2017. december 7., csütörtök

Varga Géza írástörténész életrajza


Család, iskola, tevékenység

1947-ben született Biharkeresztesen, református parasztősök leszármazottjaként. 1945 és 1950 között tágabb rokonsága három ártatlan és derék tagját ölte meg a hatalom.

A Szabó József Geológiai technikumban érettségizett, ezt követően öt felsőfokú képesítést szerzett számítástechnikai és társadalomtudományos területeken (a Miskolci Bölcsész Egyesület  Nagy Lajos Király Magánegyetem magyarságtudomány szakán a korábbi tevékenysége és a könyvei  elismeréseképpen kapott oklevelet). Geológus technikusként és számítástechnikai munkakörökben dolgozott állami nagyvállalatoknál, például az OKGT-nél és az Alutrösztnél.

Felesége, négy fia és kilenc unokája van. Egy arc a családból.

A család teljesítményéhez tartozik - a csodaszép unokák mellett - többek között egy őrségi szállás, néhány írástörténeti felfedezésa Budapestet ismertető legjobb honlap és egy ígéretes éttermi startup vállalkozás is.

1965-ben két hétig volt előzetes letartóztatásban államellenes izgatás előkészületének vádjával. Két társával a Gellért-hegyi Szabadságszobor előtt álló szovjet harcos szobrának felrobbantására és röpcédulázásra készültek. Mivel az ügyész ezt nem tudta bizonyítani, vádemelésre nem került sor.

Újításként egy térképrajzoló és készletszámító programot készített a krígelés módszerének alkalmazásával az Alutrösztnél, bauxittelepek készletének kiszámítására és ábrázolására. 

Kifejlesztette és kötetben kiadta a „DQ” szoftvergyártási technológiát, amelynek árbevétele meghaladta az akkortájt vásárolt budai családi háza vételárát.



2. ábra. Az általa működtetett veleméri Cserépmadár szállás utca-házszám táblája



Az elmaradt rendszerváltás óta számítástechnikai és rovológiai szakíró, tucatnyi kötettel. Nyaranként szállást ad ki turistáknak az Őrségben. Honlapjaik: http://www.cserepmadar.hu és http://www.csinyalohaz.hu . Itt néprajzi, meg írástörténeti kutatótáborokat és tudományos konferenciákat szervez, előadásokat tart és Sindümúzeum néven magyar jeltörténeti kiállítást működtet. 

A Cserépmadár szállás portáján 2017-ben Hankó Péter geológus technikus és szobrászművész  Onogesius-szobrát állították fel közös erővel. http://velemer.kornyeke.hu/onogesius-szobor-velemer A szobrot Joó Katalin és pilisi tanítványai avatták fel étel- és italáldozat bemutatásával.








3/b. ábra. Tárlatvezetés a Sindümúzeumban Joó Katalin tanítványaival


Több, mint öt évtizede kutatja a székely rovásírás eredetét s a véle összefüggő tudományterületeket.

1992-ben írástörténeti előadássorozatot indított. Ennek kereteként Simon Péterrel, Forrai Sándorral és másokkal megalapítja a Nap Fiai alapítványt. Később Írástörténeti Kutatóintézet néven http://ikint.uw.hu tudományos műhelyt teremt az írástörténeti kutatások összefogására.

A kutatásban többek között együttműködik Götz Lászlóval, Simon Péterrel (ELTE), Nemetz Tiborral (MTA), Püspöki Nagy Péterrel (ELTE), Nagy Zoltánnal (Savaria Múzeum), Ferenczy Istvánnal (Kolozsvári Történeti Múzeum), Csupor Istvánnal (Néprajzi Múzeum), Póczik Szilveszterrel (Országos Kriminológiai Intézet), Nagy Sándorral, Szekeres Istvánnal, Varga Csabával, Érdy Miklóssal, László Gyulával (MNM), Erdélyi Istvánnal (ELTE), Kiszely Istvánnal (MTA), Bakay Kornéllal (ELTE, Miskolci Bölcsész Egyesület), Forrai Sándorral, Szabó Ferenccel és Veres Péterrel (MTA), Berényi Lászlóval; segítséget kap Vékony Gábortól (ELTE), Makkay Jánostól (MTA), Harmatta Jánostól (ELTE), Szörényi Leventétől, Lezsák Sándortól, Gedai Istvántól (MNM), Bálint Csanádtól (MTA) és másoktól is.

Simon Péter történész a Magyar Heroldban megjelent tanulmánya kéziratának véleményezését kérte Varga Gézától, majd a kérésére megírta a Bronzkori magyar írásbeliség c. közös kötetben megjelent cikkét a székely írás eredetéről. E cikk kefelenyomatát Varga Géza (a cikk tördelője és grafikusa) a János Kórházban fekvő Simon Péternek mutatta meg, amivel szemmel láthatóan nagy örömet okozott neki. Ő volt a nagy tudású írástörténész utolsó látogatója a családtagokon kívül.

Püspöki Nagy Péter történész Varga Géza kérésére előadást tartott az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett Első szombati írástörténet c. előadássorozatban a Bp. XII. Kerületi Tanácsa által ingyen rendelkezésre bocsátott teremben, a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendeletről. Az előadáson Varga Géza töltötte be az elnöki szerepet. Az előadás szövege az ott készített hangfelvétel alapján A székelység eredete c. kötetben jelent meg. Ez megszüntette a szent király ellen országosan folytatott rágalomhadjáratot. 

Bakay Kornél régész Varga Géza kérésére, a Körmendi Kulturális Egyesület rendezvényének keretében előadást tartott a veleméri Cserépmadár szállás portáján kialakított Kultúrpajtában s az előadás anyaga egy önálló füzetben megjelent az Írástörténeti Kutatóintézet könyvsorozatában Rabló, nomád hordák inváziója, avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása? címmel.


3/c. ábra. A veleméri Kultúrpajta


Nagy Zoltán néprajzkutató, később Vas-megyei múzeumigazgató több néprajzi tárgyú előadást tartott a veleméri Cserépmadár szállás Kultúrpajtájában például a Körmenden feltárt cseréppipákról. Tárgyfényképek, eszmecsere és szervezés formájában segítséget adott az írástörténeti kutatáshoz, a népi hieroglifák feltérképezéséhez, meglátogatta a veleméri Sindümúzeumot és a Körmendi Figyelőben megjelent cikkében méltatta Varga Géza tevékenységét. 

Varga Géza hasonlóképpen fontos tárgyak fényképét kapta meg Gedai Istvántól és Csupor Istvántól is, a vonatkozó eszmecserék keretében. E fényképek némelyike megjelent a Magyar hieroglif írás c. kötetben.

Vékony Gábor, Bakay Kornél, Erdélyi István, Hadháziné Vadai Andrea és Bálint Csanád voltak azon régészek, akik a budapesti hun(?) jelvényt hunnak, vagy hun korinak határoztak meg. Ez a véleményük a jelvényt bemutató A székely rovásírás eredete c. kötetben jelent meg. Közülük Erdélyi István később a Ráduly János rovológussal közösen írt rováskorpuszban a székely írás első, hun kori emlékeként mutatta be a hun jelvényt (A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig, Masszi Kiadó, 2010). 

Keszthelyi Andrással, Szörényi Leventével és másokkal egyetemben tagja volt a Keresztény Magyar Vetés Stolmár G. Ilona által vezetett szerkesztőségének.




4. ábra. A 2017-ben megjelent Magyar hieroglif írás c. kötet címlapja



Bibliográfia
Kötetek

Számítástechnikai és írástörténeti témával foglalkozó kötetei jelentek meg magyar, német és angol nyelven.
- A DQ szoftvergyártási technológia 1990.
- Die „DQ” software-erstellungstechnologie, Akadimpex, Budapest, 1991.
- Bronzkori magyar írásbeliség 1993. (Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal).
- Székely rovásjelek hun tárgyakon 1996.
- Rovásírás és mitológia 1998.
- Rabló, nomád hordák inváziója, avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása? 1998. (Bakay Kornéllal).

A fenti kötetek közül néhány (a Német-Magyar Baráti Társaság támogatásának köszönhetően) 1999 óta szerepel a Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon (5. ábra). Köteteiből több száz példányt ajándékozott a határon túli magyarok, a református egyház és a rovásírás oktatásának támogatására, valamint a közkönyvtáraknak és a kutatóknak.



5. ábra. Török Miklóssal az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításon


Folyóiratcikkek

Százat közelítő cikke jelent meg a hetvenes évek óta a nyomtatott sajtóban. Ezeket olvashatta az Országépítő, a Körmendi Figyelő Könyvek, a Turán, a Keresztény Magyar Vetés, a Kapu, a Hazanéző, a Dobogó, az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság lapja, a Hunnia, az Arany Tarsoly, a Demokrata, a Magyar Nemzet, az Élet és Irodalom, a Beszélő, a Tallózó, a Computerworld Informatika, valamint más folyóiratok és lapok olvasótábora. Például négy cikke jelent meg a Makovecz Imre által alapított Országépítőben. Egy írását Tudományos cenzúra a Kurultájon? címmel az Európai idő is közölte a könyvterjesztésben tapasztalható cenzúráról. Az erdekesvilaglap.blogspot.hu ugyanezt a cikket Varga Csabának tulajdonítva mutatta be.



6. ábra. Az évente megjelenő Körmendi Figyelőben mindig szerepel egy cikkel


Konferenciák és előadások

Rendszeresen adott vagy ad elő szervezett keretek között.
A Kovásznai Kőrösi Csoma Sándor konferencián, lásd: Kőrösi Csoma Sándor, Nyomok az időben, Kovászna, 2016. ISSN 1842-96-45 ).
A Dunai Vasmű által támogatott Somogyfajszi konferenciasorozaton, amíg az tartott.
A Magyarok Világszövetsége konferenciáin.
Az Írástörténeti Kutatóintézet "Első szombati írástörténet" sorozatában.
A Körmendi Kulturális Egyesület szervezte előadásokon.
A Két Hollós Könyvesbolt előadássorozatában.
A budapesti Attila szálló által szervezett előadássorozatban.
A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület által szervezett előadássorozatban.
Rendszeresen tart tárlatvezetéseket a veleméri Sindümúzeumban.



7. ábra. A kovásznai konferenciák előadói között 
(a hátsó sorban, középen, éppen csak látszik a feje)


További előadásokat tartott az USA-ban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Kárpátalján, a Felvidéken, Erdélyben, Szlovéniában és a csonka Magyarország számtalan településén. 




8. ábra. Az MVSZ által szervezett világkongresszuson 



9. ábra. A marcali Városi Könyvtárban tartott előadás plakátja



Cikkek a világhálón

Kétezernél több cikket írt az internetre, ezek jó részét az OSZK MEK őrzi. 





10. ábra. Egy tanulmány az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában



Videók

Néhány előadása és riportja videón is megtekinthető.
(több, mint 5600 megtekintés)



11. ábra. Előadás a Két Hollós Könyvesboltban




12. ábra. A karcagi csatkarika a leghosszabb ismert hieroglifikus szövegünk



Tudományos eredmények

Az akadémikus "tudomány" helyett sikerült tisztáznia a székely írás eredetének kérdését, amire a "szakma" százötven év alatt sem tudott jó választ adni. A legismertebb akadémikus kutatók álláspontjára évtizedek óta a tanácstalanság jellemző, amit a legismertebb akadémikus kutatók ismernek be a 90-es évek óta. Például az MTA rováskorpusz két szerzője: Benkő Elek és Sándor Klára írta 2021-ben, hogy adathiány miatt nem nyilatkoznak az eredeztetés kérdésében (holott több száz hieroglifikus írásemlékünk van, csak azokkal a szójelek létének elismerése nélkül nem tudnak mit kezdeni). 

A székely írás Varga Géza felismerése szerint a magyar nép alkotása, természetes fejlődéssel, több tízezer év alatt alakult ki és vált a kezdeti hieroglifikus (szó-és mondatjeleket alkalmazó) írásból alfabetikus írássá. E tétel tankönyvszerű kifejtése jelent meg a Magyar hieroglif írás c. kötetben (4. ábra). A kötetben bizonyítja, hogy az ismert klasszikus írások nem egymástól elszigetelten jöttek létre, hanem egy közös kőkori jelkincsre, az ősvallás jelképeire épültek, amely lényegében azonos a székely írás elődjével, a magyar hieroglif írással. Ez a felismerés (az írás monogenezisének tétele) magyarázza meg például a magyar jelkincs és az indiánok népi jelkészletének egyezéseit.

Az általa elsőként elolvasott írásemlékek közé tartoznak:

- A Jóma ligatúra magyar szavakat jelölő őskőkori szójelekből alkotott jelösszevonás, amit prekolumbián emlékeken, valamint hun, obi-ugor és magyar emlékeken egyaránt megtalálunk.

- A 7500 évesszentgyörgyvölgyi tehénszobor az emberiség legkorábbi, eredetiben fennmaradt, székely jelek elődjével magyar szavakat rögzítő írásemléke.

- A „Csaba királyfi” – azaz az Attila halála után önállósuló szabír dinasztia – korából fennmaradt tusnádi ligatúra.


- Sikerült hangzósítania a tatárlakai táblák „atya/ada” és „tár/szár” szójelét, valamint néhány Tordos-Vincsa írásemléket.

- Sikerült jó olvasatot adnia a székelyderzsi rovásírásos tégla és a bodrog alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék vegyes (szójeleket és betűket egyaránt tartalmazó) szövegére.

Olyan íráselméleti kérdésekkel foglalkozott, mint az írásrendszerek rokonsága és a szójeleket alkalmazó rendszerek összehasonlításának módszertana, a preírás, az írás fejlődését eredményező társadalmi változások, a fonetikus írás megjelenését kikényszerítő nyelvi-kulturális körülmények stb. Kimutatta, hogy a jégkorszak idején Amerikába vándorló indiánok a székely rovásírás már akkor is fonetikus elődjét vitték magukkal Amerikába.

A források alapján feltárta, hogy a Szent Koronát nagy valószínűséggel a mervi oázisban készítették a szabírhunok számára 531 táján; hogy a tervezői székely rovásjelekkel rokon hieroglifákat építettek a koronába, s hogy ezen ősvallási jelentőségű szimbólumok mondanivalója a koronaeszme lényegével azonos. 

Kőkori eredetű, a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpádok korában szójelekkel írt imádságok és istenidéző szertartási szövegkönyvek vázlatát azonosította a régészeti leleteken, a népi, uralmi és vallási alkalmazásokon.

Leírta és bemutatta a hieroglifikus írásemlékek jellemzőit: a "felülnézeti világmodell"-t, a "magas kő", az "eget tartó fa", a "lyuk jelben fizikai lyuk", a "szimmetrikus szövegek" és az "istenidéző szertartási szövegkönyv" stb. ábrázolási konvenciókat.

Sikerült rávennie az akadémikus "tudományt" arra, hogy a rovásjelekkel írt szövegeket is nyelvemlékként kezeljék. Az előző átkosban ugyanis minden alap nélkül az volt a közkeletű balhit, hogy a székely írással írt szövegek nem elég régiek ahhoz, hogy nyelvemlékként vehessék őket figyelembe. Az OSZK 2009-es nyelvemlék-kiállításának megnyitójára írt három cikkét átvette a ferrarai Osservatorio Letterario és a kritika hatására Hiller István kultuszminiszter felmentette állásából Monok Istvánt, az OSZK főigazgatóját. Azóta az ELTE, az MTA és az MKI kutatói nyelvemléknek tekintik a székely írással írt szövegeket is. 




13. ábra. Varga Géza közölte és olvasta el a berekböszörményi gyűrűn lévő imádságot




14. ábra. Tanulmány a Szent Korona eredetéről az OSZK MEK-en 



Hatása a tudós világra

Szóban és írásban is párbeszédet folytatott a székely írás emlékeiről a szegedi Finnugor Tanszék, az MTA Matematikai Kutatóintézet, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, az MTA Néprajztudományi Intézet, a Magyarságkutató Intézet, az MTA Régészeti Intézet és más intézmények munkatársaival, illetve ismert tudósokkal, például Veres Péter és Hoppál Mihály néprajzkutatóval, Bartha Antal történésszel, Erdélyi István és Bakay Kornél régésszel, Harmatta János, Benkő Loránd, Csúcs Sándor és Janurik Tamás nyelvésszel.




15. ábra. A budapesti hun(?) jelvény


Letéti szerződéssel adta át a Magyar Nemzeti Múzeumnak a budapesti hun(?) jelvényt, amelynek felületét a múzeumban restaurálás ürügyével barbár módon lereszelték. Mégis, a sajnálatos áldozat nem volt teljesen hiábavaló (a tárgy eredeti képe a fényképeken megmaradt). A letéti szerződésnek a híre is elegendő volt ahhoz, hogy Erdélyi István és Ráduly János rováskorpuszában a legkorábbi (hun kori) rovásemlékként legyen megemlítve. Ezt követően Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is írt egy tanulmányt a rovásemlékről és párhuzamairól. Ebben ugyan nem említette a szerinte késő középkori leleten és társain lévő rovásszövegeket, de a kialakuló vita hozzájárult a magyar írástudomány előrelépéséhez. e rovásemlék tárgyalásához (lásd: A székely rovásírás eredete).

Az SZTE Finnugrisztikai Tanszékének meghívására előadást tartott a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról és a budapesti hun(?) jelvényről. Itt Bakró Nagy Marianne volt a vendéglátója és Kozmács István volt a felkért hozzászóló. 

A Csúcs Sándor és Bakró Nagy Marianne nyelvészekkel folytatott beszélgetésekben sor került egy új, közös álláspont kialakítására is. 

Csúcs Sándor nyelvész Varga Géza nyomán egy riportban elismerte a nyelvek monogeneziséből fakadó ősi nyelvrokonságot bármelyik két nyelv között – amiből következően (bár ezt Csúcs Sándor nem mondta ki) ma már nem lehet tudománytalannak tekinteni pl. a sumér-magyar, vagy az indián-magyar nyelvrokonság kutatását sem (lásd az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben!). 

Bakró Nagy Marianne nyelvész a szegedi párbeszéd során elfogadta azt az álláspontot, hogy a kialakuló magyarság vándorútját bemutató térképeken külön fel kellene tüntetni a nép és a nyelv útját, ha az nem azonos. 



16. ábra. A nikolsburgi ábécé eredeti formája (fent), ahol a tprus a legalsó, negyedik sorban egyedül látható, valamint a Varga Géza által rekonstruált helyes sorrend (alul, a korabeli korrektúrajelek segítségével a helyére tette a tprus jelet) 


Varga Géza az Így írtok ti magyar őstörténetet és A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us” (ős) jele? c. munkáiban is bírálja a Máté Zsolt által a székely írás tprus jeléről adott hibás temporus "korábban" magyarázatot, amely a Nyelvtudományi Közlemények-ben jelent meg s ahol a helyreigazító cikkét nem voltak hajlandók közölni. Máté Zsolt ugyanis az elmélete kidolgozásakor nem figyelt fel arra, hogy a nikolsburgi ábécé sorvezetése a székely írás legtöbb emlékéhez hasonlóan nem balról jobbra, hanem jobbról balra halad. Ezt a tévedést vizsgálat nélkül átvette Róna-Tas András is. Ő Máté Zsolt hatására a tprus jelet kihagyta a nikolsburgi ábécé jelei közül, hiszen az Máté téveszméje alapján csak egy duplikátum volt. Előbb Sándor Klára is ennek megfelelően járt el s a nikolsburgi ábécé bemutatásakor a tprus jelet a ten jel egyik változataként ismertette. Varga Géza személyes figyelmeztetése és fenti írásai hatására rádöbbent, hogy Máté Zsolt állításának sima átvétele nem járható út. Azonban nem a Varga Géza és Simon Péter által kidolgozott értelmezést vette át, hanem felülbírálta az 1400-as évekből származó forrást és kijelentette, hogy a korabeli korrektúrajel nem jó helyre mutat. Átrakta a ten mellé, hogy így a ten és a tprus egymás után következhessen és a temporus "korábban" magyarázatot ne kelljen a tapar us "szabír ős" magyarázatra cserélni. Ez ugyanis a hun-magyar azonosság és a székely mondatjelek létének elismerése lenne. 



17. ábra. A nikolsburgi ábécé korabeli, kettős kereszt alakú korrektúrajelei, amelyeket Sándor Klára nyelvész professzorfelülbírált és máshová "rekonstruált" egy "tudományos" ostobaság fenntartása érdekében


Eredménynek tekintendő, hogy az interneten (s később az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben is) megjelent cikke hatására Róna-Tas András a valóságnak megfelelően módosította a honfoglaló magyarok írni-olvasni tudásáról korábban közreadott téveszméjét. Ma már elismeri, hogy honfoglaló eleink tudtak írni és olvasni.

A Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írt Bronzkori magyar írásbeliség (1993) megjelenése után minden számottevő kutató (például Benkő Elek, Róna-Tas András, Sándor Klára és Ráduly János) elvetette a székely írás keletkezéséről száz éve vallott téveszmét, a sohasem bizonyított ótürk eredeztetést. 

Varga Géza a székely írás eredete témakörben az egyik legtöbbet hivatkozott szerző, más esetben hivatkozás nélkül veszik át az eredményeit.

Például Mandics György a Róvott múltunk c. trilógiában 200-szor hivatkozik Varga Gézára. Az Akadémiai Nagylexikon „írás” szócikke említi az egyik könyvét, s ő írta a Katolikus Lexikon „székely rovásírás” szócikkét is. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai c. nevezetes kötetében közölte a nikolsburgi ábécéről Varga Géza által készített rajzot (16. ábra).

A köteteit informálisan az egyetemi oktatásban is hasznosítják (például egy időben a Református Egyetem professzorai ajánlották a diákoknak).




18. ábra. Egy tanulmány az OSZK MEK-ben: http://mek.oszk.hu/16100/16118/16118.pdf



Varga Géza kritikai írásai (ilyen az Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti Kutatóintézet, 2010.), a magyar írástörténeti kutatások szintjének emelését, általában a székely írás nyújtotta tanulságok őstörténeti és nyelvészeti célú hasznosítását szolgálják. Ezek a kritikai észrevételek nem voltak teljesen hiábavalók, mert egy kicsit jobbá vált tőle a tudományos környezet. Esetünkben például leváltottak egy hiteltelenné vált táblát Zalaváron (20. ábra). 




19. ábra. Varga Géza kritikai kötete, volt olyan megbírált, akiről az terjedt el, hogy a kötetet elolvasván kórházba vonult


A fent említett kötetben Varga Géza írt egy cikket a zalavári múlthamisításról s közzétette benne az alábbi fényképet is egy valótlanságot közlő tábláról, amely Pribina templomaként állította be a récéskúti magyar templomot, mert az sok minden lehetett, csak éppen Pribina temploma nem. A régészek ugyanis gyorsabban változtatják a véleményüket a récéskúti templomról, mint az álláspontjukat hirdető táblákat. Mivel azonban a táblák fémből vannak, feltehetően kibírnak akár néhány évtizedet is. Ez a mi esetünkben nem szerencsés dolog. A régészek politikai indíttatású álláspontjáról ugyanis ezt nem lehet elmondani, mert azok tudományosan már akkor sem helytállóak, amikor közreadják őket. A megszálló hadseregek be- és kivonulnak, a kormányok is váltják egymást, azaz változik az igény, nem pontosan ugyanazt az álláspontot várják el a régészektől, mint egy kicsivel korábban. Talán egy gyorsabban lebomló, önmegsemmisítő táblával kellene kísérletezniük az ásatási területek gazdáinak s akkor nem lenne ennyi gondjuk a saját korábbi nézeteikkel. Ez a fémtábla is lejárt szavatosságú volt akkor, amikor Varga Géza arra járt és lefényképezte. A cikket előbb a neten tette közzé, majd az megjelent a fenti kötetben is. Az írás hatására Szőke Béla Miklós régész, a zalavári ásatások egyik vezetője arról tájékoztatta Varga Gézát, hogy a kifogásolt táblát kicserélték. 



20. ábra. A récéskúti Árpád-kori bazilika romjai előtti hibás tábla, amelyet Varga Géza kritikája nyomán eltávolítottak


Sikerült tisztáznia a Szent Istvánnak tulajdonított hamisított rendelet keletkezési körülményeit. Ezt a hamisított rendeletszöveget Forrai Sándor küldte el Csallány Dezsőnek, aki azt közétette a Jósa András Múzeum évkönyvében. Attól kezdve a fél ország gyalázta Szent Istvánt, mint a magyar íráskultúra ellenségét. Holott a Szent Istvánhoz köthető Szent Koronán, jogaron és koronázó paláston székely rovásjelekkel rokon magyar hieroglif szövegek vannak, csak azok elolvashatósága nem közismert. A Varga Géza által A székelység eredete c. kötetben közzétett tisztázásért cserébe megkapta a gazember jelzőt is egy olyan "szakértőtől" aki a saját nevét sem képes helyesen leírni rovásbetűkkel. Végül Makkay János írt egy dolgozatot a Jósa András Múzeum évkönyvében, amelyben megköszönte Varga Géza munkáját. 




21. ábra. Ebben a kötetben számolt le a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendelettel 














23. ábra. A 2018. január 15-i statisztika szerint a Quardusat-féle első magyar bibliafordításról írt cikknek hat nap alatt 3500 olvasója volt 


***

Kedves Géza!

Köszönöm a ragyogó könyvet, büszke vagyok arra, hogy a barátai között tart számon!

Szeretettel Dr. Gyárfás Ágnes

***
Kedves Géza!

Megkaptam a könyvet, gyönyörű. Óriási munkát végzett. Szép lassan nekiállok és elolvasom, miközben gyönyörködöm a csodálatos képekben. Sok szeretettel kívánok jó egészséget és még sok munkát!

Dr. Czeglédi Katalin

*** 

Kedves Gézeusz Uram!

Jól kitolt velem. A könyvét nem tudom letenni, elcseszi az összes másra töltendő időmet. Mióta hazahoztam, nem léptem ki a lakásomból. Holnap az éhség csak kihajt, mert ennem már nincs mit, kávén élek. Másodszor is nekifutottam.
Valamikor kissé ezekre emlékeztető vonzatokból írtam disszertációs dolgozatomat. Az ősi jelek nem jópofaságból, nekem ez tetszik nekibuzdulásból, mindenki által divatosnak vélt krix-kraxokból keletkeztek, hanem olyan mindenki által megértett és elfogadott jeleket, szimbólumokat rajzoltak, róttak, karcoltak, festettek a tárgyakra, falra, csontra, eszközre, edényre, aminek a jelentésével mindenki tisztában volt.
De nem untatnálak ezzel. A könyved alapján ezt talán még jobban is tudod. A többi ostoba, fantáziaszegény és korlátok között tengődő ezt nem csak felfogni nem képes, de még csak elhinni sem! Ne csüggedj, hogy sok bajod lesz még. Kellesz nekünk. A jövőnek.

Barátsággal az Endréciusz

***

Kedves Géza!

Köszönettel nyugtázom újabb könyvedet, amelyben felfogásodat széles keretekben fejted ki. Abban reménykedtem, hogy még Karácsony előtt módomban lesz elolvasni.
Sokrétű határidős feladataim megakadályoztak benne.
Remélem Husvét után hozzájuthatok az olvasáshoz.

PNP




Kedvenc dalok

Balázs Fecó: Ahogy nézett 

Eric Clapton: Autumn Leaves

R-go: Most kell, hogy nagyon szeress

Millionaires: Be My Baby by The Ronettes

Republic - Kirúgjuk magunk alól a földet






Reklámszövegek


Az alábbi - hol bugyuta, hol emelkedett - reklámszövegek a fészbukon jelentek meg, remélve, hogy az őrségi szállások iránt felkeltik a nagyérdemű közönség érdeklődését. Alapelv ugyanis, hogy ha a kedves vendég figyelmét felhívjuk az eladandóra, akkor nagyobb eséllyel fog vásárolni, mintha nem is tud róla. Különösen akkor eredményes a reklám, ha sikerül mosolyt csalni a vevő bájos arcára.
Az egyik konkurrens szállásadó mindenesetre megdicsérte a reklámokat, a vendégforgalmon azonban egyelőre még nem sikerült lemérni a gyarapodást.
Az alábbi zeneszám meghallgatásainak egyetlen kézzelfogható eredménye lett: a you tube értesített, hogy a jogtulajdonos megtiltotta a video Magyarországon történő bemutatását s attól kezdve kénytelenek vagyunk másik címről hallgatni  és nézni ugyanazt. Mindent összevetve a szerző jól szórakozik a reklámok írása közben, az eredményességről azonban e sorok kedves olvasója gondoskodhat egy szállásfoglalással.

A The Ronettes ürügyén
Ez a végérvényes és megváltoztathatatlan hibák őszinte beismerésének pillanata. Mert ugyan oldalakon keresztül sorolhatnám a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház érdemeit, de itt az idő sort keríteni az őszintére is. Nem a természeti környezettel, nem a fürdőszobák felszereltségével és a szobák szépségével, kényelmével van baj, hanem - szomorúan vallom be - a szállásgazdával, vagyis e sorok írójával. Hogy a nyájas olvasó is fel tudja mérni a helyzet tragikumát, előbb meg kell hallgatnia az alábbi zeneszámot:
Nos, egyszer voltam az egykor létezett NDK-ban egy üdülésen, ahol a szállásgazda műsorral szórakoztatta a kedves vendégeit. Ennek során énekelt és táncolt is, sőt ez utóbbi keretében még az asztalra is felugrott és ott is illegette magát. Ez a kép motoszkál bennem a közel 20 éves szállásadói pályámon. Ilyenkor fel- felmerül az önvád is: valóban mindent megtettem azért, hogy a vendégeimet elkápráztassam? Ami a táncmozgás és az asztalra való felmászás fizikai lehetőségét illeti, erre még - némi segítséggel - talán vállalkozhatnék. A kedves vendégeim bizonyára jót mulatnának az esetlen idétlenkedésemen. Azonban a The Ronettes előbb megnézett produkciója láttán inkább letennék erről. Ugyanis énekelni is kellene s ezt nem illik megkísérelni az én adottságaimmal. Már a testmozgásom sem oly kecses, mint ezeké a drága leánkáké, és - sajnos - énekelni sem tudok olyan megrázó szépséggel, mint ők. Ezért nem marad a számomra más, mint, hogy töredelmesen bevallom: a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház gazdája korántsem tud olyan műsort adni a Velemérre tévedő nagyérdemű közönségnek, mint a The Ronettes. Legfeljebb a hozzájuk kapcsolódó emlékeimet tudom elmesélni. Amikor ez a szívbemarkoló zeneszám (velem együtt) még újnak számított, akkor volt egy Orionton táskarádióm, ami állandóan a fülemhez volt nőve. Azzal utaztam a villamoson, azzal ettem a reggelit, azt hallgattam az iskolai szünetben (a mateklecke másolása helyett) és persze ez szólt a párnám alatt is, amikor elaludtam. S ha véletlenül sikerült elcsípnem a The Ronettes zenéjének néhány taktusát a recsegő és ropogó távoli adók valamelyikén, akkor boldog voltam. Hiszen íme a bizonyság ország s világ előtt arról, hogy a világ szép és élni érdemes! Még akkor is, ha a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház gazdája jobban teszi, ha nem táncol és nem énekel. 


A tóka békáiról szólván



A tóka békáinak jogtulajdonosa egyelőre nem tiltotta meg a vartyogás meghallgatását, csupán a csókolgatásuktól óvja a kedves vendégeket


A tókát minden kedves errejáró díjtalanul megtekintheti, grátisz üldögélhet a partjánál lévő lócán, azonban a békák puszilgatása szigorúan tilos, mert a királylányok öltöztetésére nincs rovat a szállásunk költségvetésében! Kéretik ezt komolyan venni, mert egyébként Velemér utcáit purdé királykisasszonyok árasztanák el! www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu



Czibor Imre világmodellje kapcsán

Czibor Imre Erdélyből másolt világmodellje egy szép edénye fenekéről


Erdélyi világmodell Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tolmácsolásában. Természetesen most is a magyarszombatfai Fazekasnapokon sikerült szert tennem erre az egyszerű edényre festett csodára, a magyar hieroglif írás olvasható világmodelljére. Ki tudja hány év, vagy inkább évezred kellett, amíg ez a jelegyüttes kialakult s hányan másolták, javították, értelmezték ez alatt a roppant idő alatt. 
*
A világmodelleknek az a rendje, hogy középen van az Isten valamilyen jelképe. Ennek a szabálynak ez az erdélyi világmodell megfelel, mert a közepén a Nap hieroglifa látható. Ez a Nap jel a legkorábbi sumer képjelek között is hasonlóképpen néz ki, a hangalakja pedig Nab, ami szinte azonos a min Nap szavunkkal. Ez a Nap jel a népi ábrázolásokon ilyen formában megtalálható. A székely írásban is van egy sugaras napábrázolás, az azonban az "ü" hangot jelöli, a hieroglifikus megfelelője pedig az Üdő szó jele. A székely jel a sumer Utu "Idő" napisten jelével rokon.
*
A világmodellek további szabálya, hogy a sarkain az égbe vezető út valamilyen jelképe legyen megtalálható. Ennek a feltételnek is megfelel ez az erdélyi világmodell, a sarkokon ugyanis az égig érő fa jelképe, a szár hieroglifa jelenik meg. Ebből a szár hieroglifából alakult ki a székely írás "sz" betűje, amely azonban - a mindennapi használatnak megfelelően -
már csak egy függőleges egyenes.
*
A világmodell oldalfelezőin egy-egy tulipánt találunk, amiről az énlakai mondatjel alapján tudjuk, hogy Istennek olvasandó (az ős és a Ten szójelekből áll).
*
A világmodellek további ismertetőjele, hogy körben olvasva (és a központi szójelet valamiképpen hozzátéve) egy ősvallási imát kapunk. A mi esetünkben ez így hangzik: A Nap a szár Ten.
*
A világmodell a veleméri Sindümzeumban tekinthető meg. Ugyanott szállás is kapható: www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu .


Dicsekvés a fürdőszobai fogasokkal



Udvariassági gesztus, ha a fürdőszoba, vagy illemhely ajtajának belső felületén van fogas. Különösen fontos ez vendéglátó helyeken, ahol a kedves látogató kénytelen magával vinni az összes holmiját a zárható helyiségbe. S ha ott nem tehet mást a táskájával, kabátjával, mint hogy leteszi a kétes tisztaságú padlóra, akkor aligha kívánkozik vissza. Ezért elmondhatjuk, hogy van egy biztos pont, ami alkalmas a vendéglátói intelligencia felmérésére: a klotyóajtó belső oldala. Ha van ott akasztó, akkor van remény. www.cserepmadar.hu Velemér, Őrség.


Kérdésre válaszolva


A veleméri Szentháromság-templom diadalíve


B. A. kérdezi az Őrségi Vendégváróktól: "Mit lehet az Őrségben július 2 és 9 között csinálni?"
***
Mivel ez a kérdés sokakban felmerülhet (esetleg más időintervallumokhoz kötődve), közzéteszem a válaszunkat.
***
Kedves B. A.!
Sok mindent. Sok kellemes és hasznos dolgot lehet csinálni az Őrségben. Ennyi idő, amennyit megjelölt, nem is elég minden lehetséges tennivaló és program alapos végigjárására, kipróbálására.
S most nem a nászutasok kedvenc elfoglaltságára, vagy az éttermekre, strandokra gondolok, hanem az egyéb kulturális témákra, amelyeket itt tanulmányozhat:
Tisztelettel és üdvözlettel,
Varga Géza
Cserépmadár Szállás - Antik parasztbútorokkal berendezett kúria-jellegű őrségi magánszállás

Sindürajzot mutatván
Sindü grafikusan feldolgozva

Sindümúzeum, Velemér. A magyar írástörténet múzeuma.
A kereszt alakú fa Dana isten jelképe (a székely "d" betű képszerű és hieroglifikus megfelelője). Alatta a sarok hegye (a székely "s" betű hieroglifikus rokona).
Ugyanott őrségi szállás is: www.csinyalohaz.hu és www.cserepmadar.hu


Csillagtúra-ajánlat


Riegersburgi panoráma a fellegvárból


Az Őrség és környékének megismerése akkor sikerülhet jól, ha az utazó megfelelően felkészül és tervet csinál a látnivalók végigjárására. Amire rendszerint nincs elég idő. Ezek segít a fenti linkgyűjtemény, amely két hétre való programot kínál és segít megismerni és megtalálni a Őrség látnivalóit.

A megadott linkgyűjteményen tucatnál is több leírás található egy-egy napos túrákról, amelyek csillagtúraszerűen indulnak ki Velemérről s bejárják a közelebbi, vagy távolabbi környéket. A túrák egyes pontjait további cikkek írják le és mutatják be. A cikkeket Varga Géza írástörténész, a veleméri Cserépmadár szállás gazdája készítette a vendégei számára, azt remélve, hogy sokaknak szolgálja majd a felüdülését. Őrségi túrák


Vendégünk volt Kovács Ervin gitárművész

A veleméri Cserépmadár szállás ( www.cserepmadar.hu ) vendége volt Kovács Ervin gitáros, a Volt fesztivál egyik előadója. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy vendégül láthattuk Őt és barátait s hogy megtekintette a Sindümúzeumot is. Itt hallgathatjuk meg a kitűnő játékát: https://www.youtube.com/watch?v=yAWc8wAffTo


Környékbeli templomok


A csempeszkopácsi templom

Környékbeli templomok. www.cserepmadar.hu

Gyönyörűek ! Jó lenne olvasni, hogy melyik szép templom, vagy belső díszítőelem hol található ? Köszi !
Köszönöm a hozzászólást! megpróbálom kiegészíteni. Néha azonban a fész nem engedi, hogy a képek mellé szöveget is írjak. Talán túl nagynak találja az aktivitásomat.
Köszönöm a válaszát ! Hátha fog sikerülni ! Én egyébként régi jó barátja, általános iskolai osztálytársa vagyok Hankó Péternek, akinek a közelmúltban avatták szobrát ! Üdvözlettel


A konyhánk ürügyén



A veleméri Cserépmadár szállás konyhája. www.cserepmadar.hu

Az egyik kedves vendégünk, aki egy ételcsomag-küldő cég tulajdonosa volt, e konyhában készített egy kitűnő tojásos nokedlit. Mosolyogva mondta, hogy a szakácsai nem jártak jól vele, mert ő is tud főzni, ezért aztán ellenőrizni is tudja őket. Megkínált a tojásos nokedlijével, ezért eskü alatt mondhatom, hogy érdemes volt ezt a konyhát helyreállítani (a házat le akarták bontani). Ha ilyen és hasonló remekművek születhetnek ezen túl e konyhában, akkor nem éltünk hiába.

Pedig mennyi küzdelem, munka és mozgósított anyagi erő állt a konyha helyreállítása mögött! Csak a bútorok tervezése beletelt vagy két hetembe. S azután jött az asztalosok versenyeztetése és kiválasztása, a bútorok beszerelése stb. Menet közben (de még idejében) kiderült, hogy a sarokszekrényt túl nagyra rajzoltam, nem férne be az ajtón. Ezért aztán a sarkából levett az asztalos.

Szóval az a tojásos nokedli és a többi finom étel, ami itt készült azóta, megérte a munkát.

De ne gondolja bárki, hogy a tojásos nokedli egyszerű étel, amiről kár beszélni is! Egy másik vendégünk, aki Richard Burton és Elizabeth Taylor szakácsa volt a nyugdíjba vonulásáig, elmondta, hogy ez a két ismert színész - ha el akarta kápráztatni a vendégeit valami különleges finomsággal - akkor tojásos nokedlit, vagy valami hasonlóképpen egyszerű, de felülmúlhatatlan élményt kínáló magyar ételt csináltatott vele. Majd hozzátette, hogy ő a világ számos pontján dolgozott az életében, de az a meggyőződése, hogy a magyar konyhának nincs párja sehol. Amivel messzemenően egyet lehet érteni. Ennek a magyar konyhaművészetnek azonban helyre kell állítani és fent kell tartani a műhelyeit!

Nos, ilyen konyhaművészeti alkotóműhelyt talál nálunk is a kedves vendég, ha a nyári szabadságát itt tölti.

Önnek is ki kellene próbálnia, milyen egy veleméri tojásos nokedli, ha az itt látható konyhában készül!


Szállásreklám gésák kapcsán



Gárdonyi Gésa


Ha a nyájas olvasó nem tudná, hogy melyik két gésa volt a Balaton szerelmese, akkor ezt most eláruljuk: Gárdonyi Gésa és Jókai Mór. Az idők elmúlása miatt vélük már nem lehet megbeszélni e kutya világ történéseit. 



Jókai Mór


Azonban még sincs veszve minden, mert a Teremtő kifürkészhetetlen akaratától függő ideig még lehetőség van arra, hogy Varga Gésa írástörténésszel tegyük meg ezt egy kávét kavargatván a veleméri Cserépmadár szálláson. 




Varga Gésa


Eközben megvitatható Attila hun király fővezérének, Onogesius (Hun Gésa) vezérnek az élettörténete is, az őrségi jelkincs jellemzőivel egyetemben. Ez a kettő ugyanis összefügg, mert a hunok Róma elleni hadjáratát Onogesius vezér vezette az Őrségen keresztül haladván. 




Onogesius (Hun Gésa)


Azaz a jobb gésák ma már inkább az Őrséghez kötődnek. Ebből kifolyólag, amikor a gésatisztelők nyári szállás után néznek, ezt már nem a Balaton vidékén, hanem az Őrségben érdemes kezdeniük. 

Legalább egy gésa bizonyára szeretettel és tisztelettel várja Önt! 

www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu


Szabály, hogy a sikeres reklámhoz kölyökkutyák, vagy szép nők képe kell



Sajnos, kölyökkutya-képre nem futotta, be kell érnünk ezzel a bajadérral


Velemér ugyanilyen elkápráztatóan lélekbe markoló - mint e leánykák képe. A tavaszi táj, az emberek és az épületek minden szépre fogékony embert lenyűgöznek és rabul ejtenek. Ha sikerült felkeltenem a nagybecsű érdeklődését, akkor ne habozzon sokáig, hanem foglaljon most! www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu


Az építészet iránt érdeklődőket is szeretettel várjuk




Az Országépítő, a Makovecz Imre által alapított, építészettel, művészettel, magyarságtudománnyal foglalkozó folyóirat főszerkesztője írja a veleméri Csinyálóház épületéről:




"Az udvar mélyén, saját tervei szerint épített meg egy új vendégházat, amelyet arányai, motívumai, hagyományhoz való kötődése és ugyanakkor józan funkcionalitása, tájba illeszkedése miatt mutatok be örömmel, mint kiváló építészeti alkotást. Formálásmódjának tisztasága miatt sokan vélik szakrális épületnek – a legjobb értelemben tükrözi azt a meggyőződést, hogy a jó épület mindig nyitott a szakralitás felé. Varga Géza őrségi kulturális munkája mindenesetre közvetlenül összefonódik elméleti tevékenységével. Vendégházában pihenni egyúttal írástörténeti kutatásaival kapcsolatos alapos elmélyülést is lehetővé tesz.
Gerle János
Bővebben: http://orszagepito.hu/…/orszagepi…/lapszam/2010-2/2010-2.pdf


Sindümúzeum



A Sindümúzeum lépcsője


Velemér legizgalmasabb kulturális nevezetessége a Sindümúzeum, a magyar írástörténet egyetlen múzeuma. http://szekely-rovasiras.hupont.hu/.../muzeum-sindumuzeum... Mint a múzeum alapítója és tárlatvezetője, ezt önzetlenül és elfogulatlanul ki merem jelenteni, mert én egy nagyon bátor ember vagyok. Aki nem hiszi, járjon utánam! Előzetes bejelentkezés és időpont-egyeztetés után bárki díjtalanul meglátogathatja. 06(20)534-2780

A helyi szállások közé tartozik a Cserépmadár szállás www.cserepmadar.hués a Csinyálóház www.csinyalohaz.hu . Ez az utóbbi név nem arra utal, hogy elsősorban nászutasoknak ajánljuk, hanem arra, hogy száz éve ezen a helyen egy csinyálóház, azaz fazekasműhely működött. Mint e két szállás gazdája, ezeket is önzetlenül és elfogulatlanul ajánlom Önnek, kedves olvasó, de itt azért fizetni is kell majd, ha szállást keres. 06(20)534-2780


Van még egy saját visszhangunk is a Cserépmadár szállással szemköpszti réten. Itt meg kell állni a dombtetőn lévő rét közepén és harsány, érces hangon azt kell belekiabálni a komor erdő képébe, hogy "Éljen a polgármester!". A kedves olvasó tapasztalni fogja, hogy a komor erdőnek is hasonló a politikai alapállása.





14 megjegyzés:

  1. Kedves Géza! Köszönöm az alapos és értékes elemzést, sokat tanultam belőle. Áldás! SzJ

    VálaszTörlés
  2. Kedves Endréciusz Úr!
    Szeretnék Önnel levelet váltani! elérhető vagyok: a szalko.jozsef@gmail.com - on. Áldás!
    Eme blog minden kedves, általam nagyrabecsült olvasójának áldott Karácsonyt és boldog Új Évet kívánok! SzJ

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm a figyelmedet! A kérésedet továbbítom Endréciusz barátomnak.

    VálaszTörlés
  4. A blogok minden olvasójának kellemes Karácsonyt és BUÉK!

    VálaszTörlés
  5. A blogok minden olvasójának áldott Húsvétot kívánunk!

    VálaszTörlés
  6. Beliczai Mária: ... már jó ideje tanítom az ön felismeréseit a helyi művészeti szakgimnáziumban ...

    VálaszTörlés
  7. Adrienn Kőnig: Tisztelt uram ! Miután megnéztem a felcsatolt videóit is mind , szomorúan tapasztaltam hogy mennyire kevesen érdeklődnek az ön műve iránt ... Sajnálom nagyon mert fantasztikus tudás anyagot halmozott fel és nem ezt érdemelné cserébe . De kitartást kívánok és hitem szerint meg lesz majd mindennek az eredménye ... idővel ! Csak így tovább !

    Varga Géza: Valóban, az előadások többségén csak kevesen jelennek meg. Ez a reklámtól, a témától és a távolságoktól is függ. Azonban tartottam már előadásokat 4-500 ember előtt is. A videókat már többen megnézik és a könyveimet is sokan ismerik. A legnagyobb közönsége a blogomnak van. Két év alatt kb. 200 000 olvasójuk volt. A fészbukos megosztás segít a legtöbbet az olvasottságon, ahonnan vagy fél évig ki voltam tiltva. A blogjaimat egy nemrég kötött szerződés alapján az OSZK megőrzi és hozzáférhetővé teszi, azaz örökre megmarad és olvasható lesz az álláspontom. Nagyobb baj az a végtelen hozzá nem értés, amit a képzett szakemberek is elárulnak. A tapasztalatom az, hogy az érdemleges reakciókra néha évtizedeket kell várni. Ezért aligha van más út, mint a munka folytatása és az eredmények közzététele. Ezek elkezdik a munkájukat és egyre inkább kifejtik majd a hatásukat. Már vagy két dologban sikerült valamelyest megváltoztatnom a köz- és szakmai gondolkodást. Az egyik a szentistváni rovásüldöző "rendelet", a másik a székely írás eredete. Ezt sikernek tekintem és ehhez képest másodlagos, hogy hány ember jön el az előadásomra. Köszönöm a figyelmét!

    VálaszTörlés
  8. Mária Beliczai a fészbukon írta László Michellernek: "Varga Gézával értek egyet - napi 24 órában...!"

    VálaszTörlés
  9. Kedves Géza!

    Köszönöm a cikkeidet! Valóban igen bosszantó az értelmetlen kritika. Még egyszer mondom, hogy nagyon fontos volt az 1993-as könyved, mert az számomra is mutatta, hogy a magyar rovásírásnak a török írásból való eredeztetése téves, és helyette inkább más ókori kapcsolatokat kéne keresni. Később a legszorosabb kapcsolatokat a minószi és a kár írásokban találtam meg. Nyugodtan beteheted a cikkedbe azt, hogy többször is elismerően hivatkoztam a munkádra, és így azt már az angol nyelvű szakirodalomban is ismerik. Az indiános cikkedet is köszönöm, még mindig keresek kapcsolatot indián szakemberekkel, és majd megírom ha sikerült.

    Üdvözlettel,

    Péter

    U.I.: Hivatkozások a könyvedre előfordulnak ezekben a cikkekben:

    P. Z. Revesz, Bioinformatics evolutionary tree algorithms reveal the history of the Cretan Script Family,
    International Journal of Applied Mathematics and Informatics, 10, 67-76, 2016.

    P. Z. Revesz, A computer-aided translation of the Phaistos Disk,
    International Journal of Computers, 10, 94-100, 2016.

    P. Z. Revesz, Establishing the West-Ugric language family with Minoan, Hattic and Hungarian by a decipherment of Linear A,
    WSEAS Transactions on Information Science and Applications, 14, 306-335, 2017.

    VálaszTörlés
  10. Tisztelt barátom a Székelyföldről az imént olvastam el a fenti ismertetést és nagy örömömre szolgáltak. Demeter János

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Demeter János!

      Megtisztel a figyelme és örvendek, ha érdemes leszek a továbbira is.

      Üdvözlettel: Varga Géza

      Törlés