Az alább bemutatott hímes tojást több társával egyetemben Horváth Ottó polgármester és neje, Horváthné Császár Erzsébet házi múzeumában láttam és fényképeztem le Zalabaksán. Öröm volt e szép magánmúzeumban járni és elámulni a kulturális értékek sokaságán. Azt bizonyítja ez a kiállítás, hogy a magyar jelkincs megbecsülése a zalai és vasi településeken magától értetődő is lehet s hogy a legjobbak élnek is ezzel a lehetőséggel (1). A polgármester úr fafaragásokkal, a felesége pedig hímes tojásokkal gazdagította a kiállítás anyagát. A hasonló látnivalók izgalmas kulturális csemegékkel gyarapíthatják a turisztikai kínálatot, amelytől oly sok környékbeli település reméli a feltámadást. E cikkben egy klasszikus szépségű világmodellt hordozó hímes tojást mutatok be (1. ábra).
1. ábra. A zalabaksai hímes tojás világmodellje (a teremtett és rendezett világ szakrális közepének olvasható térképe) a magyar hieroglif írás jeleiből épült fel
5/a. ábra. A zalabaksai hímes tojás központi keresztjének egyik szára, amely "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak tűnik (balra), illetve a központi tartóelem magas szár kő (mai magyarsággal: magasságos úr köve) olvasatú értelmezése (jobbra)
5/c. ábra. A korondi kancsó oldalán három különböző módon is jelképezik a magasba vezető utat, közülük a "magas kő" ábrázolási konvenciót emeltem ki, alatta a magyar hieroglif írás magas és kő szójelei a karcagi csatkarikáról (jobbra), ez egy közbülső megoldás lehetett a fazekas számára, amikor még létezik a hegyábrázolás (ami később elmaradt), de már megjelent benne a pont
5/d. ábra. Meroving turul a hunoktól tanult hieroglif szöveggel, a madár testén a Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondat olvasható, azonos a zalabaksai hímes tojás e fejezetben rekonstruált mondatával
5/e. ábra. Hopi agyagedény, oldalán a magyar jelek alapján elolvasható Magas szár kő (mai magyarsággal Magasságos úr köve) mondat
5/f. ábra. Jeddito tál a magyar jelekkel elolvasható Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondattal
5/g. ábra. Jeddito edény a Magas jó sar kő (mai magyarsággal: Magasságos jó úr köve) mondattal (az alsó sorban a székely írás "m", "j", "s" és "harmadik k" jele), a képen jól látszik, hogy a magas és a kő hieroglifák egy lépcsős toronytemplom rajzából alakultak ki
Az 5/a. ábrán bemutatott keresztszár-értelmezésre az ad okot, hogy a keresztszár egy "eget tartó magas kő" ábrázolási konvenciónak tűnik. Az eget ugyanis a különféle ábrázolásokon hol fa, hol folyó, hol egy lépcsős toronytemplom (eredeti nevén: magas kő) tartja. Lehetséges, hogy a jelmontázs értelmét vesztett másolgatásának évszázadai alatt a fazekasok kialakítottak egy egyszerűbb, de ugyanolyan szép rajzot. Ennek feltételezésére két okunk is van. Az egyik, amit már említettünk, hogy az égboltot néha egy "magas kő" (lépcsős toronytemplom) támasztja alá. A másik ok meg az, hogy van egy további példánk is, amelyben a pontok helyébe egy eredeti lépcsőt jobban el tudunk képzelni (mert úgy jelentése is van, nem csak szépsége, lásd az 5/b. ábrát!). Tudjuk, persze, hogy nem illik a tényeket az elképzeléseinkhez igazítani, ezért kérjük az olvasót, hogy ezt a feltételezésünket ne tekintse végleges igazságnak, csak további bizonyítást igénylő hipotézisnek. Az effajta feltételezéseket a kutatás igazolhatja, vagy elvetheti a jövőben, ha megfelelő számú párhuzamos példa áll majd a rendelkezésre.
Az atya földje
A zalabaksai hímes tojás istenre utaló keresztjének közepén, ami egyúttal a világmodell középpontja is, egy ismerős, de pontosan ilyen formában mégis ritka jelet, vagy inkább jelmontázst találunk. A jelmontázs minden eleme ismert, de a végleges olvasat mégis bizonytalan. Nem tudjuk ugyanis, hogy ezekből melyiket kell kiolvasni s melyiket nem. Elsősorban a Föld olvasat tűnik reálisnak (ha a pontokról nem veszünk tudomást), de talán az atya földje olvasat is lehetséges. A Bél szójelet nem olvassuk ki, mert ezt a központi X-et már hasznosítottuk a Föld és az atya jelben is.
A tojáson is látható felülnézeti világmodellek a Föld szakrális középpontját, a Teremtő lakhelyét és a Teremtés színhelyét ábrázolják. A világmodellek egy létező, a térképeken megtalálható földrajzi területet ábrázolnak a világ részeit ábrázoló jelképek segítségével (2/b. ábra). Ez a terület a két jégkorszak közötti melegebb periódusban vagy 50 000 éven át a Homo sapiens sapiens őshazája volt (2).
Az Ószövetség és más vallások Éden, vagy Paradicsom néven emlékeznek meg erről az őshazáról, ahol az emberiség az öntudatára ébredt, ahol (vallásos keretben) a világ magyarázatát és a társadalmi együttélés szabályait első ízben megfogalmazta. A terület középpontja az Ararát, amelynek tövéből négy szent folyó indul a világ távoli tájai felé. A táj szélein négy nagy hegység és négy tenger, vagy tengeröböl is található. Több száz, a neolitikum óta hasonló elvek alapján készített világmodell alapján bizonyos, hogy e földrajzi tájjal és ősvallással összefüggésben alakult ki a székely írás, valamint a hímes tojás jeleinek alakja és a világmodellek szerkezete is. A tojás szimbolikája is jól egyeztethető a Teremtéssel.
A példák sorával igazolható rend szerint a világmodell közepén az Isten, a sarkain pedig a magasba vezető út jelképének (fának, folyónak, lépcsős toronytemplomnak, stb-nek) kell szerepelnie. A világmodelleknek a magyar hieroglif írás (a székely írás előzményének) hieroglifáiból kell felépülniük. Ez látható be a zalabaksai hímes tojás esetében is.
A Dana hieroglifa
Az Ószövetség és más vallások Éden, vagy Paradicsom néven emlékeznek meg erről az őshazáról, ahol az emberiség az öntudatára ébredt, ahol (vallásos keretben) a világ magyarázatát és a társadalmi együttélés szabályait első ízben megfogalmazta. A terület középpontja az Ararát, amelynek tövéből négy szent folyó indul a világ távoli tájai felé. A táj szélein négy nagy hegység és négy tenger, vagy tengeröböl is található. Több száz, a neolitikum óta hasonló elvek alapján készített világmodell alapján bizonyos, hogy e földrajzi tájjal és ősvallással összefüggésben alakult ki a székely írás, valamint a hímes tojás jeleinek alakja és a világmodellek szerkezete is. A tojás szimbolikája is jól egyeztethető a Teremtéssel.
A példák sorával igazolható rend szerint a világmodell közepén az Isten, a sarkain pedig a magasba vezető út jelképének (fának, folyónak, lépcsős toronytemplomnak, stb-nek) kell szerepelnie. A világmodelleknek a magyar hieroglif írás (a székely írás előzményének) hieroglifáiból kell felépülniük. Ez látható be a zalabaksai hímes tojás esetében is.
A Dana hieroglifa
2/a. ábra. A zalabaksai hímes tojás kereszt alakú Dana hieroglifája (balra) és a székely írás "d" betűje (jobbra)
2/b. ábra. Az Éden térképe, a szárazföld kereszt alakú, négy nagy folyója van és a terület sarkain hegységek vannak
A kereszt már a kőkorban is istenjelkép volt s az maradt napjainkig is. A székely írás "d" betűje a Dana istennévből rövidült le az akrofónia során (a Dana istennevet Erdélyben máig használják a Dana verjen meg! mondásban). A kereszt alakú hieroglifa azért az Isten jelképe, mert az Éden területén a szárazföld a négy tengernek köszönhetően kereszt alakú (2/b. ábra). Ez egy panteista világelképzeléssel függhet össze, mely szerint a Föld azonos az Istennel.
Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció és az ég hieroglifa
3. ábra. Balról jobbra: a zalabaksai ég hieroglifa. a monoszlói templom eget tartó fa ábrázolási konvenciója, a székely írás "c" betűje, a kínai lolo írás "ég" szójele és a székely írás "g" betűje
A 3. ábra alapján belátható, hogy az "eget tartó fa" ábrázolási konvencióból (egy ősvallási elképzelés illusztrációjából) két rovásbetűnk is kialakult: a "c" és a "g".
Az ábécénk eleje (az Anya/Anat/Enéh, Bél és Dana neveket viselő isteni triász névsora alapján) eredetileg ábédé sorrendű lehetett s csak később furakodott a "d" elé a "c" betű. Érdekes, hogy a cirill ábécében a "d" előtt a "g" áll (miközben a "c" és a "g" rovásjel formája közös gyökerű, lásd a 3. ábrán!). A kár írásban ez a felfelé mutató nyílvesszőre emlékeztető jelforma a "t" hang jele, ami a "c" rokona. Hab a tortán, hogy a latin írás C és G betűje is igen hasonló egymáshoz, ami szintén aligha lehet véletlen. Ha ezeket az összefüggéseket és a jelenségeket szülő folyamatot sikerül megértenünk, akkor azzal nagyot léphetünk előre a székely írás kialakulását és változásait illetően.
A magyar népi világmodellek sarkain előfordul az ég hieroglifa, amit egy szentgyörgyvölgyi korsó képével illusztrálok (4/a. ábra). Azt támasztja alá e párhuzam (az egymáshoz közeli Zalabaksa és Szentgyörgyvölgy hasonló jelhasználata), hogy nem is olyan régen a lakosság még értő módon alkalmazta e jeleket. Hogy ez mikor lehetett, azt további kutatások dönthetik el.
4/a. ábra. Szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljének sarkain ég hieroglifák vannak, amint azt a zalabaksai világmodellen is láthatjuk
4/b. ábra. A krími szkíta edény (oldalán az ég hieroglifával) önmagában is arra utal, hogy ez a népi jelhasználat több évezredes múltra tekinthet vissza
4/c. ábra. Neolitikus tál Kínából, sarkain négy ég szójellel
4/d. ábra. Észak-kaukázusi világmodell (V-IX. század), sarkain az eget tartó Tejút ábrázolásával
A 4/d. ábrán látható kaukázusi világmodell az égboltot a székely írás "o/ó" betűjének előképével jeleníti meg. E jel párhuzama a hettita (luviai) hieroglif írásban az "égbolt" szójele. Az eget tartó Tejút (égig érő fa) közepén a székely írás "us" (ős) szójele a Tejút hasadékát ábrázolja, ahol karácsonykor a Nap kél. Ez a ligatúra ugyanúgy az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik megjelenése, mint a székely írás "g" betűje. Ez a világmodell megmutatja, hogy a hun-magyar népek nem csak a neolitikus Kínában, hanem a népvándorlás kori Kaukázus környékén is hasonlóképpen rajzolták a világmodelljeiket, mint azt napjainkban Zalabaksán és Szentgyörgyvölgyön is látjuk.
Az ég hieroglifa használatának keleti párhuzamai azt mutatják, hogy több évezredes hagyományról van szó, amelyet a népi jelhagyomány híven megőrzött napjainkig. A 4/c. ábrán látható kínai neolitikus tál szabályos jelkiosztása (a világmodell sarkain lévő ég hieroglifa), ugyanolyan kézenfekvően bizonyítja a keleti etnokulturális gyökereinket, mint a legújabb genetikai felismerések. A pontosabb kép felrajzolásához - természetesen - a különböző korok és földrajzi területek jelhasználatának még alaposabb felmérésére lenne szükség, hogy a hasonlóságokról és eltérésekről a lehető legrészletesebb képünk alakulhasson ki (3).
