Amennyiben a nyájas olvasó azt gondolná, hogy a nagy felfedezések kora lejárt és a kisembernek már száz évvel ezelőtt sem volt lehetősége jelentősen új felismerésekkel gazdagítani a földrajzi-történeti ismereteinket, akkor csak részben tudok igazat adni neki. A nagy földrajzi felfedezések kora - úgy tűnik - valóban lejárt már s a térképekről eltűntek a fehér foltok. Az expedíciókhoz mindig is támogatókra, vagy saját vagyonokra volt szükség.
Ott van azonban Kőrösi Csoma Sándor példája. Őt ugyan mostanában a nagy székelyek között emlegetjük, ám amikor az útjára indult, még csak a kitartása és az elszánása volt nagy s csak az útja végén kapott némi támogatást. A születésekor ugyanolyan kis ember volt, mint mi. Azaz bármelyikünk eredményeket érhet el, ha olyan tehetséges, vagy legalább olyan kitartó, mint Kőrösi Csoma Sándor volt.
Segíthet az is, ha nem földrajzi, hanem írástani felfedezésekre készülünk, mert e szakterület térképén - sajnos - még igen sok a fehér folt.
Segíthet az is, ha nem földrajzi, hanem írástani felfedezésekre készülünk, mert e szakterület térképén - sajnos - még igen sok a fehér folt.
Az írástan világában égető szükség lenne a mezei értelmiség további erőfeszítéseire, mert ez az akadémikus "tudomány" nem tudja és nem is akarja tisztázni a székely írás eredetét, nem hajlandó felhasználni a szkíták-hunok-avarok-honfoglalók által hátrahagyott hieroglifikus írásemlékeket. Nehogy lelepleződjön a fenti népek és a magyarság kapcsolatának, a magyar kultúra több évezredes múltjának letagadását célzó hazugságözönük?
Az Írástörténeti Kutatóintézet baráti köre ennek szellemében több expedíciót is szervezett már a világ közeli és távoli tájaira. Ezen az oldalon ezekről számolok be.
1. ábra. A Chillon-i falfestés lényege (balra) és az énlakai Egy Isten mondatjel (jobbra)
Az Írástörténeti Kutatóintézet észak-amerikai expedíciója
Az Írástörténeti Kutatóintézet etrúriai expedíciója
Az Írástörténeti Kutatóintézet dalmáciai expedíciója
Az Írástörténeti Kutatóintézet dalmáciai expedíciója
Irodalom
Varga Géza: A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése