2018. április 29., vasárnap

Az égig érő fa ábrázolásai

László Gyula, a kitűnő régész sóhajtott fel annak idején egy tanulmányában, hogy érdekes ellentmondás van az égig érő fa népmeséinkben való gyakori felbukkanása és a régészeti leletek ábrázolásain általa tapasztalt feltűnő hiánya között. 

Ma már tudjuk, hogy László Gyula tévedett, mert a régészeti leletek, a néprajzi tárgyaink és az ékszereink, sőt a középkori templomaink is tele vannak az égig érő fa jelképszerű ábrázolásával. Mindez azért van, mert az égig érő fa fontos volt az ősvallás számára, összefüggvén az ősvallási erkölcstannal és az eszkhatológiával (a végső időkről alkotott ősvallási elképzelésekkel).



1. ábra. Zamárdi avar nagyszíjvég részlete az égig érő fa csúcsával (középen), valamint a székely "tprus" (tapar us "szabír ős", balra fent) és a székely "us" (ős, jobbra fent) hieroglifa 


Az erkölcstan a jelenben követendő magatartást írja le, az eszkhatológia pedig a vallásoknak a végső dolgokkal kapcsolatos tanításait (a jelen világkorszak végéről és az új világkorszak kezdetéről kialakított nézetek összességét) jelenti. Az alább bemutatott gondolatgazdag és művészi fokon megvalósított, elolvasható faábrázolások a magyar ősvallás fejlett voltára utalnak. Aligha értékelhető másként az elolvasható hun ékszerek pazar kivitelezése, gondolati, meg ötvöstechnikai értelemben is vett csiszoltsága. A hunok által használt magyar hieroglif írás kőkori megfelelői alapján már a kőkorban kialakult egyfajta félelemérzet az ijesztő természeti jelenségek, mint pl. az üstökösök megjelenése, meg a meteorhullás kapcsán és már akkor kidolgoztak egy eszkhatologikus elméletrendszert. Ennek bizonyítéka a székely írás jeleivel azonos formájú kőkori jelek sora (2. ábra), amelyek az égig érő fához kötődő hiedelmek létezéséről tanúskodnak.






2. ábra. A 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i jelek (Pireneusok) közül 20 db. egyezik meg a székely írás jeleivel, ezen az ábrán olyan jeleket mutatunk be közülük, amelyek a jelen cikk égig érő fa ábrázolásain is szerepelnek (balról jobbra): a Tejút hasadékának rajza (székely "us"), az égig érő fa rajza (székely Ten "isten"), a kettős kereszt alakú jel az Istennel azonos Tejút rajza (székely Egy), a függőleges egyenes az égig érő fa szárát ábrázolja (székely "sz"), a sarok hegyét ábrázoló rajz (a székely "s")


Joggal merült fel már a kőkorban a gondolat, hogy egy égszakadás a világ elpusztulását eredményezheti, de az emberiség kollektív emlékezete az elmúlt tízezer években valóban megtörtént kozmikus katasztrófák emlékét is megőrizhette. Érthető volt a törekvés az őseink részéről valamilyen eljárás kialakítására az üveghez, jéghez hasonló kőzetből lévőnek gondolt égboltozat magasban tartására. A kor tudományos színvonalának megfelelő "módszer" természetesen ősvallási mezben jelent meg. Ennek lényege az égig érő fával (a Tejúttal) azonos, felettünk az eget tartó fiúisten tisztelete.

Azaz a régiek úgy képzelték el a világvégét, hogy ránk szakad az ég, mennykő csap le ránk és minden, vagy majdnem minden elpusztul. Amíg azonban az Istennel azonos égig érő fa tartja felettünk az eget, addig Ő megment bennünket a világ elpusztulásától - ha betartjuk a betartandókat. Ezért az égig érő fával (a Tejúttal) azonos fiúistennek, valamint a tőle származó királyi dinasztiának engedelmeskednünk kell, hogy legyen ereje tartani a fejünk felett az eget. A fiúisten neve az elmúlt évezredek alatt többször változhatott, azonban a jelek alapján következtetni lehet a Bél, Jó (Jóma), Óg, Dana, Ak (Heraklész) nevekre, vagy jelzőkre (róluk bővebben a Magyar hieroglif írás c. kötetben). Őt (őket) dicsérik az alábbi faábrázolások.

Az akadémikus "tudomány" nem ismeri a magyar írástörténet kezdeteit, ezért a hieroglifáink (s velük együtt az égig érő fa, a turul, meg a kőkori eszkhatológia) a számukra mintha nem is léteznének. Ez alól az általános akadémikus ismerethiány alól az egyébként kitűnő László Gyula sem tudta magát mentesíteni. 

Bálint Csanád régész szintén felsóhajtott (a nagyszentmiklósi kincsről írt grandiózus méretű kötetében), amivel akaratlanul is hozzájárult az égig érő fa jobb azonosításához. Azt írta ugyanis, hogy kellene már találnunk valamilyen módszert, amellyel a turulábrázolások és a közönséges ragadozómadár-ábrázolások elhatárolhatók egymástól. Nem vette észre, hogy a turulábrázolásokon rendszerint szerepel a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) valamelyik jele. Ezt pedig érdemes lett volna észrevennie, mert akkor rájöhetett volna, hogy azoknak van igaza, akik szerint a rakamazi korongokon a turul látható. 

Ez az elv aztán (hogy a szent dolgokon szent jelek, azaz magyar hieroglifák vannak) segít elkülöníteni az égig érő fa ábrázolásait is a közönséges faábrázolásoktól. Azért működik ez a módszer, mert a turul meg az égig érő fa egyaránt a magyar ősvallás témája, a magyar hieroglif írás pedig a magyar ősvallás jelrendszere volt egykor. A jelen cikk képei azt dokumentálják, hogy az archaikus ábrázolásokat napjainkig másolgatók együtt mentették át a képeket is, meg a jeleket is. Ebből következően a székely írás jeleit (azok hieroglifikus előzményeit) ismerve könnyen azonosítható a turul is, meg az égig érő fa is. 

Az intelligens ember felismeri a környező világban létező törvényszerű összefüggéseket, az akadémikus "tudomány" azonban akkor sem hajlandó a magyar jeltörténet kezdeteire utaló összefüggéseket észrevenni, ha a szájába rágjuk. S ez korántsem túlzás. Bálint Csanád például egyike volt azoknak, akik az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállítás alkalmával a kiállításra benyújtott köteteimről (azok elolvasása és megértése nélkül?) negatív értékelést adott, hogy azokat ne kelljen kiállítania a székely írást gyűlölő ballib szervezőknek

Az égig érő fa jellegzetes ábrázolási konvenciókban (ilyen a "felülnézeti világmodell" és az "eget tartó fa" stb.) fordul elő és kötődik a székely rovásírás előzményét képező magyar hieroglif írás jeleihez. Minden égig érő fa ábrázolás esetében azonosíthatunk egy, vagy több magyar hieroglifát (vallásos jelentőségű szó- és mondatjelet).  

Az égig érő fák gyakran előforduló jellegzetességei:
- Magyar hieroglifákkal azonosak, ezek jelennek meg rajtuk vagy a közelükben.
- A sarok hegyén (4. ábra), a nagy hegyen, az ország jelentésű hármas halmon, vagy a magas kő nevezetű lépcsős toronytemplomon áll.
- A csúcsán, vagy a hasadékában (3. ábra) felbukkan a Nap.
- Az ágak vége lefelé görbül.
- Égitestek (Nap és Hold) között látható.
- Eget tartó szerepben található (2. ábra), vagy az ábrázolás utal az eget tartó fára (pl. az 1. ábrán látható őriszentpéteri tál "virágszirmaiban"). 
- Szimmetrikus ábrázolás központi alakja.
- Felülnézeti világmodell sarkaiban áll.

E lenyűgöző szépségű és mondanivalójú faábrázolások nagyon régiek és el vannak terjedve az egész világon a hozzájuk tartozó magyar hieroglifákkal egyetemben, amit a cikk képei illusztrálnak. Az alább látható égig érő fák többsége megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban, vagy a környékén: az Őrségben, vagy az Őrség közelében. A jelek leírása megtalálható a Magyar hieroglif írás c. kötetemben (Írástörténeti Kutatóintézet, 2017.).


A magyar néprajz tárgyain lévő égig érő fák



3. ábra. Az őriszentpéteri tálról, a "virág" szirmaiban az eget tartó fa ábrázolási konvenció látható





4. ábra. Czibor Imre "Isten országa" kancsójáról, az égig érő fa elolvasható






6. ábra. Az alsópáhoki tál másik fája egy szimmetrikus kompozíció közepén a nagy hieroglifán áll (Sindümúzeum, Velemér)







8. ábra. Bakó Ildikó hímes tojásán a tprus (tapar us "szabír ős") hieroglifa szerepel



9. ábra. A magyar hímes tojás égig érő fájának tetején a magas ősi kő mondat olvasható



10. ábra. A nyárszói székelykapu tulipánjában a szár hieroglifát látjuk



11. ábra. A korondi gyertyatartón a vízszintes hullámvonalból (az óceánból) kiemelkedő, a fiúistennel azonos égig érő fa felett a gyertya lángja jelképezi a napistent, a lecsorgó viasz pedig a négy szent folyót eleveníti meg (Sindümúzeum, Velemér)



12. ábra. A korondi kancsón körben a magasba vezető út jelképeit látjuk, közte az égig érő fa rajzát is (Sindümúzeum, Velemér)



13. ábra. A magyargyerőmonostori kályhacsempén ábrázolt égig érő fa ágai közé kétszer is odaírta a fazekas a Jó ős mondatot, a fa tövében megtalálható a magas és a hieroglifa is



14. ábra. A magyarszombatfai tál felülnézeti világmodelljének sarkaiban a Jóma ten "Jóma isten" olvasatú égig érő fa szerepel, ez azonos gyökerű az első japán császár, Jimmu Tenno nevével (a korai japán jomon kerámiákon a Jóma ligatúra is megtalálható)



15. ábra. A magyarszombatfai tányér világmodelljének négy sarkán a szár hieroglifa látható



16. ábra. A miskolci tálon ábrázolt égig érő fa csúcsán a Nap jelképe, tövében a Jó országa mondatjel (Sindümúzeum, Velemér)



17. ábra. A veleméri sindün a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelének őrségi megfelelőjét látjuk (Sindümúzeum, Velemér)



18. ábra. A veleméri sindün virágszerű írásemlék látható, amelynek az olvasata: magasságos Lyukó köve (Sindümúzeum, Velemér)



19. ábra. A veleméri sindű virágának olvasata: Egy Isten (Sindümúzeum, Velemér)



20. ábra. A veleméri sindü égig érő fájának tetején a Tejút hasadékának rajza a székely írás "us" (ős) jelével rokon (Sindümúzeum, Velemér)



21. ábra. A bajánsenyei tejesköcsög oldalán lévő égig érő fa azonos a szár hieroglifával


22. ábra. A dunántúli fafaragás égig érő fája a sarok hegyén áll és kettős kereszt alakú



23. ábra. Czibor Imre égig érő fájának hasadékában felragyog a Nap (Sindümúzeum, Velemér)



Templomi ábrázolásokon



24. ábra. A pécsi székesegyház altemplomában kőbe faragott Óg az egy ős mondatjel az eget tartó fa rajza


25. ábra. Domonkosfai kapubéllet az eget tartó fával (Őrség, Szlovénia), központi motívuma a Ten "isten" hieroglifa



26. ábra. A csempeszkopácsi templom kapubélletében az eget tartó fa hármas halmon áll, az olvasata: Isten országa



27. ábra. A csempeszkopácsi templom égig érő fát ábrázoló freskórészletének olvasata: Atyaisten




Ékszereken

28. ábra. Az apahidai hun csat nyelvén a szár hieroglifa jelenik meg, ez azonban az Ak és az ügy hieroglifákból alkotott ligatúra, a három jel olvasata: Ak szár ügy (mai magyarsággal: "Heraklész úr a folyó")



29. ábra. A nagyszéksósi hun szíjvégen a sarok hegyén áll a kettős kereszt alakú égig érő fa


30. ábra. A körmendi kincs gyűrűjéről: nagyon nagy szár (mai magyarsággal: nagyon nagy úr)



31. ábra. Kölkedi avar boglár részlete: az égig érő fa ábrázolásának olvasata: Ak szár ügy (mai magyarsággal: Heraklész úr a folyó)


32. ábra. Conques, a Szent Fidesz szobor koronájának részlete, a Nagy Károly által az avaroktól elrabolt kincsek egyike, az olvasata: Lyukó ten az Ak ügy, a sarok ügy (mai magyarsággal: Lyukó napisten a Heraklész folyó, a sarok folyó)


33. ábra. Az avar eredetű Gizella kincs turulos fibulájának részlete: az eget tartó fa olvasata: Egy országa (ezek a hieroglifák máig szerepelnek a magyar címerben is)



34. ábra. Az avar eredetű Gizella kincs turulos fibulájának részlete az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció illusztrációja, a fa olvasata: Isten (ős + ten)



35. ábra. Nagy Károly talizmánjának avaroktól származó részlete, az olvasata: Dana ten országa (mai magyarsággal: Dana isten országa)


A székely rovásírás jelei között


36. ábra. A székely írás "nt/tn" (ten "isten") jele az égig érő fát ábrázolja



37. ábra. A székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jele is az égig érő fát ábrázolja



38. ábra. A székely írás "sz" (szár) jele az égig érő fa szárát ábrázolja


Amerikai indián faábrázolás



39. ábra. A braziliai Ingá-kő égig érő fájának visszahajlanak az ágai az égbolt súlya alatt




40. ábra. Anaszazi sziklarajz részlete a Grand Gulch körzetből: az égig érő fa rajza legörbülő ágakkal, a székely "tprus" (tapar us "szabír ős") jel pontos megfelelője





41. ábra. Eget tartó fa rajza a Fejérváry-Májer kódexből









További cikkek





A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése