel). Heraklész a sarkok istene, ezért maradt fent, hogy a világ peremén voltak az oszlopai (a 7. ábra jelvényeinek csúcsán ezek az oszlopok meg is jelennek). 

sar hieroglifából az akrofónia során létrejött az "s" hangot jelölő székely rovásbetű is, amelyet ma is használunk (6. ábra).


3. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra világmodellje (balra) ugyanúgy az Istent jelölő keresztet és a sarok jelét alkalmazza, mint a hun (2. ábra), vagy a ket sámándob világmodellje (középen) és a coclé indián világmodell (jobbra), a ket változat sarkain lévő sarok jel azt igazolja, hogy az egy és a több hegyet ábrázoló jelváltozat felcserélhető, mert egyaránt az égbe vezető utat jelképezvén, azonos a jelentésük és feltehetően a hangalakjuk is



4. ábra. A nagyszéksósi nagyszíjvég több hegyet ábrázoló sarok jelén álló kettős kereszt uralmi jelkép (használta a hun eredetű Árpád-házi dinasztia is és azóta is a címerünkben szerepel), mert az Istennel azonos világoszloptól származónak mutatja, ezáltal legitimálva a királyságot és a magyar államot




5. ábra. Gót/szarmata minősítésű, a jelei alapján ítélve azonban feltehetően hun eredetű korong a VI. századi Angliából sarok jelekkel (fent) és a magas sarok mondattal (lent)

 

6. ábra. Az anaszazi tál világmodelljének sarkain a magas sarok mondat olvasható a magyar hieroglif írás magas és sarok jeleivel (jobbra lent a székely írás "m" és "s" betűje)


Az 5. és 6. ábrán látható, azonos, vagy rokon jelekkel világmodellek sarkaira írt magas sarok mondatnak több további eurázsiai és amerikai párhuzama is van. Ezek egy valaha azonos (az indiánok Amerikába való költözésének 12 000 éves időpontja alapján kőkori eredetű) íráskultúra emlékei. Számunkra ebből az a fontos, hogy a hun jelek végső soron kőkori eredetűek és nem díszítő, hanem szövegrögzítő szerepet töltöttek be. Ez az üzenet az ősvallás világról alkotott elképzelését (elméleti tételét) illusztrálja, miszerint az égbe az Istennel azonos sarkokon keresztül vezet az út. 

7. ábra. Ismeretlen magyarországi lelőhelyről származó hun(?), a temetéskor szándékosan eltört sírmellékletek, útirányt jelző szöveggel, a bal oldali jelvényeken az Ak ügy "Heraklész folyó", a jobb oldalon lévő budapesti hun jelvényen pedig az éSZAKi sarok mondattal, mindhárom tárgyon szerepel a sarok jele, mert az ősvallás szerint az Ak ügy (a Tejút, az égig érő fa) az északi sarkon áll és a kozmosz forgástengelyeként szolgál


A sarkok ilyen kiemelt szerepéből nyilvánvaló, hogy a Földet négyszögletesnek, a ráboruló égboltot pedig félgömb alakúnak vélték, mert így adódhat olyan helyzet, amikor a halandók csak a sarkokon keresztül juthatnak el az égbe. Ebből következik az is, hogy a budapesti hun(?) jelvény és társai (7. ábra) a holt léleknek az északi sarkot és az Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó) néven emlegetett Tejutat ajánlották úticélként. Ipolyi Arnold is azt említi, hogy a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról, rég elhunyt hőseikről, akkor feltekintenek a Tejútra. Nyilván azért, mert ott volt az ősvallás Istennel azonos túlvilága. 

A székelyek ma is úgy tartják, hogy az égbe a havasok csúcsain lépegetve lehet eljutni - s a sarok jel e csúcsokat ábrázolja. Ezeket a csúcsokat jelképezik az indián piramisok tetejére vezető, valamint az indián sámánoszlopokba, a szibériai sámánfákba vagy a kácsi Lyukaskő sziklájába vésett lépcsők is. 



8. ábra. A szombathelyi (Savaria-i) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült vakolatdarabokon több példányban megtalált Óg sár a Lyukó (mai magyarsággal: "Óg úr a bőség forrása/napisten") mondat, alul jobbra a római kori hun hieroglifáknak megfelelő székely jelek


9. ábra. Permi pecsétgyűrű Szaveljeva nyomán a vegyes jelhasználattal írt sarok (sar+o+k) szóval

A 9. ábra alapján a csúcsos tetejű égi hegyet ábrázoló jel az V. századig élő permi kultúrában (és nyilván másutt is) a sar szót, a szó tövét rögzítette. A szójel formája (alul kifelé görbülő vonala) pontosan megfelel a Bél Mátyás ábécéjében szereplő "s" rovásbetű alakjának. Ez a görbület is egy ősvallási képzetről árulkodik. A régiek ugyanis úgy képzelték, hogy az ég (üveghez, jéghez hasonló anyagból lévő) boltozatát a szelek időnként felemelik és visszaejtik - ezért az égi hegy pereme kicsorbult.

A sarok szó hangalakjának pontos leírása érdekében a sar szójelét kiegészítették két betűvel. Egyrészt a székely írás "o/ó" betűjével rokon, az ég boltozatát ábrázoló (de csúcsos tetejű) egykori Óg hieroglifát ragasztották hozzá, ami itt már az "o/ó" hangot jelölte.  Másrészt a székely írás "ek" jelét, amely a permi írásemléken is, meg a székely írásban is a "k" hang jelölésére szolgál. Ez a permi írástani fejlemény arra utal, hogy a hun időkben már létezett a mai székely írásnak megfelelő vegyes jelhasználat, azaz a hieroglifikus mellett egy hun betűírás is.


10. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor négy lábára a sarok szójelét írta a neolitikus értelmiségi, a fentiek alapján akkor is tudnánk, hogy a tehénke hátába meg az ég jelét véste, ha a tehén hátán évő jel nem lenne azonosítható a magyar hieroglif írás ég és a székely írás "g" jelével


Amit a fentiekben előadtunk, az több írástani, őstörténeti dogmával is szembe megy. 

Például a hun sarok jel és rokonsága mintha nem tisztelné az írás poligenezisének (több, egymástól elszigetelt központban való kialakulásának) ideáját. Nyilván azért tűnik így, mert az írás nem több központban alakult ki, hanem csak egyetlen egyben. 

Ez az egy írásfeltaláló központ még a kőkorban működött s ez is alaposan kitolja az írás felfedezésének eddig általában elfogadott időpontját. 

Az a nézet sem tartható a továbbiakban, hogy az írást az állam és a könyvelés igényeinek kielégítésre hozták volna létre. Láttuk ugyanis a fentiekben, hogy az ősvallás tételeinek illusztrálása volt a cél.

Ezzel a hieroglifikus írással (az eredeti, csak szó- és mondatjeleket alkalmazó változatával) nem lehet regényt írni, mert nincs hozzá elegendő jele. Ettől azonban ez még írásnak számít, mert az írás a gondolat rögzítése jelekkel s a fentiekben éppen elegendő példát mutattunk fel a jelekkel felidézett ősvallási gondolatokra. Ez az írás évezredeken át csak az ősvallás céljait szolgálta és néhány ősvallási jelentőségű mondat leírására volt alkalmas. E korlátozott céllal függ össze a hun és hun kori írásemlékek pazar volta és elképesztő, lélekhez szóló szépsége is. A vallásos világnézet képviseletére ugyanis a szép és gondolatgazdag írásemlékek alkalmasabbak voltak az egyszerűeknél.


11. ábra. A milejszegi mángorló sarok hegyén álló tulipánja az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) jelképe 


Az énlakai unitárius templom Egy Isten mondatjele alapján tudjuk, hogy a magyar népművészet tulipánja Isten alakban elolvasható: a középső sziromlevél az "us" (ős) jele, a két szélső pedig a Ten "isten" jele. A milejszegi mángorló tulipánja alatt a hun ősvallási és íráshagyomány miatt jelenik meg a sarok hegyét ábrázoló hieroglifa. Az "us" ős hieroglifa a tulipán közepén a Tejút hasadékának jelzése. Azaz nem csak a székely írás, hanem a magyar népművészet is megőrizte a hun jelhasználat elemeit 


Látjuk, hogy a hun írásemlékek magas szinten képviselnek egy világszerte elterjedt kőkori íráskultúrát és általa egy gazdagon kidolgozott világnézetet.  Mindezt közvetlenül megörökölte a magyarság is, amelynek pedig - a dogmák értelmében - kulturálatlan hordaként kellett volna megérkeznie a Kárpát-medencébe. A magyarság azonban nem csak a hun írást tartotta meg, hanem az  ősvallási tételeket illusztráló ábrázolási hagyományt és jelkészletet is szervesen, sajátjaként őrizte meg a népművészetben.






veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



2018. június 1., péntek

Alán amulett "nagy ős" olvasattal

Ebben a cikkben mutatom be azt az alán amulettet, ami ráterelte a figyelmemet e fontos emlékcsoportra. Azért fontosak, mert a segítségükkel tisztázható, hogy az antropomorf alán amulettek (és ezek kiszombori, honfoglalás-kori párhuzamai) miért dermedtek torz pózba és némelyikük testrészei helyén miért vannak szójelek. Nos, azért, mert ezekkel az elolvasható amulettekkel az ősvallás egy-egy elméleti tételét rögzítették és illusztrálták. Egyúttal az ősvallás istenének az oltalmába is ajánlották a viselőjét, kifejezvén a világnézeti hovatartozását is. A jeltörténeti párhuzamok alapján ezeknek az amuletteknek az eredete (elterjedtsége) és jelentése is tisztázható valamelyest.




1. ábra. Az alán amulett olvasata: nagy ős, jobbra fent az alán jelek székely megfelelői: az "n" és az "us" ős 


A minden bizonnyal hegyet, talán a jégből, vagy üvegből elképzelt égi hegyet ábrázoló alán nagy hieroglifa még a talpán áll, a székely "n" betű azonban már az "élére van állítva" (1. ábra). A székely "n" a rovástechnológia igényeinek megfelelve fordult el 90 fokkal, mert vízszintes jelet nem lehetne könnyen pálcába róni.


 
2. ábra. Az alán nagy szójel (középen) egy nagy hegyet ábrázol, balra fent a hettita (luviai) hieroglif írás "nagy" szójele, jobbra fent a ni szótagjele


A bemutatott leletek és jelformák alapján kétségtelen a hettita, alán és székely jelkészlet genetikus kapcsolata. Sőt nem csak a jelformák rokonsága egyértelmű, hanem az "n" hanghoz kötődő hangalakjuk és a jelentésük is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Tejúttal (égig érő fával) azonos isteni ős antropomorf ábrázolására való törekvés azonos kulturális hagyományból ered. Tehát a magyar őshagyomány szervesen kötődik az 5-6 ezer évvel ezelőtti anatóliai hagyományhoz. A székely "n" pontos (formai és tartalmi) párhuzama megtalálható az ótürk írásban is, ez azonban az ótürk írásban magyar eredetű lehet, mert a török nyelvekben az ulu jelenti a nagy-ot, amiből az "n" rovásbetű nem vezethető le. 

Mindezek az összefüggések megkérdőjelezik az alán amulett alánságát, de ennek eldöntése maradjon a régészek dolga.




3. ábra. Anatóliai antropomorf idol Kr. e. 3500 tájáról (balra fent), alán amulett részlete (középen) és a hettita hieroglif írás "isten" jele (jobbra fent) 


A 3. ábrán látható anatóliai idol azt bizonyítja, hogy ezen a tájon (Anatóliától az Urálig és a Kárpát-medencéig) ősidők óta élt az igény az Istennel azonosított Tejút (az égig érő fa) hasadékának antropomorf ábrázolására. Ez összefügg Berze Nagy János magyar népmesék alapján tett megállapításával, miszerint a magyar néphit az égig érő fát azonosnak tartja az Istennel. A fenti alán amulett ezt a legalább 5-6 ezer éves és Eurázsia nagy részén (vagy inkább egészén) elterjedt mítoszt és a hozzá kötődő ábrázolási, jelhasználati hagyományt is dokumentálja. Érthetővé teszi a székely "us" jel ős jelentését és felmérhetővé a jel kialakulásának korszakát és területét is. 

Emlékeztetnünk kell azonban arra is, hogy a székely jelek párhuzamai (közöttük az "us" jel párhuzama is) megtalálható a 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i jelek között a Pireneusokban, valamint a feltehetően 12 ezer évvel ezelőtt Amerikába vándorolt indiánok jelkészletében is. Azaz a jelen cikk adataira - bármilyen csábító lenne is - nem lehet a székely jelek 5-6000 évvel ezelőtti anatóliai eredeztetését alapozni, mert a jeleink már évezredekkel korábban el voltak terjedve szinte az egész világon.

Az "us" (ős/isten) jelünk antropomorf ábrázolásának divatja valóban ezen az úton terjedhetett el. Azonban az amerikai változatok ez esetben is arra intenek, hogy a kezdetek korát a fenti példákból sejthető 5-6 ezer évnél jóval megelőző időkbe, a kőkor mélyébe kell tennünk. Amiből az írásunk kőkori eredete és ősvallási alapozása nyilvánvaló. Bővebben erről a Magyar hieroglif írás c. kötetemben olvashat az olvasó.



 Varga Géza







A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele



Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra


2018. február 21., szerda

Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?


Amennyiben megkérdeznénk az akadémikus tudomány tanult képviselőit arról, hogy mit tudnak mondani az 50 000 évvel ezelőtti írásrendszerekről a hasonló korú nyelvi adatokra támaszkodva, akkor - tartok tőle - nem sokra mennénk a válasszal. Nem rendelkeznek olyan módszerekkel, amelyekkel a 4-8 ezer évnél korábbi nyelvi viszonyokról tájékoztatást adhatnának, de a rövid távú módszereik is nélkülözik a tudományos megalapozást.

Hozzátehetjük: azért nem képesek a kőkori nyelvi viszonyok felvázolására sem, mert nem támaszkodnak a korai írástörténeti adatokra, mit sem tudnak arról, hogy a székely (rovás)írás jeleinek kőkori előzményei vannak, sőt a "rovásírás" emlegetésétől is feláll a szőr a hátukon.  Mivel a nyelvészek a kőkori írásemlékeinket nem ismerik, a belőlük levonható nyelvi következtetéseket sem tudják hasznosítani. 

Tőlem sem várható alapos és a témát teljesen kimerítő ismertető. Az elmúlt évtízezredek alapos pusztítást végeztek az eleink által hátrahagyott emlékeken s nem sok maradt, amiből e korai időkre következtethetnénk. A dolgot mégsem intézhetjük el egy legyintéssel, mert a legkorábbi jelek segítségével valamit azért mondhatunk erről a dologról s annak is hasznát vehetjük.  



1/a. ábra. Az ősvallás istenasszonyát (a Fáy Elek szerint Tehennu néven is tisztelt Athénét?) jelképező 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor ten hieroglifáját a tenyésztés szervére tették, ami lehetőséget ad a magyar, vagy egy magyarral rokon nyelv azonosítására



1/b. A Gizella-kincs avarok által készített turulos fibuláján ugyanazt a jelenséget látjuk: a ten jelet a tenyésztés (Lyukó jellel jelölt) szervére tették - amiből egyértelmű, hogy a jelkészlet és a nyelvi hagyomány évezredeken keresztül életben maradt a Kárpát-medencében élő magyarságnál 



1/c. ábra. Az antropomorf jóságos Lyukó isten mondatjel amulettként szolgált a szkíta eredetű alánoknál, akik vagy magyarok voltak, vagy a hun-magyar kultúra hatása alatt álltak, számunkra most az a fontos ebből az amulettből, hogy az ágyékára a Lyukó jelet rakták, ami az 1/a. és 1/b. ábrán látható leletekkel azonos elméleti alapokra utal (az alán amuletteken sorozatosan előforduló jelenségről van szó, ezért a Lyukó szójel a párhuzamok ismerete alapján világosan azonosítható)



Bár az 50 000 évvel ezelőtti nyelvi állapotokról nincs elegendő és biztos értesülésünk, mégis elengedhetetlen az e téren rendelkezésünkre álló adatok és megfontolások számbavétele. 

Ha például tudjuk, hogy a Ten jel már a kőkorban is ismert volt (mert pl. szerepel a 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i kavicsokon is) s a szó el van terjedve a fél, vagy majdnem az egész világon (az etruszk Tin főisten nevétől a kínai tien "isten" szón keresztül az indián Tenochtitlán város nevéig), akkor jogunk van arra gondolni, hogy a jel a kőkor óta a Ten hangalakhoz kötődött és "isten/élet" jelentésű volt/maradt (vö. sumer tin "élet", a magyar teng, tenyész töve is "élet"!). S van néhány szójel (szár, atya stb.), amelyek esetében hasonlóképpen eljárva mégis csak megsejtünk valamit a kőkor nyelvi viszonyaiból. 

Kérdés, hogy miképpen hasznosíthatjuk az így megismert kőkori nyelvi jelenségeket az írástörténetben? Az Ószövetségből ismert, "nyelvek összezavarodása" előtti ősnyelvhez egy szintén egységes ősírás kötődött? 

A népesedéstörténészek szerint a Homo sapiens sapiens egyetlen családból alakult ki. Ebből következően a ma ismert nyelvek is egyetlen nyelvből keletkeztek. Ezért valószínű, hogy a kőkori nyelvek ősei az időben visszafelé haladva egyre jobban hasonlítottak egymáshoz. S ugyanez mondható el a kultúra többi ágáról is: 50 000 évvel ezelőtt élt eleinknek a vallása, a vallásos jelkészlete és a jelek megnevezésére használt szókészlete is azonosabb, vagy hasonlóbb lehetett. 

Korábbi megfontolásainkból már tudjuk, hogy a székely írás (pontosabban annak őse, a magyar hieroglif írás) 50 000 éves előzményekre tekint vissza. Ha tehát sikerül rekonstruálnunk a jeleinkhez tartozó akrofóniát (azaz megtudjuk, milyen szavak jeléből alakultak ki a rovásbetűink) és ennek során magyar szavakhoz jutottunk el, akkor az 50 000 évvel ezelőtti magyar nyelv szavait kaptuk meg, mert 50 000 évvel ezelőtt mindenki, vagy majdnem mindenki magyarul beszélt és magyar jeleket használt. 




2. ábra. A 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i jelek közül a fenti 20 db. székely jelekkel azonos


Hozzá kell tennünk persze, hogy mindez csak akkor igaz, ha nem volt időközben nyelvcsere. A nyelvcserét persze nem elég feltételezni, hanem bizonyítani is kellene, ám egyelőre csak a magyar szavak 50 000 évvel ezelőtti létére van valamilyen fokú gondolatmenetünk és bizonyítékunk, miközben nyelvcserére semmilyen adatunk, vagy megfontolásunk sincs. Nem számítunk arra, hogy valaki valószínűsíteni tudja mondjuk a 40 000 évvel ezelőtti nyelvcserét és előáll ennek bizonyítékaival.




3. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelei közül 49 egyezik a magyar jelekkel; minderről mit sem tud a nemzetközi "írástudomány": Dispilio tablet deciphered – a proof of the oldest script in the world? 


A kőkori írásemlékek (a szentgyörgyvölgyi tehénszobor Ten, szár, ég és sarok szójele, a tatárlakai táblák szár és atya szójele, valamint a Jóma ligatúra) elolvasásakor magyar szavakhoz jutottunk (ezekről a nemrégen megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemben számolok be). E szójelek rokonait találtuk meg a legkorábbi antik írásrendszerekben és nyelvekben is (vö. sumer sar „növényzet” L152!). Ezekből a kezdetek korára visszafelé interpolálva az következik, hogy 50 000 évvel ezelőtt az írást alkotó nép magyarul vagy a magyarral rokon nyelven beszélhetett.

Egyes nyelvészeti hipotézisek - előttem nem ismert gondolatmenetek (nyilván főképp hasraütés) alapján - a finnugor nyelvcsalád kezdeteit 100 000 évvel ezelőttre teszik. Mivel finnugor nyelvcsalád sohasem létezett, behelyettesíthetjük ezekbe az elméletekbe a legnagyobb finnugornak tekintett népet, a magyart. Azaz a magyar nyelv és a magyar nép lehet olyan régi, mint amilyen réginek az írásunkat gondoljuk a létező kőkori írástani-nyelvi adatok és megfontolások alapján.

Összefoglalva: a nyelvészek számára is fontos lenne a szempont, hogy a székely betűkön elvégzett akrofónia-rekonstrukciók régi magyar szavakat eredményeztek, mert ez azt jelzi, hogy a magyar hieroglif írást a magyar nyelv rögzítésére magyarok teremtették meg vagy 50 000 évvel ezelőtt.




További cikkek

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal
A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése


Amennyiben ezt a veleméri utat szépnek találja, akkor az azért van, mert tényleg szép ez a veleméri út


Szeretne egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, de mégsem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson megtekintheti az ország egyetlen Onogesius-szobrát, ezen felül a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés, a múzeum meg a szobormegtekintés is) teljesen díjtalan. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a hun-magyar romantika mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az Onogesius vezér, az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Másutt meg mutatóba sincs egy fél sem. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett




Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson