A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján megtekinthető az általam összeállított néprajzi-írástörténeti gyűjtemény. A múzeum nevét a veleméri rajzos sindük (házilag készített és írástani jelentőségű rajzokkal ellátott tetőcserepek) adják, amelyekből itt vagy 150 darab látható, míg a Néprajzi Múzeum egyetlen hasonlóval sem rendelkezik. E sindük a rajtuk lévő, ősvallási és írástörténeti vonatkozású ábrázolások miatt jelentősek az írás- és néprajztudomány számára. A sindük mellett népi cserépedények és egyéb használati tárgyak is láthatók a múzeumban, amelyek a szépségük, vagy még inkább a jeltörténeti nevezetességük miatt figyelemre méltóak.

Szerencsés esetben a tárlatvezetésem segítségével belátható, hogy a székely rovásjelek a magyar népi jelkészletből alakultak ki s hogy e jelkészlet megközelítőleg 50 000 éves. Ugyanezt el lehet olvasni a Magyar hieroglif írás c. kötetben is, de aki szívesebben hallja mindezeket élőszóban, annak turistaszezonban rendelkezésére áll a Sindümúzeum is. Amennyiben a reggel megivott kávém elég erős volt, akkor a látogatók előtt kinyílik egy addig ismeretlen új világ, a magyar hieroglif írás csodálatos világa. S attól kezdve esetleg el tudja olvasni a hímes tojásokon, fazekasedényeken és festett ládákon lévő, ősvallási jelentőségű mondatokat is.

A belépés díjtalan, de érdemes előzetesen időpontot egyeztetni, hogy otthon találjon a látogató. Ha jól érezte magát és tanulságosnak ítéli a nálunk hallottakat és látottakat, akkor adja tovább a jó hírünket a világnak!

1. ábra. A veleméri Sindümúzeum a Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy jellegzetes őrségi szálláshely) portáján található és az utcáról közvetlenül megközelíthető

2. ábra. A Sindümúzeumban azt tanulhatjuk meg, hogy a magyarságnak a latin eredetű és a rovástechnológiához kötődő írásán kívül van egy harmadik írásrendszere is: a magyar hieroglif írás; a táblázatban néhány hieroglifikus mondatjelünk látható

3. ábra. A veleméri Sindümúzeum ezen a szép akácfalépcsőn közelíthető meg

4. ábra. Egy táblázat első fele, amelynek bal oszlopában a székelyírásjelek, a középsőkben a népi hieroglifák, a jobb szélsőben pedig a hettita (luwiai) hieroglif írás jelei láthatók; kétségtelenné teszik, hogy a székely jelek egy több ezer éves nemzetközi jelszótárból alakultak ki, amelyet a magyar nép is a sajátjaként ismer és használ

5. ábra. A tégla-és cserépipar vezetői is megtisztelték látogatásukkal a veleméri  Sindümúzeumot

6. ábra. Magyarszombatfai tál a székely írás "f" (Föld) jelének képszerű változatával, a világmodell az Éden jelekből alkotott térképe

7. ábra. A lépcső aljából már látszanak a sindükről készített rajzok

8. ábra. A veleméri Sindümúzeum legizgalmasabb kiállítása tárgya az 5 kilométerre kiásott, 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor, amelyen a világ legrégebbi, hiteles ásatáson előkerült, magyar hieroglifákkal magyar (vagy magyarral rokon) szöveget rögzítő írásemléke olvasható

9. ábra. Szentgyörgyvölgyi cserépedény a körben ismétlődő Négy jó (mai magyarsággal: Négy folyó) mondattal

10. ábra. Sindük sorban

11. ábra. Egy rajzos sindü az égig érő fa rajzával, amely a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelével egyeztethető

12. ábra. A rajzokra azért volt szükség, mert rajtuk jobban láthatók és megérthetők a sindük mintái

13. ábra. Berze Nagy János által közölt szibériai mítoszok szerint az égig érő fa ágai az égbolt rájuk nehezedő súlya alatt görbülnek meg; amit száz éve a veleméri parasztfazekasok is tudtak még (fotógrafika)

14. ábra. Száz éves veleméri cserépedények (kivétel a középen látható X jeles tejesköcsög, amit a magyarszombatfai Czugh Zsuzsa fazekas készített vagy 20 évvel ezelőtt, de pontosan olyanra, mintha száz éve Veleméren csinálták volna)

15. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester világmodellje is a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg

16. ábra. A boroskancsók díszítése eredetileg erdélyi bokályokon szolgált

17. ábra. Az égig érő fa tetején az ősvallási szabvány szerint ott a helye az "us" (ős) jelnek is, Csernyecov szerint hasonló faábrázolásokat lehet találni az Urál vidékén is

18. ábra. Afrászijábi (balra lent) és anaszazi indián (jobbra fent) tálmásolatok, mindkettőn megtalálható a Jóma "jó magas" mondatjel, egy kőkori isten névligatúrája

19. ábra. Így néz ki a képszerű Egy isten mondatjel egy veleméri rajzos sindün, az "egy", "ős" és "Ten" hieroglifákból alkotott mondatjel azért növény alakú, mert az égigérő fa azonos az Istennel

20. ábra. Cserepek a tetőcsúcsban

21. Ennek a sindümintának a párhuzamát Hoppál Mihály közölte a nepáli magar jelkincsből

22. Beszélgetés a Sindümúzeumban

23. ábra. A grafikai munka plasztikusabbá tette a sindü égig érő fáját

24. ábra. Az Őrség és a Dunántúl fazekasságának termékeiből

25. ábra. Czibor Imre alsópáhoki műhelyéből került ki ez a szép tésztagyúró tál, amivel a mester országos bajnokságot is nyert

26. ábra. A veleméri parasztfazekasok által ránk hagyott kultúrkincs

27. ábra. A Sindümúzeumban bemutatjuk némelyik környékbeli templom ősvallásból örökölt jeleit is, ezen a képen a nagytótlaki körtemplom látható

28. ábra. Dana ten (Dana isten) virághoz hasonló mondatjele

29. ábra. Egy szép bajánsenyei cserépedény

30. ábra. A Sindümúzeum rendelkezik egy Árpád-kori pecsétgyűrűvel is, amelyiken a Nagy szár ég (Nagy úr az ég) hieroglifikus szöveg olvasható abból a korból, amikor az ősvallás még tartotta az utolsó hadállásait (a berekböszörményi Méhes Sándor ajándéka)

31. ábra. A kertben megtalálható Onogesius hun vezér szobra, aki a Katalaunumi csatában vesztette életét az Európa hun uralom alatti egyesítéséért vívott harcban 

32. ábra. A veleméri Sindümúzeumban egyes tárgyakat (hieroglifikus írásemlékeket) csak fényképről tudunk bemutatni, ez például egy apahidai hun csat magyarul elolvasható hieroglifikus mondatokkal

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)

Varga Géza

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson