2018. február 25., vasárnap

54 Indián-magyar jelpárhuzamok

Néhány esetben már megpróbáltam olyan szövegeket és linkeket beszúrni a wikipedia indiánokkal foglalkozó szócikkébe, amelyek az indián-magyar jelpárhuzamokat említették, de nem volt velük szerencsém. Az illetékes wikipedia-szerkesztő minden magyarázat nélkül, postafordultával törölte őket. Nyilván sohasem foglalkozott ezzel a szakterülettel (mert akkor észre kellett volna vennie a nyilvánvaló megfeleléseket), mégis biztosan "tudta", hogy ez képtelenség is, meg tudománytalan is. 

Az effajta írástani magabiztosság a barmokra is, meg az akadémikus szakképzésen átesettekre is egyaránt jellemző. Kiemelt tisztelet a kivételnek! Ha például egy erős önbizalmú és nagytestű kutya tányérjához közeledünk, akkor esetleg morgás lesz a vége, még akkor is, ha előzőleg mi tettünk bele ételt. Valami hasonló történik az akadémikus agymosáson átesettekkel is, akiket például arra tanítanak, hogy a magyarok a kultúrájukat az Urál és a Kárpát-medence között szedték össze az ótürk, szláv és germán népektől viszonylag kései időpontokban. Azt is tanítják nekik (persze tévesen, minden bizonyíték nélkül, pusztán hasraütve), hogy a különböző írásrendszerek poligenezis során, azaz egymástól függetlenül, több központban alakultak ki. S mivel Amerika nagyon távol van tőlünk, meg víz is elválaszt bennünket egymástól, ezért "teljesen nyilvánvaló" egy átlagos wikiszerkesztő számára, hogy az indián-magyar kulturális kapcsolatoknak még a felvetése is eleve hibás. Így aztán pusztán az önbizalmuk folytán is biztosak benne: az amerikai indiánok jelei és a magyar jelkészlet között nem lehet semmi említésre méltó kapcsolat. 

Ez a szerencsétlen helyzet biztos jele annak, hogy egyrészt jelentős felfedezésről teszünk említést e cikkben, másrészt, hogy a wikipedia szerkesztése egy magyargyűlölő és tudományellenes klikk kezében van. Ugyanis az indián-magyar kapcsolatokról olyan sok szó esett már, hogy minden becsületes emberben felmerülhetett a kérdés: ugyan miért nem lehet akadémikusan és hivatalice is utánanézni ennek a kérdésnek? Nem a tudományos elemzést (értve ez alatt hozzáértőt és becsületest) hiányoljuk, bár azzal sem lenne szégyen előállni, hanem a mások által elért kutatási eredményeknek a finnugrista prekoncepciók szolgálatában történő háttérbe szorítását gondoljuk indokolatlannak és hazugnak. Ugyanis tudományos eredményeket fel lehet mutatni az indián-magyar kapcsolatok kutatása terén. Ilyenre már sor került a népzenei (Ördög László, Juhász Zoltán) és a nyelvi (Csőke Sándor, Otto von Sadovszky) viszonylatot illetően is, sőt szerényen ide sorolom a nemrégen megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemet is, amelyben az indián-magyar írástörténeti kapcsolat tudományos kutatásának megalapozását végeztem el. 

Az írásunk ugyanis olyan régi, hogy amikor (12 000 vagy 30-40 000 évvel ezelőtt) az indiánok ősei Szibériából átmentek Amerikába, már magukkal vitték a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) 30-40 jelét is. Az egyezések léteznek, amit az 1. ábrán látható táblázat és a további képek alapján bármelyik becsületes és épeszű ember könnyen beláthat. E hasonlóságok nem tulajdoníthatók a véletlennek, sokkal inkább köszönhetők a genetikus kapcsolatnak (a jelrendszerek rokonságának), amit a Matematikai Kutatóintézetben Nemetz Tibor matematikus segítségével 1992-ben elvégzett valószínűségszámítás igazolt is (lásd erről a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetet 1993-ból!). A Nemetz Tiborral végzett valószínűségszámítás régen közreadott eredmény, e témában a tudomány legújabb megállapítása, amelynek az eltelt évtizedek ellenére sincs akadémikus, vagy tudományos igényű cáfolata (a borjúnak az új kapu láttán törvényszerűen bekövetkező elbődülését és a "szakértők" jelzőosztogatását nem tekintve tudományos igényű kritikának). 

