2018. január 25., csütörtök

Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?

Ha a régészeink kiásnak egy keresztet mondjuk a honfoglalás korából, akkor el kell dönteniük a címben feltett kérdést - ha az egyáltalán felvetődik bennük, hogy a kereszt lehet az ősvallás jelképe is. Jellemzően ugyanis az eszükbe sem jut, hogy a magyar jelkészletnek is van egy kereszt alakú hieroglifája, ami Dana isten nevét jelöli. Hasonló dilemmát kell megoldaniuk akkor is, ha a hun, vagy az avar leletek között bukkannak egy-egy keresztre. Az Iseumban és Pannonhalmán 2017-ben rendezett nagyszerű kiállításon és az ennek kapcsán kiadott könyvekben is tapasztaltam bizonytalanságot a kereszt megítélését illetően. Azaz érdemes közösen átgondolni néhány vonatkozó tételt. Például a régészeinknek érdemes lenne megtanulniuk a magyar ősvallást, a székely jeleket és a magyar hieroglifákat - ha a kor színvonalán, a lehető legpontosabban  szeretnék leírni az saját kezükkel kiásott régészeti leleteket. 

A kereszt értelmezésének lehetősége a jelhasználaton nyugszik. Az ősvallási keresztek ugyanis többnyire kötődnek a magyar hieroglif íráshoz, a székely írás elődjéhez és ez alkalmat nyújt a kereszthez kötődő egykori vallásos elképzelések megismerésére.

Már maga a kereszt is azonos a székely írás "d" (Dana) jelével, de a kereszten gyakran találunk további székely jeleket is. Valójában ezek nem székely jelek, hanem ezek ősei, a magyar hieroglif írás jelei, azaz nem betűként, hanem szójelekként kell őket értelmezni és elolvasni. 

Ha ezeket a kereszten lévő jeleket megértjük, akkor könnyebb megkülönböztetni egymástól a keresztény, a pogány és az átmeneti keresztet. A keresztény kereszt ugyanis - a közhiedelemmel ellentétben - nem a római kori kivégzőeszköz rajzából alakult ki. A népek már jóval a kereszténység előtt is ismerték és szent jelként, az Isten jelképeként tisztelték a keresztet. Még az Amerikát meghódító konkvisztádorok is elbámultak az indián templomokban az imádat tárgyaként megjelenő kereszteken. A kereszténység a pogány vallási gyakorlatból vette át a keresztet és ennek alakjához igazított a kivégzőeszköz alakját a későbbi ábrázolásokon. A kivégzőeszköz ugyanis gyakran mindössze egy függőleges faoszlop volt, amire csak ritkán tettek egy keresztgerendát, amivel együtt is csak T alakú lett a kivégzőeszköz. Ebből alakult ki később a szabályos kereszt és kettős kereszt alakú kivégzőeszköz a keresztény ábrázolásokon. 



1. ábra. Makói avar kereszt a VI. századból az ősvallás jeleivel


Az ősvallás keresztje nem a kivégzőeszköz rajzából, hanem az egy forrásból négy irányba induló szent folyók rajzából alakult ki, amelyekről (korábbi, pogány iratok szövegének átvételével) az Ószövetség is beszámol az Éden teremtéséről szóló részletében. Ha meg akarjuk különböztetni egymástól az ősvallás és a kereszténység keresztjét, akkor a kereszt alakjára és a kereszten lévő jelekre kell figyelnünk. Az ősvallás keresztjén rendszerint megtaláljuk a központi forrás és a négy szent folyó jelét (1. ábra). 

- A makói avar kereszt közepén a székely írás "ly" betűjének megfelelő magyar hieroglifa, a Lyukó jel látható. Lyukó a napisten neve, amely a lyuk főnév személynévi változata. A jel arra utal, hogy az Isten azonos az élet forrásával. Ugyanez a jel a sumer írásban "kút, forrás", a kínai és az egyiptomi hieroglif írásban "Nap, napisten" jelentésű. Ez a több jelentés nem ellentmondás, hanem a jelentés többarcúságának kibontását és megértését lehetővé tevő értékes adatsor. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy az ősvallás ismerete nélkül a székely írás eredete, a magyar hieroglifák jelentése nem tisztázható.

- A makói avar kereszt száraiban a székely írás Ak (patak, Heraklész) és "ü" (ügy "folyó") jeleit találjuk, pontosabban e székely jelek szavakat rögzítő hieroglifikus megfelelőit. A két jel az Ak ügy, mai magyarsággal a Heraklész folyó mondatot rögzíti. Az Ak (Heraklész) szó arra utal, hogy az Istennel azonos szent folyóról van szó, amelyik a vizét az égből kapja s amelyik a kapcsolatot jelenti az égiekkel, az istennel.

Mivel nincs adatunk arra, hogy a kivégzőeszközön a fenti jeleket szerepeltették volna, nincs okunk elsőre arra gondolni, hogy e jelek keresztény jelek lennének és ez a makói avar kereszt az avarok kereszténységét bizonyítaná. Teljesen mégsem lehet kizárni a makói avar kereszt kereszténységét, hiszen a hunok és az avarok is ismerték és részben gyakorolták is a kereszténységet. Ez esetben ez egy átmeneti jellegű kereszt lehet. A jelek egyértelműen pogány jelek, a keresztény hatást ehhez képest csak feltételezhetjük, bizonyítékunk azonban nincs rá.

Nem könnyíti meg a dolgunkat, hogy a kereszténység, a pogány tömegek megszólítása érdekében tudatosan használta fel az ősvallás jelképeit és eszközrendszerét. Ezért épültek az első keresztény templomok az ősvallás szent helyeire s ezért vette fel a kivégzőeszköz is az ősvallási kereszt alakját. Azaz létezhetnek átmeneti jellegű keresztek is, amelyek keresztény közegben készültek, de még őrzik az ősvallási jelrendszert is. Ilyen alkotás a magyar Szent Korona is, amelyet 531 táján készítettek a mervi oázisban az akkor szabírhun néven szereplő magyar őseink számára.  



2. ábra. A mervi oázisban 531 táján a szabírhunok számára készített magyar Szent Korona több kereszttel is rendelkezik, a keresztpántok pogány hagyományt képviselnek, mert rajtuk a jó "folyó" jel megtalálható, míg a boltozat csúcsán lévő gömbös végű kereszt már a kereszténység jelképe



3. ábra. A Szent Korona keresztpántjain az aranydrótból kialakított jó "folyó" hieroglifák jelzik, hogy itt a négy szent folyó ábrázolásával van dolgunk


Szerepel a kereszt a Föld hieroglifa belsejében és edények fenékbélyegeként is. Mindkét jel körbe zárt kereszt alakú, a teremtett és rendezett világ szakrális középpontját, az isteni Teremtés helyszínét idézi fel. 

Az edények fenekén azért szerepel ez a jelölés, mert az edényből elfogyasztott ételt így a Teremtő ajándékának, az életerő isteni forrásának lehetett tekinteni. 

Hasonló a körbe zárt kereszt jelentése jelentése a Szent Koronán is (2. ábra), ahol az isteni teremtés folytatására vállalkozó magyar uralkodót jelöli ki. 


4. ábra. Árpád-kori fenékbélyegek Segesdről (Somogy megye)



5. ábra. Hun utód veret a hieroglifákkal írt Nagyságos Dana mondattal Kölked Feketekapu lelőhelyről, a kereszt azért antrompomorf, mert ezzel is jelezték, hogy az Isten jelképének tartják


Varga Géza



További cikkek




A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése