Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

A jelen cikk egyetlen feladata ismételten közreadni és szájba rágni azt a fontos adatot, ami önmagában is bizonyítja, hogy volt és van szó- és mondatjeleket alkalmazó írásunk. Illene ezt tudnia minden embernek, aki magát értelmiséginek, pláne, ha magyarnak tartja, a helyzet mégsem rózsás. Szakismeret helyett csak a pofája nagy minden finnugrista képzettségű baromnak, aki könnyen osztogatja a "tudománytalan", vagy akár a "futóbolond" és az "elmebeteg" jelzőt is, a szakirodalmat azonban sohasem olvasta kellő gondossággal, vagy ami még rosszabb: lehazudja az égről az ismert adatot, hogy egy magyar- és tudományellenes akadémikus blöfföt hangoztathasson. /1/

1. ábra. Németh Gyula nevezetes füzete (cikkének különlenyomata), amelyben  közreadta Veit Gailel adatát a székelyek szó- és mondatjeleiről 

A magyar szó- és mondatjeleket a néhány hónappal ezelőtt megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben jórészt felsoroltam és a lehetőségeknek megfelelően teljes körű leírását is adtam. 

Nincs tehát igaza azoknak, akik Sándor Klára szíves szóbeli véleményéhez hasonlóan (ő ezt egy ELTÉ-n tartott előadása után közölte velem) foglalnának állást, miszerint egy adat (mármint Veit Gailel híradása) nem adat s különben is hiányoznak mellőle maguk a szó- és mondatjelek. Ugyanis egy adat is adat. Az előadásában maga Sándor Klára is hivatkozott Kézai magányos adatára, miszerint a székelyek a blakoktól vették át az írásukat (vagyis ezt az indokolatlanul szigorú ítéletet és tudományellenes eljárást csak akkor alkalmazza, ha azzal a finnugrista prekoncepciót szolgálhatja). Ráadásul nem hiányoznak a szó- és mondatjelek sem, a kötetemben vagy ezer ábrán mutatom be őket. 

Ráadásul ezeket a hieroglifáinkat máig használjuk is (ilyen pl. a címerünk kettős keresztje és hármas halma), csak nem kéne letagadni a létezésüket és a jelentésüket.

2. ábra. Németh Gyula rövid, de tövig tudományos híradása Veit Gailelről és a székelyek szó- és mondatjeleiről

A fontos hír tehát, amit illene figyelembe vennie mindenkinek, aki e tárgyban szóra nyitja az ajakát, a következő:

A pozsonyi Veit Gailel, Castaldo magyar tolmácsa Erdélyben (1551–53), a bécsi Nationalbibliothek–ban lévő kéziratos művében a következőket mondja: „…in ihrer Schrift haben sie (die Székler) eigene Charaktere, von denen einige ein ganzes Wort, oder einen Satz bedeuten”. Magyarul: „Az ő (a székelyek) írásában vannak olyan karakterek, amelyek közül némelyek egész szót vagy mondatot jelentenek.” Közli Németh Gyula: A magyar rovásírás, A magyar nyelvtudomány kézikönyve. MTA, Budapest, 1934. 2. oldal.

Jegyzet

/1/ Cizellált lelkű olvasóimtól elnézést kérek a szóhasználat férfiassága miatt! Nem örülök én sem az alkalmazásának, ám azt két ok miatt mégsem tartom indokolatlannak. 

- Egyrészt eltúlzottnak tűnik a "finnugrista szókincs" életen át tapasztalt osztogatása, ami azt jelenti, hogy legalább Zsiray óta az akadémikus áltudomány számára meg volt engedve, sőt napjainkig módszertani előírás lehet a tudományos igényű párbeszéd helyett alkalmazott gyalázkodás, a megalapozott kritikával élők, a jelentős felfedezéseket tevők útszéli mocskolása és felfedezéseik kirekesztése. Az akadémikus banda számára ez egy alkalom a tükörbe nézésre. 

- Másrészt világosan érthetővé kell tenni, hogy amit ez az akadémikus "tudomány" a magyar írástan, nyelv és őstörténet terén tesz, az inkább érdemel egy büntetőjogi elbírálást, mint vállveregetést.  

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Bikfalva festett hieroglifái

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy százéves parasztház, a hiteles helyreállítás és berendezés után ma egy korszerűen felújított őrségi szálláshely (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy), amelyet elsősorban kb. 10 fős csoportoknak ajánlunk, de szobánként is kivehető

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson