Czibor Imre a legszebb régi fazekasedények másolatait készíti, ebből következőleg az ő árukészlete is különlegesen szép. Számomra, aki a népi jelkészletet kutatom, megkerülhetetlen a munkássága, mert a régi edények tele vannak jól értelmezhető, esetenként el is olvasható magyar hieroglifákkal (amelyeket a közelmúltban megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben ismertetek). A jelen cikk Czibor Imre egyik másolt tányérján lévő jeleket mutatja be (1. ábra). Közülük is legérdekesebb a székely írás "tprus" jelének népi változata, mert e körül szép kis kalamajka alakult ki az akadémikus "tudomány" szerzőinek köszönhetően (bővebben A temporius téveszme diadalmenete c. cikkben).
1/a. ábra. Czibor Imre tányérjának jelei, középen a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének népi megfelelője
1/b. ábra. Czibor Imre "tprus" jeles tányérja
Az 1/b. ábrán látható tányéron két ábrázolási konvenció jellemzőit is megtaláljuk. Ezeknek az archaikus rajzi hagyományoknak a jelentkezése garantálja a tányér jeleinek valaha volt ősvallási alkalmazását és származását. Maga a kompozíció azonban lehet kevert is. A jeleket alkalmazó fazekasok feltehetően már régen nem értik (vagy nem az eredeti módon értik) azt, amit rajzolnak. Az ízlésüknek és a tehetségüknek megfelelően jórészt véletlenszerűen rakhatják össze a hagyományból örökölt elemeket. Amint az is lehetséges, hogy a tudásunk kevés az ábrázolási konvenciók minden részletének megértéséhez (nem tudjuk, hogy az ilyen kevertnek tűnő kép- és jelszerkezetek milyen régiek).
1/d. ábra. A miskolci tál (Czibor Imre által készített másolat) szintén az égig érő fa egyfajta ábrázolása, csúcsán megjelenik a Nap jelképe (obi-ugor mítoszok szerint a napisten, ha hazamegy, a fa csúcsához köti a lovát)
Másrészt a cikkünk témáját képező tányér központi témája az égig érő fa, csúcsán az Istent szülő hasadékkal, ami a szembőlnézeti világmodellekre jellemző (1/d. ábra). Ez is Tejút-jelkép, csak ez esetben égig érő fa formájában jelképezik az Istennel azonos Tejutat. Ebből a szembőlnézeti ábrázolásból annyi bizonyosan kiderül, hogy a "tprus" jel a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten egyik jelképe. Ez rendkívül fontos tanulság annak, aki a székely jelek eredetére kíváncsi.
Az "us" (ős) jel
2. ábra. A tányér "us" (ős) jele (balra) a székely írás "us" (ős) jelének egyfajta változata (az "us" jelet lásd a 3. kép jobb szélén!), a fenti ábrán látható hímes tojás égig érő fájának a hasadéka felett jól látható a sztyeppi zikkurat két lépcsője: a magas és a kő hieroglifa, Czibor Imre tányérján (a párhuzamok alapján) a Tejút hasadékában (a Nap helyén) az égig érő fa, a szabírok isteni ősének a hieroglifája jelenik meg
A 2. ábra bal oldalán látható jel az "us" rovásjel népi hieroglifikus változata. Valójában egy szójelekből álló, több rétegű olvasatot lehetővé tevő jelkompozíció. Elsősorban az ős szójele (mert ovális keretben, egy fa csúcsán mutatja fel az Isten jelképét). Amennyiben azonban a többi jel-összetevőjét (a keret lépcsőzöttségét) is figyelembe vesszük, akkor a magasságos szabír ős köve olvasatot is megengedi. A magas kő annak a lépcsős toronytemplomnak, szent körzetnek a neve, ahol a szabírok égig érő fával azonosított istenének/ősének áldozatot mutattak be.
A jel a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Nap (napisten) kőkori eredetű és szinte az egész világon elterjedt ábrázolása. Karácsonykor ugyanis a Tejút hasadékában kél a Nap és ezt már a kőkor óta megfigyelték, le is rajzolták a naptár híján a csillagok megfigyelésére kényszerült népek. Ezek a rajzok különfélék lehetnek, a lényegük azonban azonos: a kör, vagy ovális keretben ábrázolt isten, vagy istenjelkép. Ezen a tányéron a keret lépcsőzött, talán azért, hogy egyúttal a "magas kő" ábrázolási konvencióra is utaljon. Ez az istenjelkép a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének változata.
3. ábra. A Magyar hieroglif írás c. kötetben az "us" jel fenti változatait közöltem: a felső sorban az írásemlékek részlete (az első kettő honfoglalás-kori tarsolylemezekről, a harmadik a veleméri templomból), az alsó sorban pedig a hasadékban megjelenő Isten jelképeinek székely megfelelői (a Ten, Dana, Egy és szár "Úr" hieroglifák) láthatók
A jel a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Nap (napisten) kőkori eredetű és szinte az egész világon elterjedt ábrázolása. Karácsonykor ugyanis a Tejút hasadékában kél a Nap és ezt már a kőkor óta megfigyelték, le is rajzolták a naptár híján a csillagok megfigyelésére kényszerült népek. Ezek a rajzok különfélék lehetnek, a lényegük azonban azonos: a kör, vagy ovális keretben ábrázolt isten, vagy istenjelkép. Ezen a tányéron a keret lépcsőzött, talán azért, hogy egyúttal a "magas kő" ábrázolási konvencióra is utaljon. Ez az istenjelkép a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének változata.
A kacskaringó alakú "jó" hieroglifa az égig csapó hullámtarajt ábrázolja és az égi folyó, a Tejút egyik jelképe. Ebből az ősvallási vonatkozású szójelből alakult ki az akrofónia során a székely írás "j" betűje. Érdemes megjegyezni, hogy ebből ered a magyarok Istenének jó jelzője. Ő volt a folyóval azonos Isten s ha a folyót egykor jó-nak mondtuk, akkor ez a jelző tapadt Istenünk nevéhez.
A "tprus" hieroglifa
5. ábra. A "tprus" (tapar us "szabír ős") jel és párhuzamai (balról jobbra): a jelen cikkben tárgyalt tányérról, a zamárdi és a zalavári avar nagyszíjvégen, valamint a székely írás "tprus" jele
A "tprus" jel az égig érő fát ábrázolja az égbolt terhe alatt visszahajló ágakkal. A meggörbült ágak emléke a Berze Nagy János által közölt szibériai mítoszokban maradt fent. Ez az összefüggés kétségtelenné teszi, hogy a Czibor Imre tányérján jelentkező ábrázolási hagyomány a magyarság több ezer éves múltjából (kézenfekvően: a hun korból) maradt ránk.
A tulipán
6/a. ábra. Czibor Imre tányérának tulipánja (balra) az égig érő fa és az Isten jelképe lehet, akár a korondi gyertyatartóé (jobbra)
6/b. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel felső része a régen önállósodott, tulipánhoz hasonló Isten ligatúra
Az énlakai Egy Isten mondatjel alapján tudjuk, hogy a tulipán az Isten jelképe (6/b. ábra). A korondi gyertyatartó alapján pedig az is nyilvánvaló, hogy a tulipán az égig érő fa jelképe (6/a. ábra).
A jó Nap ligatúra
7. ábra. A tányéron lévő Jó Nap ligatúra (balra), egy népi napjelkép a debreceni csigatészta csináló bordáról (középen) és egy Tordos-Vincsa napjelkép (jobbra)
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson
A Csinyálóház egy különleges szépségű őrségi szállás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése