Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján

Nenad Bacilovic küldött egy képet egy jelekkel teleírt bronzkorongról, azt kérve, hogy olvassam el a szövegét. Nem írt mellé bővebb tájékoztatást, ezért a lelőhelyet (Nenad azt írta: a Duna déli, szerbiai partján) és a lelet korát is csak találgatni tudom, amint arról sem lehet fogalmam, hol őrzik, kinek a tulajdonában van s hogy mennyire hiteles. Mégis, meg kell próbálkoznunk a leírásával, hogy legalább ez megmaradjon és közkinccsé váljon. (Emlékezetes, hogy a British Museum egyszer visszautasította egy megvásárlásra felajánlott hettita pecsét megvételét, mert az egyedi stílusa miatt hamisítványnak gondolták, azonban a biztonság okáért készítettek róla egy gipszmásolatot - ami aztán jelentősen segítette a hettita hieroglif írás megfejtését.)

1. ábra. A Nenad által a korongról küldött kép

A tulajdonos

Mindig számítani lehet arra, hogy a magántulajdonban maradó írásemlékek elkallódnak, vagy késve kerülnek a Tudomány szeme elé. Némelyikük sohasem, esetleg csak idővel jut el a múzeumba, ahol elvileg a helye lenne és a tudományos értékelésére számítani lehetne. Előfordulhatna ez az elkallódás Nenad korongjával is, ám a magánkézben maradásnak haszna is lehet. 

Például a házi tárolásnak köszönhetően a lelet elkerülheti a muzeológusok által elkövetett leletpusztítást, mint aminek a budapesti hun jelvény esetében is a tanúi voltunk. Az ideákhoz ragaszkodó lelkünknek persze jobban tetszene, ha nem magánkézben lennének ezek az írásemlékek, hanem a múzeumok becsületes szakemberei gondoznák a sorsukat. Azonban ez a mi világunk nem kívánságműsor. Bármilyen elképesztő is, vannak olyan múzeumok, amelyek munkatársai vállalják, hogy közülük senkit sem érdekel a rovásírás. Sándor Klára meg is írta: azt sem lehet tudni, miért kell ezzel az írással foglalkozni (ő ugyan a székely írásról beszélt, de annak eredetét aligha tisztázhatjuk a jelen cikkben tárgyalt írásemlék kapcsolatrendszerének megértése nélkül). Szép hazánkban a közpénzen tartott szakemberek - tisztelet a kivételnek! - politikai alapozású téves prekoncepcióik védelmében szabadon átlépnek a becsület, a szakszerűség és a törvények kívánalmain. Sőt, a hatalom és a gazságszolgáltatás támogatásában bízva az arcunkba is gúnyolódhatnak, amikor a múzeumi letétbe adott tárgyaink fizikai pusztítását és a rajtuk lévő rovásjelek letagadását kifogásoljuk. 

Azaz, ha Nenad korongja magántulajdonban és külföldön van, akkor ezt aligha róhatjuk fel. Így talán kisebb az esélye annak, hogy a magyar vonatkozású jeleket hordozó felületét le fogják reszelni  a magyarországi muzeológusok. 

A korong kora

Arról sem kaptam semmiféle adatot, hogy a korong milyen korú, azonban néhány körülmény alapján a Tordos-Vincsa írás emlékei közül valónak gondolom. 

- Nenad szerb. Ez azért szempont, mert a Tordos-Vincsa kultúra lelőhelyei közül sok található Szerbia területén. Ebből következően a magánkézben lévő régi írásemlékek, valamint a műtárgy-hamisítások egy része is kötődhet a Tordos-Vincsa kultúrához.

- A lelet jeleinek többségét sikerült azonosítani s majdnem mindegyikük a magyar hieroglif írás jelei közé tartozik. A Tordos-Vincsa kultúra jeleinek is jó része azonos a székely írás, vagy a magyar hieroglif írás jeleivel (3. ábra). 

2. ábra. Példa a szójel betűként való alkalmazására: az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettájában a kettős kereszt alakú jel hivatalosan a "gy" hang jele, azt mégis az Egy szójeleként kell kiolvasni a betűző írásmutatványban és a kazetta sarkaiban található, szójelekből alkotott mondatjelben is - mert a kettős kereszt eredetileg az Egy szójele volt

- A lelet jeleinek sorokba rendezettsége és a sorokat kísérő vonalak léte jellemző a Tordos-Vincsa kultúra egyes írásemlékeire. Mivel a sorok kb. 5 ezer évvel ezelőtt jelentek meg az íráshasználatban (4. ábra) és a bronzkor kezdete is ekkortájt volt, a rendelkezésemre álló kevés adat alapján megközelítőleg ilyen idős lehet ez a bronzkorong is. A sorok megjelenése arra utal, hogy ekkortájt megjelent az igény a korábbi ősvallási tartalmakon (a néhány vallásos jelentőségű mondatot rögzítő világmodelleken) túlmenő bonyolultabb vallásos és civil szövegek rögzítésére is. A rendelkezésre álló kevés szójellel ezt csak akkor kísérelhették meg, ha a szójelek egy szótagos szavakat jelöltek. Az egy szótagos szójelek használatából (ez jellemző a kínai írásra) ekkortájt nőtt ki egyrészt a szótagcsoport-jelek használata (ilyeneket találunk az ótürk írásban), másrészt a szótagjelek betűként való alkalmazása. Ez utóbbi emléke a székely írásban hangzóugratásnak nevezett hangrögzítési módszer (2. ábra). A kínai írás a kínai nyelv egy szótagos szavainak (és a szójelek gyarapodásának) köszönhetően máig megmaradt a legkorábbi hangrögzítési elv mellett. A ragláncokat használó agglutináló nyelvek esetében  ez az eljárás nem volt használható, ezért idővel kialakították a modern betűírást.  A most tárgyalt korong illusztrálja a szójelek használatának nehézségeit egy agglutináló környezetben. Mivel a szójel nem képes visszaadni a szó pontos alakját, ezért ugyanazt a szójelet a szövegkörnyezet által megkívánt különféle ragozással kell/lehet kiolvasni. 

- A korong készítői láthatóan törekedtek a szimmetria alkalmazására. Azért tették ezt, mert a szimmetria léte a teremtett világ rendezettségére, a felsőbb hatalmak jelenlétére emlékeztethette a korabeli szemlélőket. A nyilvánvaló korlátozottsága ellenére is ez egy meglepően széles körben elterjedt jelhasználati módszer volt, amelynek különböző példáit mutattuk be a Magyar hieroglif írás c. kötetben Egyiptomtól a hettitákig és a karcagi csatkarikáig.  

- Természetesen e lelet korszakba sorolása a régészek dolga, ezért ezt a meghatározást csak egy kívülálló óvatos becslésének kell tekinteni. 

3. ábra. A Tordos-Vincsa (TV) jelek és a magyar hieroglif írás (m) jeleinek egyezései

4. ábra. Az 5500 éves jászvásári táblákon is sorokba rendezett, a magyar hieroglifákkal jórészt azonosítható jeleket láthatunk

Az írásemlék szerkezete

A korong írásának van néhány szembetűnő jellegzetessége. 

- Szakít a világmodellek jelhasználatával és a jelei sorokba vannak rendezve. 

- Az egymás alatti sorok szimmetrikusak, vagy ahhoz közelítenek (a középső, hullámvonalat tartalmazó sor a szimmetriatengely). A fölötte lévő három sor alul mintha megismétlődne.

- A sorokon belül is található szimmetrikus szövegrészlet.

- Az első sorban csupa szár "úr" hieroglifa található, miképpen a hetedikben is.

- A második sor jelei a hatodik sorban megismétlődnek, de fordított sorrendben

E kifinomult sorrendi megoldások arra utalnak, hogy a korszakban olyan mondókákat használtak a vallási szertartások során, amelyekben a szavak tükörképszerűen ismétlődtek. Az írásemlék és a szövegrészletek szimmetrikussága a ceremónia ünnepélyességét szolgálta és az ősvallási mondanivaló erejét fokozta, amint a zenei kíséret és az énekelt dallam is - ez utóbbiak alkalmazását azonban csak feltételezhetjük.

A korong sorai

5/a. ábra. A korong első sora csupa azonos jelből áll, a magyar hieroglif írás szár "úr" jele ismétlődik az elejétől a végéig

5/b. ábra. Balról jobbra: a sumer as "Egy, isten" (Labat/1), a hettita (luviai) ra szótagjel (feltehetően az egyiptomi Rá napisten nevével rokon) és a székely írás "sz" (szár "úr") jele - azaz a jel mindegyik írásban az istenség jele  

A székely írás "sz" betűje a magyar hieroglif írás szár "úr" jeléből rövidült le az akrofónia során (5/b. ábra). A jel az égig érő fa szárát ábrázolja. A hangalakja a hettitáknál még tar volt s ebből egy szó elején bekövetkezett t-sz-h-elhalkulás hangváltozással keletkezett az úr szavunk. Mivel az égig érő fa azonos az Istennel, ezért az Úr ma is az Ő állandó jelzője. 

Az első sor az istenség felidézésének monoton kiáltásait, énekének szövegét rögzítheti, amely egy ősvallási szertartás kezdetén hangozhatott el. A pap (sámán, táltos) saját magát és a közönségét is ütemes énekkel, az isten szólongatásával hozta megfelelő hangulatba. Ezt rögzítheti ez a látszólag értelmetlen (valójában fonetikus), függőleges jelekből álló "díszítés".

6/a. ábra. A korong második sora már mozgalmasabb az előzőnél és az értelmezése is többesélyes

Elvileg feltételezhető lenne, hogy a második sorba végig csupa díszítő vonalkákat, esetleg a Rá/ragyogó szójel változatait írták, a véletlentől függően döntve, vagy függőlegesen. Ennek azonban ellentmond, hogy a sor jelei az itt látható helyzetekben, ám fordított sorrendben megismétlődnek a hatodik sorban. Ez arra utal, hogy a korong készítője nem véletlenszerűen, hanem tervszerűen, előre megkomponáltan helyezte el a függőleges és a ferde egyeneseket ezekben a sorokban. Amiből az is következhet, hogy az egyes jelcsoportok összetartoznak és önálló jelentést hordoznak (6/b. ábra). Ezért azt kell valószínűnek gondolnunk, hogy a sor elején egy függőleges szár "úr", a végén két ferde Rá/ragyogó jel szerepel, a közepén pedig két ég szójel van. Ez utóbbi esetben a Felragyog az ég, az égen ragyog Rá mondat (vagy hasonló) olvasható a második sorban.

6/b. ábra. Lehetséges, hogy a második sorban ezek a négyes jelcsoportok összetartoznak, amely esetben emlékeztetnek a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor ég jelére

6/c. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor ég jele

7/a. ábra. A korong harmadik sorában a balról első jel a "város" jele, amit egy szimmetrikus "Rá király magas kövének királyi ragyogása" szöveg követ, együttesen ezt rögzítheti: "Városunkban (van) Rá király magas kövének ragyogása"

7/b. ábra. A hettita (luviai) írás "város" szójele (balra), hettita Rá szótagjel (2.), hettita "király" hieroglifa (3.), valamint szarmata "város" jel egy filippovkai aranyszarvasról (jobbra)

7/c. ábra. Hun tükrök hátoldala a napkorong közepén lévő Rá/ragyogó szójellel

7/d.  Az égbe vezető utat jelképező magas kő nevű lépcsős toronytemplom bal oldala: a magas szójel jelentkezése és rokonsága a különböző írásokban (balról jobbra): a sumer "út" szójel, a magyar hieroglif írás magas jele a karcagi csatkarikáról, a székely írás "m" (magas) jele, Nenad korongjának "magas" jele és a kínai írás "kaptató, magasba vezető út" jele Karlgren nyomán

7/e. ábra. Magyar hímes tojás az égig érő fa (az égbe vezető út) egyfajta jelképével, tetején a lépcsős toronytemplom magas ősi kő olvasatú, jelekből összerakott ábrázolásával

A néha függőleges, többnyire azonban ferde Rá hieroglifa hangalakja az egyiptomi Rá napisten neve, a magyar ragyogó, szikra, reggel "Ré kel" szavak megfelelő eleme és a hettita ra szótagjel alapján bizonyosnak tűnik. Tisztázott a jelforma leegyszerűsödésének a folyamata is. A körbe zárt pont volt a legkorábbi jelforma (7/d. ábra) s ebből több lépcsőben alakult ki egy szögletesebb, összetett és egy egyszerűbb (csak egy vonalból álló) jelforma. Érdekes és a jelkészletek rokonságáról sokat mondó, hogy a hettita (luviai) hieroglif írásban is két jele van az "r"-nek, miként a székely írásban is. Mindebből a most tárgyalt korong elemzésekor az a fontos, hogy a ferde vonal Rá napisten egy szótagos nevét rögzíti, ennek a szónak azonban a magyar szókapcsolatok alapján lehetett "ragyogó" jelentése is. Amikor a megfejtésben a Rá/ragyogó szavakat használjuk, akkor az előbbi a feltehető kiejtése, az utóbbi pedig az egyik jelentése lehet a szónak.

7/d. ábra. A regölyi hun ezüstcsaton többek között megtaláljuk a "magas", "király", "kő" és a Rá/ragyogó hieroglifákat is, a jobb oldali oszlopban a jelek magyar (székely, avar) megfelelői 

A regölyi hun csaton a magas és a kő hieroglifák az eredeti, a lépcsős toronytemplomot idéző sorrendben láthatók. Ez később a rovástechnológia bevezetése miatti sorvezetés-változás következtében cserélődött fel. A magas kő az égbe vezető útként szolgáló lépcsős toronytemplom neve volt, ennek eredeti jelsorrendű ábrázolása a regölyi hun ezüstcsat is.

7/d. ábra. Ismeretlen (dunántúli?) lelőhelyről származó avar(?) lelet a "magas" és a "kő" hieroglifákkal (balra), valamint Tumi isten idolja Peruból, törzsén a "magas" és a "kő" jelekkel

8. ábra. A korong negyedik sora egy hullámvonal, ami "tengert", "óceánt", esetleg "folyót" jelenthet, a székely írás Ak "patak, Heraklész, Ókeánosz" jelének rokona, a szertartás menetének logikája megenged egy olyan értelmezést, miszerint eggyé váltunk a folyóval, megjelent körünkben az égi folyóval azonos isten

9/a. ábra. Az ötödik a korong legváltozatosabb sora, a két szélső jel értelmét még kutatni kell, közöttük a "Rá király magas köve ragyog" mondat olvasható

10. ábra. A hatodik sorban mintha a második sor jelei ismétlődnének meg fordított sorrendben, az olvasata: "ragyogónál ragyogóbb (volt) az ég, az ég ragyogott"

11. ábra. A hetedik sorban ugyanúgy végig szár "úr" jeleket látunk, mint az elsőben

Egy szertartás szövegkönyve 

A korongot egyelőre nem lehet úgy elolvasni, ahogyan azt a latin alapú modern írásunk esetében megszoktuk, de jeleinek értelmét, sőt esetenként a hangalakját is meg tudtuk közelíteni. Ehhez a rokon írások jeleinek jelentését és a jelek képi tartalmát hívtuk segítségül. Mivel Ádámról és Éváról minden írás rokona minden írásnak, tulajdonképpen minden ősi írás jeleit, íráshasználati szokásait felhasználhatjuk, a sumerektől az indiánok népi jelkészletéig. E régi írások között - kivételes szerencsénkre - a kőkori eredetű magyar hieroglif írás képezi az összekötő kapcsot, ami elvi lehetőséget ad a korong és a hasonló írásemlékek megértésére, vagy akár elolvasására is.  A pontos elolvasás (a korabeli hangzás rekonstrukciója) azonban egyelőre inkább csak egy remény, ami talán sohasem fog teljesülni. A múlt jó része végleg elveszett, ráadásul a korabeli szójelek eleve nem rögzítették pontosan a szó hangalakját. A tudásunk azonban gyarapodhat. Ehhez a lehető legtöbb hasonló írásemlék elolvasásának megkísérlése szükséges, mert ezek alkalmat nyújtanak a régi írásokkal kapcsolatos tapasztalat gyűjtésére.

A fentiek alapján azt sejtjük erről az írásemlékről, hogy egy ősvallási szertartás szövegkönyve lehet. A szertartás az isten megidézésével, szólongatásával kezdődik (1. sor).  A második sorban "felragyog az ég" - azaz megjelenik az Isten. A középső sorok rögzítik az ima és a szertartás során elhangzottakat. A 6. sorban lezárják a szertartást, az Isten távozik: "Ragyogott az ég". A 7. sorban az elsőhöz hasonlóan hangozhatott az istenségtől való elbúcsúzás is. A szertartásnak ez a lefolyása, szakaszolása megmagyarázza az egymást követő sorok szimmetrikus változásait: maga a szertartás volt ilyen tagolású.

Irodalom

Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Ősvallási szertartás szövegkönyvének vázlata a rakamazi turulon

Varga Géza: Oroszországi fémkereszt a hieroglifikus "Ragyogó atyaúristen" mondattal

Varga Géza: Evans minószi rozettája egy ősvallási szertartás szövegkönyve elolvasható a magyar hieroglif írás segítségével

Varga Géza: Japán jomon edény magyar hieroglifákkal írt mondatai

Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Telki környéki hun vascsaton

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) 

A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

A hun sar/sarok hieroglifa

A hun régészeti leleteken gyakran bukkanhatunk a székely jelek párhuzamaira. E párhuzamok összehasonlító táblázatát előbb A székelység eredete, később a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre. Az utóbbi években a felismert székely-azonos hun jelek és a vélük írt rövid hun írásemlékek száma olyannyira megszaporodott, hogy ideje lenne egy új táblázat készítésének. Azt látszik igazolni a sok hun-székely jelpárhuzam, hogy a székely írás a hagyománynak megfelelően valóban hun eredetű (az 1500-as években a magyar értelmiség még hun írásnak nevezte a székely írást). 

A sar/sarok hieroglifa esetében is azt tapasztaljuk, hogy a hunok egy kőkori jelet őriztek meg és hagytak ránk örökül. Az egyetlen hegyet ábrázoló jelváltozat megtalálható a 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jeles kavicsokon, a 6000 éves Tordos-Vincsa jelek között és az amerikai indiánok népi jelkészletében is. A három hegyből álló jelforma pedig a Tordos-Vincsa kultúra jelei között bukkan fel, legkorábbi változata a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor lábain látható.

