2018. április 24., kedd

"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün

A veleméri Sindümúzeum a magyar írástörténet egyetlen múzeuma (sindü am. tetőcserép) a 90-es években alakult ki néhai Tóth Sándor veleméri fazekas tárgyaiból, hogy az akadémikus "tudomány" helyett elvégezze az írástani tennivalók egy részét. A Magyar Néprajzi Múzeumnak ugyanis nincs hasonló jeles tetőcserepe. A Magyar Nemzeti Múzeumban pedig lereszelték a főigazgató által hunnak minősített jelvény felületét, letagadják róla a rovásjeleket és valamelyik muzeológus valótlan állítására hivatkozva a wikipedia-szerkesztők kitörölték a lelet szócikkét is. Az MTA matematikus elnöke nem hajlandó leleplezni Róna-Tas Andrást, az MTA rendes tagját, aki a székely jelek és a magyar népi hieroglifák hasonlóságát tévesen ítéli véletlen egyezésnek (bár a véletlen könnyen ellenőrizhető a valószínűségszámítással, sőt ezt az ellenőrzést Nemetz Tibor segítségével már el is végeztük). Az akadémikus "tudomány" hozzáállása miatt szükség van erre a kis múzeumra, ahol a látogató megismerheti a magyar hieroglif írás, azon belül az őrségi népi jelkincs tényeit.


1. ábra. Veleméri rajzos sindü a hieroglifákból kialakított, virág alakú Egy Lyukó mondatjellel, néhai Tóth Sándor veleméri fazekas munkája


Az 1. ábrán egy virág látható, amelynek az olvasata Egy Lyukó (mai magyarsággal kb. Lyukó a napisten). A magyar hieroglif írás szabályait és gyakorlatát nem ismerő nézőben némi joggal merül fel a kérdés, hogy miért gondoljuk ezt a virágot elolvashatónak? 



2. ábra. A margaréta hasonló a sindüvirághoz, de a margarétavirág közepén a porzók csak egyetlen kört alkotnak és nem körbe zárt pontot (balra), míg a székely írás Napot jelképező "ly" (Lyukó) jele körbe zárt pont alakú (jobbra), ami arra utal, hogy a sindü margarétája elsősorban napjelkép és csak másodsorban virágdísz




3. ábra. Huszka József által közölt hettita világoszlop-ábrázolás (balra), csúcsán, a Nap helyén a margarétavirághoz hasonló ábrázolással (jobbra), azaz akár a margarétavirágot is napjelképnek (írásjelnek, hieroglifának) tekinthetjük, ha azt a környezete - a hettita esetben az alatta lévő világoszlop -  megerősíti


A válasz az, hogy a természetben nincs pontosan olyan virág, mint a sindün, a jelek világában azonban elfogadott eljárás a vallásos mondanivaló virágszerű kompozíciókba való szerkesztése (például az énlakai Egy isten mondatjel esetében is ezt tapasztaljuk, lásd a 4. ábrán!). Tehát az, ha egy mondatjel virágra emlékeztet, az nem mond ellent az elolvashatóságnak, mert a kettő (a világ és jel) nem kizárja, hanem erősítheti egymást. Az Egy Lyukó mondatjel azért is növény alakú, mert az istent azonosították az égig érő fával (a Tejúttal), vagyis a sindüvirág az égig érő fa egyik elolvasható jelképe.




4. ábra. Az énlakai Egy Isten (Egy ős ten) mondatjel is azt az ősvallási gyakorlatot illusztrálja, amely az égig érő fával azonosított Istent gyakran elolvasható növény, vagy virág alakú mondatjellel idézte fel


A magyar ősvallás rendszeresen rejtette a mondanivalóját állatok, növények és emberek ábrázolásába, azaz tudatosan használta ki a világ dolgainak és a jeleknek a hasonlóságát (ezek tankönyvszerű leírását a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtuk közre). Ezt annál is könnyebben tehette, mert a hieroglifák eleve képjelekből alakultak ki, tehát kezdettől nyilvánvaló volt, hogy a jelek a világ dolgait ábrázolják. Ez a sindüjel azért emlékeztet egy növényre, mert az égig érő fával azonos Isten jelképe. 




5. ábra. A veleméri néhai Tóth Sándor fazekas által készített csupron a szárnyas napkorong ábrázolási konvenció közepén ugyanazt a körbe zárt pont alakú napjelképet találjuk, mint az 1. ábrán lévő sindü virágában (Sindümúzeum, Velemér)



6. ábra. A Velemértől keletre 5 kilométerre lévő Szentgyörgyvölgyön ismerték a lyuk/Lyukó hieroglifát és azt az élet (és közvetve a bőség) forrásának jelzésére alkalmazták, ezen a korsón a lyuk jel közepén egy fizikai lyuk is található, ami hun és hun-utód szokás



7. ábra. A szentgyörgyvölgyi református templom mennyezetén lévő napjelkép közepén is megtaláljuk a körbe zárt pontot, ami az egyiptomi hieroglif írásban és a kínai írásban is a Nap jele



8. ábra. A magyarszombatfai tányér világmodelljének közepén a lyuk/Lyukó jelnek a fizikai lyukat is ábrázoló változata jelöli az Istent (a világmodellek közepén mindig az Isten valamilyen jelképe szerepel)


A Belső Őrség három egymás melletti településén megmaradt elolvasható ábrázolások alapján nyilvánvaló, hogy a körbe zárt pont, vagy két-három koncentrikus kör alakú jel a napisten (közvetve az Istennek köszönhető élet és a bőség) jelképe. 

Hasonló szimbolika (ősvallási jelentés) látható be a kettős keresztről is (4. és 9. ábra).  Berze Nagy Jánostól tudjuk, hogy az égig érő, eget tartó fa a magyar néphit szerint azonos az Istennel. A pécsi mondatjelben (9. ábra) és több más írásemléken is a kettős kereszt eget tartó pozícióban látható, ezért bizonyosak lehetünk benne, hogy a kettős kereszt az Istennel azonos égig érő fa jelképe a magyar jelkészletben. A magyar címer Egy országa (mai magyarsággal: Isten országa) olvasatú kettős keresztje és hármas halma is az ősvallási  jelképek köréből való és hun eredetű.




9. ábra. A pécsi székesegyház altemplomának Óg az Egy ős olvasatú mondatjelében is kettős kereszt alakú az Istennel azonos eget tartó fa szára



10. ábra. Pliszkai óbolgár sziklarajz (Fehér Géza nyomán) uralkodó ábrázolásával, az uralkodó azért visel a fején kettős keresztet, mert ezzel jelzi, hogy a hun eredetű bolgár dinasztia, vagy a királyi hatalom az Istentől származik



A fentieket összevetve nyilvánvaló, hogy az 1. ábrán látható veleméri sindü margarétája a magyar hieroglif írás egyik szép írásemléke, amely Egy Lyukó (mai magyarsággal Lyukó a napisten) alakban elolvasható, megérthető. Az elolvashatóságot alátámasztja, hogy a veleméri rajzos sindükön több hasonló írásemlék is fennmaradt s hogy a környék fazekasedényein és más ősvallásból örökölt hieroglifikus írásemlékein szintén előfordulnak ilyen, végső soron a hun korból reánk maradt szó- és mondatjelek.








veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

2 megjegyzés:

  1. Megy Elek: "A Múzeumok így járnak el bizonyítékokkal? Meghamisítják? No, de nincsen ebben semmi új! A világháború évei alatti személycserék idején eltűnt a Sasvári Sándor által kiásott pilisi Árpád-kori csontváz, eltűntek a 67' Kiegyezés mellékletei a Habsburg Intézetből. Mintha nem tanultak volna Szerencsés-Fortunátus Imre hallatlan sikkasztásaiból a magyarok és enyves kezekre bízzák ma is kincseinket. Nincsen magyar gazdája az országnak, Helytartósági béklyók kötnek gúzsba a hamis pártokráciában."

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a figyelmét! Arra való az internet, hogy emlékeztessünk.

    VálaszTörlés