A magyar hieroglif írás mutatványai közül talán a honfoglalás korából származók a legérdekesebbek, mert a viták e korszak körül alakulhatnának ki leginkább. A honfoglalók íráshasználatának kérdése ugyanis táborokra osztotta a kutatókat és az érdeklődőket. A kutatói közvélekedés újabban mintha hajlana annak elfogadására, hogy a honfoglalók ismerték a székely írást. Ezt azonban honfoglalás kori írásemlékek felmutatása helyett inkább csak feltételezésekkel és megfontolásokkal támasztják alá. Megakadályozza ezt a felmutatást a honfoglalók hieroglifikus írásemlékeinek - a latin íráshasználaton edzett szemlélő számára - sajátos rendszere (a sorok hiánya, a jelek díszessége és szójel-volta) is. Sokak tűrésszintjét már a szójelek létének elismerése is meghaladja, ráadásul ezek az írásemlékek inkább tűnnek díszítésnek, mint írásnak. S csak kevesen emésztik meg a díszes írások és írásemlékek (például az egyiptomi hieroglif írás) létét, valamint Veit Gailel 1500-as évekből származó feljegyzését, amelyben említi a székely szó- és mondatjeleket.
A sárrétudvari csüngő jól illusztrálja ezt a helyzetet, mert a tárgy csodaszép, az értelmezés pedig (különösen az olvasat megközelítése) nem megy minden töprengés nélkül. Az égbe vezető úttal (az égig érő fával, a Tejúttal) azonos istennek állít emléket - azaz ismerni kell "legalább a konyítás szintjén", hogy Sántha Attilát idézzem - a magyar ősvallás alapfogalmait is.
A sárrétudvari csüngő jól illusztrálja ezt a helyzetet, mert a tárgy csodaszép, az értelmezés pedig (különösen az olvasat megközelítése) nem megy minden töprengés nélkül. Az égbe vezető úttal (az égig érő fával, a Tejúttal) azonos istennek állít emléket - azaz ismerni kell "legalább a konyítás szintjén", hogy Sántha Attilát idézzem - a magyar ősvallás alapfogalmait is.
1. ábra. A sárrétudvari csüngő felső részén az "eget tartó fa" képszerkezet egyik jellegzetes megvalósítása, az alsó részén pedig a Lyukó hieroglifa, azaz egy napjelkép látható
A sárrétudvari írásemlék egy jelmontázs, amelynek felső része (az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció) egy elemi jelekből összerakott ligatúra. A ligatúra alkotóelemeinek feltárása és azonosítása nem könnyű, de éppen az ehhez hasonló esetek segítenek megérteni a ma is ismert székely írás jeleinek és jelneveinek történetét.
2/a. ábra. Az eget tartó fa kelet-európai ábrázolásai Pletnyeva nyomán (balra és középen), valamint a magyar királyi jogar nyelén lévő párhuzamuk (jobbra), az első olvasata: szár Óg isten, a másodiké Isten, a harmadiké: Óg Isten
2/b. Az Iseumban előkerült sar Óg "Óg úr" olvasatú, római kori ogur/szabír jel egy vakolattöredékről (balra), a pécsi székesegyház altemplomában olvasható Óg az egy ős mondat (középen) és az énlakai Egy isten mondatjel (jobbra) a sztyeppi íráshagyomány egyenes folytatása
Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak kárpát-medencei, sztyeppi, hun kori, hun utód, sőt hettita előzményei is vannak. A képszerkezet az ég és a fa elolvasható ábrázolásából áll. A sárrétudvari jelkompozíció elemekre szedésénél, a magyar hieroglif írás jeleivel való azonosításakor azonban szembekerülünk egy döntési helyzettel.
A sárrétudvari jelmontázsból leginkább az ég azonosítása adja fel a leckét. Ugyanis - a leválasztástól függően - hasonlít az "o/ó" (Óg) és az "s" (sarok) rovásbetűkre is (3. ábra). Mindegyik betű az égi hegyet (az üveghez, jéghez hasonló kőből elképzelt boltozatot) ábrázolja. Abban is megegyeznek, hogy a jelek alsó vége kunkorodik: az "o/ó" (Óg) jel esetében befelé, az "s" (sar/sarok) jel esetében pedig kifelé. Ennek a kunkorodásnak ősvallási magyarázata van: a szelek időnként felemelik, majd visszaejtik az ég boltozatát, ami a peremek csorbulását eredményezi.
3/a. ábra. A sárrétudvari égbolt íve (középen) az egyik elválasztás esetén magyarázható a hettita (luviai) "ég" szójel (balra) és a székely "o/ó" (Óg) rovásbetű alapján is, ha a fa alsó ágait az égbolt befelé kunkorodó peremének tekintjük - amire lehetőségünk van
3/b. ábra. A sárrétudvari égbolt jel (középen) a másik elválasztás esetén magyarázható az "s" (sar, sarok) rovásbetű (jobbra) alapján is, amihez találunk hasonlóképpen kifelé kunkorodó hettita jelet is a yazilikayai sziklapantheonból (balra) - sajnos, e hettita (luviai) jelnek nem ismert a jelentése
A 3. ábra alapján a sárrétudvari égbolt ívét a sar/sarok és az Óg jellel egyaránt azonosíthatjuk. A lelet "eget tartó fa" ábrázolási konvenciójának grafikai képe nem ad segítséget a szétválasztáshoz. Az égbolt azonosításának dilemmáját a sarok jel kialakulásának ismeretében oldhatjuk fel. A megoldás ugyanis az, hogy nem is kell őket minden áron szétválasztani. A sar és az Óg jel összetartozik, ligatúrát képez, amit sar Óg (sarok) alakban kell elolvasni - éppen ezt fejezi ki, éppen Óg úr dicsőségét hirdeti ez a szépséges ötvöstárgy.
A sarok jel történetét úgy foglalhatnánk össze, hogy az eredeti lineáris (feje tetejéről a talpára állított V-hez hasonlító) jel a kőkortól napjainkig megmaradt. A hunok is a lineáris változatokat használták. A hun-utód időkben és a honfoglalás korában is érzékelhető egy törekvés az Óg jellel való egyesítésre, egy kacskaringókat is tartalmazó sar Óg ligatúra kialakítására (ilyen a sárrétudvari ligatúra is, 3. ábra). Ez a kísérlet formailag sikertelennek bizonyult, mert végül (az egyszerűsége és a róhatósága miatt) győzedelmeskedett az eredeti jelforma. Ennek azonban a jelneve sar-ról sar Óg-ra (sarok-ra) változhatott, vagyis a régi jelforma őrizte meg az újabban keletkezett ligatúra jelnevét.
A hegyes csúcsú "sarok" jel hangalakja ugyanis kezdetben - egy permi szöveg alapján - csak sar "az Istennel azonos égig érő fa szára, úr" volt (4. ábra). Ez egyesült a világmodellek sarkain Óg király (sar Óg) jelével. Óg király szerepel az Ószövetségben is. Óg úr az ogur népek ősapja, a világ sarkainak, az égbe vezető útnak az istene, akit a görögök Heraklész (her Ak am. Ak úr) néven ismertek. Ezért maradt fent, hogy Heraklésznek a világ végén oszlopai vannak. A sárrétudvari égig érő fa ennek az isteni oszlopnak egyfajta ábrázolása (5. ábra).
A sarok jel történetét úgy foglalhatnánk össze, hogy az eredeti lineáris (feje tetejéről a talpára állított V-hez hasonlító) jel a kőkortól napjainkig megmaradt. A hunok is a lineáris változatokat használták. A hun-utód időkben és a honfoglalás korában is érzékelhető egy törekvés az Óg jellel való egyesítésre, egy kacskaringókat is tartalmazó sar Óg ligatúra kialakítására (ilyen a sárrétudvari ligatúra is, 3. ábra). Ez a kísérlet formailag sikertelennek bizonyult, mert végül (az egyszerűsége és a róhatósága miatt) győzedelmeskedett az eredeti jelforma. Ennek azonban a jelneve sar-ról sar Óg-ra (sarok-ra) változhatott, vagyis a régi jelforma őrizte meg az újabban keletkezett ligatúra jelnevét.
4. ábra. Permi jelvény a Magasságos sarok köve mondattal, a sarok szó tövét a sar szójellel, a végződését pedig betűkkel írták
5/a. ábra. A tusnádi Vártető sziklába vésett Sarokisten ligatúrája (jobbra lent a székely írás "s", ős és nt/Ten jelei)
5/b. ábra. A sárrétudvari Sarokisten ligatúra (balra) és fentről lefelé a megfelelő székely ős, nt/Ten és "s" jelek (jobbra)
6. ábra. A Napot életet adó forrásként ábrázoló Lyukó hieroglifa a regölyi hun ezüstcsatról (balra), a sárrétudvari csüngőről (középen), valamint a székely írás "ly" (lyuk/Lyukó) jele (jobbra)
A fentiek alapján az írásemlék olvasata: Lyukó sar Óg ős ten (mai magyarsággal: Lyukó a sarokisten).
További blogbejegyzések
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállásmedencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