A jelen cikkben alább bemutatott néhány jel a párhuzamoknak csupán a töredékét ismerteti, valójában igen sok létezik még ezeken kívül is. A párhuzamok egy részéről számolok be az alábbi cikkekben:

La Tolita világmodell Jóma ligatúrákkal
A braziliai Ingá-kő jelei

A magyarral rokon indián népi jelek jellemzője, hogy nem csak a magyar jelkészletben találhatók meg, hanem szinte mindenütt Eurázsiában (ám a legközelebbi párhuzamokat a szkíta-hun-magyar jelkincsben találtam). A jelenség magyarázata, a közös jelhasználat kialakulásának története további példákkal illusztrálva, megtalálható az említett Magyar hieroglif írás c. kötetben. 



1. ábra. Az indiánok népi jelkészlete és a magyar jelek közötti párhuzamok (ezek elemi jelek, rajtuk kívül vannak egyező ligatúrák is)




2. ábra. Connecticut-i indián világmodell és jobbra lent a magyar hieroglif írás Föld, Dana, ég és lyuk/Lyukó jele





3. ábra. A mohikánok nemzeti jelképe (balra) és a tusnádi Vártető sziklába vésett hun jelképe (jobbra) egyaránt a Tejutat ábrázolja, közepén a Tejút hasadékával, amelyben karácsonykor a Nap kél





4. ábra. Anaszazi tál világmodellje, a magyar jelek segítségével megérthető a mondanivalója: az eurázsiai és amerikai világmodellek szokás szerint a sarkokon jelölik az égbe vezető utat s ezt teszi az anaszazi tál négy "magas sarok" mondatjele is, jobbra lent a magyar hieroglif írás Föld, magas és sarok jele



Felirat hozzáadása


5. ábra. Anaszazi tál világmodellje, a magasba vezető utat a szent folyók jelképével jelzi, alul jobbra a magyar hieroglif írás Föld és ügy "folyó" jele  







6. ábra. Anaszazi sziklarajz (balra) és a székely írás tprus (tapar us "szabír ős") hieroglifája (jobbra)





7. ábra. Jeddito tál jelekkel





8. ábra. Jeddito edény a Magas, jóságos sarok kő mondattal





9. ábra. Huari bádogember sarok jellel




10. ábra. Tumi isten jelekkel (Peru)



  


11. ábra. La Tolita (Peru, fent) és veleméri (magyar, lent) világmodell; a perui világmodell a és a Lyuk/Lyukó, a magyar pedig   jelekből áll; mindegyik ábrázolás a központi forrásból négy irányba ömlő szent folyókat mutatja




12. ábra. A Jóma ligatúra indián modellje (balra) és egy magyar népi párhuzam az adorjási templomból (jobbra) 




13. ábra. Acoma edény körbe zárt kereszt alakú Föld jellel, a jel "sarkaiban" a magas és a sarok jelével



14. ábra. Acoma agyagdoboz a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal








A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szálláshely) bejárata





Nyáron sokan eshetnek gondolkodóba, hogy ugyan hová is kellene mennünk nyaralni, ahol valami extra csemegét (például rovástani beszélgetéseket) is kapni a szállás mellé. A kedves olvasónak nem kell búnak adnia a fejét, ha ilyet keres, mert máris megtalálta! Az általunk ajánlott őrségi szálláson írástani eszmecserére is van lehetőség az itt eltöltött hétvégén, vagy huzamosabb idejű nyaraláson. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn jeligével keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet a rovológia mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek aligha választhatnak jobban, mint a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházat, e jellegzetes őrségi szálláshelyeket, mert rovológus által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak egy van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése