A Körmendi Figyelő 2022-es száma közli Dr Nagy Zoltán tanulmányát a magyarszombatfai Tóth Ferenc által 1936-ban készített vizeskancsó képével (1. ábra). E cikkben a kancsó elolvasható jeleit értelmezem. A szerző leírása szerinti "négyszirmú rózsa" ugyanis egy hieroglifikus (ősvallási vonatkozású, képszerű szójeleket alkalmazó) írásemlék: a széles körben elterjedt felülnézeti világmodellek (mandalák) egyike, az Éden (a Teremtés színhelyének, a Teremtő lakhelyének) jelekből alkotott térképe. Szokás szerint közepén az Istennek (ezt esetünkben Lyukó isten hieroglifája teljesíti be), sarkain pedig az égbe vezető útnak kell megjelennie (erre az égig érő fa szárát ábrázoló szár "úr" hieroglifa szolgál). A jelek körben olvasva egy ősvallási ima ismétlődő sorait adják. Az olvasat: Ragyogj, Lyukó nagy szár! (mai magyarsággal: Ragyogj, Lyukó nagyúr!).
A következő fejezetekben a vizeskancsón előforduló hieroglifák párhuzamaiból mutatok be néhányat (a képek javát Dr. Nagy Zoltán dolgozatából vettem át a szerző engedélyével, amiért itt is köszönetet mondok). Ezek a párhuzamok (a "négyszirmú rózsa" előfordulásai) segítenek tisztázni, pontosan milyen jelekből állt ez a világmodell. Szükség van e körültekintésre, mert a most tárgyalt vizeskancsó világmodellje egyes részleteit tekintve már bizonytalanná vált. A szójeleket és az ábrázolási konvenciókat bővebben tárgyalom a Magyar hieroglif írás c. kötetben.
1/a. ábra. Tóth Ferenc magyarszombatfai fazekas vizeskancsója (fotógrafika) a négyszirmú rózsának nevezett felülnézeti világmodellel (középen), a vizeskancsó ragyogj, Lyukó, nagy és szár "úr" hieroglifái (balra, fentről lefele) valamint a székely írás "kis r", "ly", "n" és "sz" rovásbetűi (jobbra)
1/b. Zsohár János magyarszombatfai fazekas 1942-es tányérján lévő "négyszirmú rózsa" közepén határozottan látszik a lyuk, Lyukó hieroglifa, a szár "növényi szár, úr" szójel helyett azonban itt a sar "sarok, úr" szerepel, a köriratban zöld színnel az Orion csillagkép (az ősatya) rajza jelenik meg
Az 1/b. ábrán lévő tányér világmodelljében a hegyet ábrázoló sar "sarok, úr" szójel azért válthatta fel a vizeskancsón hasonló helyen lévő, fatörzset ábrázoló szár "növényi szár, úr" szójelet, mert ezek egy közös, hegyen álló fát idéző ősjelből alakultak ki és így felcserélhetőek. Ezt az eredeti sar/szár jelet megtaláljuk a honfoglalás kori leleteken például egy karosi tarsolylemezen is.
1/c. ábra. A Mátyás utáni idők királyi műhelyében készített edényen is előfordul a jól azonosítható Lyukó nagy sar hieroglifákból alkotott "négyszirmú rózsa"
Az 1/c. ábra sar jeléről az eddigi ismereteink alapján azt feltételeztük, hogy hegyet ábrázol (a sarok Istennel azonos hegyét). Ezt a magyarázatot váratlanul megerősíti a cserépedény hegycsúcsain látható három pont. Ez a három pont ugyanis a kínai lolo írásban "hegy" jelentésű. (1) Ez a három pont és a királyi műhelyben készített edény "négyszirmú rózsája" egyúttal azt is bizonyítja, hogy amit a királyi udvarban még érthető jelnek tekinthettek, abból Magyarszombatfán már jobbára csak hagyományos díszítőmotívum maradt.
Ragyogj
A vizeskancsón látható ferde (más esetekben vízszintes, vagy függőleges) vonal a székely írás "kis r" rovásbetűjének felel meg, de az e cikkben bemutatott tárgyakon a ragyogj, ragyog, ragyogtál szócsoport jeleként szolgál (1. és 2. ábra). A szavak tövében Rá napisten neve jelenik meg, ám ez nem egyiptomi, hanem kőkori eredetű istennév, amely többek között az egyiptomi napisten nevében, a hettita hieroglif írásban és magyar szavakban is fennmaradt. Ilyen szó pl. a szikra, de a reggel is a Ré kel mondat tömörítése lehet.
2/a. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban megtekinthető hímes tojás világmodelljében (középen) négyszer ismétlődik a Lyukó ten ragyogó földje mondat, az ábra bal oldalán fentről lefele a Lyukó ten mondatjel, a ragyogó és a Föld szójel, a jobb szélén pedig a hieroglifáknak megfelelő székely "ly", "nt/tn" (ten), "r" és "f" jelek láthatók
2/b. ábra. A IX. századi magyar függő előlapja a Ragyogó úristen mondattal (középen), a függő ragyogó és úristen hieroglifái (balra, fentről lefelé), valamint a székely írás hieroglifáknak megfelelő "r" (Rá/ragyogó), "us" (ős), "nt/tn" (ten) és "s" (sar) rovásjelei
2/c. ábra. Az Obrusánszky Borbála által közölt mongóliai hun sziklarajzok egyik Jóságos ragyogó ős alakban elolvasható részlete (Khovd)
Lyukó
Az archaikus díszítésű edényeknek a kőkor óta az Édent (a Teremtés helyszínét) és a Teremtőt kellett felidéznie. Ez a vizeskancsó megfelel e szabálynak. A Teremtőt a világmodell közepén lévő kerek Lyukó hieroglifa jelképezi. Ez a hun és avar napisten azon neve, vagy jelzője, amelyik a Teremtő életet adó és a bőségszaruhoz hasonló voltára utal. A kör, vagy körbe zárt pont alakú lyuk, Lyukó szójel őrségi párhuzama megtalálható az 1787-ben épült szentgyörgyvölgyi református templom mennyezetén (2. ábra) és másutt is. A Lyukó név összefügg a Luca névvel.
Az őrségi ábrázolásokról több példányban ismert lyuk, Lyukó hieroglifa régi Vas megyei népi jelnek tűnik. Nem csak a jelforma, hanem a Naphoz kötődő és a "jelből növő virág" ábrázolási konvencióban való használata is archaikus. Nem tételezhető fel, hogy ezt a körbe zárt pont alakú jelet a száz évvel ezelőtti, a fazekasok kiművelését célzó oktatás iparművész oktatói idegenből hozták volna az Őrségbe.
3/a, ábra. A szentgyörgyvölgyi református templom napjelképének közepén megtaláljuk a Lyukó hieroglifát
3/b. ábra. A veleméri rajzos sindük egyikén több példányban is megtaláljuk a lyuk, Lyukó hieroglifát, a székely írás "ly" rovásbetűjének előzményét és pontos formai megfelelőjét
3/c. ábra. A veleméri rajzos sindü a kb. 4-5000 éves (az Indus-völgyi kultúra ábrázolási hagyományából is ismert) "jelből növő virág" ősvallási ábrázolási konvenció Lyukó magas köve alakban elolvasható példája (középen), jobbra (lentről felfele) a Lyukó, a magas és a kő hieroglifák, jobbra pedig a hieroglifáknak megfelelő székely "ly", "m" rovásbetűk és a kő szójel
A 3/c. ábrán látható veleméri rajzos sindü virágjának a szára feltehetően elolvasható szár hieroglifaként. E feltételezésre okot ad a szár hieroglifa képszerű (ágakat is tartalmazó) változata, amelynek előfordulásai ismertek Velemérről (3/d. ábra), Magyarszombatfáról, Bajánsenyéről (5/c. ábra) és Muraszombatból (5/a. ábra). Ez esetben a sindü mondatjelének olvasata: Lyukó magas szár kő (mai magyarsággal: Lyukó magasságos úr köve).
3/d. ábra. Veleméri köcsög a kb. 5000 éves szárnyas napkorong mintával, közepén a lyuk, Lyukó hieroglifával, sarkain a kacskaringó alakú jó "folyó", két szélén a szár szójelekkel
3/e. ábra. Szentgyörgyvölgyi korsó a lyuk, Lyukó és ég szójelekből alkotott világmodellel, az életet adó víz a Lyukó hieroglifából folyik, azaz értelmes, a jeleket ismerő ábrázolási és alkalmazási hagyomány példája ez az őrségi edény
NagyA magyarszombatfai vizeskancsó világmodelljében négyszer jelenik meg a nagy hieroglifa (1. ábra). Ugyancsak négyszer (a világmodell négy sarkán) látható a Czugh Zsuzsa műhelyében őrzött szép magyarszombatfai tálon is (4/a. ábra) és a veleméri világmodellben is (4/b. ábra). A magyarszombatfai tálat a Dr. Nagy Zoltántól kapott szíves tájékoztatás szerint Czugh Zsuzsa nagyapja, Czugh Géza (1918-2001) fazekas készítette. Az őrségi tárgyakon lévő ív hegyet ábrázol (1., 4/a. ábra), azonban a hun és avar leletek ábrázolásain gyakran az ég boltozatát is ezzel jelölik (4/c. ábra). Azért, mert az eget is (átlátszó kőből lévő) boltozatnak, hegynek képzelték. Ezzel összhangban az ég napjainkig gyakran használt jelzője a nagy.
4/a. ábra. A magyarszombatfai tál világmodelljének sarkain található hegyábrázolások a nagy szójelei, az Édent határoló Kaukázus, Elburz, Zagrosz és Taurusz hegységek jelzései, további nagy hieroglifák a tálat keretezik
4/b. ábra. A veleméri Varga Sándor fazekas hagyatékában fennmaradt festett láda világmodelljében is négy darab nagy hieroglifa fordul elő az "eget tartó folyó" ábrázolási konvenciókban
4/c. ábra. Zamárdi avar szíjvégen látható az "eget tartó folyó" ábrázolási konvenció, a Nagy jó úr, vagy Nagy folyó úr olvasatú mondatjel
4/d. űbra. A hettita hieroglif írás "nagy" és "ég" szójelei, szibériai mítoszok szerint a szelek néha felemelik az ég boltozatát és amikor visszaejtik, az égbolt pereme kicsorbul
4/e. ábra. A székely írás "n" rovásbetűje a rovástechnológia miatt fordult függőlegesre, mert vízszintes jelet nem lehet fapálcába róni
Szár
A szár "úr" hieroglif az Istennel azonos égig érő fa szárát idézi. A magyar népi jelhasználatban van lineáris és képszerű formája is (5/a. ábra). A székely írásban a függőleges vonal alakú lineáris alakváltozat az "sz" hang jele. Ez a lineáris változat jelenik meg a jelen cikkben elemzett magyarszombatfai edényen is (1. ábra).
5/a. ábra. Csupor a muraszombati múzeumból a szár "úr" hieroglifa lineáris és képszerű változatával (Dr. Nagy Zoltán fényképe nyomán készült fotógrafika)
5/b. ábra. A magyarszombatfai tányér világmodelljének olvasata: Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr)
5/c. ábra. Bajánsenyei tejesköcsög a falumúzeum kiállításán a Nap szár (mai magyarsággal: Nap úr) mondatjellel (középen és jobbra), valamint egy kercsi hun ékszer Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondatjele (balra)
5/d. ábra. Zalabaksai hímes tojás a Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondattal (Horváthné Császár Erzsébet múzeumában)
5/e. ábra. A zalabaksai hímes tojás világmodelljének közepén lévő kereszt szára Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) olvasatú (Horváthné Császár Erzsébet múzeumában)
5/f. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása a szimmetrikus Ragyogó Jóma szár (mai magyarsággal: Ragyogó Jóma úr) mondattal
5/g. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojásának negyedeiben a Szár ország (mai magyarsággal: Úr országa), vagy a Szár ég ország (mai magyarsággal: Úr égi országa) olvasatú mondatjelekkel
Összegzés
Dr Nagy Zoltán tanulmánya a "magyarszombatfai stílus" eredetét illetően a szakirodalomban található ellentétes véleményeket idézi. Egyrész közreadja Domanovszky György véleményét, aki szerint "Az az edény, mely századunk közepén magyarszombatfai néven forgalomba volt, valójában újkeletű, egy fazekascsalád munkájából származott minden hagyomány nélkül." Másrészt megemlíti, hogy az 1930-as években felülről kezdeményezett tanfolyamok helyszínén tevékenykedő Eschenbach Jenő a Katolikus Lexikon adatai szerint Vas megyei fazekas díszítő elemekből alakította ki a magyarszombatfai stílust. Dr Nagy Zoltán az 1. ábrán látható "négyszirmú" rózsának több párhuzamát találta meg, például habán edényeken. Ezzel felvetette annak lehetőségét, hogy a magyarszombatfai motívumoknak mégis csak vannak előzményei a hagyományban.
E kérdésfelvetést kiegészíthetjük azzal, hogy a magyarszombatfai jelhagyományt jól lehet azonosítani a magyar népművészet archaikus (hun-szkíta eredetű, végső soron kőkori) jelhasználatával, amelyből a székely írás is kisarjadt néhány ezer évvel ezelőtt. Ez a magyar jelhasználat nem korlátozódott a népi kerámiák területére. Több száz, vagy inkább több ezer példája található az uralmi és vallási alkalmazásokon, valamint a régészeti leleteken is, ahogyan arról a Magyar hieroglif írás c. kötetben beszámoltam. A magyar hieroglif írás ismerője esetenként elolvasható mondatokat, magyar nyelvemlékeket talál a magyarszombatfai és általában a magyar népi "díszítő motívumok" között, meg az eurázsiai régiségben is - amelyeknek kitűnő amerikai párhuzamai is vannak. Ez a széles körben elterjedt hieroglifikus jelhasználat szerves rendszert alkot, bonyolult és értelmes használatot bizonyító megoldásokkal és jelcserékkel mutatkozik meg Magyarszombatfán is.
A magyar néprajztudomány azért nem fedezte fel eddig ezt az írástörténeti összefüggésrendszert, mert a "tudományos konszenzus" számára a magyar jelhasználat és különösen a hun eredetű székely írás nem tartozott a preferált kutatási területek közé.
A veleméri Sindümúzeumot meglátogató Csupor Istvántól, a Néprajzi Múzeum cserép részlegének akkori vezetőjétől megkérdeztem, hogy a sorra megjelenő kitűnő könyveiben miért nem foglalkozik a népi jelkészlettel, amire azt válaszolta: - "Az nekünk tilos". -
Sándor Klára pedig az 1996-ban megjelent dolgozatában azt is leírhatta, hogy azt sem lehet tudni, miért kell ezzel az írással egyáltalán foglalkozni.
6/a. ábra. Egy töredékből grafikailag rekonstruált veleméri rajzos sindü a virággá változott Egy isten hieroglifikus mondatjellel, az ábra bal alsó sarkában a székely írás "gy" (Egy), "us" (ős) és "nt/tn" (Ten) jele
Jegyzet
(1) Máskor (például a királyi hatalmat jelképező kettős kereszt esetében) is tapasztaltuk már, hogy a hun eredetű Árpádház környezetében megmaradtak a Kínából hozott, Kínában is használt jelek (itt is, ott is a királyi hatalom jelképe volt). A kettős keresztet a veleméri rajzos sindükön (6/a. ábra), a Nagy Zoltán által bemutatott magyarszombatfai edényeken és a veleméri Szentháromság templom 1300-as években készült freskóin is megtaláljuk. Ezek az ismert székely rovásfeliratokhoz köthetők az énlakai bilingvisen keresztül, amelynek egyik oldalát az Egy Isten mondatjel képezi (6/b. ábra).
7. ábra. Hortobágy Árkus lelőhelyen talált IX. századi avar rozetta, körben a képszerű szár hieroglifát használó Lyukó nagy szár (mai magyarsággal: Lyukó nagyúr) mondattal
Irodalom
Domanovszky György: A magyar népi díszítőművészet. Budapest, Akadémiai Kiadó 1981: 202.
Nagy Zoltán: Magyarszombatfai fazekas tanfolyamokon tanult négyszirmú felülnézeti rózsa a régiségben, Körmendi Figyelő, 2022.
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
