A hunok régészeti leletein szinte az egész székely jelkészlet előfordul, amelyek azonban többnyire csak egy-két jelből álló piciny írásemlékekben szerepelnek. Kérdés, hogy milyen módszerrel tudjuk megérteni és elolvasni őket?
A feladat azért szórakoztató, mert az akadémikus "tudomány" professzorai, akik magukat a tudományos módszertan egyedüli ismerőinek gondolják, meg sem kísérlik ezeknek az ismerős jeleknek az elolvasását, sőt az ilyen feladatokat rendre megoldhatatlannak vélik. Ezért nem is oldották meg eddig a székely írás eredetének kérdését. Ez a cikk tehát egy módszertani segédlet a magányos hun jelek és a rövid hun szövegek elolvasásához. A cikk címében csak egyetlen jel szerepel, ám a csatnyelven nem csak az X alakú, hanem felette egy I alakú jel is található. Az X jel volta könnyen felismerhető, a függőleges egyenes esetében azonban további bizonyításra (párhuzamokra) is szükség van egy függőleges csatnyelven.
1. ábra. A Bóna István által közölt hun csat, a nyelvén egy X alakú jellel
A Bóna István által közölt hun csaton szereplő X alakú jel kitűnő lehetőséget kínál a módszer megismerésére (1. ábra). Hasonló eljárással és kis szerencsével más hun jelek értelmét és olvasatát is tisztázhatjuk ilyenképpen.
Elsőként azt állapíthatjuk meg, hogy az X alakú jel a székely írásban a "b" hang jele. Mivel az egyetlen hangot jelölő betűkből egyet nem életszerű felírni sem egy hun csatra, sem máshová, kézenfekvő, hogy ez az X nem betű, hanem a székely írás előzményének, a magyar hieroglif írásnak a szójele. Az a szó, aminek a jele volt, feltehetően "b"-vel kezdődött (a nemrégen megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetem olvasói már tudhatják, hogy ez Bél fiúisten nevét rögzíti, de ne szaladjunk előre).
A székely írást felhasználhatónak véljük a hun jelek értelmezésekor, amire két okunk is van. Egyrészt a magyar értelmiség az 1500-as években még hun-szkíta írásnak nevezte a székelyek által használt rovásírásunkat - s ez aligha tekinthető másnak, mint a történelmi emlékezet maradványának. Másrészt a székely jelek párhuzamai olyan mennyiségben kerültek elő a hunok régészeti leletein, hogy az megkerülhetetlenné tette a székely írás felhasználását.
Tudjuk, hogy a hun csatok az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciót idézik fel. Ebből a képszerkezetből a csatnyelv a fiúistennel azonos égig érő fának (Tejútnak), a csat íve pedig az égboltnak felel meg. Ezt a megfigyelést több hun lelet elolvasása erősíti meg (2. és 3. ábra). E csatokat a magyar hieroglif írás segítségével el lehet olvasni, amelynek tankönyvszerű leírása a közelmúltban jelent meg és a bolti forgalomban legolcsóbban a Püski Könyvesboltban vásárolható meg.
A székely írást felhasználhatónak véljük a hun jelek értelmezésekor, amire két okunk is van. Egyrészt a magyar értelmiség az 1500-as években még hun-szkíta írásnak nevezte a székelyek által használt rovásírásunkat - s ez aligha tekinthető másnak, mint a történelmi emlékezet maradványának. Másrészt a székely jelek párhuzamai olyan mennyiségben kerültek elő a hunok régészeti leletein, hogy az megkerülhetetlenné tette a székely írás felhasználását.
Tudjuk, hogy a hun csatok az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciót idézik fel. Ebből a képszerkezetből a csatnyelv a fiúistennel azonos égig érő fának (Tejútnak), a csat íve pedig az égboltnak felel meg. Ezt a megfigyelést több hun lelet elolvasása erősíti meg (2. és 3. ábra). E csatokat a magyar hieroglif írás segítségével el lehet olvasni, amelynek tankönyvszerű leírása a közelmúltban jelent meg és a bolti forgalomban legolcsóbban a Püski Könyvesboltban vásárolható meg.
2. ábra. Az apahidai hun csat nyelvére nagy ügy szár (mai magyarsággal a nagyságos folyó úr) mondat van írva
3. ábra. A másik apahidai hun csat nyelvére az Ak ügy (mai magyarsággal a Heraklész folyó) mondat van írva, ráadásul a csatnyelven a két jel több példányát olyan ügyesen alkalmazták, hogy azzal az égig érő fát és a szár "úr" szójelét is megjelenítették, vagyis a csatnyelv elolvasható Ak ügy szár (mai magyarsággal Heraklész a folyó úr) alakban is
Berze Nagy Jánostól tudjuk, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa (a Tejút) azonos az Istennel. A 3. ábrán látjuk, hogy a hun csatnyelv egy fa, amelyik a fölé boruló eget tartja - tehát a csatnyelv az Isten jelképe.
Ebből következően, amikor az X alakú szójel értelmét próbáljuk tisztázni, akkor egy olyan hun szót (istennevet) keresünk, amelyik a "b" hanggal kezdődik.
4. ábra. Hímes tojás Bél fiúisten jelképével (az X alakú jel Bél jelképe, a nyolc ágú csillag a sumer írásban isten jelentésű)
Ha végiggondoljuk a hun-magyar ősvallás istenneveit, akkor be kell valljuk, hogy a magyar mítográfia nem sok hun istennevet ismer. Ráadásul Ipolyinak köszönhetően egy sztyeppi monoteizmust is feltételezünk, bár ez inkább a fogalmi tisztázatlanság eredményének tűnik (egy panteista természetvallás lehetett egyszerre monoteista és politeista is, vagyis az ősvallás embere aligha érezte szükségesnek vallása beskatulyázását). Az isteni triászok általános elterjedtsége miatt joggal keresünk egy hun-magyar isteni hármasságot is. Az isteni triászunk tagja lehet Enéh anyaistennő, Ten öregisten és Nimród fiúisten (ez utóbbi az isteni triász fiú tagja, a hun-magyarok ősatyja, azonos Heraklésszel és az ószövetségi Óg királlyal is). Bonfinitől azonban azt tudjuk, hogy a magyar évkönyvekbe a zsidó krónikákból került át Nimród neve, azaz most Nimród fiúisten egyik régi, pogány kori nevét keressük és azonosítjuk.
Nem sok hun szót ismerünk, de ezek között, talán nem is véletlenül, szerepel a Bél név. Mübaraz Helilov és Nyitray Szabolcs Hunok a Kaukázusban c. kötetében tájékoztat egy Bél nevű előkelő hun férfiról. S ez az eszünkbe idézi a magyar Béla nevet is, amit több királyunk is viselt. Ezek ugyan halandók nevei, de feltételezhető, hogy egy devalválódás után lettek azzá, eredetileg a fiúisten neve lehetett ez. Két okunk is van, ami miatt ezt feltételezhetjük. Az egyik az, hogy az X jel több világmodell közepén, vagyis az Isten helyén jelenik meg és szerepel az X jel bálványokon, antropomorf vagy zoomorf istenábrázolásokon is. A másik egy nyelvi jelenség, ugyanis a fiú szavunk a Bél-pel-pil-pi-fiú hangváltozás során alakult ki. Ehhez az kellett, hogy évezredeken vagy évtízezredeken keresztül ez a szó legyen a fiúisten neve.
Azt sem feledhetjük, hogy az ugariti isteni triászban Bál éppen a fiúisten szerepét tölti be. Ez az istennév rejtőzik a Kárpát-medence belsejét képviselő Balaton (Pelso) és Pilis nevében is. A keresett istennév tehát Bél, ő az, aki azonos az égig érő fával (a Tejúttal).
Ebből következően, amikor az X alakú szójel értelmét próbáljuk tisztázni, akkor egy olyan hun szót (istennevet) keresünk, amelyik a "b" hanggal kezdődik.
Ha végiggondoljuk a hun-magyar ősvallás istenneveit, akkor be kell valljuk, hogy a magyar mítográfia nem sok hun istennevet ismer. Ráadásul Ipolyinak köszönhetően egy sztyeppi monoteizmust is feltételezünk, bár ez inkább a fogalmi tisztázatlanság eredményének tűnik (egy panteista természetvallás lehetett egyszerre monoteista és politeista is, vagyis az ősvallás embere aligha érezte szükségesnek vallása beskatulyázását). Az isteni triászok általános elterjedtsége miatt joggal keresünk egy hun-magyar isteni hármasságot is. Az isteni triászunk tagja lehet Enéh anyaistennő, Ten öregisten és Nimród fiúisten (ez utóbbi az isteni triász fiú tagja, a hun-magyarok ősatyja, azonos Heraklésszel és az ószövetségi Óg királlyal is). Bonfinitől azonban azt tudjuk, hogy a magyar évkönyvekbe a zsidó krónikákból került át Nimród neve, azaz most Nimród fiúisten egyik régi, pogány kori nevét keressük és azonosítjuk.
5. ábra. Magyarszombatfai tejesköcsög rontáselhárító jellel (veleméri Sindümúzeum)
Nem sok hun szót ismerünk, de ezek között, talán nem is véletlenül, szerepel a Bél név. Mübaraz Helilov és Nyitray Szabolcs Hunok a Kaukázusban c. kötetében tájékoztat egy Bél nevű előkelő hun férfiról. S ez az eszünkbe idézi a magyar Béla nevet is, amit több királyunk is viselt. Ezek ugyan halandók nevei, de feltételezhető, hogy egy devalválódás után lettek azzá, eredetileg a fiúisten neve lehetett ez. Két okunk is van, ami miatt ezt feltételezhetjük. Az egyik az, hogy az X jel több világmodell közepén, vagyis az Isten helyén jelenik meg és szerepel az X jel bálványokon, antropomorf vagy zoomorf istenábrázolásokon is. A másik egy nyelvi jelenség, ugyanis a fiú szavunk a Bél-pel-pil-pi-fiú hangváltozás során alakult ki. Ehhez az kellett, hogy évezredeken vagy évtízezredeken keresztül ez a szó legyen a fiúisten neve.
6. ábra. Tizenegyezer éves bálvány Szibériából, a jelek olvasata Bél sar (mai magyarsággal Bél a sarok, Bél úr, vagy fiú úr)
Azt sem feledhetjük, hogy az ugariti isteni triászban Bál éppen a fiúisten szerepét tölti be. Ez az istennév rejtőzik a Kárpát-medence belsejét képviselő Balaton (Pelso) és Pilis nevében is. A keresett istennév tehát Bél, ő az, aki azonos az égig érő fával (a Tejúttal).
7. ábra. Szkíta lovas X jellel, csak a lovason jelenik meg, ami azt jelentheti, hogy ez a személy, vagy isten a Bél nevet viseli, a szibériai sámánköpenyen lévő jelek jelentése is a sámán ősvallási szerepéhez (égi összekötő voltához) kapcsolódik
Van még egy további adatunk is, amelyik ezt a felismerésünket igazolja: a magyar krónikákban ugyanis fennmaradt Álmos ősei között az Eunedubeliánus név. Ezt Györffy György nagyon helyesen három személy nevéből alkotottnak gondolta, azonban Enéh anyaistennő nevéhez tévesen földi emberek neveit társította, pedig oda jobban illik két másik istennév: Du öregisten és Bél fiúisten neve. Azaz sikerült a hun-magyar isteni triász nevei között azonosítanunk azt a fiúistent, aki az ősvallás szerint az eget tartja felettünk.
Nos, ezzel a módszerrel (a magyar hieroglif írás és a magyar mitológia ismeretében) el lehet olvasni a rövid hun szövegeket. Ezek - természetesen - magyarul szólalnak meg.
A hun csaton lévő függőleges egyenes alakú jel (a székely írás "sz" betűjének megfelelőjének) elolvashatóságát a párhuzamok alapján sikerült tisztázni. Egyrész az a felismerés segítette ezt, miszerint a szár "úr" jelnek (a székely írás "sz" betűje ősének) két alakja van. Az egyik az égig érő fa ágait is feltünteti (ez a képszerű szár hieroglifa). A másik csak egy függőleges egyenes (ez a lineáris szár hieroglifa, vagy a székely "sz" betű). Mivel a hun és avar csatnyelveken előfordul a képszerű szár szójel, a honfoglalás korában pedig a lineáris jelekkel írt Bél szár mondat (8. ábra), ezért kézenfekvően olvassuk el az 1. ábrán lévő hun csat jeleit Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) alakban.
Ez a pontos párhuzam a székely írás hun eredetét és a hun-magyar azonosságot is alátámasztja. Érdemes lenne az ilyen és hasonló hun-magyar nyelvemlékeket összegyűjteni a kínai-magyar közös rendezében készülő hun kiállításra. Ott ugyanis elkerülhetetlenül be lesznek mutatva olyan hun tárgyak, amelyek elolvasható hieroglifikus szövegeket hordoznak. Nemzeti szégyen lesz, ha elmarad ezek elolvashatóságának közzététele, miközben nem tudnak komolyan vehetőt mondani a hunok nyelvéről. Erre a kiállításra a tervek szerint kb. 2 év múlva kerülhet sor. Ennyi idő áll a rendelkezésünkre, ha el akarjuk kerülni az előző félsikerű kiállítások döbbenetes rovológiai csődjének megismétlődését. Ám a "tudományos konszenzus" számára ez kevés időnek bizonyulhat - ha a magyar szójelek létét és a hun-magyar azonosságot kell megérteniük.
Irodalom
Varga Géza: Félsikerű kiállítások
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Hun és avar tartalom
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka
Amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szállás) kertjében lévő Lugasvég a reggelizések, sörözések és beszélgetések kitűnő terepe
Ha a kedves olvasó azt gondolná e veleméri képek láttán, hogy az Őrség maga a földi paradicsom, akkor találkozik a véleményünk. Én ugyan kétségkívül elfogult vagyok, de ezt senki se irigyelje tőlem, mert mindenki az lehet, ha nálunk nyaral.
