A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rá. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rá. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. július 2., hétfő

A gyulai honfoglalás kori aranyozott bronz jelvény "Ragyogó, ős Dana" mondata

Szerencsésnek mondhatja magát Gyula városa, mert ismételten olyan honfoglalás kori lelet került elő a földjéből, amely bizonyítja a honfoglalók (hieroglifákkal való) írni-olvasni tudását. Régen foglalkoztatja a kérdés az akadémikus "tudományt", hogy Árpád népe használta-e az írást, de a választ nem sikerült kidolgoznia. A jelenleg érvényben lévő NAT tankönyvek azt terjesztik, hogy a honfoglalás és a Kr. e. 100 közötti ősmagyar kor írás- és nyelvemlék nélküli volt. Ezzel a történelemhamisítással felérő félretájékoztatással bocsátják ki a hazai egyetemek az egymást követő szakembergenerációkat. Miközben a múzeumok polcain százszámra hevernek elolvasatlanul a szó- és mondatjelekkel írt írásemlékek a szkíta, hun, avar mellett a honfoglalás korából is. Az elolvasásukra azonban nem vállalkoznak, mert az beleütközik a prekoncepciókba, ami szerint ugyanis a sztyeppi magyarság nem rendelkezhetett saját fejlesztésű írással, legfeljebb uraktól levetettel. S a "tudományos konszenzus" pártfegyelmét betartó szerzők ehhez tartják magukat akkor is, ha elolvasható honfoglalás kori leletek potyognak is az égből.



1/a. ábra. A gyulai aranyozott bronzjelvény (középen), a jelvény ragyogó, ős és Dana hieroglifái (balra, fentről lefele) valamint a székely írásban ezeknek megfelelő "r" (ragyogó) rovásbetű, ős szójel és "d" (Dana) rovásbetű, a jelvény olvasata: Ragyogó ős Dana


A régész, történész és nyelvész társadalom meghatározó része, meg nyomukban egy sor dilettáns, az írástani ismerethiány miatt sem képes a magyar nép több évezred alatt kialakított hieroglifikus írásának felismerésére. Nem sikerül megérteniük a székely írásnak egy hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójeleket használó) írásból való kialakulását sem. Valljuk be, a magyar hieroglif írás (amelybe a jelen cikkben bemutatott írásemlék is tartozik) valóban nem hasonlít a latin írásra. S aki nem tud elszakadni ettől a kályhától, az dermedten áll előtte. Vagy akár el is bődül és osztogatja a finnugrista jelzőkészletet (a dilettánstól az elmebetegig). Pedig csak a szakismerete szorul erősítésre.   

Számukra a székely írás alfabetikus, azaz szerintük  a székely jelek csak egyetlen hangot jelölnek. A rovásbetűkön túl létező szótag-, szó- és mondatjelekkel nem törődnek, pedig erről hiteles forrásokkal is rendelkezünk, például az 1500-as években Veit Gailel is említést tett a székelyek szó- és mondatjeleiről. Ilyen jeleink száz éve ismertek a "tudomány" számára (a hímes tojások és az archaikus díszítésű fazekasedényeink készítői ma is használják őket, a címereinkben is szerepelnek), de mintha nem is léteznének. 

Vásáry István az ELTÉ-n tartott előadása után hozzá intézett kérdésemre (hány jele is van a székely írásnak) azt válaszolta, hogy lehet vagy 30-40. Amikor visszakérdeztem, hogy akkor Thelegdi János az 1500-as években miért közölt 65 rovásjelet, akkor azt az épületes választ kaptam a professzor úrtól, hogy a többi nem számít. Nos, innen lenne szép a győzelem. Az akadémikus "tudomány" azonban az elmúlt száz évben kudarcot kudarcra halmozott a székely írás eredeztetése terén.

Ezen elv ("a többi nem számít") szellemében hagyhatta ki Róna-Tas András professzor s nyomában Sándor Klára is a nikolsburgi ábécé jelsorából a "tprus"  (tapar us "szabír ős") jelet.  

A gyulai aranyozott bronzjelvényen a magyar hieroglif írás egyik jellegzetes, gondolatgazdag írásmutatványát csodálhatjuk meg. Ilyen szövegekkel fejezték ki eleink a világnézeti hovatartozásukat s e cél érdekében évezredek alatt tökélyre vitt, kifinomult jelmontázsokat eszeltek ki, amelyek nem csak szépek, hanem el is lehet őket olvasni. A vallásos tartalomhoz méltó ez az aranyozott és szellemesen megkomponált jelcsoport. Hozzánk meg az méltó, ha el tudjuk olvasni azt, amit őseink üzennek a hasonló jelvényeik által.



1/b. ábra. A gyulai honfoglalás kori aranyozott bronz jelvény egy elolvasható sugaras napjelkép (fotógrafika)



1/c. ábra. Szarmata napjelkép Oroszországból a gyulai jelvény peremén látható "napsugarak"-hoz hasonló fogazással (nagy szójelekkel), a szarmata jelvény lényegét a koncentrikus körök alkotják, ami egy kőkor óta széles körben ismert napjelkép, az egyiptomi és a kínai írásban is a "Nap" jele


 1/d. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas napjelképének peremén szintén megtalálhatók a gyulai jelvény "napsugarainak" megfelelői, azaz nagy szójelei


1/e. ábra. Sárrétudvari Hízóföld, honfoglalás kori napjelkép (fotógrafika), a sugarak szintén a nagy szójelei



2. ábra. A jelvény közepén lévő nyolcágú csillag elemi jelekből van összeállítva



3. ábra. A nyolcágú csillag alakú jel változatai: a sumer dingir "Isten" jel egyik változata (balra), a gyulai Dana "Isten" hieroglifa (középen) és a magyar számrovás ezer "ősúr" jele (jobbra) formailag pontosan megegyeznek, a jelentések pedig összefüggenek


A jelvény központi helyén lévő nyolcágú csillag (3. ábra) értelmét a két párhuzam alapján Isten, vagy ezer "ősúr" szerint is lehetségesnek kell tartanunk. Ezeket azonban nehéz egyúttal olvasatnak is tekinteni, mert mindkettővel szemben felhozhatók ellenérvek. A sumer dingir jel "Isten" jelentésének egyszerű átvétele a világforradalom jelenlegi állása mellett istenkísértésnek számít a sok sumer-magyar jelpárhuzam ellenére és azonnali kiátkozást von maga után. Azonban a számjelként való elolvasása sem lehetséges, mert a mondat értelmébe és a képszerkezetbe nehezen lenne beleilleszthető egy szám. Az ezer eredeti "ősúr" jelentése és a sumer dingir "isten" jelentéssel való összecsengése azonban már megfontolandó, mert a hasonló jelvények, például világmodellek közepén jellemzően az Isten valamilyen jelképe szerepel. A konkrét ősúr kifejezést mégsem tulajdoníthatjuk a nyolcágú csillag olvasatának, mert a jelmontázsban már szerepel az ős jel s nem gondoljuk, hogy az ismétlődés elfogadható lenne. Az ősúr szó egyébként is két szótagos, amit kerülendőnek gondolunk, feltételezve, hogy a jeleinknek eredetileg egyszótagos jelentése volt. Ugyanez persze elmondható az Isten szóról is. Ezért az Isten olvasatot sem ajánlhatjuk tiszta szívvel. A jel értelme azonban "Isten" lehet, amit a jelvény napjelkép volta is lehetővé tesz, ám azt lehetségesnek tartjuk, hogy a honfoglalás korában az Isten szó helyett egy rövidebb, vagy egyszerűbb szót olvastak ki. Az Anonymusnál megőrződött és az isteni triász neveit tartalmazó Enedubelianus név alapján a Du istennévre gondolhatunk. Az erdélyi szóhasználat alapján pedig a Dana tűnik esélyesnek. Szóba jöhet az is, hogy ezek közös őse rokona a sumér dingir-nek.

A dilemma megoldását az jelenti, ha a nyolcágú csillagot (a sumér dingir "isten" jelet) és a keresztet (ami szintén istenjelkép vagy tízezer éve) egy és ugyanazon jel változatainak tekintjük. A sumér dingir jelnek valóban van sokágú, nyolcágú és kereszt alakú változata is, ráadásul a dingir és a Dana hangalakok is a jelnevek rokonságára utalnak. Ez a gyulai jelvény azt bizonyítja, hogy a sumér dingir jel és a székely írás Dana jele egymás rokonai a jelformát és a jelnevet illetően is. 

Ezt erősítik a nyelvtudomány legújabb felismerései is, ugyanis Simo Parpola finn nyelvész a sumért 500 egyező etimon alapján az uráli nyelvek közé sorolta. Ugyanez volt a véleménye Csúcs Sándornak is, aki a felismerésemet átvette, ám sem a nevemet, sem a sumér nevet nem említve elfogadta egy Ádámtól és Évától való ősi rokonság feltételezését.   




4. ábra. A nyolcágú csillag a Ragyogó ős mondatot rögzítő egységekből áll (a székely írás "r" és "us" jeleivel rokoníthatók ezek a hieroglifák)




5. ábra. A sumer Samas "a napisten neve" szójel (balra), gyulai ős hieroglifa (középen) és a székely írás ős jele (jobbra




 6. ábra. A hettita (luviai) ra szótagjel Gelb nyomán (balra), a gyulai ragyogó hieroglifa (2.), egy Szergej Botalov által közölt kazahsztáni ogur/szabír lelet a ragyogó hieroglifákkal telehintett világoszlop jelképével (3.) és a székely írás "r" betűje (jobbra)



Irodalom

Fodor István, Szatmári Imre, Vörös Gabriella (2022): Ásatás háború idején. A gyulai téglagyár területén 1941-ben feltárt temető szarmata, honfoglalás és államalapítás kori emlékanyaga. – Régészeti tárgyak a szarmata, honfoglalás és a magyar államalapítás korából, Erkel Ferenc Múzeum, Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, Gyula-Szeged

Simo Parpola: Etymological Dictionary of the Sumerian Language, Winona Lake, Indiana: The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 2016. Pp. xliv + 426; xxviii + 436.

Simo Parpola: Sumerian: A Uralic Language (I), in L. Kogan et al. (eds.), Language in the Ancient Near East. Proceedings of the 53 e Rencontre Assyriologique Internationale, Vol. I, Pt. 2 (Babel und Bibel 4/2, Winona Lake, Indiana): 181–210.



Varga Géza: A frankfurti botrány








A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 









A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

dátum: 5 megjegyzés:
Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

2018. június 22., péntek

Hopi edény "jóságos, ragyogó úr" mondattal

Észak-Amerika délnyugati fennsíkjain élnek a hopik, az egyik legismertebb bennszülött indián törzs. Mai székhelyük a Grand Canyontól száz kilométerre fekvő Hotevilla, az USA Arizona államában. A többi indián néphez hasonlóan ők is a magyar hieroglif írás jeleit (a székely írás előzményét) használják edényeik elolvasható jelekkel való díszítésére.



1. ábra. A hopi edény



2. ábra. A hopi edény Jó Rá szár (mai magyarsággal: jóságos, ragyogó úr) mondata 


Azt talán mondanom sem kell: korántsem bizonyos, hogy az amerikai indiánok a 2. ábrán látható jeleket a Jó Rá szár alakban olvasták ki. Az tűnik valószínűbbnek, hogy az általam a magyar jelek alapján adott olvasatból semmi, vagy alig valami hangzik az indián olvasattal azonosan. Amint az is lehetséges, hogy az indiánok már nem értik és el sem tudják olvasni ezeket a jeleiket. Ezt a kérdést egy olyan kutatónak kellene megválaszolnia, aki ismeri az indián nyelveket és e népi jeleket is. A dolog nem reménytelen, csak a szükséges munkát valakinek el kellene végeznie (vagy - ha már elvégezte - akkor azt nem ismerjük).  

A szöveg megértése és hangzósítása két dolog. 

Úgy vélem, hogy a jelek értelmét az eurázsiai párhuzamok és a képi tartalom alapján megközelítőleg ismerjük (l. a 3., 4. és 5. ábra aláírását!). 

A mondat értelmét - a szójelek többesélyes olvasata miatt - csak megközelítettük. Amit ebben a cikkben "jóságos, ragyogó úr" alakban adtunk vissza, az lehet "Rá, a jó úr", "Jó, a ragyogó úr" stb. is. Úgy gondoljuk, hogy ezek a változatok lényegében egy körben mozognak s ebbe a körbe tartozik majd az esetleg feltáruló indián értelmezés is. 

A hangzósításban azonban ennyire sem lehetünk biztosak. Feltételezzük, hogy a magyarul beszélő hunok ősei és az indiánok Amerikába készülő ősei egykor Szibériában közös jelneveket használtak. Ezek a jelnevek eredetileg egy szótagos szavak lehettek, de a két nemzet különválása folytán mindegyik eltérő fejlődésen ment át. Mégis lehetségesnek gondoljuk, hogy az esetleg egyszer elkészülő indián olvasatban szerepelnek majd olyan szavak, amelyek emlékeztetnek a Jó Rá szár szavakra. Ezt azonban nem tekinthetjük bizonyosnak.



3. ábra. A hopi kacskaringó az égig csapó hullámtaraj ábrázolása, a Tejút jelképe, a jó jele (balra) és a csukcs "jó" hieroglifa (jobbra, Diringer nyomán)


A 3. ábrán látható indián jel megfelelője a Diringer által közölt csukcs szójelek között a "jó" szójele. Ugyanez a magyar hieroglif írásban szintén a jó jele. A jó szó a régi magyar nyelvben "folyó" jelentést is hordozott. Az ősvallás által egykor a Tejúttal azonosított Isten állandó jelzői közé tartozik. 



4. ábra. A Rá/ragyogó jel


A 4. ábrán látható hopi szójel az egész világon elterjedten alkalmazott körbe zárt pont alakú napjelkép változata. Legkorábbi változata a 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelek között található meg. Az egyiptomi hieroglif írásban ez a körbe zárt pont jelöli Rá napisten nevét. Ezt a Rá szójelet elterjedten használhatták egész Eurázsiában. Ebből származik a székely írás "r" és "R" betűjének hangalakja. A Rá szótag megtalálható a mai magyar nyelv ragyogó, szikra és reggel szavaiban is. 

A kör alakú jel az írástechnológia változásának (a rovástechnológia bevezetésének) köszönhetően előbb szögletessé változott, a közepén lévő pontból pedig kis ferde vonal lett. Ezt tapasztaljuk a kínai írás "Nap" jele esetében is. Ezt követően a vízszintes vonalak elhagyásával a székely írás "R" betűjéhez hasonló alakú jellé változott (6. ábra) - mert vízszintes vonalakat nem lehet, vagy nem könnyű egy fapálcába róni. 

A fenti hopi jel (coclé és acoma párhuzamaival egyetemben) a vázolt jelfejlődési folyamat közepén helyezkedik el, ami arra utal, hogy egy rovástechnológiát alkalmazó írásból származik. Ennek megfelelően Eurázsiában a legközelebbi, még szabályos négyzet alakú párhuzama egy szarmata tükör hátoldalán látható (6. ábra). 



5. ábra. A világoszlop (az égig érő fa) jelképe a hopi edényről, a szár "úr" jele



6. ábra. A hopi edény jelei, valamint a jelek szkíta, szarmata és magyar párhuzama, a magyar jelek jelentése fentről lefelé: "j" (Jó, jóságos), "r" (Rá, ragyogó), "sz" (szár "úr")
7. ábra. Jóságos, ragyogó Isten mondat Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tárgymásolatán, a hopi ligatúra közeli megfelelője



8. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tárgymásolata a Jóságos, ragyogó Isten mondattal 



Irodalom 

Indián-magyar jelpárhuzamokkal foglalkozó cikkek













A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!




Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson


dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , , , , ,

2018. április 1., vasárnap

88 A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene

Az indián istenek gyakran a mellükön, ritkábban a fejükön hordják azt a szójelet, ami a nevüket, vagy a jelzőjüket rögzíti. Különös sajátossága ezeknek az indián jelvényeknek, hogy azonosítani lehet őket (a nevüket, vagy a jelzőjüket?) a székely írás betűivel, vagy inkább a magyar hieroglif írás szójelei segítségével. Ebben a cikkben egy coclé isten jelvényére hívjuk fel az olvasó figyelmét, amely a székely írás "R" betűjével, a magyar hieroglif írás Rá (ragyogó) jelnevével azonosítható. A jelnév nem véletlenül egyezik meg az egyiptomi Rá/Ré napisten nevével és a rá/ré szótag sem véletlenül szerepel, szerepelhet a magyar ragyogó, szikra, reggel "Ré kel", hajrá, repül, révül, remény, rege szavakban. Egy kőkori ősvallás hagyta ott a nyomát Afrika, Eurázsia és Amerika jelkészletében és nyelvében. 



1. ábra. A coclé cserépedény pazar díszítésének központi figurája egy antropomorf alak, feltehetően egy isten



2. ábra. Az isten mellén lévő, a magyar jelpárhuzamok alapján Rá (ragyogó) olvasatú jel arra utal, hogy a napistenről van szó



3. ábra. Az acoma edény Rá/ragyogó jelének két oldala a rovástechnológia miatt éppen csak jelezve van, azonban ennek az eltűnőfélben lévő két oldalvonalnak nem függőlegesnek, hanem vízszintesnek kellene lennie, a jel feltehetően egy íráshordozó-váltás (pl. rovásbotról totemoszlopra történt másolás) hatására fordulhatott el 90 fokkal


4. ábra. Acoma bögre Rá/ragyogó jele


Korábban már közöltük ugyanezen "Rá" (ragyogó) jel acoma változatát. Közös sajátossága a marajo és az acoma "Rá" (ragyogó) hieroglifának, hogy megőrizték a "Rá" (ragyogó) egykori "dobozának" mind a négy vonalát. Erre eurázsiai párhuzamokkal is rendelkezünk, például ismerünk egy szarmata megfelelőt is (5. ábra). A jeleknek ez a közös sajátossága azt erősíti meg, hogy e "Rá" (ragyogó) jelet és a magyarral rokon jelkészletet, amelynek ez a jel a része, nem csupán egyetlen törzs, hanem talán mindegyik, vagy nagyon sok indián törzs ismerhette. 


5. ábra. Szarmata tükör hátoldala a világmodell közepén a napisten jelével


A további kutatás döntheti el, hogy az indiánok ősei már a beköltözésükkor rendelkeztek-e ezzel a közös jelkészlettel, vagy ez a közismertség egy későbbi nagy erejű kulturális hatásnak köszönhető-e? Könnyen lehet, hogy Szibériából, ahol ez a jelkészlet évezredekkel ezelőtt is ismert volt, mindegyik beköltöző csoport magával hozta e jelkészletet, vagy annak időnként kis mértékben megújuló változatát. Mivel erre a jelkészletre az évezredeken keresztül megmaradó változatlanság jellemző, nem lesz könnyű válaszolni a felmerülő kérdésekre.

6. ábra. Balról jobbra a székely írás "ly" (lyuk) és "R" (Rá) jelei ugyanannak a jelformának a jelhasadás során létrejött valtozatai, a Napot ábrázoló kerek jel előbb szögletessé vált, majd a keret két vízszintes vonala a rovástechnológiának köszönhetően eltűnt, mert egy fapálcába bicskával nem lehet vízszintes vonalakat róni, a fenti indián jelváltozatok e két magyar jel közötti állapotot mutatnak
A Rá "ragyogó" hieroglifával szerencsénk van, mert a megdöbbentően hosszú (a kőkortól napjainkig ívelő) életútját szegélyező írásemlékeken némileg eltérő jelformákat találunk. Ezek lehetővé teszik a jelforma változásainak megértését és követését. 

 Elvileg ezek a változó jelformák lehetővé tennék az indián jelváltozatok korszakhoz kötését is, azonban ez gyakorlatilag - a jelenlegi tudásunk alapján - mégsem lehetséges. Azért nem, mert nem ismerjük eléggé a jelváltozatok keletkezésének idejét és elterjedésének körét, továbbá azért sem, mert a régi formák is változatlanul tovább élnek az újak mellett. Mégis, mindeme nehézségek dacára is, a kutatásoktól egyre pontosabbá váló képet remélhetünk. 



7. ábra. A Winn által közölt neolitikus Tordos-Vincsa jelek között a Rá hieroglifának két változata is megtalálható, a jobb oldaliban lévő hullám alakú ügy "folyó" jel arra utal, hogy az életerőt közvetítő folyó forrása a napisten












A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele



Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , , , , , , , ,
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)