2026. június 3., szerda

A tatárlakai úrhölgy elolvasható idolja

Marco Merlini Tărtăria: Rituális sír egy új ős felszentelésére egy neolitikus közepes méretű közösségben című, az academia.edu-n olvasható tanulmánya az 1961-ben Alsótatárlakán feltárt leletegyüttest elemzi. Cáfolja a korábbi kannibalizmus-elméletet, és egy idős nő, a tatárlakai úrhölgy (Milady Tărtăria) rituális újratemetését mutatja be. A Vincsa-kultúrához köthető sírgödörből a jeleket hordozó nevezetes táblák mellett 26 idol valamint spondylus karkötő és rituálisan összetört edények kerültek elő, melyek egy egységes szakrális kultusz részei voltak. 

A tatárlakai sírból előkerült és az 1. ábrán látható idol írásemlék volta eddig nem tűnt fel a "szakmának", mert az ősvallás hieroglifikus jelhasználatának sajátos szabályait nem ismeri (1). A magyar hieroglif írás jeleinek és jelhasználati eljárásainak megismerése azonban szükséges általában a neolitikus és bronzkori hieroglifikus szövegek megismeréséhez és konkrétan a tatárlakai leletek értékeléséhez is. 


1. ábra. A tatárlakai úrhölgy sírjában talált idol egy istenidéző szertartási szövegkönyv vázlata, az ábra bal oldalán az idol "ragyogj/ragyogtál" hieroglifája, a jobb szélén pedig a székely írás "r" (ragyogj, ragyog, ragyogtál) rovásjele


A tanulmány részletei a Prehistory.it oldalon olvashatók. Ez utóbbi cikk a Tărtăria Projekt első eredményeit mutatja be, amelyet az Őskori Tudás Projekt támogatott, és amelyet a szerző, valamint Gheorghe Lazarovici professzor (a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum Őskori Osztályának igazgatója) folytatott, aki egyben a tudományos koordinátor is. A Fókuszban a Tărtăria projekt kapcsolódik a MUSEU.M. európai projekthez is, amelynek célja az európai gyökerek virtuális múzeuma bejárható változatának megvalósítása.

Az 1. ábrán lévő idol egy istenidéző szertartási szövegkönyv vázlatát hordozza. Hasonló szövegvázlatok a Homo sapiens sapiens Európában való feltűnése óta, azaz kb. 40 - 50 ezer éve készültek Európában (2. ábra) és azóta is folyamatosan előfordulnak hasonlók a régészeti leleteken, vagy a népi, uralmi és vallási jelhasználatban. Ma is megtalálható egy példányuk az 531 táján a mervi oázisban készített magyar Szent Koronán (3. ábra). 

Az istenidéző szertartási szövegkönyvek megértéséhez az a felismerés vezetett, hogy a ferde vonalak a ragyogj, ragyogtál, ragyogó szavak korabeli ősét rögzítik s ezek ilyen ismételgetésére az ősvallási istenidéző szertartásokon lehetett szükség. E szertartások ugyanúgy három részből álltak, mint az ábrákon bemutatott írásemlékek (magát az istenalakot is egy elolvasható, megérthető, gondolatrögzítő elemnek, mintegy képjelnek tekintve). Az első részben szólongatták és hívták az Urat a ragyogj szó ismétlésével. A középső részben megjelent az Isten, bekövetkezett az epiphania. A harmadik részben pedig búcsúztatták az urat a ragyogtál szó ismételgetésével.


2. ábra. A németországi Hohlenstein Stadel-barlangjának mamutagyarból faragott oroszlánembere, ferde vonalakkal (ragyogj, ragyogtál hieroglifákkal) a karján



3. ábra. A Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománc istenidéző szertartásának három szakaszát hieroglifikus szövegkönyv rögzíti, az alsó sorban a hieroglifáknak megfelelő székely jelek: balra az "r" (ragyogj, ragyog, ragyogtál), "s" (sar "sarok, úr"), középen az "f" (föld), "s" (sar "sarok, úr"). "ly" (lyuk, Lyukó), jobbra ismét az "r" (ragyogj, ragyog, ragyogtálés az "s" (sar "sarok, úr") rovásjelek láthatók


A 3. ábrán lévő istenidéző szertartási szövegvázlat olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj Uram! Lyukó úr földje. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál Uram.



Jegyzet

(1) A Szent Korona mervi eredeztetése elméletének szakma és nagyközönség általi megismerését informális cenzúra akadályozza. A lehetséges lépéseket azért nem teszi meg a kutatás, mert az írástörténeti szakterületen valójában nem is létező "szakmát" esetenként nem a tudományos cél vezérli

Az előrelépéshez szükség van néhány alapfogalom tisztázására:

- Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?

- A tudományos igényű kritika módszertana.



Irodalom

Marco Merlini (2026): Tărtăria: Rituális sír egy új ős felszentelésére egy neolitikus közepes méretű közösségben  (academia.edu)

Sándor Klára (1996): A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum, 1996/1-2.

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2021): A németországi Stadel-barlang 38-42 000 éves oroszlánemberének jelei 

Varga Géza (2021): Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán 

Varga Géza (2021): Istenidéző szertartás szövegkönyve a Telki környéki hun vascsaton 

Varga Géza (2021): Ír bálvány "ragyogj" szójelekkel

Varga Géza (2022): Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?

Varga Géza (2026): Wikiszerkesztők a Szent Korona mervi eredeztetésének elméletéről



Varga Géza



A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján található 
a díjmentesen látogatható 

Lyukó magas köve mondat Csongrád Bokros honfoglalás kori gyűrűjén

A közösségi portálon közzétett hír szerint Csongrád-Bokroson 2026. április - május havában tártak fel egy rangos honfoglalás kori sírt a csongrádi Tari László Múzeum régészei dr. Szalontai Csaba és Borsódi Martin irányításával. A sírból előkerült egy üvegköves aranygyűrű, amelyen a magyar hieroglif írás szójeleivel írt Lyukó magas köve mondat olvasható (1. ábra). A jelpárhuzamok megrajzolják az őstörténetünk vázlatát (2 - 4. ábra).




1. ábra. A Csongrád-Bokros lelőhelyen feltárt honfoglalás kori üvegbetétes aranygyűrű hieroglifikus szövegének olvasata: Lyukó magas köve, az ábra jobb oldalán a gyűrű szójeleinek megfelelő székely "m" (magas), "harmadik k" () és "ly" (Lyukó) jelek láthatók (fotógrafika)




2. ábra. Vaskori magyar mondatok a Jenyiszej menti Gorogyiscse település közeléből, a szójelek olvasata: Lyukó nagy, jóságos magas köve, az ábra jobb szélén a székely írás "ly" (Lyukó), "n" (nagy), "j" (), "m" (magas) és "harmadik k" () jelei




3. ábra. Szamarai övvereta világoszlop hegyekből rakott lépcsői a Magas kő mondatot alkotják, további üzenetet hordoz a hegyábrázolásokon az óramutató járásának megfelelő sorrendben, a jobb alsó sarokból indulva olvasható Bél a ragyogó égi kő mondat





4. ábra. Lyukó magas köve olvasatú mondat az apahidai hun tarsolylemez közepéről





Irodalom





Varga Géza



A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján található 
a díjmentesen látogatható 

2026. június 2., kedd

Napirenden az Őrség hosszú távú turisztikai és térségfejlesztési jövőképének kialakítása

Megújult az Őrség és Vidéke Vendégvárók Egyesület vezetése és ennek egyik legfontosabb eredménye, hogy elindult egy olyan szakmai együttműködés, amelynek célja az Őrség hosszú távú turisztikai és térségfejlesztési jövőképének kialakítása. Ehhez javasoltam egy írástörténeti alapozású arculatot és cselekvési gondolatot. Ezt ismételten visszautasították az illetékesek, talán összefüggésben azzal, hogy a világosi fegyverletétel óta szép hazánkban éppen csak megtűrt, vagy még az sem volt a nemzeti írásunk kutatása és a "magyarkodás". 



1. ábra. Szerváciusz István a kercaszomori szobra számára kitűnő érzékkel egy veleméri rajzos sindü Istennel azonos világfáját választotta témának


Az arculatmeghatározás munkájában résztvevők névsora:

 - Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke, az ország egyik legismertebb desztinációfejlesztési szakembere, aki szakmai vezetőként és mentorként támogatja az Őrség hosszú távú, fenntartható turisztikai és térségfejlesztési stratégiájának kialakítását.

- Tövispataki Júlia, az Egyesület elnöke, a reBORONA Vendégház társtulajdonosa

- dr. Koledits Ferencné (Gabi), az Egyesület titkára, a Kétvölgy Vendégház tulajdonosa

- Jávor Edina, a Patakparti Vendégház tulajdonosa, az Egyesület elnökségi tagja

- Lugosi Arnold, Szalafő polgármestere, a Csörgő Vendégházak tulajdonosa, az Egyesület elnökségi tagja

- Őr Zoltán, Őriszentpéter polgármestere

- Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója

- Kvasznicza Ferenc, a Pajta Étterem és a Kástu tulajdonosa

- Horváth László, a PajtaKult ötletgazdája és kulturális igazgatója, a Fonó ügyvezetője

- Tóth Zoltán, a PajtaKult építésze és az Artgroup Építész Stúdió vezetője

- Sülyi Péter és Sülyi Áron, a Kulturális Malom és az őrségi kulturális élet meghatározó szereplői.

Az Egyesület körlevelére küldött válaszomban az alábbiakat is írtam: 

Illusztris személyeket soroltatok fel, akik az értékalapú őrségi charta megfogalmazásában résztvesznek. Jó lenne velük ismertetni az alábbiakat, hogy hosszú távra szóló, helyes döntések születhessenek. Valóban nem tömegturizmusra, hanem minőségi turizmusra kell felkészülnünk. Ehhez különleges, máshol meg nem kapható szellemi élményeket is kell kínálnunk. 

Ismételten javaslom az őrségi jelkincs hasznosítását, ami felkeltheti az értelmiség érdeklődését s aminek segítségével kiállításokat, konferenciákat, sajtóvisszhangot lehet szervezni minden évben.

Szerváciusz István kercaszomori szobra ebbe az irányba mutat, ők egy veleméri rajzos sindü égig érő fa ábrázolását, ős/isten hieroglifáját "szoborták" a falu közepére (1. ábra). Legyen ez egy követendő példa a számunkra, amikor jelképet választunk és cselekvési tervet készítünk! 

Mellékelem egy kercaszomori ajtósarok és egy veleméri rajzos sindü képét az alábbi linken elérhető cikkben, amelyeken a "szabír ős", vagy "szabír isten" mondatjel olvasható. Ezek rokona, az Istennel azonos Tejút jelképe van a magyar címerben is kettős kereszt képében (a hármas halommal együtt az Egy országa "Isten országa" mondatjel ez). 

A "szabír ős" mondatjel útjának az időben visszafelé való követése új forráscsoportot jelent a magyarság és az európai kultúra eredetéről, a neolitikus forradalom és kultúra etnikai hátteréről. Egy félkész cikkem erről itt olvasható: 

Magyar történelem a szabír ős ten mondatjel előfordulásai alapján

Mivel ez a jel igen sokágú múlttal rendelkezik, hasonlóképpen sokágú felhasználása lehetséges, például kiépíthető lenne egy adriai kapcsolatrendszer is, ha ez hasznos. Hivatkozhatnánk az etruszk rokonságra (a vei Apoló lábánál is ott van a szabír ős hieroglifa) és Attila - Őrségen keresztül vezetett - itáliai hadjáratára is, amelynek során megkegyelmezett Rómának, stb. De ez csak az egyik lehetséges irány. Mindenesetre e nemzetközi kapcsolat emlegetése figyelemfelkeltő lehetne és ennek árnyékában eladhatnánk a tökös-mákos rétesünket is, meg a szálláshelyeinket is. 

Nem számítok arra, hogy az ezen való elmélkedés mindenki tetszését megnyeri, de nekünk nem a tömeg, hanem az értelmiség érdeklődését kell felkeltenünk. 


Tisztelettel és üdvözlettel:


Varga Géza 

a veleméri Cserépmadár Szállás és Csinyálóház, egy antik parasztbútorokkal berendezett kúria-jellegű őrségi magánszállás gazdája


A portán található 
a díjmentesen látogatható