A "magas kő" ábrázolási konvenció
5/a. ábra. A zalabaksai hímes tojás központi keresztjének egyik szára, amely "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak tűnik (balra), illetve a központi tartóelem magas szár kő (mai magyarsággal: magasságos úr köve) olvasatú értelmezése (jobbra)
5/b. ábra. Zalai hímes tojás (balra) és részletének rekonstrukciója (jobbra), a pontokat ez esetben is hegyekből rakott lépcsővel helyettesítettük és a "magas kő" ábrázolási konvenció előfordulásának tekintettük, amelynek olvasata: magas Ten köve (mai magyarsággal: Magasságos Isten köve)
5/c. ábra. A korondi kancsó oldalán három különböző módon is jelképezik a magasba vezető utat, közülük a "magas kő" ábrázolási konvenciót emeltem ki, alatta a magyar hieroglif írás magas és kő szójelei a karcagi csatkarikáról (jobbra), ez egy közbülső megoldás lehetett a fazekas számára, amikor még létezik a hegyábrázolás (ami később elmaradt), de már megjelent benne a pont
5/e. ábra. Hopi agyagedény, oldalán a magyar jelek alapján elolvasható Magas szár kő (mai magyarsággal Magasságos úr köve) mondat
5/f. ábra. Jeddito tál a magyar jelekkel elolvasható Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondattal
5/g. ábra. Jeddito edény a Magas jó sar kő (mai magyarsággal: Magasságos jó úr köve) mondattal (az alsó sorban a székely írás "m", "j", "s" és "harmadik k" jele), a képen jól látszik, hogy a magas és a kő hieroglifák egy lépcsős toronytemplom rajzából alakultak ki
Az atya földje
A zalabaksai hímes tojás istenre utaló keresztjének közepén, ami egyúttal a világmodell középpontja is, egy ismerős, de pontosan ilyen formában mégis ritka jelet, vagy inkább jelmontázst találunk. A jelmontázs minden eleme ismert, de a végleges olvasat mégis bizonytalan. Nem tudjuk ugyanis, hogy ezekből melyiket kell kiolvasni s melyiket nem. Elsősorban a Föld olvasat tűnik reálisnak (ha a pontokról nem veszünk tudomást), de talán az atya földje olvasat is lehetséges. A Bél szójelet nem olvassuk ki, mert ezt a központi X-et már hasznosítottuk a Föld és az atya jelben is.
6/a. ábra. Az atya, föld, vagy atya földje hieroglifa (balra) és a csempeszkopácsi Árpád kori templom freskórészlete az atya jeléből kinövő virággal (jobbra)
6/b. ábra. A zalabaksai Föld hieroglifa (balra) és a Szabadszállás Józan lelőhelyen előkerült szkíta edény Föld olvasatú fenékbélyege a Kr. e. I. évezredből (jobbra)
6/c. ábra. A zalabaksai atya szójel (balra) és a székely írás "ty" betűje (jobbra)
6/d. ábra. A zalabaksai Bél hieroglifa (balra) és a székely írás "b" betűje (jobbra)
Az olvasat
A világmodellek peremén lévő jeleket körben haladva kell elolvasni, az olvasatba beleszőve a központi jeleket is, miáltal egy ismétlődő sorokból álló imádságot kapunk. A zalabaksai világmodell a Dana atya földje az égben mondat egymást követő kiolvasását teszi lehetővé.
Jegyzetek
(1) Felsoroljuk azokat a környékbeli településeket, amelyek tesznek valamit a jelkincs megőrzéséért. Őriszentpéteren Körmendiné Piroska készít elolvasható hieroglifákat hordozó szép hímes tojásokat, a helytörténeti múzeumban kiállították a jelekkel teli őriszentpéteri tálat s van olyan ház is, ahol mandalákat festenek (azonban az őrségi mandalákról mit sem tudva). Zsohár Gyula fazekas ma is készít jeles agyagedényeket, például az atya jeles poharát közzétettem a Magyar hieroglif írás c. kötetben is. Magyarszombatfán a Czugh Zsuzsa által készített tejesköcsögökön ma is megjelenik az X alakú, Bél olvasatú, rontáselhárító hieroglifa. A Körmendi Vármúzeumban a körmendi kincs másolata van kiállítva s az egyik gyűrűje hieroglif szöveget hordoz. Kercaszomor főterén Szerváciusz István szobrászművész alkotása egy veleméri rajzos sindü mintájából kiindulva ábrázolja az égig érő fát, tetején az "us" (ős) hieroglifával. A bajánsenyei falumúzeumban van egy szár "úr" jellel díszített szép tejesköcsög. A zalai Szentgyörgyvölgyön ásták ki a világ legkorábbi, jól elolvasható és hiteles ásatáson előkerült írásemlékét, a 7500 éves tehénszobrocskát. Dabronakon köztéri szobrot állítottak a hímes tojásnak s évente rendeznek hímes tojás kiállítást a helyi alkotók munkáiból. Veleméren látogatható a Sindümúzeum, ahol az őrségi népi jelkészlet és a véle egy gyökerű székely írás 50 000 éves múltjáról tájékoztatom a betérőket. A muraszombati Szapáry-kastélyban működő Helytörténeti Múzeumban is őriznek néhány szép és érdekes hieroglifikus írásmutatványt. Tartottam előadásokat Lentiben (az egyiket a helyi televízió is felvette), Szentgyörgyvölgyön, Őriszentpéteren, Márokföldön és több szomszédos szlovéniai településen, például Lendván is.
Szívet-lelket melengető lista ez. Azt bizonyítja, hogy az értelmiség legjobbjai ma is becsülik az íráshasználat kezdetét jelentő hieroglifikus jelkészletünket. Ez a cikk és a többi hasonló azért íródott, hogy a jeleinket jobban meg is ismerjük.
(2) A Homo sapiens sapiens (a modern ember) kb. 200 000 évvel ezelőtt alakult ki Kelet-Afrikában. Kb. 100 000 évvel ezelőtt költözött a Közel-Keletre (az Éden területére), ahonnan kb. 50 000 évvel ezelőtt indult tovább Európa, Ázsia és Amerika benépesítésére. Az Éden területéről szétrajzó csoportok magukkal vitték az őshaza végletekig leegyszerűsített, jelekből alkotott térképét (1/a. ábra) az ősvallási jeltár részeként. Ennek az ősvallási jelkincsnek a leghűségesebb őrzője a székely írás és elődje, a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írás. E kőkori jelek a vallások jelkészleteként megőrződtek Eurázsia és Amerika népeinél és bekerültek a később kialakuló helyi írások jelkészletébe is. Ez okozza azt a feltűnő és az akadémikus "tudomány" által feldolgozhatatlannak tűnő jelenséget, hogy a székely írás 20-50 jele szinte minden írás- és jelrendszerben megtalálható a világ legtávolabbi pontjain is.
(3) Amíg az akadémikus áltudomány nem hajlandó lehajolni a korai magyar jelkincshez, vagy ha foglalkozik vele, akkor azt csak azért teszi, hogy hazudhasson róla, addig ezt a kutatómunkát a hasonló magánmúzeumok segítik a legjobban.
Varga Géza: Zalai hímes tojás a "Magas sar Ten köve" mondat változataival
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Az őriszentpéteri tál jelei
Varga Géza: Mandalafestő kör az Őrségben
Varga Géza: A körmendi Vármúzeum
Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje
Varga Géza: Népi tartalom
(3) Amíg az akadémikus áltudomány nem hajlandó lehajolni a korai magyar jelkincshez, vagy ha foglalkozik vele, akkor azt csak azért teszi, hogy hazudhasson róla, addig ezt a kutatómunkát a hasonló magánmúzeumok segítik a legjobban.
Irodalom
Varga Géza: Zalai hímes tojás a "Magas sar Ten köve" mondat változataival
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Az őriszentpéteri tál jelei
Varga Géza: Mandalafestő kör az Őrségben
Varga Géza: A körmendi Vármúzeum
Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje
Varga Géza: Népi tartalom
Írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
