2018. április 9., hétfő

Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval

A. P. Okladnyikov és A. I. Martinov könyve, a Szibériai sziklarajzok régen ott hever a könyvespolcomon. Az orosz nyelvű eredeti 1972-ben a magyar változat több, mint 10 évvel később jelent meg. A kötet a kedvenc könyveim közé tartozik, amit az első pillanattól nagy szeretettel és érdeklődéssel vettem a kezembe, mert tele van székely rovásjelekkel rokon ősvallási hieroglifákkal.

A magyar változathoz Hoppál Mihály írt egy tartalmas bevezetőt. Mint írja: "a régészeti adatok alapján minden okunk megvan arra, hogy a neolitikumban az Uráltól az Obig terjedő területen sejtsük  az ugor népek őseinek szállásterületét". Hozzátehetjük, hogy ugor alatt nem obi-ugort kell érteni, mert őket a történelmük során sohasem nevezték ugornak, ezt az elnevezés csak a modern nyelvészet egyik diktátuma. A bevezető az első oldalon említi a francia André Leroi-Gourhan őstörténetkutatót, aki "a barlangfestészet elemzését mindig a vallástörténeti kutatással egybekötve végezte". Kétségtelen, hogy ugyanez vonatkozik a szibériai sziklarajzokra és a rajtuk lévő magyar hieroglifákra is: elengedhetetlen a hozzájuk kötődő ősvallási képzetek megismerése és felhasználása. A szovjet szerzők szerint a neolitikum után (a II. évezred közepén és végén, az andronovói kultúra utolsó szakaszában, a karaszuk, majd a tagar kultúra megjelenésével) a korábbi eleven realizmus helyett nő a jelképek szerepe s a művészet egyre inkább telítődik elvont és egyezményes jelekkel. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy e jelek a paleolitikumból származnak. Igaza van Marschaknak, amikor ezeket a jeleket a megismerési folyamathoz és például naptárszerű megfigyelésekhez köti. 

Más dolog, hogy a székely írás és a magyar hieroglif írás elemzésén alapuló magyar írástörténeti kutatás messze megelőzte a kötetben bemutatott kutatás felismeréseit. Ma már nem csak azt tudjuk, hogy a neolitikus sziklarajzok paleolitikumból származó jelei a Napot, a Tejutat, a Tejút hasadékát, az égig érő fát, vagy az ezekkel azonosított istent ábrázolják, hanem azt is, hogy a magyar jelkészlet jeleiről van szó. Egyes szibériai jelekről azt is tudni véljük, hogy mit jelentenek, a vélük leírt szövegek hogyan hangozhattak néhány ezer évvel ezelőtt.   

A kötet gazdag képanyagából most két tagar szarvasábrázolással foglalkozunk (1. és 3. ábra). Ugyanis a rajtuk lévő jelek a magyar nyelv bizonyítékai, ami a magyar őstörténet kutatóinak régi sejtéseit és vitáit dönti el.



1. ábra. Tagar bronz szarvas a lyuk jel közepén egy fizikailag kialakított lyukkal, ezt a fizikai lyukat két koncentrikus kör veszi körül, ami a székely írásban a "ly", a magyar hieroglif írásban a lyuk, vagy inkább Lyukó napisten jelképe 



2. ábra. A magyarszombatfai tányér világmodellje az Éden jelképekből alkotott térképe, amelynek közepén a három koncentrikus kör eredetileg Lyukó napisten hieroglifája volt, itt talán már a Szentháromság jele, ami az 1. ábra szarvasának jelével összefügg, annak kereszténnyé vált változata (a legkisebb kör a szarvas Lyukó jelének közepén fizikailag létező lyuk  ábrázolása)




3. ábra. "Repülő Nap-szarvas" a tagar kultúrához tartozó kuzbaszi lelőhelyről, a fent említett kötet a farán lévő lyuk miatt nevezheti ezt a szarvast "Nap-szarvasnak", mert a lyuk Lyukó napisten hieroglifája (Kőhalmi Katalin kutatásai alapján a szibériai sámánok a Napot az életfolyó forrásának tekintik)



4. ábra. A székely írás "ly" (lyuk/Lyukó) jele Bél Mátyás ábécéjéből



5. ábra. A Bodrog-alsóbűi fúvókatöredék Lyukónak szavában, a rovástechnológia miatt oválissá vált  lyuk szójel után (jobbról balra) a szó végződését az "ó", "na" és "k" betűkkel, illetve ligatúrával írták le



A szibériai sziklaművészet egyenes folytatása a paleolit kori vadászok művészetének, de összefügg a közép-ázsiai kultúrákéval is. Az újabb kutatások már egy sor helyi kultúrát különböztetnek meg a szibériai sziklaművészeten belül. Ehhez a korszakoláshoz felhasználták a sziklákon ábrázolt nyílhegyek típusát, vagy a sziklarajzok környezetében feltárt edények rajzait. A tagar kultúra a bronzkorban, Kr. e. VIII-II. században virágzott Dél-Szibériában, a Minuszinszki-medencében. A medence népességét néha szkítának mondják, de a hunok is innen indultak Európa meghódítására. 

A két szarvason látható jeleknek az a sajátossága, hogy a Napot nem csak két körrel (1. ábra), vagy egyetlen körrel, hanem a fizikai lyukkal is ábrázolhatónak, vagy ábrázolandónak gondolták (3. ábra). Ez a jelenség a kultúra magyar nyelvhasználatára utal, vagy arra, hogy a tagar kultúra egy magyar nyelvű kultúra elemi erejű hatása alatt alakult ki. 

Ezt abból gondoljuk, hogy a kör és körbe zárt pont alakú, vagy két koncentrikus körből álló jelet csak a magyar hieroglif írásban tekintették a lyuk, vagy inkább Lyukó napisten jelének (4. és 5. ábra). A körbe zárt pont, vagy vonal alakú jel az egyiptomi hieroglif írásban és a kínai írásban is "Nap", a sumer írásban pedig "kút, forrás" jelentésű. A magyar "lyuk/Lyukó napisten" jelentés mindegyikkel rokonságban áll, de tőlük mégis megkülönböztethető és elhatárolható. A fizikai lyuk és a lyuk/Lyukó jel társítása magyar jelenség, amely nyelvet azonosít, ráadásul megtalálható a magyar néprajzi anyagban is, például egy szentgyörgyvölgyi korsón is.

További párhuzam található az Urál menti ogur/szabír hagyatékban és a hun írásemlékek között is.  






veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


További cikkek



Amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!




veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szállás) kertjében lévő Lugasvég a reggelizések, sörözések és beszélgetések kitűnő terepe


Ha a kedves olvasó azt gondolná e veleméri képek láttán, hogy az Őrség maga a földi paradicsom, akkor találkozik a véleményünk. Én ugyan kétségkívül elfogult vagyok, de ezt senki se irigyelje tőlem, mert mindenki ugyanilyen lehet, ha nálunk nyaral.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése