2018. április 1., vasárnap

88 A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene

Az indián istenek gyakran a mellükön, ritkábban a fejükön hordják azt a szójelet, ami a nevüket, vagy a jelzőjüket rögzíti. Különös sajátossága ezeknek az indián jelvényeknek, hogy azonosítani lehet őket (a nevüket, vagy a jelzőjüket?) a székely írás betűivel, vagy inkább a magyar hieroglif írás szójelei segítségével. Ebben a cikkben egy coclé isten jelvényére hívjuk fel az olvasó figyelmét, amely a székely írás "R" betűjével, a magyar hieroglif írás Rá (ragyogó) jelnevével azonosítható. A jelnév nem véletlenül egyezik meg az egyiptomi Rá/Ré napisten nevével és a rá/ré szótag sem véletlenül szerepel, szerepelhet a magyar ragyogó, szikra, reggel "Ré kel", hajrá, repül, révül, remény, rege szavakban. Egy kőkori ősvallás hagyta ott a nyomát Afrika, Eurázsia és Amerika jelkészletében és nyelvében. 



1. ábra. A coclé cserépedény pazar díszítésének központi figurája egy antropomorf alak, feltehetően egy isten



2. ábra. Az isten mellén lévő, a magyar jelpárhuzamok alapján (ragyogó) olvasatú jel arra utal, hogy a napistenről van szó



3. ábra. Az acoma edény Rá/ragyogó jelének két oldala a rovástechnológia miatt éppen csak jelezve van, azonban ennek az eltűnőfélben lévő két oldalvonalnak nem függőlegesnek, hanem vízszintesnek kellene lennie, a jel feltehetően egy íráshordozó-váltás (pl. rovásbotról totemoszlopra történt másolás) hatására fordulhatott el 90 fokkal


4. ábra. Acoma bögre Rá/ragyogó jele


Korábban már közöltük ugyanezen "Rá" (ragyogó) jel acoma változatát. Közös sajátossága a marajo és az acoma "Rá" (ragyogó) hieroglifának, hogy megőrizték a "Rá" (ragyogó) egykori "dobozának" mind a négy vonalát. Erre eurázsiai párhuzamokkal is rendelkezünk, például ismerünk egy szarmata megfelelőt is (5. ábra). A jeleknek ez a közös sajátossága azt erősíti meg, hogy e "Rá" (ragyogó) jelet és a magyarral rokon jelkészletet, amelynek ez a jel a része, nem csupán egyetlen törzs, hanem talán mindegyik, vagy nagyon sok indián törzs ismerhette. 




5. ábra. Szarmata tükör hátoldala a világmodell közepén a napisten jelével


A további kutatás döntheti el, hogy az indiánok ősei már a beköltözésükkor rendelkeztek-e ezzel a közös jelkészlettel, vagy ez a közismertség egy későbbi nagy erejű kulturális hatásnak köszönhető-e? Könnyen lehet, hogy Szibériából, ahol ez a jelkészlet évezredekkel ezelőtt is ismert volt, mindegyik beköltöző csoport magával hozta e jelkészletet, vagy annak időnként kis mértékben megújuló változatát. Mivel erre a jelkészletre az évezredeken keresztül megmaradó változatlanság jellemző, nem lesz könnyű válaszolni a felmerülő kérdésekre.



6. ábra. Balról jobbra a székely írás "ly" (lyuk) és "R" (Rá) jelei ugyanannak a jelformának a jelhasadás során létrejött valtozatai, a Napot ábrázoló kerek jel előbb szögletessé vált, majd a keret két vízszintes vonala a rovástechnológiának köszönhetően eltűnt, mert egy fapálcába bicskával nem lehet vízszintes vonalakat róni, a fenti indián jelváltozatok e két magyar jel közötti állapotot mutatnak


A Rá "ragyogó" hieroglifával szerencsénk van, mert a megdöbbentően hosszú (a kőkortól napjainkig ívelő) életútját szegélyező írásemlékeken némileg eltérő jelformákat találunk. Ezek lehetővé teszik a jelforma változásainak megértését és követését. 

Elvileg ezek a változó jelformák lehetővé tennék az indián jelváltozatok korszakhoz kötését is, azonban ez gyakorlatilag - a jelenlegi tudásunk alapján - mégsem lehetséges. Azért nem, mert nem ismerjük eléggé a jelváltozatok keletkezésének idejét és elterjedésének körét, továbbá azért sem, mert a régi formák is változatlanul tovább élnek az újak mellett. Mégis, mindeme nehézségek dacára is, a kutatásoktól egyre pontosabbá váló képet remélhetünk. 





7. ábra. A Winn által közölt neolitikus Tordos-Vincsa jelek között  hieroglifának két változata is megtalálható, a jobb oldaliban lévő hullám alakú ügy "folyó" jel arra utal, hogy az életerőt közvetítő folyó forrása a napisten














A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele



Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése