Fodor István, Szatmári Imre, Vörös Gabriella foglalják össze a gyulai téglagyár területén korábban előkerült leletekről tudottakat. Dolgozatuk címe: Ásatás háború idején. A gyulai téglagyár területén 1941-ben feltárt temető szarmata, honfoglalás és államalapítás kori emlékanyaga. – Régészeti tárgyak a szarmata, honfoglalás és a magyar államalapítás korából. A bemutatott leletek egyike a jelen cikkben szereplő elolvasható jelekkel díszített korong (1. és 2. ábra). A díszítéshez felhasznált két jel a magyar hieroglif írás szójele. A köriratban a nagy hieroglifa ismétlődik, ami a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írás "nagy" szójelével tart rokonságot. A tárgy középpontjában pedig egy szabályos, a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írás "Nap" szójelével azonos szerkezetű Nap hieroglifa látható. A Nagyságos Nap olvasat e két szójelből adódik (3. ábra). A nagy szójelből keletkezett az akrofónia során a székely írás "n" betűje. A Nap szójel nem került át a székely írásba, ám a szójel közepén lévő sugaras napábrázolás összevethető a székely írás "ü/ű" betűjével, ami az Üdő szójeléből rövidült le (5. ábra). Ez az Üdő "Idő" szójel rokona Utu "Idő" sumér napisten hettita hieroglif írásban meglévő jelének (4. ábra). A szkíta Oitoszür "Üdő úr" napisten jele a székely "ü/ű" rovásbetűvel azonos alakú jel az okunyevi szkíta sztéléken (6. ábra).
1. ábra. A gyulai honfoglaláskori korong rajza
2. ábra. A gyulai honfoglaláskori korong fényképe
Irodalom
Fodor István, Szatmári Imre, Vörös Gabriella (2022): Ásatás háború idején. A gyulai téglagyár területén 1941-ben feltárt temető szarmata, honfoglalás és államalapítás kori emlékanyaga. – Régészeti tárgyak a szarmata, honfoglalás és a magyar államalapítás korából, Erkel Ferenc Múzeum, Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, Gyula-Szeged
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
