A szalacsi X. századi gyűrű kétpólusú világmodellje

A szalacsi X. századi gyűrűn egy sajátos világmodell látható, amelyet két hieroglifából állítottak össze (1. ábra). Mindkét hieroglifa megtalálható a székely írásban, valamint a hun régészeti leleteken és az ótürk írás jelei között is. Ezt az írásemléket eddig nem említették a székely írással foglalkozó munkák, pedig fényt vethet az erdélyi magyar megtelepedés korára, nyelvi viszonyaira és jelhasználatára. A hagyomány szerint a hun eredetű székelyek a hun kor óta Erdélyben élnek, amiből következően a legnagyobb valószínűséggel és kézenfekvően tőlük származik ez a gyűrű. 

Egyes szerzők komoly ok nélkül kétségbe vonják a székelyek hun eredethagyományának helytálló voltát, egyúttal azt is feltételezve, hogy Árpád magyarjai is csak később jutottak el Erdélybe. A szalacsi gyűrűn azonban a legnagyobb valószínűséggel a székely írás előzményét jelentő magyar hieroglif írás szójelei találhatók, amelyek magyarul olvashatók el, ezért ezek az akadémikus magyarázatok aligha tarthatók fent változatlanul.

1. ábra. A szalacsi 10. századi világmodelles gyűrű és a székely "d" (Dana) és "s" (sar "úr, sarok") jelekkel azonos hieroglifái

A gyűrű világmodellje ezen a képen (1. ábra) vízszintes helyzetben látszik. Helyesen (mivel a világ a sarkain fordul el) függőlegesen állna.

A szalacsi keresztet nem szükséges keresztény jelképnek tekinteni, mert azt a pogány vallások is istenjelképként alkalmazták. Egyébként is ott van mellette a székely írás "s" (sar "úr, sarok") jele, ami jól ismert pogány jelkép (2. ábra). A két jelet egységes világnézettel célszerű értelmezni, amire csak az ősvallás ad lehetőséget - mert a kereszt mindkét vallásnak szent jelképe, de az "s" (sar "úr, sarok") jel az ősvallásra jellemző. Egyébként is, ekkortájt Erdélyben még aligha számolhatunk a kereszténység általános térhódításával és mindent meghatározó meggyökeresedésével. Ez a világmodell is kereszténység előtti hagyományt őriz, nincs keresztény párhuzama. 

2. ábra. Lepenski Vir-i idol a sar (az égbe vezető úttal azonos úr) jelével

A gyűrű világmodellje egy sajátos, eddig nem tárgyalt világábrázolási mód, a kétpólusú világmodellek sorába tartozik. Az alsó és a felső végén egy-egy sar "úr, sarok" szójel van, középen pedig, az Isten szokásos helyén a kereszt alakú Dana hieroglifa található. Erdélyben ma is mondják, hogy Dana verjen meg!, az Isten verjen meg! helyett - amiből következően ez a szalácsi pogány kereszt is istenjelkép.

3. ábra. A Szergej Botalov által közölt hun csaton a szalacsi kétpólusú világmodell négypólusú megfelelője látható, ami azonos, vagy rokon ábrázolási hagyományra és nyelvre enged következtetni

A négysarkú világmodellek az Éden négyes osztásán alapulnak (azokon az Ararát környezetében található négy hegységet jelöli a sarok jel), míg a szalacsi kétpólusú világmodell forgástengelyként (északi és déli sarokként) kezeli a sarkokat. 

A kettősség a magyar sarok szó jelentésbokrában is tükröződik, mert egyrészt jelöli az asztal sarkát (amiből négy van), másrészt az ajtó és az ablak sarka esetében forgástengelyt jelent (amelyiknek csak felső és alsó csúcsa/sarka van).

Ez a nyelvi jelenség (a sarok szó kettős jelentése) és ugyanazon kettősség észlelhetősége a négypólusú hun és a kétpólusú szalacsi világmodellen, lehetőséget ad arra, hogy következtetéseket vonjunk le a fenti világmodellek készítőinek nyelvi hovatartozását illetően. 

Például az angolokat - ha szóba kerülnének - akkor is kizárhatnánk, mert a nyelvi logikájuk nem az ősvallási képzetek logikájára van becsavarozva. Az angolok nem a corner "sarok" szót használják az "északi sarok" (north pole) és az "ajtó sarka" (butt, strap-hinge) megnevezésére. 

Ezen a nyelvi úton elindulva esetleg behatárolható azon nyelvek köre, amelyek használói a magyaron (a magyarul beszélő hunokon és székelyeken) túl számításba jöhetnek e világmodellek készítőiként. Az így megtalált nyelveket aztán meg kell rostálni a következő szempontok alapján. Az egyik az, hogy van-e olyan írásuk a szóba jöhető népeknek, amelyikben a székely "d" és "s" formai megfelelője (a fenti világmodellek jelkészlete) megtalálható. Ha ilyen betűk akadnának más népek írásaiban is, akkor azt kell vizsgálni, hogy azon a nyelven is az "isten" és "sarok" jelentésű szavakat, vagy azok kezdő hangjait jelölik-e.  A másik kérdés az lehetne, hogy az adott nép járt-e azon a tájon, ahol és amikor ezek a világmodellek készültek? 

4. ábra. Diringer ótürk jeltáblázata orhoni és jenyiszeji bontásban 

Például szóba jöhet a törökség, mert ők jártak Európa keleti tájain, ahol a hun világmodell előkerült és mert a világmodellek mindkét jele megtalálható az orhoni ótürk ábécében (4. ábra). 

A "sarok" törökül topuk és az ótürk "t6" jel alakja és jelentése (hangalakja) is ugyanúgy megfelelni látszik a követelménynek, mint a székely "s" betű. Ez a sarokjel tehát a magyar és török írásból egyaránt magyarázható.

A világmodellek kereszt alakú jele is szerepel a fenti török ábécékben "d7" megnevezéssel. A török tengri "isten" azonban nem "d"-vel kezdődik, ezért - ez alapján - a világmodellek készítői nagyobb valószínűséggel beszéltek magyarul, mint törökül. Kivéve, ha a törököknek is volt "d"-vel kezdődő istennevük - de ezt pillanatnyilag nem tudom megválaszolni. Amennyiben a törököknek is volt "d"-vel kezdődő istennevük, akkor a kutatást döntetlennel kell lezárnunk.

A két világmodell elemzése így befejezetlenül is eredményes volt, mert tisztáztuk, hogy a székely "s" és az ótürk "t6" a "sarok" szójeléből keletkezett jelhasadással. Mindegyik nép kezdetben a "sarok" jelölésére használta ezt a jelet. Az akrofóniára (a szójelből egyetlen hangot jelölő betű vagy szótagcsoport-jel kialakulására) már a nyelvek és írások külön életében kerülhetett sor. Ebből a példából azt nem tudjuk meg biztosan, hogy a magyar (a hunok magyar nyelve), vagy az ótürk volt-e az átadó. Turkológus barátságát keressük a kérdés további bogozásához.

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) 

A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállásmedencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor ajánlhatunk egy megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Kár lenne haboznia, hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal

A magyar írástörténet egyik adóssága az Árpád-kori gyűrűkön lévő jelek és rövid szövegek  feldolgozatlansága. Olyan forráscsoport ez, amelyet ismernünk kellene, de az akadémikus "tudomány" - a jelek szerint - nem hajlandó lehajolni a gyűrűinkhez, nem tekintheti feladatának a felmérésüket. Ezért pillanatnyilag nincs komolyan vehető leltár és leírás sem ezekről a feliratos gyűrűkről s "persze" az olvasatukkal sem sokan kísérleteztek. A gyűrűn a magyar hieroglif írás egyik emléke olvasható.


A jelen cikkben egy Pécsett előkerült XI. századi bronzgyűrű hieroglifáit olvassuk el. Lelőhely: Pécs-Somogy, 43. sír, ltsz.: 1.44.1943., Janus Pannonius Múzeum.

1. ábra. Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal (Pécs, XI. század), fotógrafika, egy lehetséges olvasata: Lyukó a belső folyó

Az egyik oka ennek a szégyenletes hiánynak az, hogy a gyűrűk többségén szójelek vannak, az akadémikus "tudomány" pedig a politikai prekoncepciója védelmében nem hajlandó ismerni a magyar szójelek létét - bár azokról Veit Gailelnek köszönhetően hiteles forrással is rendelkezünk az 1500-as évekből. Az sem jelent semmit e kör számára, hogy a szó- és mondatjeleinket sikerült azonosítanom a székely írás több hang értékű jelei, valamint a népi, uralmi és vallásos jelkészletünk hieroglifái között. Az akadémikus áltudomány berkeiben nem a kutatás előre haladása, hanem a presztízs szempontoknak, valamint a magyar- és tudományellenes prekoncepciónak való megfelelés számíthat (tisztelet a kivételnek, ha ilyen van). 

A közelmúltban megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemben ezeket a hieroglifáinkat (amelyek döntő többsége a székely jelekkel rokonítható) be is mutatom. Róna-Tas András professzor úr az MTA dísztermében tartott előadása után feltett kérdésemre válaszolva csak azért tulajdoníthatta a véletlen egyezésnek a székely jelek és a magyar hieroglifák hasonlóságát, mert téves véletlen-fogalommal dolgozik és nem tudja (vagy nem akarja tudni), hogy ezt a kérdést a Nemetz Tibor segítségével elvégzett valószínűségszámításunk már régen eldöntötte. Az MTA matematikus elnöke - bár tájékoztattam a professzor úr által használt véletlen-fogalom tarthatatlanságáról - nem volt hajlandó a valószínűségszámításunk ellenőrzésére és a professzori téveszme kijavítására. Ugyanis azt kellene tudomásul venniük, de nem nagyon akaródzik nekik, hogy az 1993-ban, a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetben közzétett valószínűség-számításunk eredménye alapján a formai hasonlóság a jelek világában is a rokonság jele. Ez a felismerés (az írástudomány egyik legújabb eredménye) nem kívánatos lehet az MTA e szakterületen meghatározó köreiben. Mintha nem szeretnék annak széles körben való kitudódását, hogy a székely jelek a magyar népi jelkészletből alakultak ki az elmúlt évezredekben és nem kell őket sem a sémi, sem az ótürk, sem a germán, sem semmilyen más írásból származtatni (az avarhun-szkíta származtatási vonalat magyarnak tekintve). Amint a székely írás humanista kitalálásának gondolata is csak egy halva született ötlete volt az akadémikus "tudománynak", amelynek jelenleg nincs semmiféle elfogadható elképzelése a székely írás eredetéről. Mindössze abban értenek egyet, hogy számukra "minden alapvető kérdés tisztázatlan" (Róna-Tas András/1996, Sándor Klára/1996).

2. ábra. A Napot minden jó forrásaként ábrázoló Lyukó hieroglifa a székely írás "ly" betűjének előképe, amely szerepel - többek között - a Bodrog alsóbűi rovásírásos fúvókán is

3. ábra. A Bél/belső hieroglifa a székely írás "b" betűjének előképe, az Éden egy forrásból kiinduló négy szent folyójának térképe

4. ábra. Az ügy "folyó" hieroglifa (a székely írás egyik "ü" betűjének előképe) azért hullám alakú, mert folyót jelképez, méghozzá az égi folyót, az Istennel azonos Tejutat

Az Árpád-kori gyűrűinken és a hozzájuk hasonló karcagi csatkarikán korábban már sikerült elolvasni néhány hieroglifikus szöveget s ezeket a fent említett Magyar hieroglif írás c. kötetben közre is adtuk. Ezen írásemlékek közül három (a berekböszörményi, a regölyi és a karcagi) egy-egy ősvallási imádságszöveg négy sorát őrizte meg. A most tárgyalt pécsi gyűrű ezektől eltér, amennyiben nem négy, hanem csak egyetlen sornyi szövegről van szó. Azonban a pécsi gyűrűn szereplő  Lyukó a belső ügy "Lyukó a belső folyó" mondat ugyanúgy az ősvallási hagyomány része, mint a fent említettek. Azt fejezi ki az elolvasható jelképek segítségével, hogy a Lyukó napisten lakásaként szolgáló Tejút (a Napot gyakran az égig érő fa csúcsán , vagy a hasadékában ábrázolják) a teremtett és rendezett kozmosz forgástengelye és közepe az élet, meg a bőség forrása. 

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított igazi őrségi szálláshely) várja Önt! 

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson