2025. április 13., vasárnap

Római kori leletek magyarul elolvasható hieroglifikus szövegei egy budaőrsi temetőből Ottományi Katalin nyomán

Az academia.edu-n olvasható A budaőrsi római vicus temetője c. kötet, amelyet Ottományi Katalin szerkesztett. E mű több szerző írását felhasználva bemutatja a budaőrsi római kori temetőből előkerült régészeti hagyatékot. A jelen cikkben ezek közül azokat a magyar hieroglif írással írt rövid hieroglifikus szövegeket olvasom el, amelyek a közölt leleteken láthatóak. Ezt az újonnan felfedezett, kőkori eredetű írásrendszert 2017-ben mutattam be a Magyar hieroglif írás c. kötetben.  



1. ábra. Római kori mécses Ottományi Katalin nyomán Budaőrsről, jeleinek olvasata jobbról balra: Nagyságos, nagyon nagy Lyukó szár jóisten (mai magyarsággal: Nagyságos, nagyon nagy Lyukó úr jóisten)



Az 1. ábrán látható mécses közepén egy szójelekből alkotott világmodell van. A világmodellek természetrajzát A magyarság jelképei c. kötetben vázoltam fel 1999-ben.

- A világmodellek közepén szokás szerint az isten képe, neve, vagy jelzője szerepel. Esetünkben ez a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció előfordulása. Ez az ábrázolási konvenció magyar etnikumjelölő, mert a körbe zárt pont alakú jel csak a magyar írásban jelen lyukat. Azt pedig, hogy e mécsesen lyukat jelent, a jel közepén lévő fizikai lyuk kellően bizonyítja. Ugyanezt a jelenséget (a lyuk jel közepén lévő fizikai lyukat) megtaláljuk többek között egy Noin Ula-i hun jelvényen, egy Szergej Botalov által közölt sztyeppi jelvényen, egy (etruszk-magyar rokonságról tanúskodó) Alba Longa-i etruszk urnán és a magyar népművészet tárgyain is. 

- A világmodell köriratában (a "sarkain") négy tulipánszerű virágábrázolás olvasható. Ez a tulipán a világfa jelképe s azért szerepel itt, mert a világmodellek sarkain szokás szerint az égbe vezető út jelének van a helye. Az énlakai bilingvis elolvasása óta tudjuk, hogy a tulipán egy Isten (ős + ten) alakban elolvasható ligatúra. A budaőrsi tulipán jellegzetesen meggörbülő szára a jó hieroglifa. Jó szavunk egykor a "folyó" jelentést is hordozta, vagyis ez a budaőrsi tulipán az égi folyóval azonos isten jelképe. A budaőrsi tulipán a szárával együtt a Jóisten szóösszetételt rögzíti. 

Ehhez a világmodellhez csatlakozik jobbról (ahol a láng égett) egy nagy hieroglifa, balról pedig egy szár "úr" hieroglifa.


2. ábra. Római kori tányér a Ragyogó szár (mai magyarsággal: Ragyogó úr) mondattal Budaőrsről, a ragyogó szójel vízszintes vonalának csak a fele látszik





3. ábra. Római kori tányér a Ten "élet, isten" hieroglifa két példányával Budaőrsről, amennyiben a világfát ábrázoló jel középső ága, vagy levele az ős jel, akkor a ligatúra az Isten szót jelöli




4. ábra. A budaőrsi római kori függő a Ten "élet, isten" hieroglifa példánya, az alsó részén megmaradt nyomokból sejthetően letört róla egy ős hieroglifa, amivel együtt az Isten (ős + ten) szót rögzíthette




A budaőrsi római temetőt az I. század közepétől a IV. és V. század fordulójáig használták. Kezdetben eraviszkusz őslakosságra, később romanizált lakosságra, majd barbár elemekre utaló leletanyag került elő a temetőből. Budaőrsön a II-III. században tűnik fel, ám igazán gyakori csak a IV. században lesz a magyarságra is jellemző padmalyos sír, amelyet - Ottományi Katalin szerint - e korban szarmatákhoz, alánokhoz vagy romanizált barbárokhoz szoktak kötni. 

Hozzátehetem: a szarmatákról tudjuk, hogy használták a magyar hieroglif írást. Ezzel persze nem álltak egyedül, mert mások, például akár a budaőrsi temetőben sejthető germánok is használták, vagy használhatták a székely írás ősét. Mégis, a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a közeli Alföldön lakó szarmaták közül települtek be néhányan Budaőrs környékére és ők hagyták ránk az alábbi ábrákon látható, magyar nyelvű hieroglifikus szöveget hordozó tárgyakat. Budaőrs ugyan nincs közvetlenül a limes mellett, amelynek őrzésére a rómaiaknak szarmata katonaságot kellett volna igénybe venniük. Ám az limes őrei közül végkielégítéssel elbocsátott veteránok kaphattak birtokot ilyen távolságra a limestől.

A fenti hieroglifikus szövegek megtárgyalásának időszerűségét aláhúzza az akadémikus tudomány berkeiben nemrég eredménytelenül lezajlott világfa vita. Pócs Éva ugyanis felvetette, hogy a honfoglaló magyaroknak nem volt világfa képzetük s amit egyesek honfoglalás kori világfának vélnek, annak világfa volta nem bizonyítható. A vitában megszólaló húsznál is több tudós nem tudott érdemi választ adni erre a megalapozatlan nézetre. Azért nem voltak rá képesek, mert természethű világfát keresnek, miközben a világfa jelszerű (szójelekből alkotott, sokszor puszta díszítésnek minősített "palmetta"). Az akadémikus tudomány számára évtizedekig megvetett téma volt a magyar ősvallás és a rovásírás, ezért ahhoz nem is értenek. Pedig az elolvasható világfa magyarul szólal meg, ezért jól értelmezhető. A magyar őstörténet kutatásának továbblépése és a felmerülő hasonló kérdések megválaszolása nem várható abban az esetben, ha a "tudomány" a leleteken lévő több százra rugó magyar nyelvemlékkel - a hozzá nem értés és a cenzúra miatt - nem tud mit kezdeni. Hiába van vagy ezer éve a magyar államcímerben a hármas halmon álló, kettős kereszt alakú, Egy országa olvasatú világfa, ha a szakirodalomban a megalapozatlan kétkedés rögzül és marad meg hivatkozási alapként a történelemhamisítók számára. 

A világfa-kérdés tisztázására állítottam össze a Világfa vita cikkcsoportot és szerveződik az Elolvasható világfa konferencia.



Irodalom

Ottományi Katalin (szerkesztő), írták: Ottományi Katalin, Boruzs Katalin, Delbó Gabriella, Merczi Mónika, Mráv Zsolt, Sey Nikoletta, Rupnik László (2016): A budaőrsi római vicus temetője, Archaeolingua Alapítvány, Budapest 

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (1999): A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza: Szarmata tartalom











Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a




dátum: Nincsenek megjegyzések:

2025. április 11., péntek

A Cleveland Museum of Art szkíta szarvasának magyarul megszólaló hieroglifikus mondatai

A Kr. e. V-IV. századi szkíta szarvas fényképét a világhálón találtam, a lelőhely megnevezése nélkül. E cikkben a szarvas testén lévő hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) olvasatát adom közre. 



1. ábra. A Cleveland Museum of Art szkíta szarvasa a magyar hieroglif írás szójeleit hordozza



A szkíta szarvas mondatai

A szkíta szarvason két mondat olvasható a kőkori eredetű és több kontinensen elterjedt magyar hieroglif írás jelei segítségével. Ezt az ősvallási jelrendszerként hasznosított írásrendszert a 2017-ben kiadott Magyar hieroglif írás c. kötetben írtam le. 

Az aranyszarvason lévő első mondatot balról jobbra haladó sorvezetéssel a szarv ágai-bogai rejtik. A mondat első jele a nagy hieroglifa. A belőle származott székely "n" rovásbetűhöz képest ez egy tükrözött jelváltozat. Az első jelet az ügy "folyó" jel több példánya követi. A mondatot a jó "jó, folyó" hieroglifa két példánya zárja. A mondat olvasata: Nagy ügy ..., jó ... (mai magyarsággal: Nagy folyó, jónál jobb). Ez a folyó a Tejút, amit eleink az istennel azonosítottak.

A második mondat sorvezetése jobbról balra irányul, azaz a szarvason a bustrofedon sorvezetés példáját találjuk. Láthattunk már ilyen, ökörszántáshoz hasonló sorvezetést egy párthus aranyoroszlán testén is. A második szkíta mondat első jele szintén a nagy hieroglifa, amit a ragyogó és a Lyukó szójel követ. Végül a zsen "zsenge, zsendülő, újjászülető, feltámadó" hieroglifa zárja a mondatot. Az olvasat: Nagyságos, ragyogó Lyukó zsendül. Ez a zsendülés (feltámadás, újjászületés) arra a karácsonykor bekövetkező pillanatra utal, amikor a Nap a Tejút hasadékában kel fel. Ettől kezdve a nappalok hosszabbodnak, amit a régiek a napisten feltámadásaként éltek meg. Nyilván ezért van kőbe vésve a zsenge szójele a jeruzsálemi Feltámadás (Szent Sír) templom bejárata felett is.
 

A szkíta szarvas jelhasználata

Az aranyszarvas minden jele azonosítható a székely írás valamelyik jelével (2. ábra). Ám míg a székely jelek többnyire egy hangot jelölő betűk, addig a nekik megfelelő szkíta jelek kivétel nélkül a magyar hieroglif írás szójelei. A szkíta hieroglifák hangértékét a 90-es években elvégzett akrofónia rekonstrukciók során határoztuk meg az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunkában Simon Péter, Szekeres István, Forrai Sándor és mások segítségével, az elődök, pl. Novotny Elemér és Bobula Ida eredményeire is támaszkodva. 

A szkíta jelhasználat hieroglifikus jellegű. Azaz csupán rövid, vallásos jelentőségű mondatok rögzítésére volt alkalmas. A szójeleket jellemzően az ősvallás számára fontos képekbe (ábrázolási konvenciókba) rendezte, vagy ilyen képek értelmezéséhez használta fel. A szójelek alacsony száma nem tett lehetővé mást, mint csupán néhány ősvallási szlogen rögzítését. Például az ősvallási mítoszok szereplőinek és helyszínének (az istennek, a turulnak, a csodaszarvasnak, a világmodellnek) ábrázolásakor rövid szövegekkel segítette az értelmezésüket. A szójelek nem rögzítették a ragozást, sőt a mondat szerkezetét sem mindig könnyű megállapítani. A szkíta szarvason azonban már megjelennek a sorok, ami egy kb. 7 000 éves lelemény, azaz a korábbi képszerűbb jelhasználathoz képest már előrelépés a modern íráskép felé.  



2. ábra. A szkíta szarvas hieroglifái és a nekik megfelelő székely rovásbetűk




Irodalom

Dr Novotny Elemér (1978): Sumir nyelv - magyar nyelv, Buenos Aires


Dr Bobula Ida: A sumír örökségünk - A Bobula Ida hagyaték, Angyali Menedék Kiadó, 2016.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Párthus aranyoroszlán magyar mondatokkal










Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a




dátum: Nincsenek megjegyzések:

2025. április 8., kedd

A Zágrábi Múzeum hun csatjának hieroglifikus mondatai

 


1. ábra. 










Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a




dátum: Nincsenek megjegyzések:

A balatonújlaki Kukorica Csárda szőlőprésének hieroglifikus mondata 1879-ből

Bevezető

Budapestről tartottunk az Őrségbe az M7-esen, mert tavasz van és nyit a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház. Ilyenkor már nyírni kell a füvet, régen meg kellett volna metszeni a szőlőt és jönnek az első vendégek is, akiket fűtött, előkészített szobákkal kell várni. Szokásunk szerint - déltájban szoktunk a környékre érkezni - betértünk a balatonújlaki Kukorica Csárdába egy finom ebédre (gulyásleves, túrós palacsinta). Egyúttal megszemléltük a portán újonnan kiállított régiségeket is. Ahogy az a legjobb hazai turisztikai vállalkozásoktól várható és tapasztalható, a közelmúltban eltűnt paraszti gazdaságok hagyatékát mutatják be a vendégeknek. Miközben a gyermekek a játszótéren vigadoznak, a felnőttek szemügyre vehetik az évszázados tárgyakat. Ezt tettem én is. Ilyenkor mindig hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) mondatokat keresek. A tapasztalatom szerint ilyenekkel bőven el vannak látva a népi használati tárgyak. Azonnal találtam is az egyik szőlőprés oszlopába vésve egy rövid mondatot, amit rögvest el tudtam olvasni (1. ábra). 



1. ábra. A balatonújlaki Kukorica Csárda szőlőprésének hieroglifikus Ragyogó, ragyogó Föld mondata



A balatonújlaki hieroglifák

A hieroglifikus mondat három szójelből áll. 

- A felül lévő két vízsszintes vonal a székely írás "r" betűjének megfelelője, amit itt a ragyogó szójele. A székely írásban az "r" betű egy dőlt vonal. A dunaújlaki vízszintes elhelyezésnek hun és avar párhuzamait ismerem (1). Mivel a szójelek nem jelölik a ragozást, ezért a szőlőprés mondatát szabályosan kiolvashatjuk Ragyogó, ragyogó Föld, vagy Ragyogónál ragyogóbb Föld alakban is. A szójeles írásokban rendesen előfordul, hogy egyetlen jelnek több jelentése van. Ez volt a gyakorlat a magyar hieroglif írásban is, amelynek a jeleit a balatonújlaki szőlőprésen látjuk. 

- Az alsó jel a székely írás "f" rovásbetűjének megfelelője, ami itt a Föld szójeleként szolgál. A szójelnek kb. 15 000 éves előzménye van a Mas d' Azil-i jeles kavicsokon (2). Az itt látható változatnak pontos hun megfelelőit ismerem (3). 
 



2. ábra. A Balatonújlakon kiállított szőlőprés hieroglifikus mondata






3. ábra. A Balatonújlakon kiállított szőlőprés részlete





4. ábra. A Balatonújlakon kiállított szőlőprés egykori tulajdonosa és készítésének éve



Párhuzamok

Az alább látható hun és avar szövegpárhuzamok jelhasználata és mondanivalója is hasonló. A székely jelek megfelelőivel írt magyar nyelvű mondatok az országot, vagy a Földet ragyogónak mondják. S ezt a mondatot olvashatták eleink minden szüretkor, amikor a szőlőt betakarították és abból mustot préseltek, hogy végül borrá nemesülhessen. Figyelemre méltóak a részletek is. Például, hogy a balatonújlaki Föld hieroglifa alakja pontosan megegyezik a British Múzeumban őrzött hun jelvény Föld szójelével. 



5. ábra. Hun jelvény a Nagyon nagy Lyukó ragyogó Földje mondattal a British Museum-ból (fotógrafika, középen), balra a nagy, Lyukó, ragyogó és Föld hieroglifák, jobbra a nekik megfelelő székely "n" (nagy), "ly" (lyuk, Lyukó), "r" (ragyogó) és "f" (Föld) rovásjelek





6. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibulája és hieroglifikus mondatjelei, a madár nyakán látható a Ragyogó nagy ország olvasatú mondatjel, kiemelve az alsó sor közepén, a megfelelő székely "r" (ragyogó), "n" (nagy) rovásjelek és a heraldikában megőrződött hármas halom (ország hieroglifa) feltüntetésével





7. ábra. Az apahidai hun turulok (két oldalon), a nyakukon olvasható Ragyogó ország mondat (középen fent) és a mai magyar megfelelők: a székely írás "r" betűje és a heraldika "ország" szójele (középen lent)




Irodalom

dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)