Már 35 éve élek Veleméren, e csendes és szép vasi településen. Azt régen észrevettem, hogy a gerenda (itt borona) házak szarufáinak a vége ki van faragva. Amikor újjáépítettük a Sindümúzeum (egy évszázados boronaház) tetőzetét, akkor az új szarufákat a szomszéd istállóján látható módon faragtattam meg. Az ácsmunkát végző szentgyörgyvölgyi Márkus József hiába figyelmeztetett, hogy így egy nappal tovább tart a munka. Nem tántorított el attól, hogy a szarufa a régi szokásoknak megfelelően legyen kialakítva. Az alábbi képeken olyan veleméri szarufákat mutatok be és olvasok el, amelyek 100-200 éves boronaházakon szolgálnak. Az egyik épület lebontásáról azonban már döntött a tulajdonosa, több másik faépület pedig a szemünk láttára omlott össze és tűnt el nyomtalanul az elmúlt évtizedekben.
A Néprajzi Múzeumnak a veleméri Sindümúzeum anyagából tavaly átadott kilenc sindü adott lehetőséget arra, hogy a múzeum ezt a népi műfajt, a házilagosan égetett rajzos sindüket megismerhesse. A nemrég kiadott közleményük arról tájékoztat, hogy Bulcsu László néprajzkutató nevével fémjelzett kutatás indul a veleméri sindürajzok jelentésének tisztázására. Reménykedhetünk benne, hogy a kutatás kiterjed a sindüket tartó szarufákba faragott jelek elemzésére is (1). Ez esetben a szarufába faragott sajátos hieroglifikus szövegek megmaradhatnak a tudomány számára (1-4. ábra).
1. ábra. A leggyakoribb szarufaminta olvasata Ak szár ügy (mai magyarsággal: Ak úr folyó), az ábra alsó sorában a székely írás "Ak" (patak, Heraklész), "sz" (szár "úr") és "ü" (ügy "folyó") rovásjele
2. ábra. Az Ak szár ügy "Ak úr folyó" olvasatú veleméri szarufavég
Az ismerőseim úgy tudják rólam, hogy mindenütt rovásjeleket látok. Nos, ennek most megfelelve észre is vettem, hogy a szarufák végén lévő faragás a magyar hieroglif írás Ak "patak, Heraklész" jelére hasonlít, amivel az Istennel azonos égi folyót idézi. Csak később ismertem fel, hogy a szarufa végén valójában nem egy, hanem három jel is van. Az Ak jelet ugyanis a másik oldalról nézve már az ügy "folyó" szójel olvasható ki, mert ezek a hullám alakú szójelek szimmetrikusak (2). A szarufa felülnézete meg a szár "növényi szár, úr" szójelnek felel meg (1. ábra). Nyilván ebből a szár/szaru jelnévből ered, ezzel függ össze a szarufa elnevezés is.
3. ábra. További szarufák faragása a Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondat kiolvasását teszi lehetővé, az alsó sorban a székely írás "m" (magas), lineáris "sz" (szár "növényi szár, úr") és "harmadik k" (kő) rovásbetűje
4. ábra. A veleméri szarufák vége a Magas szár kő "Magasságos úr köve" mondatot rögzíti
Ez év nyarán találtam Veleméren egy másik szarufamintát is (4. ábra), amelyik az előző módján szintén elolvasható (3. ábra). Ezeken is két tükörképszerű jelet olvashatunk ki a szarufa jobb, vagy bal oldalából, míg a szarufa felülnézete itt is a szár szójelnek felel meg. E szarufák a világfát idézik, a rajtuk elolvasható mondatok legalább az avar kor óta ismétlődnek a különféle régészeti és néprajzi emlékeken (5., 8. és 9. ábra).
5. ábra. Noszvaji festett kazetta a világfa elolvasható hieroglifikus szövegként való ábrázolásával
Az 5. ábrán látható noszvaji képen (3) a világfa a szár hieroglifa képszerű változata. E képszerű szár szójel előfordul több helyen, például egy ainu sámánköpenyen (6. ábra) és egy magyarszombatfai tányéron (7. ábra) is. A noszvaji fa lábánál megtaláljuk a fentebb tárgyalt és a veleméri szarufákon is elolvasható Ak ügy és magas kő jelpárokat. Azaz a noszvaji kazettán képszerű formában találtuk meg a veleméri szarufákon leegyszerűsített változatban olvasható világfákat. A noszvaji képszerű szár hieroglifa helyett Veleméren az egyszerűbb változat, a függőleges egyenes alakú szár szójel jelenik meg. Az összes noszvaji szójel elolvasásával eljutunk a veleméri szarufákon lévő szövegekhez, csak ez a noszvaji előfordulás egyetlen képben adja elő azt a mondanivalót, ami Veleméren két szarufa között lett megosztva (1. és 3. ábra).
6. ábra. Az ainu sámánköpeny világfa ábrázolása szintén elsősorban a szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerű változatára épül, ám mellette további hieroglifák is megjelennek a faábrázolásban is, meg a köpeny itt nem látható egyéb részein is
7. ábra. Egy magyarszombatfai tányár Édent idéző világmodelljének sarkain az égbe vezető út jeleként megjelenik a világfa ábrázolása, a szár hieroglifa képszerű változata
Az Ak ügy és magas kő jelpárok az ősvallási szövegekben rögzültek és több helyen is megtalálhatók (8. és 9. ábra).
8. ábra. Hun eredetű, vagy hun hatásra készített meroving turul a Ragyog magas Lyukó úr köve mondattal, az ábra jobb szélén a veleméri szarufán is megtalálható Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) jelsor meroving és székely jelekkel írt változata
9. ábra. Dunaszentgyörgyi VIII. századi avar veret, a középen lévő, függőleges egyenes alakú szár hieroglifa két oldalán jól felismerhető az Ak ügy jelpár is, mindhárom szójelet, az Ak szár ügy (mai magyarsággal Ak úr folyó) mondatot megtaláljuk a veleméri szarufákon is
10. ábra. A magyar koronázó palást képszerkezete a világfát ábrázolja, a világfa szárát két oldalon ugyanazok a három hegyből álló lépcsők (magas és a kő szójelek) szegélyezik, mint amilyet a veleméri szarufákon is láthatunk, az ábra bal oldalán a kínai írás "magasba vezető út", a jobb oldalán pedig a székely írás "m" (magas) jele látható
Az alábbi ábrákon a veleméri szarufákon előforduló hieroglifák veleméri és őrségközeli előfordulásait mutatom be (11 - 15. ábra). Ezek igazolják azt, hogy a szarufákon olyan jeleket faragtak a fába, amelyeket a környezetben egyébként is értő módon használtak.
A 11. ábrán lévő mondat azt jelenti, hogy a szarufákon és a sindükön egyaránt alkalmazták a magas kő jelpárt, a sindün lévő virág pedig a Tejút (az égig érő fa, világfa) jelképe. Ez a sindü egyúttal a "jelből növő virág" ábrázolási konvenció előfordulása is. Ilyen a természetben nem fordul elő, de a hieroglifikus szövegek között vannak hasonlók, mert a világfa szójelekből alkotott mondatjel.
12. ábra. Lyukó magas köve mondatjel (napos csúcsú világfa) egy veleméri rajzos sindün
A 12. ábrán látható virágnak ugyanaz az olvasata, mint a 11. ábrán lévő virágé. Egyik virág sem természetazonos, mert nem valamelyik virág hű ábrázolása, hanem az ősvallási mondanivaló rögzítése volt a cél.
13. ábra. Veleméri rajzos sindü az ügy "folyó" szójellel (a székely írás "ü" betűjének előzményével)
14. ábra. Veleméri rajzos sindü az Ak "patak, Heraklész" szójellel
14. ábra. Veleméri rajzos sindü a világfát ábrázoló szár "növényi szár, úr" szójel képszerű változatával
A 11 - 14. ábrán lévő sindürajzokat azért tették a tetőre, mert így akarták jelezni a viharistennek, hogy itt az ő hívei élnek, akik érdemesek a kíméletre. Hasonló ősvallási jellegű célkitűzések vezették a szarufák faragóit (1 - 4. ábra) és a cserépedények készítőit is (15. ábra).
15. ábra. Muraszombati cserépedény a szár szójel lineáris és képszerű változatával
A 15. ábrán lévő cserépedény jelei igazolják azt a sok esetben tapasztalt szokást, hogy az edény jeleinek a Teremtőre, a Teremtésre és a Teremtés helyszínére kell emlékeztetniük a halandót. Ezáltal a belőle ételt és italt fogyasztót emlékezteti arra, hogy az élet lehetőségét az Istentől kapja. A szár "növényi szár, úr" mindkét alakja megfelel e feladatnak. A jelhasználatból az is következik, hogy e jeleket az Őrségben és környékén nem túl régen még értő módon alkalmazhatták.
Összegzés
A fent bemutatott példák alapján a veleméri és őrségi jelhasználat a szójeleken, mondatokon túl megtartotta bizonyos összefüggések felismerésének lehetőségét is. Az intelligens ember ugyanis felismeri a világ dolgai között lévő törvényszerű összefüggéseket. Ami reményt ad annak feltételezésére, hogy a Néprajzi Múzeum által indított, a sindürajzok jelentésének feltárását célzó kutatás eredményre vezet.
Veit Gailel 1500-as évekből való híradása megőrizte számunkra azt, hogy a székelyeknek szó- és mondatjelei is voltak. Hozzátehetem, hogy az ismert hieroglifikus emlékek alapján e szójeleket nem csak a székelyek használták. Szójeleink az ősvallás nézetrendszerében gyökerező magyar őskultúra maradékai. Az ősvallási eredetű jelhasználat nem korlátozódott egyes társadalmi rétegek, vagy földrajzi területek jelhasználatára. Az őrségi jelhasználat nem választható el élesen a székely írástól, vagy az annak előzményét jelentő magyar hieroglif írástól.
A szarufákon tetten érhető világfa tisztelet (hármas halmon álló kettős keresztként) napjainkig megmaradt a magyar államcímerben. Ha a kulturális identitásunk nemzetmegtartó erő, akkor felelős gazdaként illik eljárni az identitás alapjaihoz tartozó jelhasználat feltárásával és értelmezésével. Rendkívüli tudományos jelentősége mellett ezért is üdvözlendő és támogatandó a Néprajzi Múzeumban elindult kutatás.
Jegyzetek
(1) Az 54 éve folyamatosan végzett rovológiai kutatásaim 12 kötetben és vagy 2500 cikkben közzétett eredményei fényében nyilvánvaló, hogy a boronaházaikat építő velemériek az egységes magyar népi jelkincs használatával és ősvallási eredetű gondolati háttérrel végezték a munkájukat. Például az 1787-ben épített szentgyörgyvölgyi református templom mennyezetén lévő napjelkép közepén ugyanaz a körbe zárt pont alakú lyuk/Lyukó hieroglifa (a székely írás "ly" betűjének őrségi megfelelője) látható, mint amit a Sindümúzeum egyik százéves veleméri cseréppoharán lévő szárnyas napkorong minta közepén, vagy a veleméri rajzos sindükön (11. és 12. ábra) is megtalálunk. A további jelpárhuzamokat, amelyek értő jelhasználatot bizonyítanak, egy cikksorozatban adom közre. Ugyanez a széles körű elterjedtség és "rováskapcsolat" mutatható ki a sindükön és a szarufákon lévő további szójelek esetében is. E kötődések miatt a sindürajzok jelentése csak a teljes őrségi és magyar népi jelkészlet, valamint a székely (rovás)írás összefüggésrendszerével együtt vizsgálható megfelelően.
Tapasztalhattuk, hogy az előző átkosban kialakult néprajztudományi gyakorlat fősodra nem érzi feladatának a népi jelkészlet és az onnan a székely írás, vagy az ősvallás felé mutató kapcsolatrendszer feltárását. A Csupor Istvántól származó szóbeli tájékoztatás szerint Kresz Mária is csak tervezte, de megvalósítani nem tudta a népi cserépedényeinken lévő jelekről felvázolt könyvének elkészítését. A nyílt tudomány elvei ugyanakkor támogatják a magyar néprajztudományban hosszú időn keresztül érvényesülő gyakorlatot, miszerint együttműködnek a terepen dolgozó autodidaktákkal. Amit legfeljebb azzal lehet kiegészíteni, hogy írástörténészeket nem képezünk, ezért - mint azt a nyomomban már Fehér Bence is megállapította - rovológiai téren mindenki autodidakta. E szempontok miatt a Néprajzi Múzeum sindüjelekkel kapcsolatos kutatására nagy várakozással tekinthetünk.
Az őrségi népi jelkészlet nyilvánvaló sajátossága, hogy azonos a jobbára betűző székely írással, pontosabban a székely írás előző állapotával, a szójeleket használó magyar hieroglif írással. Ugyanez a szójelekből álló jelkészlet megtalálható az őrségi népi cserépedényeken, hímes tojásokon, famunkákon, sőt a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron is.
(2) Az Ak "patak, Heraklész" és az ügy "folyó" hieroglifák mindegyike hullám alakú, mert valamilyen vizet jelölnek. Ezek rokona, változata vagy őse lehet a hosszabb függőleges és vízszintes hullámvonal. Közülük - a cserépedényeken lévő előfordulások alapján - a függőleges hullámvonal a Tejút, a vízszintes pedig az óceán jele lehetett.
(3) A noszvaji református templom mennyezeti kazettái az 1600-as évek második felében készülhettek, több alkalommal megújították őket, például 1734-ben is. Ma az egri Dobó István Vármúzeumban tekinthetők meg. E fakazetták a történelmi Magyarország egyik legkorábbi ilyen jellegű emlékei. 2001-ben Gelsei Sándor munkájának köszönhetően másolatok készültek az eredeti kazettákról, amelyek ma a noszvaji református templomban vannak kiállítva.
Irodalom
Állásfoglalás a nyílt tudományról (2021) (nkfih.gov.hu)
Bulcsu László (2025): Veleméri sindük A hónap műtárgya, Néprajzi Múzeum, július
Noszvaj, református templom (turizmus.noszvaj.hu)
Református templom (Szentgyörgyvölgy) (wikiwand.com)
Varga Géza (2018): Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza (2018): A dunaszentgyörgyi avar csüngős veret a budapesti hun(?) jelvény gondolati párhuzama