1. ábra. Csornai hun szíjvég a három hegyet ábrázoló sarok hieroglifával (középen), a szentgyörgyvölgyi tehénszobor sarok jele (balra) és a Tordos-Vincsa kultúra hasonló alakú jele (Winn/112b, jobbra)

Az elszórt hun jelek csak akkor váltak elolvashatóvá, amikor a kutatás során lépésről lépésre haladva egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy többségük nem egyetlen hangot jelölő betű, hanem szó- és mondatjel (hogy ilyenekkel a székelyek is rendelkeztek, arról Veit Gailel tájékoztat). Ebben a cikkben a székely írás "s" jelének előképét, a sar/sarok hieroglifát (a hunok képszerű, vallásos jelentőségű szójelét) és - a jelentés, meg az eredet tisztázása végett - a hun jel kiterjedt rokonságát mutatom be.

A hunok által is használt magyar hieroglif írásnak két sar/sarok jele van (1. és 2. ábra). 

A csúcsos tetejű hegyeket ábrázoló és az égbe vezető utat (világoszlopot) jelképező szójelek hangalakja az idők során változott. A Yazilikaja-i hatti/hettita tar/sar Óg párhuzam és a Tarkumuwa-pecsét alapján Kr. e. 2000 táján (vagy inkább azt megelőzően) még a tar hangalak kötődhetett a jelformákhoz. Ez a már akkor is nemzetközileg elterjedt szó rokonságban áll a világoszlop szibériai turu és hatti tar nevével, valamint az obi-ugor Tórem és a magyar Teremtő istennév tövével - lévén az Isten azonos a világoszloppal (égig érő fával).  

A tar jelnév egy szóeleji t-s hangváltozás után sar, az Óg/Ók "ég" jellel történt összeolvadással pedig sarok hangalakra változott. Eközben - az Óg jellel történt egységesülés idején tapasztalható bizonytalanságot leszámítva - a több hegyet és az egyetlen hegyet ábrázoló jelforma mindvégig változatlan maradt. 

2. ábra. A Szergej Botalov által közölt hun csat felülnézeti világmodellje (középen), a sarkain megtalálható a mai székely "s" betűvel azonos alakú sarok jel, ugyanez az egyszerű jelforma már a 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelek között (balra) és a 6000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelei között is megjelenik (jobbra)

Ez a sar egy vagy több háromszög alakú hegy rajza. Gyakran szerepel a felülnézeti világábrázolások sarkain az Óg/Ók ("ég") jellel együtt, ami a jel hangalakjának sarok-ra változását eredményezte. Az akkád sar "király" alapján világos, hogy Sar Óg am. Óg úr, azaz a sar szóból alakult ki az úr szavunk. Az Ószövetségben is szereplő Óg király tulajdonképpen az ogur népek névadó ősapja, aki egyúttal a sarkok istene is volt és az égbe vezető utat személyesítette meg. A sarok indoeurópai változata a Heraklész név (Óg király azonos Heraklésszel). Heraklész a sarkok istene, ezért maradt fent, hogy a világ peremén voltak az oszlopai (a 7. ábra jelvényeinek csúcsán ezek az oszlopok meg is jelennek). 

A sar hieroglifából az akrofónia során létrejött az "s" hangot jelölő székely rovásbetű is, amelyet ma is használunk (6. ábra).

3. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra világmodellje (balra) ugyanúgy az Istent jelölő keresztet és a sarok jelét alkalmazza, mint a hun (2. ábra), vagy a ket sámándob világmodellje (középen) és a coclé indián világmodell (jobbra), a ket változat sarkain lévő sarok jel azt igazolja, hogy az egy és a több hegyet ábrázoló jelváltozat felcserélhető, mert egyaránt az égbe vezető utat jelképezvén, azonos a jelentésük és feltehetően a hangalakjuk is

4. ábra. A nagyszéksósi nagyszíjvég több hegyet ábrázoló sarok jelén álló kettős kereszt uralmi jelkép (használta a hun eredetű Árpád-házi dinasztia is és azóta is a címerünkben szerepel), mert az Istennel azonos világoszloptól származónak mutatja, ezáltal legitimálva a királyságot és a magyar államot

5. ábra. Gót/szarmata minősítésű, a jelei alapján ítélve azonban feltehetően hun eredetű korong a VI. századi Angliából sarok jelekkel (fent) és a magas sarok mondattal (lent)

 

6. ábra. Az anaszazi tál világmodelljének sarkain a magas sarok mondat olvasható a magyar hieroglif írás magas és sarok jeleivel (jobbra lent a székely írás "m" és "s" betűje)

Az 5. és 6. ábrán látható, azonos, vagy rokon jelekkel világmodellek sarkaira írt magas sarok mondatnak több további eurázsiai és amerikai párhuzama is van. Ezek egy valaha azonos (az indiánok Amerikába való költözésének 12 000 éves időpontja alapján kőkori eredetű) íráskultúra emlékei. Számunkra ebből az a fontos, hogy a hun jelek végső soron kőkori eredetűek és nem díszítő, hanem szövegrögzítő szerepet töltöttek be. Ez az üzenet az ősvallás világról alkotott elképzelését (elméleti tételét) illusztrálja, miszerint az égbe az Istennel azonos sarkokon keresztül vezet az út. 

7. ábra. Ismeretlen magyarországi lelőhelyről származó hun(?), a temetéskor szándékosan eltört sírmellékletek, útirányt jelző szöveggel, a bal oldali jelvényeken az Ak ügy "Heraklész folyó", a jobb oldalon lévő budapesti hun jelvényen pedig az éSZAKi sarok mondattal, mindhárom tárgyon szerepel a sarok jele, mert az ősvallás szerint az Ak ügy (a Tejút, az égig érő fa) az északi sarkon áll és a kozmosz forgástengelyeként szolgál

A sarkok ilyen kiemelt szerepéből nyilvánvaló, hogy a Földet négyszögletesnek, a ráboruló égboltot pedig félgömb alakúnak vélték, mert így adódhat olyan helyzet, amikor a halandók csak a sarkokon keresztül juthatnak el az égbe. Ebből következik az is, hogy a budapesti hun(?) jelvény és társai (7. ábra) a holt léleknek az északi sarkot és az Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó) néven emlegetett Tejutat ajánlották úticélként. Ipolyi Arnold is azt említi, hogy a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról, rég elhunyt hőseikről, akkor feltekintenek a Tejútra. Nyilván azért, mert ott volt az ősvallás Istennel azonos túlvilága. 

A székelyek ma is úgy tartják, hogy az égbe a havasok csúcsain lépegetve lehet eljutni - s a sarok jel e csúcsokat ábrázolja. Ezeket a csúcsokat jelképezik az indián piramisok tetejére vezető, valamint az indián sámánoszlopokba, a szibériai sámánfákba vagy a kácsi Lyukaskő sziklájába vésett lépcsők is. 

8. ábra. A szombathelyi (Savaria-i) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült vakolatdarabokon több példányban megtalált Óg sár a Lyukó (mai magyarsággal: "Óg úr a bőség forrása/napisten") mondat, alul jobbra a római kori hun hieroglifáknak megfelelő székely jelek

9. ábra. Permi pecsétgyűrű Szaveljeva nyomán a vegyes jelhasználattal írt sarok (sar+o+k) szóval

A 9. ábra alapján a csúcsos tetejű égi hegyet ábrázoló jel az V. századig élő permi kultúrában (és nyilván másutt is) a sar szót, a szó tövét rögzítette. A szójel formája (alul kifelé görbülő vonala) pontosan megfelel a Bél Mátyás ábécéjében szereplő "s" rovásbetű alakjának. Ez a görbület is egy ősvallási képzetről árulkodik. A régiek ugyanis úgy képzelték, hogy az ég (üveghez, jéghez hasonló anyagból lévő) boltozatát a szelek időnként felemelik és visszaejtik - ezért az égi hegy pereme kicsorbult.

A sarok szó hangalakjának pontos leírása érdekében a sar szójelét kiegészítették két betűvel. Egyrészt a székely írás "o/ó" betűjével rokon, az ég boltozatát ábrázoló (de csúcsos tetejű) egykori Óg hieroglifát ragasztották hozzá, ami itt már az "o/ó" hangot jelölte.  Másrészt a székely írás "ek" jelét, amely a permi írásemléken is, meg a székely írásban is a "k" hang jelölésére szolgál. Ez a permi írástani fejlemény arra utal, hogy a hun időkben már létezett a mai székely írásnak megfelelő vegyes jelhasználat, azaz a hieroglifikus mellett egy hun betűírás is.

10. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor négy lábára a sarok szójelét írta a neolitikus értelmiségi, a fentiek alapján akkor is tudnánk, hogy a tehénke hátába meg az ég jelét véste, ha a tehén hátán évő jel nem lenne azonosítható a magyar hieroglif írás ég és a székely írás "g" jelével

Amit a fentiekben előadtunk, az több írástani, őstörténeti dogmával is szembe megy. 

Például a hun sarok jel és rokonsága mintha nem tisztelné az írás poligenezisének (több, egymástól elszigetelt központban való kialakulásának) ideáját. Nyilván azért tűnik így, mert az írás nem több központban alakult ki, hanem csak egyetlen egyben. 

Ez az egy írásfeltaláló központ még a kőkorban működött s ez is alaposan kitolja az írás felfedezésének eddig általában elfogadott időpontját. 

Az a nézet sem tartható a továbbiakban, hogy az írást az állam és a könyvelés igényeinek kielégítésre hozták volna létre. Láttuk ugyanis a fentiekben, hogy az ősvallás tételeinek illusztrálása volt a cél.

Ezzel a hieroglifikus írással (az eredeti, csak szó- és mondatjeleket alkalmazó változatával) nem lehet regényt írni, mert nincs hozzá elegendő jele. Ettől azonban ez még írásnak számít, mert az írás a gondolat rögzítése jelekkel s a fentiekben éppen elegendő példát mutattunk fel a jelekkel felidézett ősvallási gondolatokra. Ez az írás évezredeken át csak az ősvallás céljait szolgálta és néhány ősvallási jelentőségű mondat leírására volt alkalmas. E korlátozott céllal függ össze a hun és hun kori írásemlékek pazar volta és elképesztő, lélekhez szóló szépsége is. A vallásos világnézet képviseletére ugyanis a szép és gondolatgazdag írásemlékek alkalmasabbak voltak az egyszerűeknél.

11. ábra. A milejszegi mángorló sarok hegyén álló tulipánja az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) jelképe 

Az énlakai unitárius templom Egy Isten mondatjele alapján tudjuk, hogy a magyar népművészet tulipánja Isten alakban elolvasható: a középső sziromlevél az "us" (ős) jele, a két szélső pedig a Ten "isten" jele. A milejszegi mángorló tulipánja alatt a hun ősvallási és íráshagyomány miatt jelenik meg a sarok hegyét ábrázoló hieroglifa. Az "us" ős hieroglifa a tulipán közepén a Tejút hasadékának jelzése. Azaz nem csak a székely írás, hanem a magyar népművészet is megőrizte a hun jelhasználat elemeit 

Látjuk, hogy a hun írásemlékek magas szinten képviselnek egy világszerte elterjedt kőkori íráskultúrát és általa egy gazdagon kidolgozott világnézetet.  Mindezt közvetlenül megörökölte a magyarság is, amelynek pedig - a dogmák értelmében - kulturálatlan hordaként kellett volna megérkeznie a Kárpát-medencébe. A magyarság azonban nem csak a hun írást tartotta meg, hanem az  ősvallási tételeket illusztráló ábrázolási hagyományt és jelkészletet is szervesen, sajátjaként őrizte meg a népművészetben.

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

A veleméri Cserépmadár szállás (egy parasztházból kialakított őrségi szállás) szobája