2018. március 25., vasárnap

PERUI AYMARÁ ÉS QUECHUA NYELVEK URALALTÁJI NYELVI ROKONSÁGA


TURÁNI AKADÉMIA

TANULMÁNY SOROZAT

1.  SZÁM

PERUI AYMARÁ ÉS QUECHUA NYELVEK
URALALTÁJI NYELVI ROKONSÁGA

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

CSŐKE SÁNDOR

/:BEVEZETŐ TANULMÁNY, AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ
NYELVÉSZET SZABÁLYAI ALAPJÁN KÉSZÜLT:/

BUENOS AIRES
1969.


Indián és magyar edény azonos "atya" hieroglifával

ELŐSZÓ

            E szerény kiadvány előszavaként el kell mondanunk, hogy dr. Pogrányi Nagy Félix, Wolley jó barátja, a kaukázusi nyelvek világhírű tudósa legutóbb a cuyoi egyetemen hirdette a maya- etruszk- szumir- ógörög- päckhy- magyar és baszk nyelvek (asianus-nyelvek) közös eredetét. A klasszikus görög és latin innen vette szókincsének kilencven százalékát.
            Dél-Amerikát a queche-mayák gyarmatosították. Később a szumirok is küldtek kolonizáló csoportokat. Ittlétük nyomait a magas kultúrát hirdető romokon kívül az ősi romokon kívül az ősi szókészlet gyökérszavai is bizonyítják. Ezek a ma ismert perui aymará és quechua szókincsében megtalálhatók.
            Csőke Sándor, az uralaltáji nyelvek kitűnő ismerője jelen tanulmányában igazolja Pogányi állítását, mert a quechua és aymará nyelvek éppen úgy ragozó nyelvek, mint az összes uralaltájiak. A közös eredet tehát kétségtelen.
            A Turáni Akadémia minden tudományosan igazolt adatot, tételt felhasznál nyelvünk és fajtánk ősiségének igazolásához. E tanulmány megjelentetését az időszerűség határozta meg. Ecuadorban a közeli hónapokban, Móricz János kutatása eredményeképpen, nemzetközi értekezlet lesz, ahol magyarországi tudósok, régészek, nyelvészek is részt vesznek. Az értekezlet a quechua a aymará nyelvekkel is foglalkozni kíván. A Turáni Akadémia ezen első kiadványával kíván hozzájárulni a tárgyalandó kérdésnek.
            E tanulmány nem szórakoztató olvasmány, mégis lenyűgöző, mert a bemutatott szófejtések a magyar nyelv eredetiségét szemléltetik. A kiderített igazságok felébreszthetik a szunnyadó nemzettudatot a közönyösökben is, mert olyan, melyekkel egy nép sem dicsekedhet.
                                                           A Turáni Akadémia nevében:
                                                                                                            Palló Imre
                                                                                                                Elnök Bevezetés

A finnugoros nyelvészet történelem- hamisításának több fő irányát látjuk:

            először; elhallgatja a szumér-magyar történelmi, néprajzi, nyelvészeti, stb. összefüggéseket;             másodszor; a magyar nyelvet „finnugor” eredetűvé nyilvánítja;
            harmadszor; nem tárgyalja az altáji egyezéseit;
            negyedszer; nem veszi figyelembe azt az igazságot, hogy a magyar nyelv az úgynevezett                        ural-altáji nyelvek alapnyelve;
            ötödször; a magyar nyelv szókincsének nagy részét szándékosan jövevényszókká minősíti;
            hatodszor; elmulasztja megvizsgálni az amerikai, úgynevezett – indián nyelvek – rokonságát                  a magyar és a többi ural-altájinak mondott nyelvekkel;
            hetedszer; szervilis kiszolgálója a német-szláv politikai történelemírásnak, melynek az a              célja, hogy meghamisítva a magyarság eredetét, a magyarságot Közép-európából                      kiűzze…

            Mielőtt a tárgyra térnék, röviden bemutatom a finnugor nyelvészetz egy csöppet se tudományos módszerét.
            Vegyük a tömlöc szónkat.
            A finnugoros nyelvészet megállapítása szerint, szláv eredetű ez a szó azért, mert egy államszervezetben a – tömlöc – fogalma bizonyos magasabbrendűséget jelent. A magyarság, tehát ezt a magasabbrendű államszervezeti intézményt, alacsonyrendű finnugor származású lévén, nem ismerhette s így a szlávoktól vette át ezt a szót:

szláv                tamnica = börtön
magyar            tömlöc, idem.

            A szláv szó a szerb-horvát nyelvben történelmi- nyelvi összefüggést mutat:

                        tama = sütétség /főnév/
                        tamno = sötét /melléknév/
                        tamnica = tömlöc /szó szerint: sötét hely/
magyarban      timnuc = /a Halotti Beszéd szövegében/
                        timlic: temlec
                        tümlüc: tömlöc.

            A nyelvészet szerint, tehát a magyar szó, a szláv eredetű – tama = sötétség – szóból ered. Most vizsgáljuk meg, hogy szláv eredetű-e tama: tamno = sötétség : sötét – szó, magában a szláv nyelvben, mivel a szláv nyelvek annyira magasabb kultúrfokon állottak, hogy a kölcsönvétel valamely más nyelvből szinte lehetetlen.

            Nos az ótörökben ezt az igealakot látjuk:
                        tu-, versperren, elzárni
                        tun-, versechlossen; elzárni
törökben         tutuklu-, letartóztatott
        de:           tutulma-, elsötétülés.
                        Az alaptő minden esetben:  tu

Idevehetjük még:
az ótörökben   tün, éjszaka
                        tünár, elsötétül
                        tünárig, sötét
                        Az alapvető minden esetben: tü.

Továbbá a következő összefüggéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni:

ótörökben                   tuman /:tuma-n:/, köd
törökben                     duman, idem
csagatájban                 tuman, idem
mongolban                  tuman, idem
finnban /!!!/                tumma /:tuma:/, sötét, homályos
                                   tummeta, elsötétedik
ujgúr                           tumlik, sötét, homályos
                                   tumruk, börtön /!!!/
csagatáj                       tum és tim, sötét, homályos lakás /!/
magyarban                  timnuc
                                   timlic
                                   tömlöc = börtön
állítólag szláv:             tamnica, idem /sötét hely/.
           
            A fenti összefüggés bizonyítja, hogy ez a szónk nem szláv eredetű, hanem a szlávok vették át az uralaltáji nyelvekből, mert az ujgúrok, magas kultúrájú nép lévén, nem lehettek abban a helyzetben, vagy kényszerhelyzetben, hogy a szlávoktól valamit is elkölcsönözzenek. A magyar tömlöc szó pedig egyes-egyedül csak az ujgúr timlik, sötét, homályos és tumruk, börtön szóval áll összefüggésben, vagyis eredeti magyar szó. E tagadhatatlan bizonyítékok alapján kimondhatjuk, hogy a finnugor nyelvészet ebben az esetben sem mond igazat! Mert megvan ez a szó a Peru-i quechua /kecsua/ nyelvben is:
                                   tuta-, éjszaka.
            Most mutassunk be még egy szót, amelyik szintén bizonyítja, hogy a finnugor nyelvészet módszere nem tudományos, hanem szándékolt hamisítással sikkasztja el a magyar nelyv szókincsét.
            Ez a munka szónk.
Póra Ferenc, a magyar rokon-értelmű szók jegyzéke szerint, ez a jelentése ennek a szónak:
            Foglalkozás, ügy, dolog, teendő, szakma, hivatal, állás, cselekvés, működés, szolgálat, stb…
            Nyelvemlékeinkben ilyen alakban jelenik meg:
            muka, munca, munka, stb…
            A nyelvészet szerint kimutatható ez a szónk a szlávban:
            moka – és ennek az átvétele lenne! A szláv szó jelentése csak: kín, kínlódik s így sehogyan sem lehet a magyar szó ősforrása, a magyar szó jelentéstani gazdagsága miatt. De lássuk, kijutatható-e ez a szó az uralaltáji nyelvterületen?
az ujgúrban:                munk, kín, fáradság, munka
jakutban:                     mung, idem
csagatájban:                munkál, kínlódik, dolgozik
magyarban:                 munka
                                   munkálkodik
                                   munkásság. stb…
            Ezzel bemutattam a finnugor nyelvészet „tudományos” módszerét: nem végez igazi kutató munkát!… A modern nyelvészetet még valahogy megértjük, a szláv kényszernek nehéz ellenállni, de a múlt század nyelvészetét senki sem kényszerítette a magyar nyelv eredetének meghamisítására…
            És most vizsgáljuk meg a Peru-i aymará /aimará/ nyelv uralaltáji nyelvi összefüggéseit és rokonságát ezzel a nyelvekkel:
aymará            p’eke = Kopf = fej
észtnyelvi                   fehe, idem
finn                             pää, idem /kiesett a hangzóközi mássalhangzó/
középmongol              heki – n /:pekin/, h = p; idem
magyar, régi                fehe, fee, fé = fej
mandzsu                     fehi, agy
goldi /tunguz/             pejé, homlok
török                           beyi-n, agy
ótörök                         miyi, idem…
aymará                        suma, schön = szép
ujgúr                           söb, idem
finn                             soma, idem

            Lám ez a fontos szó, a finnugor nyelvészet szerint, csak finnugor alapnyelvi szó, megvan az altáji nyelvterületen, de a Peru-i aymará nyelvben is!
            Ha annak idején, Munkácsi Bernát, finnugoros nyelvész, nem Voguliába megy magyar rokonság után kutatni, hanem Dél-Amerikába, nem kellene ma ezzel a kérdéssel foglalkozni. De hát Munkácsi Bernát megbízói éppen ezzel akarták a magyar tudomány figyelmét elterelni az igazságról… Vegyük a következő aymará szót:
                                   ’paya-fia, kochen, sieden /ejtendő: páiá-/ = főni, forrni
mordvinban                pije-, fől
vogulban                     pait-, főz
goldi /tunguz/             puju-r, főz
mandzsu                     fuju-fu-, főz, forral
evenki                         huju-l-,főzni kezd
magyarban                  fő, főz, fől, stb…

            Hajdú Péter, finnugoros nyelvész, figyelmébe ajánlom: utazzék Peruba! Tanulmányozza az aymará és a quechua nyelveket: megtalálja azt a sokat keresett „finnugor alapnyelvet”! Micsoda hatalmas tudományos munkát végezhetne, ha kiutazna Peruba, a nemzetközi tudományos fórum elé is maradandó munkát vihetne és ezzel növelné a magyar tudomány tekintélyét. Vagy talán tilos ezt megtenni? Tiltja a szláv politikai prepotencia?
            Megtudná Hajdú Péter, hogy milyen nyelven társalogtak az ősfinnugorok… Figyelmeztetem Hajdú Pétert, hogy ennek az aymará szónak érdekes alaktana van: paya-ta = főtt, de erről majd később.
            Ám folytassuk, egy másik, állítólag szintén finnugor alapnyelvi szóval:
aymará                       pusa-fia, -basen /ejtendő:puszányá/
szamojéd                    puau, puvau,- fú, fúj
cseremisz                    pu-, idem
vogul                          puBB-, idem
mordvin                      puva-, idem
ókoreai                        pul-, idem
köz.mongol                 hülije-, idem
lamut                          hü-, idem
mandzsú                     fülgije-, idem
magyar                        fú, fúj, fuvallat.
            Csodálatos lenne, ha a finnugoros nyelvészet valamelyik képviselője erre az egyezésre azt mondaná: véletlen!
            Hogy ez be ne következhessék, vegyünk egy másik, állítólag szintén finnugor alapnyelvi szót:
aymará                        mafia, gehen: alaptő ma- /ejtendő: mányá/
magyarban                  mehet
cseremisz                    mi-, megy
finn                             mene- idem
zürjén                          mun-, idem
magyar                        mén, men /- n mint képző/
ótörök                         mang, lépés /- ng mint főnévképző/
 -’’-                             mun-, tévelyeg, stb…

            Minden esetben fontos bizonyítékkal szolgálok, hogy a finnugor nyelvészet, soha, az elmúlt századokban sem, a mai napokban sem, igazi tudományos munkát nem végzett, mert ha ezt megtette volna, nem kellene „műkedvelő nyelvészeknek” ezzel a kérdéssel foglalkozni. De hát a finnugor nyelvészet nem abból a célból alakult, hogy tudományos munkát végezzen, hanem azért, hogy meghamisítsa a magyar nyelv eredetét, valamint azért is, hogy elkendőzze az uralaltáji nyelvek összefüggését és néhány amerikai – indián nyelv valódi leszármazását is. Végül a szumér nyelv igazi összefüggését is meg kellett másítania…
            Vizsgáljuk meg a következő aymará szót:
                                   sa, beszéd, mondat
                                   safia, beszél, szól, mond, /ejtendő: szányá/
finn nyelvben: sanoa, szól, mond, beszél
  -’’-                            satu, monda
  -’’-                            sana, szó
magyar régi:                szana, idem. – Meg kell említeni, hogy az aymará szónak: safia, még ez a jelentése:
2.      gondol
ótörökben                   sa-n-, valakire gondol
törökben                     sa-n-, idem
2. gyanít, sejt
törökben                     sany, sejtés
3. szándékol
magyarban                  el-szánja magát valamire
                        4. nevez
törökben                     san, vév.         
            Az egyezés kétségtelen! Ezekre a szókra aztán igazán nem lehet ráfogni, hogy jövevényszók! Meg, hogy véletlen!
            Természetesen, kimutathatók ezek a fontos etymológiák a szumér nyelvben is:
Szumér                       sa /nabú: bi, me, gu, stb./. sprechen, nennen, berufen, reden, stb. Hozzá kell venni a szumér-nyelvi sem.sem szót is ugyanazon jelentéssel: szól, , beszél, nevez, stb. és össze kell hasonlítani a quechua
                                   simi = nyelv, beszéd, szólás, szóval és azonnal látjuk a tagadhatatlan egyezést! – Ám folytassuk a szókincs megtárgyalását.
aymará                        sirka, der Ader; ér, vér-ér /ejtsd: szirká/
votják                         ser, idem
cseremisz                    ser, idem.-
aymará                        miski, Saft, Honig: süss, = nedv, méz, édes
finn                             mesi, mehi, mete, méz
magyar                        méz
özbek                          mis, idem
votják                         ma, idem
szumér                        me, édes
            Ez a szó nem bizonyít a finnugor alapnyelvbe átvett „indo-iráni” jövevényszót, bárhogy is erőlteti a nyelvészet ezt a valótlanságot.
aymará                        lapi, Blatt, levél
magyar                        lap, falevél
aymará                        kala, Stein, kő
török                           kaya, szikla
cseremisz                    kü, kő.-
aymará                        sau, das Gewebe: sau-ri, Weber
magyar                        szövet         szűcs.-
aymará                        kepi, Bündel
magyar                        kepe
finn                             kimppu /:kippu/, idem
aymará                        ’hocopo, Schaum
magyar                        hab, stb.
aymará                        pisi, wenig
magyar                        picike.-
aymará                        ’hiske, klein, kurz, kis, kicsike
magyar                        küs /tájszólás/
török                           kücük, idem.-
aymará                        kaska, herb
magyar                        keserű.-
aymará                        kacha, hübsch, schmuck, /ejtendő: kácsá/
magyar                        kecses.-
aymará                        kisqui, eng, gedrängt
magyar                        keskeny
ótörök                         qis, idem
török                           kisa, idem
aymará                        sillqui, schneidend /ejt.: szilyki/
magyar                        szil-szel
mongol                       silu-, idem
vogul                          sili-, idem.-
aymará                        kumu-fia, sich bücken
 -’’-                             cumpu-fia, idem
magyar                        kuporog
finn                             kumara-, hajlik
 -’’-                             kumo, boltozat.-
aymará                        ’kiti, kitisa, wer?
magyar                        ki?
finn                             ken? idem
mongol                       ken? idem
török                           kim? idem.-
aymará                        ira-fia, rasch gehen
magyar                        iramodik.-
aymará                        sira-na, nähen; varr
magyar                        cérna.-
aymará                        lipifia, glätten
magyar                        lapít.-
 -’’-     de:                   lepény.-
aymará                        misi, Katze
ótörök                         miskié
magyar                        macska.-
aymará                        kellu /kelyu/, sárga
finn                             kelta, sárga /főnév/.-
aymará                        tucu-fia, zu Ende gehen, vollenden
magyar                        tökéletes lesz.-
aymará                        tama-fia, umhertasten
magyar                        tapogat.- /m : p/.
aymará                        tancafia, lök
finn                             tunke-, idem.-            
aymará                        puru, kraus
magyar                        borzas.-
aymará                        purca-fia, Fleisch braten
magyar                        pürkölt hús.- stb

            Most mutassunk be néhány szó – egyezést a Peru-i quechua nyelvből:
quechua                      as, kleine Menge, kis mennyiség
 -’’-                             as, ein wenig, kevés
török                           az, wenig, gering, kevés, szűkös
török                           azal, sich vermindern, magát megalázni,
török                           asgari, mindest-gerngst, legkevésbé.-
quechua                      asta-y, tragen, bringen: transprotieren, hozni, vinni, szállítani
török                           asir-, bringen, transportieren.
quechua                      ake, Schwiegermutter; anyós
finn                             akka, nő, öregasszony
ótörök                         äkä, nőtestvér, nagynéni:
            megvan ez  a szó az egész turáni nyelvterületen, csak a finnugoros nyelvészet nem látta meg!
quechua                      alla-y /ályá/, ausgraben
magyar                        áj, ás.-
quechua                      all, allin, gut, angenehm, nützlich, kellemes, hasznos
magyar                        ajánl, ajánlatos.-
quechua                      erke, irke, Knabe, Mädchen, fiú, lány,
ótörök                         ärkäk, irkäk, männlich, hímnemű
török                           erkek, idem
mongol                       erkei, mämmlich, idem
finn                             yrko, vőlegény.-
quechua                      urko, orko, hímállat
finn                             uros, idem.-
quechua                      yarka /ejtendő: iárká/, Wassergraben, Kanal
magyar                        árok : árko-t.-
quechua                      orko, hegy
vogul                          úr, idem
magyar                        orom
finn                             vouri, hegy.-
quechua                      ujya-y, trinken; iszik /ejtendő: ucsia-/
zürjén                          juktal-, itat
finn                             juo-, iszik.-
quechua                      cusuru, gyékény kosár
magyar                        kosara-t.
quechua                      kaya-y, rufen /ejtendő:káiá/ - hívni
magyar                        kaja-bál.
Quechua                     kaka, szikla
török                           kaya, idem.-
quechua                      kara,
magyar                        kéreg, fa-kéreg.
            Megvan az egész turáni nyelvterületen.
quechua                      ’karko-y, száműz, ki-, el-űz
finn                             karkoittaa, elűz, elhajt.-
quechua                      kata-y, takar, be-takar
finn                             kattaa, tetőz, takar.-
quechua                      ’kosko, a test középpontja
finn                             keskus, közép.-
quechua                      ’kate, herb, sauer, csípős, savanyú
finn                             katkera, keserű.
quechua                      ’korko-y, schnarchen
magyar                        horko-l.-
quechua                      kala, tar
finn                             kalju, idem.-
quechua                      karu-y, beschädigen, schaden tun
magyar                        kárt okoz, károsít.-
quechua                      kepi, Bündel
magyar                        kepe
finn                             kimppu, idem.-
quechua                      kitcu, eng, schmal
magyar                        keskeny, /lásd, az aymará szót/.
quechua                      kompo, Kugel
magyar                        gömb, gömböt.-
quechua                      kosfli, füst
magyar                        kozmás
ótörök                         küzi, tömjén-füstölő.-
quechua                      kumu-y, sich bücken: hajlik
finn                             kumara, idem
finn                             kumo, boltozat /lásd, az aymará szót/.
quechua                      chuchu, weibliche Brust /ejtendő: csucsu/
magyar                        csöcs, csöcsö-t.-
quechua                      chapchi-y /csápcsi/ - rütteln, ausklopfen
magyar                        csapkod
mongol                       cap-ci-, idem.-
quechua                      chacha-y, aufpicken /csáp-/
magyar                        fel – csípi /a magot a madár/.
quechua                      chata-y, zwei Stücke zasammenbinden
magyar                        csatol.-
quechua                      kuaiko-y, aushöhlen, ausgraben /ejt: vájko-/
magyar                        váj, ki-váj.
quechua                      huahua /vává/, das Kind
magyar                        baba.-
quechua                      huafiu /ványu/, Gesang, ének
 -’’-                             vafiu
 -’’-                             ’afiu
 -’’-                             aju
mongol                       aju-, énekel
magyar                        énekel, tájszó: ejenekel.
quechua                      huafiu-y, sterben, ohmächtig werden, /ejt.:ványu/
magyar                        ványad, ványaszt
                        de        ’afiu-
                                   aju = ájul.
quechua                      haika, wieviel
magyar                        hány?
quechua                      ’hanaj, eben, auf/postposició/  /t.: ’ánács/
alaptő:                         ’an-
magyar                        -an, -on, -en, -ön, stb. – Ez az összefüggés bizonyítja azt a tényt, hogy a magyar helyrag ősi állapotában önálló szó volt. Szumérban: an, idem.
qechua                        hapi-y, fassen, fangen, packen
magyar                        kap, ek-kap
quechua                      miyu, Gify /ejt: miiu/
magyar                        méreg, csángó tájszólással: mejereg
quechua                      muju /mucsu/. Samenkorn
magyar                        mag, magv.
qechua                        aka-y, Hasa abschneiden,
magyar                        nyakaz.
qechua                        iahui /elt.: nyávi/ szemek, szem
finn                             nähdä, néz, megnéz.
qechua                        iska, öt
cseremisz                    Bets, idem
török                           bes, idem- ebből következik:
            quechua          piska = Fünfeck = Pentagon, ötszög,
            magyar            Pécs!
quechua                      ’pata-y, aufplatzen, bersten
magyar                        pattan
török                           patla-, idem.
quechua                      piri, kleine Fragmente
magyar                        prinkó, pirinyó.
quechua                      ’pucu-y, blasen
vogul                          puG-, idem
magyar                        fúj, fú.
quechua                      ’pakaka-y, platzen, aufspringen
magyar                        fakad, fakaszt.
quechua                      rapi, Blatt des Gewächses
magyar                        lap, falevél.
quechua                      rima-y, reeden
magyar                        rimánkodik.
quechua                      sak’a-y, etwas ausreissen
magyar                        szakít, ki-szakít.
quechua                      sisa, Blume; virág
török                           cicek, idem.
quechua                      suma-j, schön; szép
ujgúr                           söb, idem.
quechua                      sus’ka-y, ausgleiten
magyar                        el-csúszik.
quechua                      tapu-y, sich erkundigen, fragen, sondieren
magyar                        tapogatózik, érdeklődik, tapasztal.
quechua                      tojto, die Glucke /ejt: tohto/
magyar                        tyúk, régi: thuc /thuk/
ótörök                         taquigu, idem
török                           tavuk, idem.
quechua                      ’tampi-y, stolpern, straucheln
magyar                        tántorog, támtorog.
quechua                      toka-y, spucken: köp
magyar                        takony.
quechua                      tapti-y, umhertasten
magyar                        tapogat.
quechua                      tasta-y, gegeneinander drücken
magyar                        taszít, tasz-ogat. stb…
            Vegyük ehhez a quchua szókincshez, az Argentina északi részében található quechua nyelvsziget szókincséből is néhány jellemző egyezést mintegy bizonyítva, hogy több mint ezer km távolság ellenére is ez a töredék quechua nyelv szintén megőrizte az uralaltáji nyelvekkel az összefüggést. Ide a spanyol nyelvű szótár jelentéseit írom.

quechua                      aickéchi-y, szalaszt, futtat; hacer huir /ejt. ájké/
magyar                        hajkurász, hajszol. – A magyarban a szó elején a h-hang nem szerves része a szónak, hanem fonetikus toldás.

quechua                      aspi-y, cavar, escarbar
magyar                        ás.
quechua                      capúja-y, raptar, asir
magyar                        el-kap, megfog.
            Érdekes összefüggés:
                                   capus,
                                   „kapocska” = „fogócska”. Meg kell említeni ebben a szóalakban: capujaska: - szkká, kimutatható a magyar-nyelvi-cska képző!
            Az egyezés kétségtelen!
quechua                      ckan = peru-i kken, cual
magyar                        ki?
finn                             ken?
mongol                       ken? stb…
quechua                      ckallu, lengua /ejt.: kkályu/
finn                             kieli, nyelv
lapp                             kill, idem
mongol                       kele-, beszél
magyar                        költészet, stb…
quechua                      ckonckori-y, letérdel = görbül
magyar                        kunkorodik
 -’’-                             kunkori, görbülő!.
quechua                      mai, semejante
 -’’-                             mashilu, idem /sh = s/
magyar                        másol
 -’’-                             másolat
 -’’-                             képmás.
quechua                      minca-y, encomendar un trabajo; misión
magyar                        munka, munkálkodik.
quechua                      michqui, miel
magyar                        méz
finn                             mesi, idem.
quechua                      mushqui, inquieto, movedizo
magyar                        mozog : izeg-mozog – mozgás.
quechua                      fiutoj, aplastar /ejtendő;nyutoh/
magyar                        nyút, nyútófa, nyelvjárásban.
quechua                      póshko-y, podrirse
magyar                        poshad.
quechua                      quishqui, estrecho, angosta, /ejt.: kis-/
magyar                        keskeny.
quechua                      síqui, asiento, basa
magyar                        szék, székhely, stb…
quechua                      taricu-y, descubrir
magyar                        fel-tár, kiderít.
quechua                      túcu-y, acabar
magyar                        tökéletesedik, stb…

            Körülbelül egyszáz szót mutattam be az aymará és a quechua nyelvek szókincséből – természetesen megvizsgáltam az egészet – bemutathattam volna az egész szókincs egyezését is, de nem szükséges. Az említett nyelvek szókincsét két csoportba oszthatjuk. Az első csoport áll olyan szókból, melyek kimutathatók az egész uralaltáji nyelvterületen. A második csoport pedig olyan szókból áll, amelyek csak quechua-magyar vagy quechua-finn, quechua-török, stb. összefüggést mutat. Tehát az az aymará vagy quechua szó, amelyiknek nincs analógiája a magyarban, megvan a finnben, vagy a finnugornak mondott nyelvekben, vagy a török-tatárban és mongol-tungúzban… Természetesen, ezt a kérdést csak úgy lehet megválaszolni, ha elvégezzük az összehasonlítást, mert folyton csak hajtogatni, hogy „nincs” összefüggés e nyelvek között, igen kényelmes, de nem vezet eredményhez és – nem bizonyít semmit sem! Ott, ahol kimutathatunk egyszáz analógiát, ott kimutathatjuk az egész szókincs egyezését is – ha az igazságot keressük…
            És most vizsgáljuk meg az alaktani egyezéseket.
Részletek a peru-i aymará-nyelv alaktanából.

            Az aymará nyelv ragozó – aglutináló – nyelv. Alaktana egyezik az uralaltáji – turáni – nyelvek alaktanával. Ragozzuk az aymará p’eke /peke/ = fej, főnevet:
            Egyesszám:                                        Többesszám:
Nominativus               p’eke                           p’eke-naca
Genitivus                      ’’-na                             ’’-naca-na
Dativus                         ’’-táqui                          -naca-táqui
Accusativus                p’eke                           stb…
Illativus                        ’’-re
Ablativus                      ’’-ta
Terminativus                 ’’-cama
Locativus                      ’’-na
Instrumentalis             p’eke-na
Sociativus                     ’’-mpi
Kausativus                    ’’-laica
Vocativus                     ’’-i.            Most vegyük ide a finn-nyelvi alanlógiákat:

            Egyesszám:
Nominativus               pää = fej
Partitivus                    ’’-tä
Genitivus                    ’’-n
Accusatuvus               ’’-n
Inessivus                     ’’-ssä
Elativus                      ’’-stä
Illativus                      ’’-hän
Adessivus                   ’’-llä
Ablativus                    ’’-ltä
Allativus                     ’’-lle
Abessivus                   ’’-ltä
Translativus                ’’pää  -ksi
Essivus                           ’’    -nä
Instructivus                    ’’    -n.
            Az anatológiai törökkel:
Nominativus               bas-   = fej
Genitivus                       ’’   -in
Dativus                          ’’   -a
Accusativus                   ’’   -i
Lokativus                      ’’   -ta
Ablativus                       ’’   -tan.
            Az írott mongollal:
Nominativus               em  =  orvosság
Genitivus                      ’’   -ün
Datv.-Lokativ.              ’’   -dür
Accusativus                  ’’   -i
Ablativus                       ’’   -ece
Instrumentalis                ’’   -iyer
Komitativus                   ’’   -lüge.-stb…
            A vogul nyelvvel:
Nominativus               püt  =  fazék
Genitivus                    hiányzik
Lokativus                     ’’ -te
Lativus                         ’’ -ne
Ablativus                      ’’  -nel
Translativus                  ’’  -ig
Instrumentalis               ’’  -el.    A többesszám tárgyalását helyszűke miatt kihagyjuk. – Amint látjuk, az aymará nyelv is – aglutináló – ragozó nyelv! Most tárgyaljuk meg az egyes kázusokat úgy, ahogy az egyezés ezt megkívánja.                                               
            A nominativusnál láttuk, hogy az összes bemutatott nyelveknél a szónak nincs ragja és a nemet sem mutatja. Így van ez az egész uralaltáji nyelvterületen, mint fontos bizonyítéka a nyelvek egyezésének.
            A genitivusoknál látjuk, hogy az aymarában –na a rag, finnben –n, mongolban –n, törökben –in, stb…
Aymarában:
                        marca-n/a/ uta-naca-pa                       -naca, a többes ragja
                        falu-nak     ház-a-i                              -i                      
Finnben:
                        isä-n       veljet
                        apá-nak fivérei
Mongolban:
                        aqui-a-yin   morim
                        fivér-é-nek     lova
Törökben:
                        ev-in  kapi-si
                        ház-nak kapuja, stb…
            Az egyezés annyira kétségtelen, hogy csak csodálkozni lehet a magyar nyelvészet nemtörődömségén és tudománytalanságán. De még furcsább, hogy a nemzetközi nyelvtudomány megszemélyesítői nem akarják észrevenni – mélyen hallgatnak…
            Az illatvusnál is érdekes az összefüggés!
Aymarában:                                      
            p’eke-re, nach dem Kopfe, an den Kopf. Magyarban ezt az egyezést kétségtelen analógiával szemléltethetjük:
            közel-re és közel-be, előre
Ótörökben:
            il-gä-rü; törökben: ile-ri, idem.

A mongolban is nyoma van: cina-ru, tán; tkpn hátra.
A szumérban és a magyarban a legelevenebb:
                                   ama-ni-ri,   anyjának.
A dativus a aymarában irányhatározó, direktivum:
                        p’eke-táqui – fej-hez.
Alaktanilag és funkciójában megtaláljuk ezt a ragot a lamut-tungúzban:
                        nam-taki – tenger-hez.
            Magyarban így fordíthatjuk ezt a képző aymará és lamut viszonylatban:
                        fej-hez vág…
                        fej-be kólint
                        világnak megy, stb…
            Ezzel az összefüggéssel világosan igazoltam azt a tényt, hogy az aymará nyelv alaktani elemeit megtaláltuk az uralaltáji nyelvterületen. Megvan ez az alaktani elem magában a finn nyelvben is…
            Az ablativus meg tiszta szumír analógiát mutat.
            Aymarában: p’eke-ta  =  fej-től /-taol, -teöl./. A néme nyelvű nyelvtanban: -ta „bezeichnet die Richtung, von einem Gegenstand weg” : távolodást jelentő funkcióval bír, hely és időhatározóként.
            Szumérban ugyanaz:
                        hur-sag-eb-la-ta
                        Ebla hegység-től
                        uru-ta = várostól, stb…
Magyarban mint időhatározó is kimutatható: ó-ta, stb…
A finn nyelvben összetett képző aladban van meg:
                        Pää-l-tä = fej-től /teöl/.
Aymarában p’eke-ta = fej-től.
            Természetesen, megvan ez az elem az úgynevezett altáji nyelvterületen is, meg a finnugornak mondott nyelvekben is. Helyszűke miatt csak ezeket az összefüggéseket mutattam be, úgy vélve, hogy az idevágó szakirodalom könnyen megszerezhető és nem tilos az aymará nyelvet az urallatáji nyelvekkel összehasonlítani, még akkor is, ha az ember véletlenül egyetemi tanszékkel bír…
            A lokativus az aymarában.
            p’eke-na, fej-ben,
            finnben;    koto-na, otthon /szó szerint: ház-ban/.
                              ulko-na, kint
                              talve-na, télen /télben/, stb…
                        Egy főnév képző: -ri:
                        aymará: k’epi-ri, teherhordó, fuvaros
                        apo, teher
                        ap-ri, hordár, stb…
            Ebből láthatjuk, hogy, az aymará nyelv éppen olyan ragozó nyelv, mint bármelyik uralaltájinak mondott nyelv. Ez a képző kimutatható a mongol nyelvben is, ahol, mint deverbalis nomen-képzőt találjuk, mint a cselekvés eredményét jelentő elemet:
                        mongol            sagu-, ül
                        sagu-ri,            szék, stb…
            Vogulban am-ki, én-magam, stb… - Az összefüggés itt van a szemünk előtt, a finnugoros nyelvészet mégcsak meg sem vizsgálta ennek az egyezésnek a lehetőségét. Ez az elem minden valószínűséggel az ótörök „hovatartozandóság határozójával” ki. Az aymará quiqyi- ’ha ezt jelentené szó szerint: énhozzám való tartozás: magam. Ugyanez lenne a vogul szóösszetétel jelentése is: én /hozzám/ tartozó.
            Az igenévi-főnév ragja: -fia /ejt.:nyá/:
aymarában:     pusa-fia = fúj-ni; paya-fia = főzni, stb.
magyar, nyelvjárás: ír-nya, in-nya, dógoz-nya, sír-nya, stb…
            Egyben nomenképző is:
aymarában: pusafia, fújni: de fővócső, mint a magyarban cér-na, kintor-na, babo-na, boro-na, stb…
            Az egyezés kétségtelen, egyszerű és pontosan megvilágítja a magyar nyelv összefüggését az aymará nyelvvel.
            Figyeljük ezt a fontos aymará-nyelvbeli ige-képzőt, melynek analógiája a magyar nyelvben tagadhatatlan egyezést vetít szemünk elé.
            Faktitív jelentéssel és funkcióval: -cha /csa/:
aymará            isi-cha-fia = ruhát csinál,
                        uman-cha-fia = nedvesít, vizesít, stb…
            Tehát: -chafia /ejt.:csányá/
Magyar játszó csányo-k = csinálok. Amint látjuk, egyezik ez a képző a magyarnyelvi „csány” igealak alaptövével: csá-ny = csinálok. Egyébként egyezik ez a képző a quechuanyelvi –chi- /csi/ képzővel, emelyik szintén faktitív igéket képez:
            llamca-y = dolgozik
            llamca-chi-y = dolgoztat, „dolgozást csinál”. Ez a tény azt jelenti, hogy a csinál igénk nem szláv erederű, pláne akkor, ha tudjuk, hogy e szónknak az alaptöve azírott mongol nyelvben is kimutatható:
            cab-ci-, csapkod, azaz csapkodást csinál…
A –ta- igeképző az aymarában mozzanatos igéket képez:
            um-ta-fia, egy korty vizet inni
ótörökben       un-tä, kiált, hív, szólít
mongolban      kir-te-, piszkos lesz
finnben           puhal-taa, /hirtelen/ fúj
magyarban      köszön-tö-m, stb…
            Ennek a képzőnek perfektív jelentése és funkciója is kimutatható az aymará nyelvben:
                        turata = csinált
                        purita  = megjött
                        iquita  = aludt, stb…
            Befejezésül mutassuk be az aymará nyelv „tárgyas ragozásának” összefüggéseit:
Minden magyarázat nélkül:
aymará irpa-sma                                  vezetlek /én téged/
mordvin          tona-ftte                                 tanítlak /én téged/
aymará irpa-tama                                ő vezet téged
mordvin          tona-ftanza                             ő tanít téged
aymará irp-ita                                      te vezetsz engem
mordvin          tona-ftsamak                          te tanítasz engem
aymará irp-ito                                     ő vezet engem
mordvin          tona-ftsaman                          ő tanít engem, stb…

            A nyelvészet megállapítása szerint a mordvin nyelv finnugor eredetű, ezek szerint a magyar nyelv is finnugor származású és rokonságba van a mordvin nyelvvel. A magyar nyelvben csak a második személyben van meg a tárgyas személyrag: vezet-le-k, a többi esetben elveszett. A rordvinban még a többesszámban is megvan – ugyanígy a peru-i aymará nyelvben is – s így tisztelettel kérdezhetjük, miért hallgatta el a nyelvészet ezt a fontos nyelvrokonsági sajátságot,
            Az igazság az, hogy a perui aymará nyelv is uralaltáji nyelv!
            Ezek után vizsgáljuk meg a peru-i és az argentinai quechua /kecsua/ nyelv alaktani összefüggéseit, hadd lássuk, hogy mit mulasztott el ebben az esetben a magyar, de a nemzetközi nyelvészet is…
            Bevezetés
            Az első pillanatra – magyarul olvasva – a quechua huasi = magyar ház, egyezik a magyar szóval. A valóságban mind a két szónak egészen más hang- és alaktani története van, mint ahogyan ezt a finnugor nyelvészet állítja, a magyar ház szóval összefüggésben.
A quechua huasi szót így kell olvasni: vászi. Jegyezzük meg, hogy a quechua „hu” a szó elején és a szó belsejében minden esetben v-nek ejtendő. És  most vezessük le ennek a szónak az etymológiáját:
                        huasi
                        vasi
                        v’asi : v hang csak „digamma”
                        ’asi
                        as-i
finnben           as-u-a, lakik
                        as-u-mus, lakás
magyar, 1155  azaa = ház /a tihanyi alapító levélből/
ejtendő                       ászáá
régi 1193         az = ház: feyrhing-az = Fejéregyháza
régi 1229         aza = ház: faer egi-aza = Fejéregyháza
a mai alakja     h’áz = ház.
            Ez a hangtani összefüggés azt jelenti, hogy a magyar ház szó elején levő h-hang nem szerves része a szónak, hanem csak fonetikus valódi toldás. A finnugor nyelvészet azért hallgatta el ennek a szónak valódid hangtanát, hogy a finnugor rokonságot bizonyíthasson vele, azt állítva, pl. a finn    kota  és a magyar ház, egy tőről származnak, ami lehetetlen, mert láttuk, hogy a legrégibb szóalak: 1155-ből azaa = háza, még h- nélkül áll előttünk. Ez a szónk a finn asua = lakik, szóval egyezik és amint erről meggyőződhettünk, a quechua huasi szóval. Végeredményben aszumér es, as, és az elámi as = ház, szóra megy vissza az egész szócsalád… Hangsúlyozzuk ki, ezzel a fent bemutatott tényekkel összefüggésben, hogy nagyon fontos a quexhua szók helyes olvasása, mert csak így adhatunk komoly munkát.
            Bemutatónkat kezdjük ezzel a mondattal a quechua nyelvből:
                        k’aspi-huan maka-y
ejtendő            kászpi-ván máká-i
magyarul         bot-tal ver
mongolban      modu-bar coki-, idem.
            Tagadhatatlan alaktani egyezés, ugyanúgy, mintha több indogermán nyelvet hasonlítanánk össze:
németül           mit dem Stock schlagen
angolul            to beat wiht a stick, stb…
franciában       avec…
olaszban          con…
szerbben          sa… stb…

Részletek a quechua nyelv főnevének összefüggéseiből.
            A főnév nem nélküli, mint az uralaltáji nyelvekben. Végződik magánhangzó- vagy mássalhangzóra:
                        huasi = ház
                        cuntur = kondor.
            Ragozása egyezik az uralaltáji – magyar, finn, mongol, török, stb. nyelvek ragozásával, ami az jelenti, hogy a quechua nyelv is aglutináló és eredetére nézve egy tőről származik a fent megnevezett nyelvekkel.

Egyesszámban:
Nominativus               huasi                           ház
Genitivus                      „ –j /vászich/               „ -nak/-é
Dativus                         „ –paj /-páh/                „ -nak, stb.
Accusativus                  „ –ta                            „ –at
Illativus                        „ –man                          -hoz, stb.
Ablativus                      „ –manta                   házon át
Terminativus                 „ –cama                    ház-ig
Inessivus                       „ –pi                          ház-ba-n/-ba
Instrumentalis               „ –huan                     házzal együtt
Sociativus                     „ –ntin                     
Kausativus                    „ –raicu                     ház miatt

Többesszámban:
Mominativus huasi, házak; huasi-cuna-j, házak-nak, stb…
            Hogy az összehasonlítást a finn és a többi nyelvek ragozásával elvégezhessük, lapozzunk vissza az aymará nyelv megtárgyalásánál bemutatott összefüggésekhez.
            A genitivus ragja, amint láttuk –j /ejtendő: -h/:
            huasi-j : vászih
magyarban ház-nak.
            Tehát, quechua           -j/h/
                       magyar             -k.
            Kétségtelen az egyezés. Ez a hangszerelésű genitivusrag a szumér nyelvben szintén kimutatható:
            Nin-ama-dingirene-ke = Nin, tündéreknek anyja.
            Az accusativus is tagadhatatlan összefüggésben áll az uralaltáji nyelvek analóg elemeivel.
            Quechuában:   huasi-ta
            magyar            háza-t
argentin quechua        puncu-t
            magyar            hida-t
finnben                       puu-ta = fá-t /:partitivus!/.
            Világosan látjuk, hogy a quechua-nyelvi tárgyeset ragja a finn-nyelvi partitivus –t és a magyarnyelvi accusativus –t raggal egyezik, így érthetetlen a nyelvészet hanyagsága ezzel a kérdéssel összefüggésben. E nyelvek közötti összefüggés olyannyira kétségtelen, hogy minden bizonysággal megállapíthatjuk: rokon nyelvekről van szó!
            Megemlítendő, hogy a már megtárgyalt aymará nyelvben a tárgyeset rag nélküli: p’eke = fejet. Ez a lehetőség megvan a magyarban is:
            Elment szána kaszálni : széná-t helyett. A rag nélküli tárgyeset az anatóliai törökben is kimutatható, amiből az következik, hogy „határozatlan” tárgyesetről van szó, magában az aymará nyelvben is.
            Az instrumentális
a peru-i quechuában:              huasi-huan /-ván/ = ház-zal
az argentin quechuában          huasi-an
ótörökben:                              yadag-yn = gyalog, szó szerint: láb-bal.
            Az ótörök elem tájszólásban –an, -än hangszerelésű is.
            Amint látjuik, az argentin quechuában a ragnál hiányzik a v-hang:
                        -huan : -van
                                   -an
ótörök:                        -an, -än, -ün, -yn, stb.
            Figyeljük meg ezeket az összefüggéseket néhány jellemző mondatban:
Genitivus        orco-j mucucu-n = hegy-nek csúcsa
                        puma-j chupa-n = oroszlánnak farka
                        mama-y-pa =huasi-n/ = mamám-é /-nak háza/
                        chajra-yoj-pa /csáhrá-ioh-pa/huasin = birtok-os-nak háza, stb…
accusativus     tasqui tica-ta pallan /pályán/ = a leány virágot szed
                        rimay-ta uyari-ni                    = beszéde-t hallo-k
                        allin-ta pufiu-ni                      = jó-t aludta-m.
            Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy a quechua pufiu- = aludni, megvan a magyarban is: pufiu-
                        hunyo-k; a szóeleji p-hang ebben az esetben egy h-hangnak felel meg a magyar nyelvben, mely hangegyezést több példával lehet bizonyítani, úgy a quechua nyelvben, mint az uralaltáji nyelvterületen, pl. lamut hej, Kopf, Spitze
                                                  magyar fej, stb.
Instrumentális: llancay-huan causayni-y-ta   tri-ni
                          munká-val életfenntartáso-ma-t kerese-m
                          all-ko-n-huan puricu-n  = Kutyá-já-val megye-n /sétál./, stb.
            Vizsgáljuk meg a quechua inessivus összefüggéseit:
            A ragja –pi /a cayapá-indián nyelvben: -bi/.
            Jelentése: -ban,  -ben; -ba, -be; fent, fel, stb.
            Funkciója: hely-, idő-, cselekvés-, állapító-rag.
            Pl.        huasi-n-pi = házában
                        cai huata-pi = ebben az év-ben
                        chai-pacha-pi = abban az idő-ben
                        h’amuj quilla-pi = a jövő hónap-ban
                        sumajcay-pi kollanan = szépségben az első
                        ’haika-pi rantrkanqui? = mennyi-be kerül?
mongolban      gar-tu-ban = saját karjá-ba…
            Ez az elem a quechua nyelvből csak az analóg magyar és mongol elemmel egyezik, mely tény kétségtelenül alátámasztja a három nyelv közösségét és rokonságát -  csodálatos, hogy a hivatalos nyelvészet ezt a szemet szúró egyezést eddig még nem vette észre – vagy talán nem is akarja észrevenni?
Vizsgáljuk meg a quechua nyelvi ablativus összefüggéseit.
A ragja – manta  : -manta.
Jelentése: távolodás valahonnan, valakitől, valamiről, valamiből, stb…
            Pl. huasi-manta
                  ház-tól /:taol/
                        -ból
                        -ról, stb…
néhány mondatban:chiri-manta puca = a hidegtől megdermedt
            chai-manta = az-ó-ta
            chai huata-manta = az év-ó-ta
            orko-manta = hegy-től, stb…
A finnből idetartozik:
Az elativus      talo-s-ta = ház-ból
                        puu-sta   = fából
az ablativus     talo-lta    = onnan
                        neme-tá   = felülről
mordvinban:   os-ta        = várostól
/elativ./            kuts-ta     = háztól
mongolban:     dalai-aca  = tenger-től
                        ger-ece     = ház-tól
                        ger-tece    = háztól.
            Ezzel fejezzük be a határozóragok eredetének a hasonlóságának megvitatását, megállapítva, hogy az összefüggés a bemutatott nyelvek között kétségtelen; a peru-i quechua is uralaltáji nyelv!…
            Végbizonyítékul ragozzuk még a quechua-nyelvi yar’ka = Wassergraben, Abzugkanal, - árok – szót.
            Egyesszám:
Nominativus               yar’ka/iárká/                árok   : törökben akr
Genitivus                              -j                             -nak/-é
Dativus                                 -paj                          -nak, stb
Accusativus                          -ta                   árko-t
Illativus                                -man                árok-hoz
Ablativus                              -manta             árok-tól
Transitivus                            -nta                 /árkon át/
Terminativus                         -cama              árok-ig
Inessivus                               -pi                   árok-ban/-a
Instruktivus                          -huan               árok-kal
Sociativus                             -ntin                /árokkal együtt/
Causativus                            -raicu               /árok miatt/.
            Többesszám:
Nominativus               yar’kacuna                  árko-k    : török ark-lar
Genitivus                               -cuna-j            árkok-nak/é
Dativus                                  -cuna-paj        árkok-nak, stb.
Accusativus                           -cuna-ta          árkok-at, stb.

            A quechua yar’ka szó tehát egyezik a magyar árok szóval úgy, hogy a magyar szó elejéről elveszett a j-hang. Megvan ez a szó, szó mint kölcsönszó a magyarból a szláv nyelvekben, pl. a szerbben: jarak = árok.
Volt idő, amikor a finnugor nyelvészet ezt a szót kölcsönvételnek minősítette a szláv nyelvekből. Lám, lassan de biztosan, nem sikerül a finnugor nyelvészetnek elszlávosítani a magyar nyelvet…
             A többesszám ragja, tehát –cuna. Összetett szó, alapszava: -su-na: -cu- = -k, a magyarban, pl. háza-kat, keze-ket, stb. A magyarban csak kötött állapotban mutatható ki a szóvégi magánhangzó.
            Ezek után mutassuk be azt az alaktani összefüggést, amelyik végérvényesen eldönti, hogy a peru-i quechua nyelv szintén „uralaltáji” nyelv.
3.      Egy birtokos, egy birtok.
      huasi-y            -   háza-m
2.   Több birtokos, egy birtok
      huasi-nchi-s+  -   ház-un-k
3.    Egy birtokos, több birtok
       huasi-y-cuna   -   háza-i-m /ferdített sorrend/
4.    Több birtokos, több birtok
        huasi-nchi-s-cuna    -  háza-i-n-k, stb…

Az –s, +  mint a többesszám ragja, kölcsönvétel a spanyol nyelvből.
            További jellemző egyezések: quechua kicsinyítő képző –cha  /cs/ egyezik a hasonló magyarnyelvű képzővel.
            Pl.        huasi-cha, kis ház
            mint     ablak-ocs-ka, kis ablak
                        huahua-cha, kis gyermek
                        gyermek-cse, stb…
ótörökben:      azraq-ca, nagyon kevés, stb…

Részletek az igeképzésből.
                        Az infinitivus képzője: -y /ejt:i/
            Pl.        rima-y, beszél, rimánkodik
                        ’pucu-y, fúj
                        ’pata-y, pattan, stb…
                        Denominális igeképzés.
                        -ya /ia/
                        tuta, éjszaka
                        tuta-ya   -y,  sötét lesz
                        unu,    víz
                        unu-ya-y,   folyékony lesz
                        -cha /csa/
                        huasi,   ház
                        huasi-cha-y,   házat épít  /csinál/
                        -ncha /ncsa/
                        kori,  arany
                        kori-ncha-y,    aranyoz
                        cachi,   
                        cachi-ncha-y,    megsóz, stb.
            Fontos quechua-magyar analógia: a reflexivum – visszaható ige – képzése.
            Pl.        quechua          -cu-
magyar /összetett képző alakban/  : -kod-, -köd-, -koz-, -köz-, stb…
                        majchi-cu-y  /máhcsi-ku-i/
                        mosa-kod-
                        ’hapi-cu-y
                        kapasz-kod-.
Egy mondatban: nocka maills-cu-ni
                        Én   mosa – kodo-m, stb…
Összetett képző alakban: -llicu-
                                   pacha-llicu-y
                                   vet-kőz-, stb.
A melléknév:
                        anaj rumi /ánáh…/
                        kemény kő
                        anaj rumi-cuna
                        kemény köve-k, stb… Ragozása mindenben egyezik a magyarnyelvi ragozással.
Továbbá:         huasi kailla = ház mellett
                        puncu ’kepa = kapu mögött.
Szintén:           kailla-y         = mellett-m, stb…
                        Participium praesens: -j /h/
                        tapu-j, /ejt. tapu-h/ = kérdező, mint a régi magyar igealakban:
                        mene-h  = menő!
            pl.        pucu-y   = fújni
                        pucu-j    = fúvó
                        núna-y   = szeret-ni
                        núna-j    = szeret-ő, stb…
Parancsoló mód: -y /ejt.:i/:
                        cko-y /kk-i/  = ad-j
                        tájsa-y /táhszá-i/ = mosakod-j, stb
Ennek a fontos elemnek egyezése nem véletlen!
Befejezésül:
Quechua         ca-y = sein, étre, to be; haben, avoir, stb…
                        nocka ca-ni   = én vagyok
                        kan ca-nqui   = te…
                        pai ca-n =ca-n-n/ = ő…
                                   va-n
                                   vagyo-n.
            a harmadik személy ragja: -n egyezik a magyar nyelvi analóg elemmel: amu-n   = jön

quechua                      magyar
huasi-y                        háza-m
huasi-yqui                   háza-d
huasi-n                        háza-a: lamutban –n, stb…

finn                 magyar                        török               magyar
tupa-ni            szobá-m                      kol-u-m           kar-o-m
tupa-si             szobá-d                       kol-u-n            kar-o-d
tupa-nsa          szobá-ja, stb.               kol-u               kar-ja, stb…
                        vogul                           magyar
                        sem-e-m                      szem-e-m
                        sem-e-n                       szem-e-d
                        sem-ä                          szem-e, stb…

Ellenbizonyíték:
német: mein haus                   dein haus                    sein haus, stb…
angol: my house                     your house                  his house, stb.
francia: ma maison                 ta maison                    sa maison, stb.
szerb: moja kuca                     tvoja kuca                   njegova kuca, stb…
            házam                         házad                                      háza.
                                  
                                               Végszó

            Részleteket mutattam be a peru-i aymará és quechua nyelv szókincséből és alkatából. Összehasonlítottam a magyar, finn, török, és a többi uralaltáji nyelv szókincsével és alaktani elemeivel.
            Az egyezés kétségtelen!
            Először, az aymará és a quechua nyelvek szintén ragozó nyelvek.
            Másodszor, a szókincsünk nyolcvan százalékban kimutatható az uralaltáji nyelvterületeken.
            Harmadszor, alaktani elemeik nyolcvan százaléka szintén egyezik az analóg magyar, finn, török, stb. nyelvek elemeivel.
            Így megállapíthatjuk: a peru-i aymará és quechua nyelvek rokonságban vannak az uralaltáji nyelvekkel és ezekkel együtt egy tőről származnak, egy ősnyelvből erednek, ez az ősnyelv pedig a szumér!

A felhasznált szakmunkák:
Dr. E.W.Meddendorf; Die Airará-Sprache, Brockhaus. Leipzig. 1894.
            -„-                  ; Runa Simi /Keshua-Sprache/ Brockh. Leipzig. 1890.
            A magyar, a finn, török, mongol, stb. nyelvek szakirodalmát pedig bármelyik nagyobb kiadóvállalatnál be lehet szerezni…
            Várom a szaktudomány cáfolatát.
                                                                       Csőke Sándor

***

A fenti tanulmányt azért tettem fel, mert többen is érdeklődtek utána, például Manuel Palacios barátom is Equadorból. Talán meg fogja nekem bocsátani az általam nem ismert jogtulajdonos, hogy a tudományos haladás érdekében közzétettem a kitűnő írást.  
A cikkbe illesztett képet a Magyar hieroglif írás c. kötetemből vettem át.                          



A veleméri Cserépmadár szállás (egy parasztházból kialakított őrségi szálláshely) bejárata


További cikkek





A nagytótlaki körtemplom a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháztól csak 15 km-re van


Tavasszal eggyel több a gondunk, mert el kellene döntenünk, hová is menjünk majd nyaralni. Bevallani sem merjük magunknak, hogy szeretnénk egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak szállás, hanem kulturális csemege is van. Szeretne a szép szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó szolgáltatást (például magyar írástani beszélgetéseket) is kapni? Mert ha a kedves olvasó is a legjobbak, vagyis a rovológia iránt érdeklődők közé tartozik, akkor ajánlhatjuk magunkat. Ez az ajánlatunk nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi és megismételhetetlen (legfeljebb egy következő alkalommal, mint visszatérő vendég). Az általunk ajánlott őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére és a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a múzeum) teljesen ingyenes. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az olyan, írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha választhatnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van, másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése