A neten bukkantam a magyar hieroglif írás jeleivel olvasható alán amulettek képeire (sajnos, ma már nem találom a forrást). Ezek egyikének olvasatát teszem közzé e cikkben. A többi amulett bemutatását további cikkekben tervezem.
A szobor alakú írásemlékek megdöbbentően szokatlannak tűnhetnek azok számára, akik a latin alapú írásunkhoz hasonló írást várnának a hun sztyeppéről is. Ezek az eltérések a végső soron kőkori eredetű ősírásunk sajátosságai, amelyeket tankönyv jelleggel leírtam a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Ez az írás a vallásos nézetek illusztrálására született meg, éppen arra találták ki, amit ez esetben is látunk.
1. ábra. Alán amulett a Lyukó országa mondattal, fején a napistent jelképező Lyukó hieroglifa, törzsén az "ország" jelentésű hármas halom
2. ábra. A pécsi vásárban felbukkant avar szíjvégen hasonló gömb alakú fejdíszt (a napistent jelképező Lyukó hieroglifát) viselő uralkodó képe látható, a törzse elolvasható jelekből áll
3. ábra. A Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának Egy országa olvasatú részletén megtaláljuk a hármas halmot is
Az apró (3-4 cm-es) fémtárgyak magyar jelhasználata és olvasata vagy azzal magyarázható, hogy e tárgyakat magyarok (a magyarul beszélő korai hunok) készítették, vagy azzal, hogy azon a tájon és abban a korban a magyar hieroglif írás (az ősvallás jelképrendszere) széles körben elterjedt volt. Ez a két magyarázat nem zárja ki egymást.
A kérdést különösen érdekessé teszi, hogy az alánok az Alföldre költözvén a magyar parasztság egyik összetevőjévé váltak s az alföldi parasztság által használt birtokjelek hasonlóképpen elolvashatók a magyar hieroglifák segítségével. Nyilvánvalóan erős kapcsolatokkal rendelkeztek a honfoglalás előtti magyarsággal, sőt a honfoglalókhoz csatlakozó kabarok egyik összetevői voltak.
E sokrétű magyar-alán kapcsolatokba engednek bepillantást az "alán" amulettek.
E sokrétű magyar-alán kapcsolatokba engednek bepillantást az "alán" amulettek.
4. ábra. A Szergej Botalov által közölt kazahsztáni ogur/szabír lelet előlapján a Lyukó a Nap mondat olvasható, míg a hátoldalán egy önálló Lyukó jel van, közepén egy fizikai lyukkal (a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció a magyar nyelvet azonosítja, mert ez a kör alakú szójel csak a magyar jelkészletben "lyuk" jelentésű)
A wikiwand alapján az alánokról.
Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt. E nevet az ászik az i. e. 130. év után vették fel, amikor a kangarok hűbéresei, alárendeltjei, alanyai lettek, és ez okból – miként kínai források, illetve Ammianus Marcellinus is hírül adja – szövetségük korábbi nevét Masszagéták (Masszagetai: Μασσαγεται) elvetették, megváltoztatták. Az ászik – nevük később jazig, jász alakban is felbukkan – a szkíta népek közé, a közép-ázsiai szkíták (szakák) csoportjához tartoztak. Gyakran, bár helytelenül, szarmatáknak is nevezték, illetve nevezik őket. A közép-ázsiai ászik a 3. században egy időre visszanyerték függetlenségüket. A Keleti-Kaukázusban letelepedett csoportjukat a 3. század elejétől a 4. század közepéig latin, armeniai stb. források ez okból újólag masszagéta, maszkut névvel is illették.
Az ászik (iazügesz: ιαζυγες; asii, astacae; jászok) – a régészek nevezéktana szerint szarmaták – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsia lakói voltak, amelyet évezredekig a sztyeppi lovasnomád népei uraltak. A lovasnomád életmód következménye volt a hatékony a hadviselés, ezért a sztyeppék lovasaiból lettek a világ katonailag legerősebb népei.
A közülük származó ászoknak három törzsét ismerjük: ászik, aorszok, rhoxolánok. A névadó ászik a Szir Darja, az aorszok pedig az Amu-Darja alsó szakaszánál, Khoraszmia oázisának területén laktak. A harmadik törzs, a rhoxolánok először a kelet-európai pusztán tűntek fel. Elsőként Sztrabón ad hírt róluk az i. e. 1. században.
5. ábra. A Kismákfán előkerült V. századi jelvény olvasata: Lyukó a sarok (az alsó sorban a hun jelek székely írásban meglévő párhuzamai, a "ly" és "s" rovásjelek), a világoszlop csúcsán trónoló napistent jelképezi
Az ászi nép szövetségének neve kezdetben – görögösen –Masszagetai (Μασσαγεται) volt. Egyik törzsük neve – az aorszoké – perzsa királyi sziklafeliratokon Sakâ tigraxaudâ, azaz hegyes fövegű szakák.
Az ászik a jüecsik, utóbb kusánok vándorlása (i. e. 166–129.), s ennek kapcsán Görög Baktria összeomlása, valamint a kangarok hódításai nyomán függetlenségüket (i. e. 130. táján) elvesztették. Szövetségük nevét ekkor megváltoztatták (Alanoi: Αλανοι), és egy részük Európába költözött. Alföldünket időszámításunk második évtizedében érték el.
A hunok szövetségébe betagozódott ászik részt vettek az Onogur-bolgár Birodalom és a Kazár Birodalom megalapításában is. A Kaukázus északi előterében tanyázó alánok ezzel szemben megőrizték a függetlenségüket, s bár később szorongatták őket a türkök, a kazárok és az arabok, országuk a mongol hódításig fennállt.
6. ábra. A Savariai (szombathelyi) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori jelvény olvasata: Lyukó ten országa (mai magyarsággal: Lyukó isten országa)
A Kárpát-medencében letelepedett ászik egy része a 401. évben kivált a hunok szövetségéből, és csatlakozván a hunok elől menekülő vandálokhoz, Nyugat-Európába vonult. Egy részük letelepedett Nyugat-, illetve Délnyugat-Európában, más részük a vandálokkal Észak-Afrikába költözött.
A 830. év táján vallási belháború ütött ki a kazárok országában. A lázadásban részt vevő ászik, közelebbről aorszok – arab forrásokban nevük al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – elpártoltak a kazároktól, kavaroknak (καβαροι) nevezték magukat, és csatlakoztak a szabarok egy csoportjához, kik ugyanekkor szakadtak el a kazároktól. A két csoport szövetsége magyar (arab forrásokban al-Maggariya, badzsgird, bajdzsirt, basgird, basgurd stb.) néven írta be magát a történelembe, a bizánciak azonban leginkább csak türköknek (tourkoi) nevezték őket.
Az alánok kaukázusi országát végül a mongolok számolták fel a 13. században.
Az i. sz. 4. század közepén a hunok megszállták az ászik közép-ázsiai birtokait, valamint Szogdiát. Az alánok egy része ekkor már jó ideje a kelet-európai pusztán, a Havasalföldön, illetve a Kárpát-medencében lakott. A Don és a Dnyeper vidékén letelepedett alánokat – elfoglalván a Dnyeper vidéki pusztákat a 2. század második felében – a keleti gótok hajtották volt iga alá.
A 375. évben az európai hunok megjelentek Kelet-Európában, uralmuk alá vonva az ott élő alánokat, valamint germán stb. népeket. A Kaukázus északi előterében élő alánok ellenben megőrizték függetlenségüket. Országuk nagyjából a Dariel-szorostól a Kubány folyó forrásvidékéig terjedt. Arab és perzsa forrásokban jobbára alan vagy as néven szerepelnek. Nevüket örökölte a Dariel-szoros: Alánok kapuja (arabul Bab al-Lan, a perzsák nyelvén Dar-i Alanan).
Az 568. évben a nyugat felé terjeszkedő türkök elfoglalták az alánok kaukázusi országát is. Nem sokkal ez után, a 630. évben a türkök birodalma összeomlott, és ekkor a Kaukázus vidékén élő népek (szabarok, alánok stb.) szövetsége megalapította a kazárok országát.
7. ábra. Lyukó isten tisztelete (az Isten Lyukó jelzőjének használata) a honfoglalás idején is megjelenik a bodrog-alsóbűi fúvóka vegyes rendszerű (a szótövet szójellel, a végződést betűkkel) rögzítő LYUKónak feliratában
A kaukázusi alánok a 7–10. században a Kazár Birodalom szövetségesei voltak. Az alán uralkodó Krisztus híve lett, s példáját alattvalóinak egy része is követte. Forrásaink szerint a Bizánci Birodalom keresztény térítői már a 6–7. században eljutottak Alániába.
A 9. század első felében a Kazár Birodalom erejét vallási belháború rendítette meg. A kaukázusi alánok ekkor visszanyerték önállóságukat, és a 10–11. században királyságuk megerősödött. A 10. századtól keresztény templomokat építettek Alániában, és önálló püspöki székhelyet is alapítottak.
A 830. év táján lezajlott háborúságban részt vevő aorszok – e helyen nem a kaukázusi, hanem a kazárok kötelékében élő alánokról van szó – elpártoltak a kazároktól, s velük egy időben a szabarok egy csoportja is. E szerint az elmélet szerint az újsütetű nép – szabarok és kavarok szövetsége – magyar néven írta be magát a történelembe. A 9. század közepe táján a Dnyeper alsó szakaszánál – a levédiai pusztán – ütöttek tanyát, azután pedig, a század második felében, egyik csoportjuk a Kárpát-medencébe költözött, és az ott élő avar stb. népesség ura lett.
A hun és a szkíta népek szoros kapcsolataira utal a magyar ősmonda, mely többek között a magyarok származására ad meglehetősen világos magyarázatot. Az elbeszélés szerint Hunor és Magor, két hun vitéz, elveszi feleségül Dula alán király leányait, s a névadó Magor házasságából származik a magyarnak nevezett nép.
A wikiwandból származó fenti ismertetésben csak a hunok nyelvére tett megjegyzéseket javítottam ki. A wikiwand szerzője ismételten töröknek nevezte a hunokat, bár erre nincs semmi ok. A hunokat ugyan többnyire töröknek tartják az akadémikus szerzők, de egyúttal azt is elmondják, hogy a hun nyelvet nem ismerik. Ebből következően a hunokat töröknek tekintő szerzők nem vehetők komolyan.
Mivel a magyar hieroglif írással írt, valamint a más forrásokból ismert hun szavak magyarul jól érthetőek (például: Onogesius vezér neve "Hun Győző/Géza"), nincs okom ennek az akadémikus téveszmének a követésére.
Mivel a magyar hieroglif írással írt, valamint a más forrásokból ismert hun szavak magyarul jól érthetőek (például: Onogesius vezér neve "Hun Győző/Géza"), nincs okom ennek az akadémikus téveszmének a követésére.
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított igazi őrségi szálláshely) várja Önt!
További cikkek
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson
